Keleti Ujság, 1944. február (27. évfolyam, 25-48. szám)

1944-02-05 / 28. szám

S& o mb ai 1944, 1 ebruăr 5 MAt TELJES HETI RADIO-MÜSOR 4ra 16miér ELŐFIZETÉSI ARAK: 1 HORA 4.30, NE­GYED ÉVRE 12.40, FÉL ÉVRE 24.80, EGÉSZ ÉVRE 49.60 PENGŐ. — POSTATAKARÉK- PÉNZTAR1 CSEKKSZÁMLA SZAMA 72148. I SZERKESZTŐSÉG, KIADÓHIVATAL ÉS NYOMDA: KOLOZSVÁR, BRASSAJ-U. 7. TELEFON: 15-08. — POST A FIÚK: 71. SZ. KÉZIRATOKAT NEM ADUNK VISSZA A neliunól hídfőnél jelentős angolszász csapatokat zárlak körül a német csapatok A spanyol miniszterfanáes a semlegesség szigorú fenntartása mellett döntött Róma elfoglalása esetén Sztálin bosszút akar állni a bolsevizmust elitélő pápai enciklikák miatt Benes csatlakozni akar az uj szovjet köztársasági rendszerhez Teljes erűvel tombol Vitebszknél a második elhárító csata SPANYOLORSZÁG VÁLASZOLT a szö­vetségesek részéről az utóbbi napokban tett rendszabályokra, amelyek nyilvánvaló célja a semlegesség feladásának kikényszerítése volt. Franco tábornok elnökletével a spanyol kormány csütörtökön délután minisztertaná- csőt tartott és elhatározta, hogy Spanyolor­szág minden körülmények között fenntartja semlegességét és azt szükség esetén meg­védi. A nagyfontosságu minisztertanácson a külügyminiszter rész1 et es jelentést tett a nemzetközi helyzetről s ezt kővetően mon­dották ki a. szigorú semlegesség további fenntartását. — A kormány — hangoztatja a kiadott hivatalos jelentés — kész arra, hogy a leg­nagyobb határozottsággal követelje mind a belföldiektől, mind pedig a külföldiektől azoknak a köte ességeknek a teljesítését, amelyeket a semlegesség reánk ró. Ugyan­akkor el van tökélve arra, hogy semnüesetre sem enged semmiféle olyan nyomásnak, amely arra Irányul, hogy feladjak semleges magatartásunkat, amelyet valamennyi or­szágnak tiszteletben kell tartania, mint két­ségbevonhatatlan szuverén jogunkat. A kor­mány ezen kívül vizsgálat alá vonta mind­azokat a megelőző rendszabályokat, ame­lyek abból a célból szükségesek, hogy sem­legességünknek megfe’elő tiszteletet szerez­zünk. Spanyolország minden időben kimu­tatta azt a készségét, hogy meg akarja aka­dályozni a világviszály kiterjesztését. Ez biztosíték arra, hogy a legnagyobb nyuga­lommal és a legteljesebb hazafias öntudat­tal nézzünk szembe mindazoknak a nehéz­ségeknek, melyekkel az ország ezen az utón találkoznék. A kormány ebben a magatar­tásában teljes bizalmat élvez, mert teljes mértékben osztozik a nemzetnek abban az egyhangú óhajában, hogy Spanyolország függetlenségét méltóképpen tiszteletben tart­sák. A minisztertanácsot megelőzően a spa­nyol, amerikai és brit diplomaták között egész sor megbeszélés folyt le Spanyolor­szág és a szövetségesek kapcsalatának kér­désében. A „Basler Nachrichten“ madridi tudósítója megállapította, hogy a spanyol tényezők hajlandók minden függő kérdést alaposan megvizsgálni es Így remélik, hogy a fennálló politikai és gazdasági problémák kielégítő megoldása nem húzódik sokáig. Egyes hírek szerint azokat az olasz hajó­kat, amelyeket spanyol kikötőkben eddig »isszatartottak, már szabadon bocsátották és ezek a kikötőket el is hagyták. * AZ „IZVESZTUA“ A VATIKÁNT TÁ­MADTA egyik utóbbi számában S a szovjet félhivatalos lap cikkét a moszkvai rádió is beolvasta, úgy, hogy az méginkább hivatalos színezetet nyert. A szovjet lap azt állította, hogy a Vatikán nagy engedékenységet ta­núsított a fasizmussal szemben, ezzel lehe­tővé tette annak megerősödését és kifejlő­dését, ezenkívül a pápa nem emelt el’enve- tést más államok támadó cselekményei ellen sem és jóváhagyta azokat. A „Regime Fascista“ című olasz lap az „Izvesztija" támadásával kapcsolatosan azt Írja, úgy látszik, hogy Moszkva számit Ró­ma közeli elfoglalására. A szovjet kormány nyilván már most alibit akar szerezni ma­gának, hogy Róma esetleges elfoglalása után mindent megsemmisíthessen, ami az örök városban a kereszténységre és a legnagyobb szellemi értékekre emlékeztet. Sztálin egy­általában nem fe' ejtette el azokat a pápai encikllkákat, amelyek a legélesebben elítél­ték a kommunizmust- és most — úgy látszik — elérkezettnek látja az időt, hogy hosszút álljon a Vatikánon. Legfőbb Ideje annak — hangoztatta a „Regime Rascista" — hogy az olasz katolikusok és általában a világ katolikusai felismerjék a bolsevista veszély teljes jelentőségét. Az olasz klérus túlnyomó többsége még ma sem vesz részt abban a harcban, amely dönteni fog nem csak Olasz­ország, hanem az egész katolikus egyház sorsáról. Amerikai kato ikus körökben a moszkvai támadás és a Vatikán ellen emelt vádak élénk tiltakozást keltettek. Baltimore és Washington katolikus érsekei kijelentették, hogy ezek a vádak éppen olyan hamisak, mint a néhány nappal ezelőtt Anglia állító­lagos különbéke terveiről terjesztett kairói híresztelés. A szovjet a jelek szerint békét­lenséget akar kelteni a szövetségesek kö­zött. Az amerikai katolikusok meg vannak győződve arról, Írja a „Neue Zürcher Zei­tung“ washingtoni tudósítója, hogy az „Iz­vesztija“ kirohanása közvetlen összefüggés­ben van a hadihelyzettel. Bizonyos amerikai körökben megint foglalkoznak azzal a lehe­tőséggel, hogy a pápa székhelyét Rómából a nyugati félgömbre helyezze át. Ez régi kedves terve bizonyos amerikai katolikus köröknek. Arra hivatkoznak, hogy- legna- gyobrészt az amerikai katolikusság fedezi a Szentszék kiadásait s a háború után való­színűleg méginkább az lesz a helyzet. * „MOLOTOV KOKTÉLNAK“ nevezik Washingtonban a Szovjetunió legújabb di­plomáciai sakkhuzását: az egyes szovjet köztársaságok külképviseleti joggal való fe'ruházását. A „Molotov-koktél“ voltakép­pen egy szovjet harci eszköz, különböző robbanó folyadékokból, amelyek összeele- gyedés után hatalmaserejü robbanószerré válnak s amelyet a németek — fe'ülmulva a szovjet harci eszköz hatékonyságát — már jóideje haszná'nak a bolsevista páncé­losok ellen. A hasonlat találó. A különböző szovjet köztársaságok külképviseletei együt­tesen valóban erőteljes fegyvert adnak a Szovjet kezébe ahhoz, hogy a különböző fő­városokban az eddiginél is nagyobb erővel képviseljék a bolsevista eszméket, terjcsz- szék a világforradalmi gondolatot és szá­mokkal tüntessenek a különböző nemzetközi megbeszéléseken. 1 Art a moszkvai beál’ltást, hogy ezzel az Inté kedéssel az egyes szovjet köztársasá­goknak valóságos jogokat akarnak adni, seakisem hiszi el, még a Szovjet szövetsé­gesei sem. A SzoVjet tekintetében rendkí­vül jól tájékozott genfi megfigyelők — je­lenti a Magyar Távirati Iroda — azon a véleményen vannak, hogy a moszkvai hatá­rozatok nem jelentenek semmi lényeges változást a szovjet politikában, minthogy Molotov nyilatkozatát magában Oroszor­szágban is nagyszabású propagandára valló feltálalásban hozták nyilvánosságra. Minden bizonnyal fennáll az a be'politikai szándék Is, hogy egyes szovjet köztársasá­goknak hízelegjenek és ezeket nagy hábo­rús szenvedéseikért, valamint a Szovjet­unióhoz tanúsított hűségűkért bizonyos mértékig kárpótolják és jutalmazzák. Gya­korlatilag ezidőszerint elsősorban a Balti­államokról van szó, továbbá valószínűleg Lengyelországról és Finnországról, vagyis általánosságban mindazokról a területekről, amelyekre a Szovjetunió Igényt emel. A Balti-áTamok kérdésének, valamint a ke­leti lengyel területek ügyének megoldását az alkotmánymódosítás révén talán meg­könnyíthetik, mert látszatra megóvják az At’anti Charta alapelvét, a forma szerint tehát a nyugati hatalmak, lényégében azon­ban a Szovjetunió álláspontja érvényesülne ilyen módon. Sokan felteszik, hogy Moszkva már Teheránban közölte a nyugati hatal­makkal azt a szándékát, hogy ilyen meg­oldást óhajt, a nyilvánosságrahozatallal azonban meg kellett várni a megfelelő ka­tonai időpontot. Az alkotmánymódosítás esetleges további kihatásai tekintetében az itteni megfigyelők tartózkodó álláspontra helyezkednek. Magát az elhatározást azon­ban újabb és nem ügyetlen bizonyítékának tekintik arranézve, amit Sztálin pragmatiz­musának neveznek. A Daily Express megirja, hogy Molotov az intézkedést beje’entö beszédében a leg­felsőbb szovjet tanács előtt nyomatékosan megemlítette Litvániát, Lettországot, Észt­országot, az.úgynevezett moldvai köztársa­ságot és Szovjetkaréliát. A „Stockholms Tldningen“ washingtoni je'entése szerint ott az a fölfogás, hogy Moszkva főképpen a Szovjetunión kívül álló államoknak akar „módot nyújtani“ az Unióba való belépésre. Többé semmi sem áll útjában annak — mondják ezekben a kö­rökben — hogy a balkáni államok belépje­nek á szovjetorosz Balkán-szövetségbe. Minthogy a Szovjet-Egyesült Államok a háború után egy ideig megszállás alatt akarják tartani a német birodalom terüle­tének egyharmadát, a Szovjetnek módja nyílik arra Is, hogy más kisebb államokat is bekapcsoljon a Szovjet-Egyesült Álla­mokba. Az egyik amerikai lap — mint a Magyar Távirati Iroda Stockholmból jelenti — a kö­vetkezőket irja;. < Tanul vagyunk a kommunisták egyik sakk-játszmájának. Csupán sejtjük, mit terveznek az orosz sakkh ázásokkal és azok nyugta1 anságot keltenek bennünk. Egy nagyhatalom veszedelmes játékáról van szó, amely ha folytatódik, mindnyájunkra sorsdöntő következményekkel jár. Világos, hogy az uj orosz alkotmány lehetőségeket nyújt az állandó úgynevezett „békés beha­tolás“ számára. Nyilvánvaló, hogy követ­kezetes makacssággal követett tervvel ál­lunk szemben, amely Keleteurópában orosz érdekterület kialakítására irányul. Azt a tényt, hogy a Szovjet ilyenmódon 16 szavazattal rendelkeznék, nem veszik túlságosan tragikusan a szövetséges tábor­ban, mert azt hangoztatják, hogy a nemzet­közi döntéseket igy is nem ilyen számsze­rinti szavazással, hanem egyhangúsággal hozzák létre. Amerika egyébként számit a dél- és középamerikai köztársaságok szava­zataira Is, ami húsz szavazatot jelentene. Amerikában egyébként érdekes tervek vannak a levegőben. A chilei köztársaság elnöke Mexikó Citybe érkezett, hogy az összes amerikai államok szövetségének az Egyesült-Államok mintája szerinti tervét megbeszélje. Kijelentette, hogy a nyugati földrész köztársaságainak még a háború vége előtt szövetségbe kell tömörülniük, hogy szilárd arcvonalat alkossanak a har­madik világháború veszélye ellen. A chilei elnök útban van Washington felé.-K­A BOLGÁR HELYZETET továbbra Is nagy érdeklődéssel figyeli a világ közvéle­ménye. Szófiai politikai és diplomáciai kö­rökben élénk feltűnést keltett, hogy Bala­banov ankarai bolgár követ jelentéstétel cél­jából már öt napja Szófiában tartózkodik s a kü ügyminiszteren és a miniszterelnökön kívül hosszabb kihallgatáson volt a régens- tanács tagjainál Is. Balabanov a közeli na­pokban visszautazik állomáshelyére, Anka­rába. Az angolszász hírverés a legkülönbözőbb híreket terjesztette a bolgár helyzetről. Hi­vatalos bolgár helyről most közölték a Ma­gyar Távirati Iroda szófiai tudósítójával, hogy az angolszász rádióállomásoknak az a hire, amely szerint Plovdiv, Plevna és Busz­osuk városokban kihirdették volna az ostromállapotot, nem felel meg a valóság­nak. Éppen úgy hamis az a hir is, hogy P'ovdivban német és bolgár csapatok között összetűzés lett volna. A bolgár belügyminisztérium felszólította az összes közhivatalok, állami szervek és szervezetek vezetőit, hogy térjen vissza Szó­fiába. A rendelkezés nem jelenti a kitelepí­tett hivatalok visszatérését Is, csak a hiva- ta'i vezetők kötelesek ismét a fővárosban tartózkodni. * VITEBSZKNÉL MEGINDULT A MÁSO­DIK NAGY ELHÁRÍTÓ CSATA. Német

Next

/
Oldalképek
Tartalom