Keleti Ujság, 1944. február (27. évfolyam, 25-48. szám)
1944-02-16 / 37. szám
1944. FEBRUÁR 16. 3 tCnmUjfXG Két b uzoköfvényt jegyzett a kolozsvári unitárius főgimnázium Kriza Ionos-önképzőköre Kolozsvár, február 15. A mai időkhöz méltó cselekedetről tesznek tanúságot a kolozsvári unitárius főgimnázium Kriza János püspök nevét viselő önképzőkör diákjai. Emlékezetes, hogy a kormány néhány héttel ezelőtt buzakötvényeket bocsájtottki. Erről tudomást szereztek a kolozsvári unitárius főgimnázium Kriza János önképzőkörének tagjai is és két darab buzaköt- vényt jegyeztek le. A nyolcadik osztályos diák-elnök a ,,napirend“ előtt szót kért s szavát nemcsak meghallgatták az önképzőkör tagjai, hanem lelkes, egyhangú határozatban kije’entették, hogy az önképzőkör megtakarított pénzén két buzakötvényt vásárolnak s azt úgy kezelik, mint a Kriza János önképzőkör vagyonát... De egyéb is történt ezen az önképzőkör! gyűlésen. Kiderült ugyanis, hogy a nagy- multu diák önképzőkör nem rendelkezik elegendő „tőkével“ két buzakötvény megváltására. A lelkes diákok azonban ezen is segítettek. Ki-ki zsebébe nyu’t s hol pengőnként, hol pedig két és tiz fillérenként nyomban összeadták a szükséges összeget, de a két darab buzakötvényt mégis megvásárolták ... Berde Mőzsa szellemi letéteményesei ime. újabb példát szolgáltatnak a magyarság nagy egyetemességének is. És példát szolgáltatnak főként azoknak, akik azt ál’it- ják, hogy a mai iskolai és tanítási rendszer nélkülözi az élettel, a gyakorlati élettel való közösséget. Igen, a mai diákság taian még jobban terme él a hétköznapok gondjában, mint valaha. De a gondoktól nem is akar e'zárkózni. Tudomást vesznek arról, hogy a buza valóban a magyar föld aranya s ők is szert akarnak tenni erre az aranyra. És teszik ezt főként azért, mert igy kívánja ma az ország érdeke. Emlékezzünk csak arra, hogy annakidején a kolozsvári tnit* rius főgimnázium felső osztályos diákjai voltak azok, akik önkéntes frontszolgálatra jelentkeztek legelsőként az ország valamennyi középiskolásai közül. Tehát ők már vérüket is feleján’ották, mégpedig önként a drága magyar haza védelmére . .. Hála a Gondviselésnek erre azonban még nem került sor. Addig is azonban hűséges katonái ake-nak lenni a belső frontnak s ezt már tettel is bizonyítják, amikor két buzakötvényt lejegyeztek s filléreikkel megváltottak. Amíg ilyen ufon halad középiskolai és ál- ta’ában az Iskolai oktatásunk, nincs miért féltenünk a jövöt. Oól siketül a szinészképző iskola most megtartott Kolozsvár, február 15. Mészáros Sándor László, a kolozsvári Nemzeti Színház szinészképző iskolájának miniszteri biztosa néhány napig Kolozsváron tartózkodott. Mészáros Sándor László — miniszteri biztosi minőségében — részt- vett a kolozsvári Nemzeti Színház szinészképző iskolájának „rosta-vizsgáján“. A „rosta-vizsga“ egyébként hétfőn zajlott le s annak eredményéről a miniszteri biztos a következőket mondotta: — Mindenki tudja, hogy a színészet elsősorban művészet, amelynek műveléséhez Istenadta tehetség kell. Ezért határoztuk el, hogy a kolozsvári szinészképző iskolában is — az első félév elteltekor — úgynevezett „rosta-vizsga“ alá vetjük a növendékeket s azokat, akik nem felelnek meg a kivánalmaknak, már most eltanácsoljuk a színészi pályáról, örömmel állapíthatom meg, hogy a kolozsvári szinészképző iskola növendékei a felvételi vizsga megtörténte óta meglepő tanulmányi eredményeket értek el. És hogy ez igy van, abban bizonyára nagy része van a szinészképző iskola lelkiismeretes tanárainak is. Mag vagyok győződve arról, ha a kolozsvári szinészképző iskola tanárai és növendékei továbbra is ilyen komolyan veszik hivatásukat, akkor Kolozsváron sikerül majd valóban az erdélyi lelkiségnek megfelelő szinészképző iskolát megalapoznunk, amelynek növendékei nemcsak a kolozsvári Nemzeti Színház, de a vidéki színházak müvészutánpótlását is kedvezően oldja meg. Mészáros Sándor László miniszteri biztos egyébként kedden délben utazott el Kolozsvárról, de eltávozása előtt minden tőle telhető támogatást megígért a szinészképző iskola részére. Amikor a Szovjet „felszabadította“ a lett nemzetet „Az rJ kormányzat első lépése a politikai foglyok iabadon bocsátása le£z, mert vissza kell adjuk a szabadságot azoknak, akik a nép jogaiért harcoltak.“ így beszélt 1940 július 16-án a lett rádióban Justas Paleczki, a Moszkva által kinevezett uj minisztere'- nök, aki később aztán Moszkvába menekült és az egyik elmegyógyintézetben fejezte be földi pályafutását. A szovjet csapatok Lettországba való bevonulása után az első ténykedés a „népkormány“ megalakítása volt. Antanas Smetona lett elnök, a lett nép nagy függetlenségi harcosa a bolsevista haderő bevonulása elől menekülni kényszerült és igy Paleczki, Moszkva embere, hosszú ideig az államfői tisztséget is viselte. A népkormány sietett a politikai foglyokat szabadon bocsátani. A foglyok szabadulásuk után hatalmas tüntetéseket rendeztek a lett fővárosban és az egész szovjetorosz sajtó feltűnő helyen foglalkozott az eddig börtönökben sínylődő lett kommunisták érdemeinek méltatásával. A „nép mártírjainak“ nevezte őket a moszkvai sajtó. A szovjet követség ajándékokat osztogatott ki a részükre. A „Pravda“ a lett nép leghöbb vágyáról cikkezett, ami abban jelentkezett volna, hogy a lett nép a szovjetunió tagá'la- mává óhajt válni. A foglyok szabadonbocsátásával Moszkva természetesen politikai célokat követett. A mártirok természetesen nagyrészt annak a bizonyos fajnak fiaiból kerültek ki, ak it j nálunk is minduntalan vállalják a martír- 1 szerepet. Lettország népének hét száza éka I volt zsidó, a moszkvai sajtó pedig hozsanná- I kát zengedezett róluk, mert úgymond a „lett J nép szabadságáért harcoltak és a poétikai foglyok szabadonbocsátásával módot kell nekik nyújtani arra, hogy a nép jogaiért továbbra is küzdhessenek". A valóságban a meggyöződéses lett kommunisták száma nagyon kevés volt. A lett rendőrség egyik 1940-ből származó kimutatása szerint mindössze 705 szemé’y tartozott az illegális mozgalmakhoz és ezeknek 74 százaléka volt zsidó. A. szovjet csapatok bevonulása után az összes politikai foglyokat szabadon bocsátották. Sőt mi több, a közönséges bűntényekért elítélteket is szabadlábra helyezték, köztük 119 gyilkost, 132 rab'ó- gyilkost, 49 tolvajlásért elitéltet, 9 pénzhamisítót és 8 egyéb bűnözőt is, azokról nem beszélve, akik kisebb betöréseket, vagy zsebmetszéseket követtek el. Ezek számára a szovjet hatóságok hatalmas pénzbeli és természetbeni adományokat fo’yósitottak. Kivétel né kül mindegyiknek állást adtak, sokan gyűjtéseket rendeztek a politikai foglyok javára. Az egyik rablógyilkost, akit Juosas Pauliukonisnak hívtak, a börtönből való kiszabadulása után azonnal börtönigazgatóvá nevezték ki és mint börtönigazgató, természetesen fegyverviselési engedélyt is kapott. Az újdonsült börtönigazgató nehány heti szolgá’at után „szabadságra“ utazott vidéki birtokára. Közben ugyanis földajándékot is kapott. Utazása alatt azonban egy rablótámadásban vett részt és igy ismét a fegyházba kellett visszavonulnia, most már nem mint „igazgató", hanem egyszerű fogoly minőségben. A politikai foglyok készítették el aztán Lettországban azt a névjegyzéket is, amely az előző uralomnak azokról a férfialról készült, akik a nemzeti lett függetlenségért vívott küzdelemben ellenezték a romboló kommunista mozgalmakat. A volt politikai foglyok a Szovjetunió minden kedvezményét érezték, sokan, ál’amkö’trégen fürdők és szanatóriumokban üdülhettek. A legtöbben természetesen a GPU különböző szekos-bátyaiba léptek, be, ahol „tudásukat“ tovább fejleszthették a „lett nép jr.vf • ■. így volt ez Lettországban '' ez Litvániában, igy volt ez É zts.so.’gbaa és ig£ volt Keletlengyelorazágban is.., Február 22-én légoltalmi előadássorozatot kezd a magyar rádió Budapest, február 15. (MTI) Február 22-ével megindul a rádióban a honvédelmi minisztérium légoltalmi rádióelöadássoro- zata. Az előadások minden héten kedden és csütörtökön 18 és 21 óra közötti időben lesznek. Illetékes helyen felhívják a közönség figyelmét ezekre az előadásokra, mert azokból a légcltalom legutóbbi tapasztalatairól tájékozódhatnak. Az előadások mindenki részére hasznosak. Különösen a házlégoltalmi őrségparancsnokok, a háztömbcsoport önvédelmi alkörzet, s b. vezetők részére hasznosak, mert a lakók negyedévenkénti utánképzéséhez kapna t megfelelő Intézkedést és támpontokat. Ezzel munkájuk az önvédelmi kiképzés terén lényegesen megkönnyebbül. Ezért a felsoroltakra nézve az előadások hallgatása kötelező. A tu^apesfi iWclâbh Ítéletet hirdetett a Paktiims-perbea Hcromhónroi foahcz he'yeft 2000 pengő pénzbüntetés Kolozsvár, február 15. A budapesti ité’ö- tábla Ottrubay-tanácsa hétfőn délelőtt tárgyalta Palatínus József sajtóperét. Palatínus József e'len, mint Ismeretes, tiz; ’.kilenc kolozsvári és erdélyi közéleti férfiú indított pert sajtó utján elkövetett rágalmazásért, mert a Magyarság cimü budapesti lap 1942 április 5-iki, húsvéti számában a kolozsvári volt „Unió" szabadkőműves páholyról Írott cikkében Palatínus József azt állította róluk, hogy az „Unió“ páholy tagjai voltak és résztvettek a román megszállás alatt a kolozsvári és erdélyi szabadkőművesek mozga1 mában. Palatínus József az említett cikkben részletesen foglalkozott áz „Unió" páholy munkájával és hosszú névsort közölt a páholy állitó’agbs tagja’rók A kolozsvári és erdélyi közé'eti férfiak közül többen sérelmesnek találták maguk-a nézve Palatínus ál’itásait és jogi képviselőjük utján eljárást indítottak a cikkíró ellen. A budapesti büntetőtörvényszék vaiy- Nagy István dr. táblabiró elnöklétével Kolozsváron tárgyalta először a bűnügyet. Kihallgatták a vád’ottat, aki azzal védekezett, hogy téves információk alapján irta a cikket s igy kerülhetett a névsorba olyanoknak a neve is, akik sohasem vettek részt semmiféle szabadkőműves-mozgalomban. A tanúként kihallgatott sértettek egyöntetűen vallották, hogy sohasem voltak szabadkőművesek. Tanúként kihal’gatta a törvényszék Janovics Jenő dr., Jărosl Andor, Jan- csó Elemér dr. és Bagam.érl Zsombor kolozsvári lakosokat, akik e’mondották, hogy tagjai voltak a kolozsvári szabadkőműves páholynak, de kijelentették, hogy a tizenkilenc sértett közül egy sem volt szabadkőműves. A bizonyítási eljárás befejezése után a főm agán vádlók képviseletében Képes Ferenc dr. budapesti ügyvéd a vádlott megbüntetését kérte, mig a vádlott felmentő Ítéletet kért. A törvényszék bűnösnek mondotta ki Palatínus Józsefet tizenkilenc rend- be’i sajtó utján elkövetett rágalmazás vétségében, ezért háromhónapi fogházra és a közel 2000 pengő perköltség m gfizetésére \élte. Az Ítélőtábla Ottrubay-tanácsa tegnap délelőtt a törvényszék Ítéletének Ismertetése, valamint Palatínus József és védője, továbbá a fömagánvádlókat képviselő Képes Ferenc dr. ügyvéd felszólalása után megváltoztatta a törvényszék Ítéletét és 2000 pengő pénzbüntetésre Ítélték. Az anyag arcronala A bolgár rózsaoíaj sorsa a világégésben Balkán egyik legszorgalmasabb népe a bolgár. A világpiacokon különösen kertkultúrájának a termékei foglaltak el mindig elsőrendű helyet. Egyik legjellegzetesebb növénye Bulgáriának, melynek termesztésével a nép széles rétegei fog alkoztak: a rózsa. Az egész világon többszáz rózsafajta ismeretes, de a rózsaolaj szempontjából a bolgár rózsa első helyen áll. Latin neve „Rosa da- mascena mile". Ez adja a leglllatosabb rő- zsaolajat. Második he’yen van a „Rosa alba", ennek rózsáé laj hozadéka 50 százalékkal kevesebb. A bolgár rózsának hosszú évszázadok óta híre van. A külföldi hires illatszergyárak egyik legfontosabb nyersanyaga mindig a bolgár rózsa volt. A bolgár rózsatermesztés még a török megszállás Időire nyúlik vissza, A mostani világháborúban, mikor a külföldi szállítások egyrésze elmaradt, vagy legalább is csökkent, a bolgár rózsatenyésztésre is nehéz napok következtek. Még a kormányzatnak is közbe kellett lépnie, hogy a felszabadult területeken, ahol eddig a csodálatos rózsakertek virultak, most nemzet- gazdasági szempontból fontosabb növényeket termesszenek. Néhány évvel ezelőtt még 5500 hektárnyi területen virult a bolgár rózsatenyésztés. Hatalmas terület ez, ha meggondoljuk, hogy a rózsa egyike a ’egkényesebb virágoknak, termesztése nagy utánjárást és szakképzettséget követel, amit a bolgárok apáról-fiura adták át. Hatalmas jövedelemre tett szert a bolgár nép ennek a gyönyörű virágnak termesztésével. Egyetlen hektár területről 700—2300 kilögram illatos rózsabimbót szedtek. Ebből a hatalmas mennyiségből azonban dessztilá- cló utján csupán 70 deka rózsaolajat lehet nyerni. Hány szorgalmas bolgár kéz, hány munkás kar szükséges ahhoz, hogy a rózsa lelkét árucikké varázso’ják. Bulgáriában a legmodernebb lepároló felszereléseket állították fel. A kormány is régóta rájött arra, hegy az elsőrendű kiviteli cikk termelését mindenben támogatni kell, annál is inkább, mert Bulgária iparban szegény állam és ipari cikkekben behozatalra szorul. Hogy pedig ipari cikket lehessen behozni, elő kell segíteni a kivitelt is. Már 1850-ben 2783 desztilláló berendezés működött bolgár földön és több mint 14.128 u. n. pároló üst. A kormány támogatásával hatalmas gyárakat és modern berendezéseket szereltek fel, a tökével való ellátást bo’gár bankok és szövetkezetek vállalták. A rózsolaj ára minőség szerint váltakozik. Az utóbbi években általában 32.000-től 165.900 léváig terjedő összegeket (több mint 40.000 pengőt fizettek egyetlen kilogram rózsaolajért. A bo’gárok az utóbbi években a következő mennyiségben termeltek rőzsaolajat: 1937- ben 1938- ban 1939- ben 1940- ben 1941- ben 2776 kilót 1712 kilót 3778 kilót 16S9 kilót 701 kilót. A háború sodra a rózsát sem kímélte meg. Személyazonosságot kell ezentúl igazolni az óraváscrásnál Budapest, február 15. A Magyar Távirati Iroda je’enti: A kereskec.eimi és közlekedésügyi miniszter rendelettel szabályozta a:; órák kereskedői forgalmát. A rendelet mind a nagykereskedők, mind a kiskereskedők tekintetében szigorú elszámolási kötelezettsége ir elő és az óráknak fi gyasztók részére kiszolgálását vásárlási könyvben való bejegyzéshez kötik. A visszaélések megakadályozása végett az órát kiszól* gáitató kereskedő köteles a vásárlási könyvet felmutató vevőtől személyazonosságának igazolását is megkívánni. Az árak betartásának biztosítása és az ezzel kapcsolatos ellenőrzés hatályosabbá tétele végett előírja a rendelet, hogy az órák fogyasztói eladási árát a fedőlapban kivül vagy belül be kell vésni és ezenfelül minden egyes órát árat feltüntető függő címkével is el kell látni.
