Keleti Ujság, 1944. február (27. évfolyam, 25-48. szám)

1944-02-08 / 30. szám

Kedd 1944. február 8 Ára te till ér ELŐFIZETÉSI ARAK: 1 HÓRA 4.30, NE- I GVED ÉVRE 12.40, FÉL ÉVKE 24.80, EGÉSZ I ÉVRE 40.60 PENGŐ. — POSTATAKARÉK- I PÉNZTÁRI CSEKKSZÁMLA SZAMA 72148. | HÚSZON HETEDIK f;\ IOLYAM 30. SZÁM. KIADJA A LAPK1 ADó RÉfcZVÉN YTARSASA Q SZERKESZTŐSÉG, KIADÓHIVATAL 8S NYOMDA: KOLOZSVÁR. BRASSAI-D. 7. TELEFON: 15-08. — POSTAFIÓK: 71. SZ. KÉZIRATOKAT NEM ADUNK VISSZA NAGY NÉMET ELHÁRÍTÓ SIKER A VITEBSZKI CSATÁBAN XVI. Pilis pápa ezidőszerinl liifálásfiafannalc fart msncSen Ítélteit &zveliVéa»V SzovietukraJna a Curzon-vonalon túlmenő követeléseket támaszt Lengyelországgal szemben A szövetségesek a De Gaulfe-bizoti?ógot elismerik ideiglenes francia kormánynak Heves harcok kezdődtek India és Burma határán Súlyos szovjet légitámadás érte Helsinkit Xn. PIUS PAPA levelet intézett Schuster tábornokhoz, Milánó érsekéhez s válaszolt az érsek újévi jókívánságaira. A pápa válaszlevele —- jelenti a Magyar Távirati Iroda Zürichből — azt a hatá­rozott kijelentést tartalmazza, hogy a je­len pillanatban a Szentszék nem tud ha­tásos lépést tenni a béke érdekében. A mostani viharban —■ Írja a pápa — nem cselekedhetünk többet, minthogy az ir­galmas Istennek felajánljuk a papság és hívőink kínjait és szenvedéseit, az ember- szeretetet és a könyörületesség áldozat- készségét, hogy kiérdemeljük az emberi­ség számára az igazságos és tartós bé­két, amely valamennyi jó léleknek igaz és szilárd egyetértésén alapszik. * VASKÖVETKKZETESSÉGGEL J DOL­GOZNAK TERVEIK MEG VALÓSÍTÁSÁN A BOLSEVISTÁK, — írja Sigfrid Horn dr., a Német Távirati Iroda diplomáciai levele­zője, abból az alkalomból, hogy az uj szov­jet alkotmány értelmében az ukrán köztár­saság kü'ügyi biztosát már kinevezték Alexander Kornejcsuk ukrán iró személyé­ben. Kornejcsuk nemrégiben még a Szovjet helyettes külügyi népbiztosa volt. A mosz­kvai központban kifejtett tevékenysége kö­vetkeztében nyilvánvalóan tisztában van a Kreml kü'politikai céljaival, amelyeket a neki kiutalt területen most meg kell valósí­tania. A helyzet másik je'lemzö vonása az, hogy Kornejcsuk felesége, Vanda Vaszi- levszka, az úgynevezett lengyel hazafiak bizottságának elnöke. Kornejcsuk jelképezi -— állapítja meg Horn dr. —- azt a szoros kapcsolatot, amelyet Moszkva egyes kelet- európai kérdések között lát, vagy létesíteni igyekszik. Aligha tévedünk, ha azt hisszük, hogy a szovjet tervek keretében és értelmé­ben most már a lengyel kérdést is gyorsított ütemben akarják megoldani. Egyelőre még nem lehet tudni, hogy mennyire játszanak közre ebben azok a szerződési tervek, ame­lyeket Benes nemrég szellőztetett. Kornejcsuk kinevezése érthető nyugta­lanságot keltett a londoni menekült kor­mány köreiben, — je'enti a Magyar Táv­irati Iroda Stockholmból. Emlékeztetnek arra, hogy milyen ellenséges indulatot tanú­sított a londoni lengyel bizottság iránt, másfe'ől vezetőszerepet játszott a Benes és Mofzkva közötti tárgyalásokban. Jól isme­retes feleségének szerepe is. Mindebből nyil­vánvaló — mondják a londoni lengyelek — hogy Kornejcsuk nem fog semmiféle önáll' politikát követni, só't számítani lehet arra. hogy Lengyelországgal szemben még >’ Szovjet eddigi követeléseinél is messzebb­menőket támaszt. Valószínűnek tartják hogy a Szovjet megkísérli arra kényszerí­teni a londoni lengyeleket, hogy szovjet­barát személyeket vegyenek be a kor­mányba. Elsősorban éppen Kornejcsuk fele­ségét: Vanda Vaszilevszkát emlegetik. Az „Economist“ cimü angol lap már meg is állapítja, hogy az Ukrajnának biztosí­tott ^külpolitikai önkormányzattal“ a len­gyel-szovjet kérdés a fejlődés uj szakaszába lépett. Ukrajna fokozott követeléseket tá­maszt Lengyelországgal szemben és Mosz­kva most már csak az állítólagos közvetítő szerepét vál'alja. Az ukrán szovjetköztár­saság elnöke a Szovjet legfelsőbb tanácsának ülésén máris kijelentette, hogy Ukrajna nem elégszik meg a Curson-vonallal, hanem az <839. évi demarkációs vonalat akarja határként. Feliéroroszország hasonlóltéppén' követeléseket támaszt Lengyelországgal szemben. Moszkva most a külszin szerint kívül áll a vitán. Természetesen nem nehéz kitalálni, hogy va'ójában, hogy folyik ez a nagyon is átlátszó játék. Az „Observer“ a szovjet alkotmányre­formról azt irjó,, hogy Ukrajna után hama­rosan szó kerül a karéba! finn köztársa­ságra, Észtorságra, Lettországra, Litvá­niára, Fehéroroszországra és valószínűleg a moldvai köztársaságra is. A transzkauká­zusi köztársaságok is sorra kerü'nek majd ezután és csak majd az utolsó szakaszban terjesztik ki a reformot az ázsiai köztársa­ságokra. A reform teret ad a moszkvai központi kormányzat számára ahhoz is, hogy mint jóakaratu döntőbíró" lépjen fel a civakodó ukrajnaiak, fehéroroszok és len­gyelek között. A keleti harctér eseményeivel kapcsolat­ban a Balti-ál'amok is az érdeklődés elő­terében állanak. Litvániában a helyre* lyosbodására való tekintettel, elrendelték húsz évfolyam mozgósítását. A mozgósítási felhívás figyelmezteti a lakosságot, ne en­gedje magát félrevezetni a főleg idegen ügynökök által terjesztett álhirektől. Azt, aki nem tesz eleget a behivási parancsnak, hadbíróság elé állítják és az Ítéletet hala­déktalanul végrehajtják. A „Svenska Dagbladed“ washingtoni köz­lése szerint az Amerikában lévő egymillió­nál több litván képviselői nagygyü’ést tar­tottak és ezután emlékiratot juttatnak el Koosevelthez. A litvánok azt kérik, hogy az elnök legyen az ország segítségére önálló­ságának biztosításában és védje meg a szovjet bekebelezési terveivel szemben. Amig a bolsevisták — ha látszólagos in­tézkedéseikkel az ellenkezőt akarják is mu­tatni minden téren a nemzeti és íaji kü­lönbözőségek letörésére és eltüntetésére tö­rekszenek, addig egyetlen alkalmat sem mulasztanak el, hogy határozott rokonszen- vüket ne nyilvánítsák a zsidóság irányában. A palesztin»! zsidók különböző adományo­kat juttattak el a teheráni szovjetorosz nagykövetnek és ez az adományok átvételé­vel kijelentette, hogy a Szovjet siliraszáll a cionista érdekekért. Hangsúlyozta, hogy a Szovjet természetes barátja a palesztinul zsidók minden munkájának és a zsidók 1 Ki­vándorlása mellett van. Ennél világosabban nem is lehetett volna kifejezni a kommu­nista és a zsidó érdekek azonosságát. * FRANCIAORSZÁG IDEIGLENES KORMÁNYÁUL ismerik el a közeljövő­ben a szövetségesek De Gaulle nemzeti bizottságát — Írja a. „Newyork Times“. De Gaulle tehát a jelek szerint eléri eél- át s .csak az a kérdés, hogy ennek elle­nében milyen engedményeket tett a szö­vetségeseknek. Északafrikát mindenesetre megnyitotta a szovjet legszélesebbkörü propagandatevékenysége előtt, ugyannyi- ra, hogy az oltani kommunisták Szovjet- I ^szakainkéról beszélnek. Lraosawillébcn egyébként megnyílt a francia birodalmi értekezlet — ez is a De Gaulle bizottság vezetésével — és azon napirenden szerepelt a francia biro­dalom föderális alapon való újjászerve­zése. A kérdést, — jelenti a Magyar Táv­irati Iroda Lisszabonból. -— Kairóban már január 14-én megtárgyalták. Úgy tervezik, hogy a föderáció az eddiginél is szorosabb kapcsolatot jelentene a fran­cia anyaország és gyarmatai között. * A LONDON ELLEN INTÉZETT LEG­UTÓBBI LÉGITÁMADÁSOKRÓL angol hi­vatalos körök csak nagyon szűkszavú közlé­seket jutattak el az angol lapokhoz és ez a tény természetesen csak nyugtalanítóbban hatott az angol közvéleményre. A Nemzet­közi Tájékoztató Iroda lisszaboni jelentése szerint a portugál főváros angol köreiben 1 úgy vélik, hogy a légitámadások eredményét szeretnék Londonban agyonhallgatni és ezt világos bizonyságul tekintik arra, hogy a károk sokkal nagyobbak, voltak, mint aho­gyan azt eddig feltüntették. Alta ános az a vélemény, hogy az angol lakosság hangulata most egyáltalán nem olyan erős, mint az 1940, vagy az 1841. évi légitámadások al­kalmával volt s meg sem közelíti a német városok lakosságának elszántságát és hősi kitartását. A tények eltitkolása mutatja, hogy ezt az angol kormány is tudja és attól tart, hogy a bombázások valóságos hatásá­nak közzététele nagyon rossz hatással lenne a lakosságnak a háborúba máris belefáradt részére. A „South Afrika cimü folyóirat londoni tudósítója a következőkép számol be a Lon­don ellen intézett egyik legutóbbi nagy ne­met légi támadásról: — Néhány an azt gondoltuk, hogy való­ban megkezdődött az invázió, amikor a ne­metek legutóbb este oly sok bombázót küld­tek át és ezt az első hullámot másnap ko­rán reggel egy újabb követte. Reggel 4 és 5 óra között felébredtem. Mintha a pokol sza­badult volna el. A zaj rettentő volt, mintha az egész német légihaderő átjött volna hoz­zánk. Az Anglia elleni német légitámadások erősödésével egyidejűleg a brit hírforrások megállapítják azt is, hogy a Németország és a megszállott területek feletti légvédelem ugyancsak állandóan hatásosabbá válik. Az „Evening Standard" cimü angol lap azt írja, hogy az uj légvédelmi módszerek olyan sok­félék és a találékonyságnak annyi válto­zatát mutatják, hogy azzal szemben rendkí­vül nehéz a védekezés. A sző szoros értelmé­ben vett tüzfilggőnyök zárják el az angol­szász bombázók és vadászrepülők útját. Va­lósággal a pokol szabadul el, ha az anogol és amerikai repülőgépek átrepülnek az Északi tengeren, vagy a La Manche csatornán. * AZ OROSZ TÉLI OFFENZIVA február első hetében annyira fokozódott, hogy Ber­linben drámai hétről beszélnek. Megállapít­ja i- lmev a szovjet messzemenő hadászati célokat követő támadásai rendkívüli köve­telményeket támasztottak a német kato­nákkal szemben. Több helyen hatalmas csa­ták fejlődtek ki, hadászati eredményekké azonban nem tudták az oroszok ezeket ki­fejleszteni. Berlinben most az a benyomás, hogy a helyzet enyhült. Mindazonáltal nem titkolják, hogy az északi szakaszon a szov­jet erők bizonyos területnyereségre tettek szert és számolnak azzal Is, hogy az orosz főparancsnokság a legközelebbi hetekben még fokozni fogja a támadások erejét. Uj súlypontok is a’akultak ki. Az egyik Nikopóluál, a másik Kirovográd és Bjeleja Cerkov térségében. Fontos tényként érté­kelik német katonai körök a második vi- tebszki csatában már eddig is elért elhárító sikert. A keleti arcvonalnak ez a fontos pil­lére ma is szilárdan áll. Vitebszktői északra mind a németek, mind az oroszok átcsopor­tosításokat hajtanak régre. A hétfői német hadijeíentésnek azt a megállapítását, hogy a Pripjet-mocsarakbau tovább nyonpil nyugatra az ellenség, Ber­linben úgy magyarázzák, hogy «'gyes beszi­várgott lovassági kötelékekről van «vsak sző és az akció jelentőségét nem kell túlbecsülni. A dé'.t arcvonalszakaszon az időjárás na­gyon megnehezíti a hadműveleteket. Az cső és az iszap járhatatlanná tette az utak javarészét. A szovjet légihaderö súlyos támadást in­tézett Helsinki, a finn főváros ellen. A je­lentések szerint a károk nagyok. A szovjet gépek két hullámban érkeztek. A legsúlyo­sabb kár a vasúti hálózatot és a város kör­nyékén lévő repülőteret érte. Megrongáló­dott a finn nemzeti bank, a műszaki főiskola és a postahivatal épülete is. Lángokban áll a volt szovjet nagykövetségi épület. A svájci és amerikai követségen valamennyi ablak betört, a követségek tagjai közül azonban senki sem sérült meg. A finn fővárosban va­sárnap este megszűnt a villanyvilágítás s a külvilággal való távira es távbeszélő össze­köttetés. A támadásról szóló jelentéseket szikratávírón adták le. Erkilet tábornok, a „Dzsumhuriet“ cimü lapban kiemeli a szovjet hadvezetőségnek a legutóbbi téli támadás alkalmával elkövetett hibáját és megjegyzi, hogy a németek adott esetben az Ilmen-tó térségében hadászati visszavonulást hajthatnak végre és egyidejű­leg nagy veszteségeket okozhatnak az ellen­ségnek. A Dnyeper-ivben a szovjetnek nem volt elegendő friss csapata, hogy a német csapatokat veszélyeztesse. Erkilet vélemé­nye szerint egyik, vagy másik városnak a szovjet részről való bevétele nem hadászati

Next

/
Oldalképek
Tartalom