Keleti Ujság, 1944. február (27. évfolyam, 25-48. szám)
1944-02-11 / 33. szám
P é n / ele IU44. t B b r uár 11 Ára 16 till ér ELŐFIZETÉSI ARAR: 1 HÖR A 4.S0, NEGYED ÉVRE 12.40, FÉL ÉVRE 24.80, EGÉSZ ÉVRE 49.60 PENGŐ. — POSTATAKARÉK- PÉNZTARI CSEKKSZÁMLA SZAMA 72148. HUSZONHETEDIK ÉV F O LYAM 33. S Z Â M. KIADJA A LAPKIADÓ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG I SZERKESZTŐSIG, KIADÓHIVATAL ÉS I NYOMDA: KOLOZSVÁR, BRASSAI-U. 7. ’ TELEFON: 15 08. — POSTAFI6K: 71. SZ. j KÉZIRATOKAT NEM ADUNK VISSZA ES A KRIVOJROGI TÉRSÉGBEN A nemet buvárlia^ólc ereefnr*é/vye feE»ruár 1 és* lO SsözöVl: 62.000 fonna Olyan arányú német katonai felvonulás történt, aminőre a háború alatt eddig még nem volt példa Az Indiai ffiatáron I* r i I köleEékeltet zárfalc körül a japánok Két angol érsek élesen elítéli az angolszász légi hadviselés médiait ERŐSNEK LENNI A DÖNTŐ PILLANATBAN, ez a szabály . jellemzi a német intézkedéseket, Írja Hallensleben, a Német Távirati Iroda katonai tudósitója a hadi- helyzetröl adott helyzetképében. Német részről olyan arányú katonai fölvonnlás ment végbe, aminőre sem 1539—40 telén, sem 1941-ben a nyár kezdetén nem volt példa. Ugyiátpzik, a németek jelszava az, hogy minden eshetőségre felkészüljenek. A német katonai körök érdeklődése most Inkább Európa déli és nyugati részére irányul. Erőfeszítéseik súlypontjának eltolódásáról azonban nincs szó. Intézkedéseiket jó előre megtették és nem most kell készenlétbe helyezniük hadosztályukat a már meglevő és még lehetséges hadszínterek számára. Az erők szétosztását természetesen homály fedi. A hadvezetés szempontjából a vastakarékosság törvénye az irányadó, hogy azután a döntő pillanatban a felgyü.emlett energia-feles.egből menthessenek. Feleslegesen nem használnak el erőket. Ezt mutatja keleten Nikopol feladása is. A döntő pillanat a jelek szerint egyre inkább közeledik. Az ellenséges agitáció a keleten elért területnyereségböl már a nagy küzdelem sikerét is biztosra veszi, a katonai fejlemények azonban tetőfokukon megtanítják majd a világot ennek ellenkezőjére, 1— írja Hallensleben. * HŐSIES ELHÁRÍTÓ HARCOKRÓL ad hirt a csütörtöki német hivatalos jelentés. Megállapítja, hogy a német csapatok végig az egész arcvonaion visszaverték az ellenséges támadásokat és változatlanul nagy veszteséget okoztak a bolsevistáknak. A „Neue Zürcher Zeitung“ berlini levele zöje szerint ottani katonai körökben a keleti helyzetet bizakodóbban ítélik meg, mint a leguióbbi napokban, mindazonáltal rámutatnak trra, hogy az oroszok fegyver- és emberanyag tekintetében változatlanul tul- eröncn vannak. A német intézkedések'azonban éreztetik hatásukat. A nikopoli hídfő kiürítésekor a német hadosztályok magukkal vittek minden fegyvert, az egész haelianyagot és összes sebesültjeiket. A visszavonulás egyébként csupán a közvetlen hídfő területéről történt s az uj német állások a várostól nyugatra, attól néhány kilométerre húzódnak. Az orosz támadások súlypontja most Krivojrog térségében van. Itt az oroszok ismét nagyobb erőket vontak össze. Az arcvonal északi részén megerősödött a német ellenállás és a Szovjet egyóTalá- baó nem tudta megvalósítani azokat a nagy teryeket, amelyeket kétségtelenül maga elé tűzött. A Balti-államok leró Hallása nem sikerült. * A FINNORSZÁGHOZ INTÉZETT AMERIKAI ULTIMÁTUM szövegét nem közölték a nyilvánossággal. Berlini politikai körökben úgy .tudják, hogy Hull a háborúból yaló mielőbbi kiválást tanácsolta a finneknek, ellenkező esetben a szovjet nagy támadást intéz ellenük és Amerika magatartása Is meg fog változni. A finn parlament külügyi bizottsága szerdán este tartott ülést és a kormány tagjai is megtartották szokásos heti minisztertanácsukat. Svéd lapok értesülései szerint Huh „figyelmeztetését“ a helsinkii amerikai ügyvivő már január 31-én szóbelileg hozta a finn kü'ügynrlniszter tudomására, utána pedig a közlést amerikai részről írásban is megerősítették. Az egyik svéd lap tudni véli, hogy az orosz kormány a stockholmi szovjet követség utján tudomására adta a finn kormánynak, hogy hajlandó közvetlen tárgyalásba bocsátkozni a két ország kiilönbékéjéről. A bejelentést egy svájci lap híradása szerint vasárnap juttatták volna el a finn kormányhoz. A finn távirati iroda kije enti ezzel kapcsolatban, hogy a liir nagyon való- szinütlenül hangzik, mert a szovjet hivatalos hírszolgálat, a Tass-iroda megcáfolta az állítólagos orosz béketapogatózást. Mindezekre a kísérletekre a finnek már meg is adták a megfelelő választ, amennyiben, amint jelentettük, a washingtoni flnr követ hangsúlyozta, hogy Finnország akkor sem kapitulál, ha egész Helsinkit tönkre bombázzák. * A SZOVJET CSATLÖSALLAMAINAK nevezte legutóbb a „Newyork Times“ Csehszlováklát, helyesebben Benes álmát és a Moszkva elképzelése szerinti Lengyelországot. A „Háború és Munkásosztály“ cimü szovjet po itikal folyóirat nyilván moszkvai hivatalos hely sugalmazására válaszol erre és élesen tiltakozik az ellen, hogy Oroszországnak szándékában volna szomszédait csatlós-államokká tenni. A Szovjetunió — Írja — nem kíván befolyási érdekkört és nincs szüksége arra, s egyet! en országot sem akar csatlősállammá lefokozni. A Szovjetunió csak baráti szomszédokat kíván és ezzel pontosan csak azt teszi, amit Anglia és Amerika követel. Egy jószomszéd Lengyelország, amely a Szovjettel barátságosan kijön és amely ennek ellenére teljesen füg- get en, egymást ki nem záró fogalmak, Írja végül a szovjet lap. Mindez szépen hangzik, az egész azonban azon fordul meg, hogy mit tekintene a szovjet „baráti Lengyelországnak“. Ezt már világosan tudtul is adta a moszkvai „lengyel hazafiak" szervezetének megalkotásával s azzal a nem is titkolt kívánsággal, hogy ilyen e emeket szeretne Lengyelország élén látni. Ezek a „lengyel hazafiak“ kommunisták s igy a moszkvai lap cikkének tulajdonképpeni értelme az, hogy Moszkva egy Szovjet—Lengyelországot tekint csak olyannak, amelynek baráti érzelmei iránt azután nem táplálnak kétségeket. Mikolajczyk lengyel miniszterelnök nyilatkozott a „Svenska Dagbladed" londoni tudósítója e ott a lengyel—orosz viszonyról. Nyilatkozatában a kővetkezőket mondotta: — A lengyel, kormány állásfoglalása, ezzel I a kérdéssel szemben teljesen világos. Nekünk nincs semmi eltitkolni valónk. Teheránban a három nagyhatalom messzemenő Itat ái ozat okát hozott, amelyek más államokat is érintenek. Tisztában kell lennünk azonban azzal, hogy nem lehet igazi demokráciát teremteni akkor, ha a nemzetközi tanácskozásokra nem hívják meg valamennyi államot együttmüködéslik biztosítására. Ali ez kiVjípösen olyan esetben, amikor olyan kérdéseket beszélnek meg, amelyek a megnem- hivott államokat érintik. A világnak nem szabad a népek politikai anarchiájához visz- szatérni. Egy biztonsági rendszert kell létesíteni, s olyan együttműködést kell létrehozni, amely valóban közelebb hozza egymáshoz a népeket. Ha nem érjük el ezt a célt, az elnyomott népek a világon mindenütt a rájuk kényszeritett rendszer ellen fognak munkálkodni. Ez pedig nagy veszélyt jelentene a világ jövője szempontjából. * A SZOVJETUNIÓ ÉS AZ ANGOLSZÁSZOK KÖZÖTT BIZALMI VÁLSÁG következett be a teheráni értekezlet óta, Írja Jai- csin török közíró a „Tanin“ cimü lapban. Annak idején az amerikaiak azt hirdették, hogy a teheráni és moszkvai értekezleten kiküszöbölték a harmadik világháborút, vagyis a szovjet és az angolszászok összeütközését. Vájjon elhihetö-e, — kérdezi Jal- esin i— hogy ez a veszély elmúlt? Meg kell va lanl, hogy az értekezlet után kialakult remények sokakban eloszlottak. Kiderült, hogy jóformán egyetlen kérdést sem rendeztek. A „Tanin“ felsorolja a nézeteltéréseket s megállapítja, hogy a Balti-államok és a Balkán sorsa az európai országok háború utáni kormányzata szintén a megoldatlan kérdések közé tartozik. Feltehető, hogy a szovjet Ígéretekkel hívja fel a vele szomszédos népeket, hogy csatlakozzanak hozzá. Feszült érdeklődéssel és nem titkolt aggodalommal kísérik Törökországban a jugoszláv helyzet fejlődését és a Tito személyén keresztül megnyilvánuló orosz politika működését. A szovjet balkáni terjeszkedésébe a legutóbbi értekezleteken az angolszászok is beleegyeztek. A brit kormány a látszat megmentése végett a Titóval való megegyezést ajánlotta a kairói jugoszláv kormánynak, orosz részről azonban nem voltak ilyen diplomatikusak és Tito is, Moszkva is határozottan elutasította a kairói kormánnyal való kapcsolatokat. A szovjet egyre erősödő ázsiai tevékenységéről ad hírt a Nemzetközi Tájékoztató Iroda sanghájl jelentese. A szovjet érdeklődése különösen Iránra Irányul. Legutóbb moszkvai látogatásra hívták meg a fiatal iráni királyt és Suheily miniszterelnököt. De nem csak Irán, hanem Afganisztán és India felé is erőteljes tevékenységbe kezdett Moszkva. Főként ezeknek a területeknek ifjúságát akarja megnyerni es ezért számukra Taskendben és Szamarkandban egyetemeket alapított. A bolsevisták nagy sietséggel építenek uj vasútvonalakat. Türkmenisztánban és Tádzsikisztánba, Inántól és Afganisztántól északra is több hadászati- lag fontos gépkocsiul is épült. Ezek a területek szorosan beletartoztak az angol érdekkörbe és a Szovjet Ilyenirányú törekvése kétségtelenül hozzájárul az előbb emlegetett bizalmi válsághoz. •* AZ ANGOLSZÁSZ TERRORTÁMADÁSOK KÉiiV’ÉSÉT tette szóvá az angol alsóházban két érsek. A chichesteri érsek azt a kérdést intézte a kormányhoz, tisztában yan-e azzal, hogy ezekkel a támadásokkal nemcsak helyrehozhatatlan anyagi kárt okoz, hanem végzetes hatásokat vált ki az európai népekkel való jövendő kapcsolatok és az erkölcsi megítélés szempontjából is. Meg tudja érteni, hogy a hadicélok bombázásánál polgári egyének is életüket vesztik, de helytelennek tartja egy egész várost elpusztítani azért, mert annak néhány részében bizonyos katonai és ipari berendezések vannak. Nyíltan elismert dolog, mondotta tovább, hogy Hamburg és Berlin bombázásánál az elpusztítás politikájáról van szó. Róma szétrombolása pedig olyan gyűlöletet ébresztene, amely még akkor is élne, ha a katonai vonatkozások már rég feledésbe mentek. Lord Lang érsek, Canterbury volt érseke megállapította, hogy a Hamburg, Frankfurt és Berlin ellen a közelmúltban lezajlott támadások tulmennek azon a határon, amit eddig a kormány és a bombázó parancsnokság politikájának nyilvánítottak. Az angol lelkiismeretnek ezekre a szavaira cinikusan válaszolt az angol kormány részéről Chramborne lord. Tagadta, hogy a brit királyi légierő puszta terrortámadásokat hajtott volna végre és azt állította, hogy csak az alkalmazott módszerek utján lehet elérni a német haditermelés képességének csökkentését. Csak a városok szét- rombolásával lehet semlegesíteni az ott elhelyezett hadiüzemeket. Bizonyos, mondotta, hogy a brit parlament két háza nem fogja visszautasítani az arcvonalakon fekvő városok bombázásának gondolatát, márpedig az érsek által említett városok — mondotta — az arcvonalakon vannak. * • OLASZORSZÁGBAN, a nettunői hidfönél a német csapatok az elért eredmények kihasználására és megszilárdítására törekszenek. Aprilia városánál újabb eredményeket éTtek el és ismét hátrább szorították az angolszász csapatokat. Az angolok és az amerikaiak viszont Cassinótól északnyugatra indultak újabb támadásra, a német jelentések azonban ezeket a hadműveleteket csak helyi jellegűnek minősítik. Február eddig eltelt 10 napja alatt a német tengeralattjárók máris jelentős eredményeket értek el. A csütörtöki német hivatalos jelentés közli, hogy 62.000 tonnatar- talmu kereskedelmi hajóteret sikerült megsemmisíteniük. s I *