Keleti Ujság, 1944. február (27. évfolyam, 25-48. szám)

1944-02-10 / 32. szám

3

KfizriUjsXG

1944. FEBRUAR 10.

Fontos rendeleteket tárgyalt le a 42-es országos bizottság

Klterlesziették a számolőlap-illeték kötelezettségét

Budapest, február 9. (MTI) A 42 tagú országos bizottság február 9-én, szerdán délelőtt 10 órai kezdettel vitéz Purgly Emil, majd Schandl Károly elnöklésével ülést tartott. Az ülésen a kormány részéről Reményi-Schneller Lajos pénzügy- miniszter, Bornemisza Géza iparügyi miniszter, valamint Tburánszky László miniszterelnökségi, Csizik Béla és Szilágyi Ernő pénzügyi és Lutilszky igazságügyi államtitkárok jelentek meg. Somssich Lácz'ó gróf nanirendelőtti felszólalása után Koós Zo’tán előadó ismertette a 270/1944. M. E. számú rendeletet a hősi halottak örököseinek illetékkedvezményéről. A rendel etet a bizottság tudomásul vette. A 60 1944. M E. s~ámu rendeletet a részvénytársaságok és szövetkezetek 1943 junius 30. napja után záródó üzletéve eredményének felhasználásáról ugyancsak Koós Zoltán előadó ismertette. Az országos bizottság a rendeletet tudomásul vette. A szám1 élők’nők illetékéről szóló 90 194-4. M. E. szárún rendeletet szintén Koós Zoltán előadó ismertetése után a bizottság tudomásul vette. A cukörréoatermelésse’ és cükorsrvórtás- sal kapcsolatos egves kérdések szabályozásáról szóló 390 19A4. M. E. számú rendeletet ugyancsak Koós Zoltán előadó ismertette, majd a bizottság tudomásul vette.

Ezután Esső Sándor előadó ismertette az iparfejlesztésről szóló 1931. évi XXI. t. c. egyes rendelkezései hatályának meghosszabitásáról szóló 5849/1943. M. E. számú renedeletet, amelyet a bizottság tudomásul vett. Ugyancsak Esső Sándor előadó ismertette a Magyar Szent Koronához visszacsatolt felvidéki és kárpátaliai területeken működő ioar- és kereskedőtársulatok egyes kérdéseinek szabályozását és az ipartestületi szervezetnek az említett területen való kiépítésére megállapított határ'dőmódo- tásról szóló 5820/1943. M. E. számú rendeletet, amelvet a bizottság Demkó Mihály és Szöllősi Jenő felszólalása és az

iparügyi miniszter válasza után tudomásul vett.

Milyen újításokat hoz az uj számlálólapilleték-rendelet?

Mint fentebb jelentettük, a 42-es bizottság elfogadta a pénzügyminiszter javaslatát a számolólapilleték kiterjesztéséről. A rendelet emelkedő tételeket állapit meg az összes illetékköteles üzemekre és egyben kiterjeszti az illetékkötelezettséget uj helyiségekre, mint például kozmetikai üzemekre, szeszesitalt és cukorkát árusító üzletekre. Mint emlékezetes, ezelőtt félévvel lépett életbe az első rendelet, amely korcsmákban, kifőzésekben és italmérési engedéllyel nem rendelkező cukrászdákban tekintet nélkül a fogyasztás összegére 10 filléres számolólapilletéket honosított meg, emelkedő tételek szerint kellett azonban az illetéket leróni a fogadókban, vendéglőkben, kávéházakban, mulatókban, italmérési engedéllyel rendelkező cukrászdákban. Ez a rendszer a forgalom bizonyos eltolódására vezetett, amennyiben a vendégek inkább azokat a helyiségeket keresték fel, ahol a fogyasztás összegére való tekintet nélkül csak 10 fillér volt az illeték. A pénzügyminiszter abból a megfontolásból, hogy a szeszesital és a cukrászsütemény fogyasztása nagvohb teherbirókénességet árul el. az emelkedő tételek alkalmazását szociális szempontból nem tartja kifogásolhatónak. Az illet éklerovási rendszer kitemes^+ése a szeszesitalt és cukorkát árusító üzletekre, valamint a kozmetikai üzemekre, szintén indokolt, hiszen a szeszesital, az édesség és az arc- vagy. testápolás nem nevezhető közszükségletnek. A kisemberek érdekeit szolgáim azonban, hogy a rendelet envbiti az illetékkötelezettséget a kisemberekkel szemben, amennyiben a kávé menésekben és kitűzésekben nem kell illetéket leróni az otthoni fogyasztásra kiszolgáltatott ken vér, péksütemény. tej, fcitermékeb, zöldség, vagy a gyüniölcs után.

Bornemisza iparügyi miniszter kolozsvári látogatása során megvitatták az erdélyi gyár-, közép- és kisipar valamennyi időszerű kérdését

Összeállították a miniszteri napok részletes munkarendjét

Kolozsvár, febr. 9. Holnap, pénteken reggel érkezik Erdély földjére Bornemisza Géza m. kir. titkos tanácsos, nagyszámú kíséretével, hogy három napon át tanulmányozza a helyszínen az erdélyi magyar ipar létkérdéseit és kívánságait. A miniszter három napon át folyó munkaprogramját a kolozsvári Kereskedelmi és Iparkamara az érdekelt testületekkel karöltve az alábbiak szerint állította össze:

Február 11, péntek: Ünnepélyes fogadtatás Egeresen. Iparüzemek megtekintése, ünnepé'yes munkáslakás-avatás. Érkezés különvonattal Kolozsvárra, A Fermeta-gyár, a gyufagyár és a Dermata-Müvek megtekintése. Társas-ebéd a Dermata Müvek éttermében. Délután: Erdélyrészi Gyáriparosok Szövetségének gyűlése az Iparkamara épületében. Ipartestületi panasz-nap a kolozsvári Ipartestületi Székházban. Az EGyOSz és a Mérnök Egyesület társásvacsorája a Központi Szállóban.

Február 12, szombat: Asztalosiparosok közös műhelyének, a Dani-fé'e fonógépüzem, a Gázgyár megtekintése. Látogatás a Magyar Acélárugyár Rt. telepén. A kolozsvári tanoncotthonok megtekintése. Déli 12 órakor: küldöttségek fogadtatása a Kereskedelmi és Iparkamarában, sajtófogadtatás. Látogatás az Erdélyi Pártban. Kolozsvár város társas-ebédje. Délután: Az Erdélyrészi Gazdasági Tanács ülése az Iparkamara épületében. A Fémipari Középisko'a megtekintése. A Mérnökegyesület gyűlése.

Február 13, vasárnap: A kolozsvári kerületi Kereskedelmi és Iparkamara ünnepi dlszülése a kamarai székház dísztermében 10 órakor. A székely kongresszus előkészítő értekezlete. A Kamara társas-ebédje a Központi Szálló különtermében. Utána a miniszter és kísérete visszatér a fővárosba.

A kézmüiparosság kívánságai

A kézmüiparosság vezetői, az ipartestületek elöljáróságának képviselői pénteken este hat órakor a kolozsvári ipartestületi székházban fogadják Bornemissza Géza iparügyi minisztert és kíséretét. A Hiszekegy után Demeter Ferenc kolozsvári ipartestületi elnök üdvözli a megjelenteket, majd az egyes szakmák elnökei terjesztik elő a különböző anyagellátási jelentéseiket és szakmai kívánságaikat. A lábbeli-készitök, szabóiparosok, fodrászok, timárok, építőiparosok, szücsiparosok, üvegiparosok, nyomdásziparosok, vendégiparosok előterjesztései után a kontár-kérdés és a munkabéruzsora, továbbá a kisiparosoknak a román uralom alatti betegpénztári befiztéseinek jóváírási ügye kerül tárgyalásra. Bornemisza Géza miniszter valószinüleg minden egyes kérdéshez hozzá fog szólni és megadja felvilágosításait.

A kis- és kézműiparral függ össze a másnap délelőtt tanoncotthon-látogatás is. A minisztert és kíséretét a katolikus tanoncott- honnál László Dezső ref. esperes, országgyűlési képviselő és Szőts Lajos igazgató, az unitárius tanoncotthonnál Józan Miklós dr. erdélyi unitárius püspök és Bodor András dr. tanár, az állami tanonciskolánál Jánő József igazgató, a Karitász által fenntartott katolikus leányotthonnál Gertrud testvér, igazgatónő fogadja a helyszínen. A tanonc- ötthonokat a miniszter és kísérete szombaton dé elött 11—12 óra között látogatja végig. Pontosan 12 órakor a küldöttségek sorakoznak fel kihallgatásra az iparkamarában.

Javaslatok "űmllé erdélyi Eiltefellátási szerveit

létrehozására

Erdély hivatali és közgazdasági vezetőinek kiemelkedő jelentőségű gyűlése lesz a Kereskedelmi és Iparkamara székhazának dísztermében vasárnap 10 órakor összeülő diszgyülés, amelyet a kamara véleményező- bizottsága hivott össze. A polgári, egyházi,

katonai élet vezetői teljes számban jelen- hek meg ezen a diszülésen, amelyre a meghívottak számozott meghívókat már kézhez is vették. A kamarai diszülés napirendje a kővetkező:

1. Magyar Hiszekegy. 2. Az iparügyi miLegmodernebb

eszközökkel

órán lseiül

46

icsf,mo$,(lsz(U

K. G. V.

Kolozsvári Gőzmosó és Vegytisztító kft.

Mussolini-ut 58. Telefon: 23-32.

niszter és a megjelent vendégek üdvözlése. 3. Az erdélyi gyáripar kérdései: a) az ipari közigazgatás decentralizációja, b) Az erdé- !yi gyáripar hitelellátásának megjavítása, c) Gyártási anyagok, segédanyagok kiutalásának meggyorsítása. 4. Kézműiparunk helyzete és utánpótlása. 5. Ipartestü’eteink anyagi helyzete. 6. Közszállitási kérdéseink. 7. Az erdélyi kis- és középipar hitelellátása. 8. Kolozsvár, mint Erdély gazdasági

központja. 9. Nem-zárolt áruk elosztásának szabályozása. 10. Bornemisza Géza iparügyi miniszter beszéde. 11. Himnusz.

A Magyar Filmiroda az erdélyi miniszterlátogatás legérdekesebb eseményeiről hangosfilm-híradó felvételeket készit és ugyanígy megörökíti Bornemisza Géza miniszter a Kamara diszülésén mondandó beszédének legmarkánsabb mondatait Is.

iki éfeíreiiivta az Erdélyi Ipari Munkaszervező intézetet

Bornemisza Géza iparügyi miniszterről csak a beavatottak tudják, hogy milyen sokat köszönhet néki a hazatért Erdély magyar ipari élete, ö volt, aki életrehlvta az Ipari Munkaszervező Intézetet és 1940 augusztusa után az erdélyi részek hazatérését

követőleg ugyancsak ő szervezte meg az erdélyi nagyipari vállalkozásokat komoly tőkével ellátó Erdélyi Ipari Munkaszervező intézetet, amely azóta is egyre fokozottabb mértékben vesz részt az erdélyi iparfejlesztési program végrehajtásában.

fi mai magyar színház kötelessége az, hogy neveljen közönséget arra az időre, amikor a konjunktúra véget ér

Szabó Lajos előadása a Baross Női Táborban

Kolozsvár, február 9. A Baross Női Tábor szerda esti előadásán Szabó Lajos, a kolozsvári Nemzeti Színház titkára tartott előadást „Magyar élet a színpadon“ cimen. Lehőcz Józsefné elnök bevezető szaval után a kitűnő előadó rendkívül lebilincselő előadásban ismertette a magyar színjátszás küzdelmes útját annak elindulásától napjainkig.

— A magyar színjátszás sokkal régebbi, mint ahogy gondolnánk — mondotta. — Attila udvarában már színészek szórakoztatták a hun királyt és vendégeit. Majd az igricek, kobzosok és lantosok járták az országot, mint a mai színészek elődei. Aztán századok teltek el, amíg a reformáció korában megszülettek az iskoladrámák. A „hivatásos“ színészek csak az 1790-es években lépnek fel Kelemen László társulatánál, de az a társulat hamar felbomlik a közönyösség miatt, mig aztán Kotsi Patkó János, 1792-ben állandó színtársulatot toboroz Kolozsváron.

— Az Igazi magyar színpadi irodalom művelője Kisfaludy Károly volt. Utána pe dig Katona József és Vörösmarty következtek, akik alkotásaikban a magyaron túl a nemzetit akarták bemutatni a nézőnek 1848 után szomorú korszak következett be a magyar nemzeti színjátszásra — folytatta Szabó Laios. — A cenzura minden ilyen irányú törekvést elnyomott, de a kiegyezés után mégis megszületett valami: a népszínmű. Ennek a műfajnak a megteremtőié. Szigligeti Ede.

Az előadó ezután kitért azoknak a hamis szemléleteknek ecsetelésére, amelyeket Szigligetivel együtt a többi népszinmüirök is meghonosítottak a magyar színpadon s főként a magyar köztudatban.

■— Ezekben a népszínművekben olyan maoyar nép a szereplő, amely mmdiv vasárnapi gtinvában van. Kalapján árvalány- haj, a kezében fokos. Mintha nem is volna se gondja, se hánata. A színpadon csakugyan igv volt. De a valóságban éppen ebben az időben vándorolt ki a magyar nép százezres tömegekben csak azért, mert hazáiéban még a száraz kenyerét sem tudta biztosítani. Az első komoly és a valóságot ábrázoló nénszlnmü Gárdonyi ,.A bor“ elmtt darabja volt, utána pedig Móricz Zsigmond és Kodolányi János mutatta be a magyar falu nénét a színpadon is olyannak, amilyen az ve lóláb an.

— Polgári vonatkozásban sem nyúltak szerencsés kézzel a színpadi szerzők a magyarság problémáihoz — állapította meg

előadásában Szabó Lajos. — Gondoljunk csak azokra a színpadi szerzőkre, akik az első világháború előtt és után a polgári magyar társadalom kérdéseit, problémáit vitték színpadra. Molnár Ferenctöl elkezdve Bus Fekete Lászlóig valamennyien zsidók voltak s számukra nem is jelentőit egyebet színpadi alkotásuk, csak minél töoD pénzt szerezni. A külföld, sajnos, éppen ezeken az üzlet-darabokon keresztül ismerte meg a magyarság kérdéseit s nem egyszer félre is ismerte. Azóta már ezen a téren Is történtek forradalmi lépések. Zilahy Lajos Németh László például egészen más képe-, adtak a magyar polgári társadalom kérdéséiről s minden bizonnyal ez a kép az 'ga- zabb.

A kiváló előadó ezután arra tért rá, hogy vájjon a szórakoztatáson kívül jogé van-e egyébre is,' például problémák tárgyalására a magyar színpadnak?

— Nemcsak joga, de kötelessége is, —» mondotta — hogy a magyar színpad a való életet adja, csak természetesen művészi formák között. Sőt, éppen akkor teljest! igazi, nemzetnevelöi és öntudatositó munkáját, ha ezt műveli. Ma, amikor szinháznaü, mozinak olyan konjunktúrája van, amilyen még soha nem volt, a színháznak nemes feladat jut. Ez a feladat az, hogy nevelJav közönséget arra az időre, amikor a konjunktúrának vége lesz. Az eszközök a kj- zében vannak, csak éppen élni tudjon velük — fejezte be nagy tetszéssel fogadott előadását Szabó Lajos.

Ezután B. Hatházy Erzsébet, a Nemzeti Színház tagja adott elő nagy sikerrel Petőfi és Ady verseket.

ÍJ* «jsreî»îf ^iliüllqnlnsofi

a H« í r T n «B Á S

STOCKHOLM, február 9. (MTI) A brit hírszolgálat jelentése szerint a király kedden kihallgatáson fogadta Churchill miniszterelnököt, majd a Buckingham palotában villásreggelin látta vendégül.

Tizmllüárd líránál több

az ol3sz sempianioh hombrkéra

GENF, február 9. (MTI) Mint a Tri- f buna de Geneve jelenti Chiassoből, az ‘ olaszországi templomok kára a háború í kezdete óta több mint tizmilliárd lira.