Keleti Ujság, 1944. február (27. évfolyam, 25-48. szám)

1944-02-29 / 48. szám

1944. FEBRUAR *9, 5 KrmiüJsXG Szolgálatos gyógyszertárak Fortuna-gyögysz.crtár, Mátyás király-ter 33. Távbeszélő: 21-52. H.vgea-gyógyszertár, Szécbenyi-tér 32. Távbeszélő: 24-04. Victoria Sf>'óji.vs7ortár, Horthy MIUlós-ut 47. Távbe­szélő: 15-69. Opera-Gyógyszertár, Hunyadi- tér 1. Távbeszélő: 11-96. Ritka a színes film. A német filmteehnlkaaján- déka a Botrány c. Hollan­diában .játszódó vidám falusi történet. Ma láthatja utoljára a Corvinban! Holnap : Ragaszkodom a szerelemhez! — A Kormányzóhelyeti es özvegye meg­látogatta a miskolci vöröskeresztes kór­házat. A hősi halált halt kormányzóhe­lyettes özvegye vasárnap délelőtt Mis­kolcon meglátogatta a Vöröskereszt, kór­házát. A vonatból kilépő Főméltóságu Asszonyt Lányi László polgármester a város nevében üdvözölte s nagy vörös- szekfücsokrot nyújtott át neki. Ezután vitéz Borbély-Maczky Emil, Borsod vár­megye főispánja, m. kir. titkos tanácsos üdvözölte, majd Lichtenstein László, Mis­kolc város főispánja mondotta el üdvözlő beszédét. — A Holland-Antillákra érkezett Ju­lianna holland hercegnő. Amint a brit hírszolgálat jelenti, Julianna holland hercegnő a Holland-Antillákra érkezett. —- Kedden temetik Ernst Jenő hírlap­írót. Budapestből jelentik: Ernst .Tenő hirlapirót, a Magyar Távirati Iroda és a Budapesti Tudósitó belső munkatársát kedden temetik a Rákoskeresztúri teme­tőben. — Északolaszországban este kilenckor kezdődik az elsötétítés. A köztársasági fasiszta kormány belügyminisztere elren- delte, hogy mától kezdve az elsötétítést valamennyi tartományban este 9 órakor kell végrehajtani és reggel 6 óráig tart. — Ukránok tüntettek a bolsevizmus el­len. Krakkóból jelentik: A Német Távirati Iroda jelenti: A Przemysl melletti Dob- roilban tüntetést rendeztek a bolsevizmus ellen. A gyűlést az ukrán segélyező bi­zottság hivta össze és azon a környék­beli ukránok ezrei jelentek meg. — Fogházra ítélték vadházastársa ter­mészetes fiának halála miatt. Kovács Kató mákófalvai leány tavaly március­ban vadházasságra lépett Török István juhásszal. A juhász uj élettársa gond­jaira bízta a korábbi törvénytelen együtt­élésből származó kisfiát, a két esztendős Berk Istvánt. Az elhanyagolt, vézna s kora ellenére még járni sem igen tudó kisgyermek hamarosan betegeskedni kez­dett s ugyanazon év augusztus 23-án meghalt a bánffyhunyadi közkórházban. Török IsLvánnak a szomszédok azt be­szélték, hogy a mostoha a gyermeket koplaltatta, verte s korai halála is emiatt következett be. Az asszony ezzel szem­ben azt vitatta, hogy Török István nem adott megfelelő anyagi támogatást a gyerek eltartására. Ennek ellenére a kis­fiú mindig súlyosan kikapott, valahány­szor a szomszédoktól kért kenyeret. Só­vár Istvánná községi bába még felaján­lotta a Zöldkereszt támogatását., de Ko­vács Kató az ajánlatot visszautasította. Sövérné jelentése alapján utalta a kór­házba a gyermeket Geréb Pál dr. orvos s a beteg beszállítására kirendelt mentő­autó kisérőszemélyzete is magárahagyot- tan, bezárt lakásban akadt reá az akkor már önkívületben fetrengő fiúcskára. Ko­vács Kató ellen önsegélyre képtelen sze­mély elhagyásának büntette címén bűn­vádi eljárás indult. Az ügyet a kolozs­vári törvényszék hármas büntetőtanácsa tárgyalta. A terhelő tényállításokat is­mertető tanuk mellett kihall «rótták Nap- pendruck Kálmán dr. főorvost, törvény- széki orvosszakértőt is. Az orvosszakértő ütéstől vagv eséstől szárma ■'ható gerinc- csigolyatörést állapított meg a halál okául. A vádlott azt állította, hogv a magával tehetetlen gvermek lépcsőről zu­hant le s úgy szerezte halálos sérülését. A bíróság gondatlanságból okozott sú­lyos testisértés vétségében mondottá ki bűnösnek Kovács Katalint, akit ezért egyhavi fogházbüntetésre Ítélt. Az Ítélet jogerős, II Kormányzó ür Ambrázy Gyulának, Zsindely Ferencnek, Csatay Lajosnak, Ghyczy Jenőnek, Tomcsányi Móricnak és vitéz Borbély- Maczky Emiinek a titkos tanácsosi méltóságot adományozta Budapest, február 28. A Magyar Távirati Iroda jelenti: A Kormányzó Ur a miniszterelnök előter­jesztésére sédeni Ambrózy Gyula dr.-nak, a kabinetiroda főnökének, borosjenöi Zsindely Ferenc dr. kereskedelem- és közlekedésügyi miniszternek, glczi, assakürt.hi és ablancz- kürthi Ghyczy Jenő külügyminiszternek,' tomcéányi Tomcsányi Móric dr. cs. és kir. kamarás, felsőházi tag, egyetemi tanárnak és vitéz Borbély-Maczky Emii borsodvárme- gyei főispánnak a haza. szolgálatában szer­zett kiváló érdemeik elismeréséül a magyar királyi titkos tanácsosi méltóságot adomá­nyozta. Ugyanakkor a Kormányzó Ur a miniszter­elnök előterjesztésére Kölcsey István gaz­dasági főtanácsos, országgyűlési képviselő­nek a közélet terén kifejtett kiválóan ér­tékes és eredményes mukásságáért teljes elismerését fejezte ki. A fentiekre vonatkozó legfelsőbb elhatá­rozásokat és legfelsőbb kéziratokat a hiva­talos lap február 27-iki száma közölte. * Sédeni Ambrózy Gyula dr. családjának árva-megyéből a- Dunántúlra szakadt ágá­ból származik, 1884-ben Nyíregyházán szü­letett, ahol apja királyi ügyész volt. Egye- ami tanulmányait Budapesten és Berlinben végezte. Állami szolgálatát a bii’óságnál kezdte s onnan került az igazságiigymlnisz- tériumba. A kommunizmus bukása után résztvett a békeelőkészités jogi munkáiban, valamint az akkori idők közjogi törvényei­nek előkészítésében. 1920 óta a kabinetiro­dában teljesít szolgálatot. A Kormányzó Ur 1938-ban államtitkárrá és a kabinetiroda főnöke helyettesévé, 1943 februárjában pe­dig a kabinetiroda főnőkévé nevezte ki. * Borosjenöi Zsindely Ferenc dr. 1891-ben Kisvárdán született, református vallásu. Kö­zépiskoláit a komáromi Bencés-gimnázium­ban és a pápai református kollégiumban végezte, majd a budapesti egyetemen meg­szerezte az ügyvédi oklevelet. Az első világ­háborúban három évet töltött a fronton, emléklapos tüzérfőhadnagy, több hadikitün­tetés tulajdonosa. Harctéri szolgálata köz­ben választotta meg Komárom-vármegye szolgabiróvá. 1918-ban föispáni titkár lett, egy évvel később pedig a kisebbségi ügyek minisztériumába került. 1921-ben a pénzügy­minisztériumban kapott beosztást és ott szolgált képviselővé történt megválasztá­sáig. 1931-ben Komárom város képvsielőjévé választotta, azóta sok törvényjavaslat elő­adója, a költségvetésnek pedig főelőadója lett. A Kormányzó Ur 1933-ban kultuszminisz- tériumi államtitkárrá, egy évvel később mi­niszterelnökségi politikai államtitkárrá, 1943 márciusában pedig kereskedelem- és közle­kedésügyi miniszterré nevezte ki.-fr Csata! Csatay Lajos 1886-ban Aradon született, evangélikus vallásu, nős. Katonai Iskolái elvégzése után 1907-ben avatták hadnaggyá, majd 1911—1914 között elvé­gezte a bécsi felsőbb tüzér tanfolyamot. Az első világháborúban különböző gyalog és tüzér dandárparancsnoksá goknál teljesített szolgálatot, mint vezérkari tiszt, később pe­dig a. hadseregfőparancsnokságnál nyert beosztást. 1919-től 1921-ig mint a budapesti hadiakadémia tanára működött, majd öt évig csapatszolgálatot teljesített. Ezután a miskolci tüzérosztály parancsnoka, később a légvédelmi löiskola parancsnoka lett. 1941­töl a pécsi hadtest parancsnoka volt s ebben a minőségében nyolc hónapig teljesített harctéri szolgálatot a keleti fronton. 1943 február 1-én lépett elő vezérezredessé és átvette a S-ik honvédhadsereg parancsnok­ságát. A. tüzérség egyik legkiválóbb ma­gyarországi szakembere, akit. külföldön is elismeréssel méltatnak a szakkörök. A Kor­mányzó Ur 1943 junius 13-án nevezte ki hon­védelmi, miniszterré. Tulajdonosa a III. osz­tályú Vaskorona-rendnek, a hadidiszitmény- nyel és kardokkal, a ül. osztályú katonai érdemkeresztnek, a hadidiszitménnyel és kardokkal két Ízben, a Signum Laudlsnak a kardokkal három Ízben, a kormányzói di­csérő elismerésnek a hadiszalagon a kar­dokkal, valamint a magyar érdemrend kö­zépkeresztjének a csillaggal a hadiszalagon a kardokkal. * Giczi, assakürthi és ablanczkürthi Ghyczy Jenő 1893-ban született, római katolikus, nős. 1917-ben nevezték ki konzuli atasévá s hivatali pályáján fokozatosan előlépve,. 1939- ben eslöosztályu' követség! tanácsos, 1940- ben pedig rendkívüli követ és megha­talmazott miniszter lett. A Kormányzó Ur 1943 júliusában nevezte ki külügyminiszterré. Érdemeinek elismeréséül 1939-ben a magyar érdemrend középkeresztjével, egy évvel ké­sőbb pedig a magyar érdemrend középke­resztjéhez a csillaggal tüntette ki a Kor­mányzó Ur. * Tomcsányi Tomcsányi Móric dr. 1878-ban született, evangélikus vallásu. A budapesti egyetemen nyerte el a doktorátust, később pedig az ügyvédi oklevelet. Hosszabb kül­földi tanulmányútja után a budapesti egye­tem közigazgatási jogból egyetemi magán­tanárrá képesítette. Közszolgálati pályáját a pénzügyminisztériumban kezdte meg, majd 1917-ben Turóc-vármegye főispánja lett. A világháború után a budapesti egyetemen a közjog és közigazgatási jog rendes tanára lett, s mint ilyen, széleszkörü tudományos munkásságot fejtett ki.-* Vitéz Borbély-Maczky Emil 1887-ben szü­letett, római katolikus, nős. Az első világ­háborúban három évig teljesített frontszol­gálatot és sokszor kitüntette magát. A há­ború után mint nyugalmazott huszárszáza­dos, visszavonult birtokára. A kommuniz­mus idején több Ízben halálra Ítélték. 1920- ban az ózdi munkáskerület képviselőjévé választotta, két év múlva pedig Borsod- és , Gömör-vármegyék főispánja lett. A Kor­mányzó 1935-ben a magyar érdemrend kö- >*épkere«stjével, 1939-ben pedig a magyar érdemrend középkeresztjéhez a csillag ado­mányozásával tüntette ki. Számos hadiki­tüntetés, az ezüst és bronz Signum Laudis és több külföldi kitüntetés tulajdonosa. * Kölcsey István 1893-ban Szatmárcsekén született, református. Jogi tanulmányai után. három évig frontszolgálatot teljesített az első világháborúban, majd visszavonult bir­tokára. A ^mezőgazdaság fejlesztése terén szerzett érdemeiért a Kormányzó Ur 1939-ben gazdasági főtanácsosi címmel tüntette ki. 1935-ben képviselővé választották. A ma­gyar élet pártja 1939 novemberében ügyve­zető alelnökévé választotta. Mint a párt el­nökének állandó helyettese, a párt szervező, agitációs és népfelvilágositó munkájában mindenkor nagy hozzáértéssel működött. * Meghívó. A „Pro Deo“ Központi Szálló Szövetkezet, mint a „Szövetség“ Központ tagja, Kolozsvár, f. é. március hó 10-én d. u. 5 órakor tartja rendes évi közgyűlését hivatalos helyiségében: Mátyás király-tér 29. sz. a., melyre a tagokat az alapszabály 35. paragrafusa értelmében ezennel tisztelettel meghívja. — Árdrágítók a törvényszék előtt. A dési kir. ügyészség vádiratot adott ki Scheirik János dési mészáros és hentes­mester ellen. A vádirat árdrágítás bűn­tettével vádolja az ismert dési mészá­rost, mert a zsírt és a császárhust stb. közel négyszáz százalékkal magasabban árulta, mint ahogy azt a hivatalos ár engedélyezi. A vádirat megbélyegzi az üzérkedő célzattal feketéző mészárost és öt évig terjedhető fegyházbüntetés kisza­bását kéri. Az ügyben a dési kir. tör­vényszék közelebbről tart .főtárgyalást. —- Chindea János drágavilmai gazdálko­dó meghamisította a terményjegyzékek beírását. A dési kir. ügyészség vád alá helyezte — közokirathamisitás vádját emelve ellene,7 — Lehmann Imre dr. meglátogatta a kolozsvári Kolping legényegyletet. A Kolping Legényegylet legutóbbi összejö­vetelén diszgyülést tartott, amelyen meg­jelent Budapestről a Legényegyletek köz­pontjának prefektusa: Lehmann Imre dr. és a nagyszámban megjelent tagok előtt időszerű és értékes előadást tartott. A gyűlés elején a központ kiküldöttét Ber­talan Balázs s. lelkész, igazgató köszön­tötte, a gyűlés végén pedig Strasszer Fe­renc h. dékán mondott köszönetét a meg­tisztelő látogatásért. — Gyanús körülmények között meg­halt: egy szá7,éves kolozsvári matróna. Özvegy Binder Ábrahámné, Timár-utca 24. szám alatt lévő lakásán 100 éves ko­rában hirtelen meghalt. Hozzátartozói szerint még a leegutolsó napon is a leg­jobb egészségnek örvendett, mig vasár­napra virradólag holtan találták ágyá­ban. Mert a homlokán kéles-lila folt volt látható, a halálesetet jelentették a rend­őrkapitányságon. A rendőrség elrendelte a 100 éves matróna holttestének felbon­colását, — Az unitárius középiskolás lányok munkaközössége vasárnap délután ked­ves ihüsoros délutánt tartott a Bulgária- telepi missziós házban. Az előadást, amelyből különösképen kiemelkedtek az eredetien előadott székely népmesék, telt ház hallgatta végig. Komoly szavalatok és vig nóták, amelyeket a lányok a kö­zönséggel együtt énekeltek, tarkították a délután műsorát. Tormay Cecü naplóé jából pedig részleteket olvastak fel. A munkaközösség figyelemreméltó és dicsé­retes munkát fejt ki különösképen nép­művelési téren. A mult nyár folyamán a háromszékmegyei Árkos községben mun­katábort rendeztek egyházi és állami tá­mogatással, valamint saját megtakarított pénzükkel. A tábor tagjai főként a had- bavonult férfiak családjainak segítettek a nehéz mezei és házi munkákban. Ha a körülmények megengedik, az idén is ren­deznek hasonló munkatábort. — HALÁLOZÁS. Nászta Sándor ny. m. kir. vostafeliigyolő folyó hó 28-án el­hunyt. Temetése március 1-én d. u. fél lf órakor lesz a temetői nagykápólnáhól. — Véget ért a katolikus tanoncok há­romnapos világnézeti tanfolyama. Feb­ruár 25., 26. és 27. napjain a kolozsvári Szent Mihály plébánia a katolikus ipa­ros- és kereskedőtanonc ifjúság részére háromnapos világnézeti tanfolyamot ren­dezett. A tanfolyamra a KIOE (Katoli­kus Iparosta uoncok Országos Egyesüle­te) budapesti központja három előadót •küldött Kolozsvárra. Az előadók: P. Pol­gár András, Ft. Gálos József KIOE tit­kár és Hollay Ferenc munkástitkár érté­kes előadásokban és beszélgetésekben tárgyalták meg á tanoncif juss got ér­deklő sajátos kérdéseket s nagyban hoz­zájárultak ahhoz, hogy a mai tanone- ifjuságból öntudatos, komoly keresztény gondolkozásu iparos nemzedék alakuljon ki. A tanfolyamot keskenyfilm-előadás fejezte be, amelyen az EMKE Walter Gyula EMKE-titkár vezetésével a ma­gyar föld, az erdélyi magyar táj és ma­gyar munka értékeit és szépségeit szem­léltető kulturfilmeket mutatott be. Az egész tanfolyamon 60, a befejező előadá­sé-' közel 100 tanonc vett részt, akik kö­zött az EMKE kedves meglepetésként 80 drb. értékes könyvet és füzetet osz­tott ki. ‘Adóügyi Kiskáté 1944, szerk. dr. Sze- pesy, megjelent. Kitűnő és legújabb ta­nácsadó minden adóügyben. Ára 7.40 p. Lepagenál Kolozsvár. Kérjen jegyzéket. — Nagybőjti szentbeszédek a kolozs­vári Szent Mihály-templomban. A kolozs­vári Szent Mihály-templomban minden vasárnap este 6 órakor lesznek a nagy­bőjti szentbeszédek. A beszédeket Berta­lan Balázs s. lelkész mondja. A nagyböjt folyamán a szokásos keresztuti ájtatos- ságokat minden hét csütörtökjén délután 6 órakor tartják. • — Szabadegyetemi előadások Désen. A dési népművelési bizottság a kolozsvári egyetem tanári karának támogatásával most tartja a szabadegyetemi előadások második félévét Désen. A közönség esté- ről-estére megtölti a városháza díszter­mét, eddig nem mutatott nagy érdeklő­dés mellett. Várkonyi Hildebrand dr. egyetemi tanár „Szülők iskolája“ címen a helyes szülői magatartásról adott elő. Koszó János dr. egyetemi tanár Barokk kultúra és világkép hazánkban cimen ér­dekes szellemtörténeti előadást tartott. Szabó Endre, a dési gimnázium címzetes igazgatója a növények vándorlásáról be­szélt, élvezetes, lebilincselő módon. Élénk érdeklődés kisérte Heneze Béla dr. Az uj népi irodalomról szóló előadását. A to­vábbiakban március 3-án Gyulai Zoltán dr. egyetemi tanár vetített képekkel az anyag szerkezetéről beszél, március 21-én Bartók György dr. egyetemi tanár Mi az ember? Az európai ember cimen ad elő. Március 22-én ugyanő Magyar ember, er­délyi magyar ember címmel tart elő­adást. A népművelési előadások határo­zottan a Szamosmenti magyar élet gazda­godását jelentik. — A dési törvényszék nem rendelt el perújrafelvételt a volt szamosujvári Fu­ture bizományos ügyében. Govrik János volt szamosuivári Futura bizományost két és fél évi fegvházra Ítélték árdrágí­tás miatt az igazságügyi hatóságok, amit az ungvári fegyházban tolţ le. Családja perújrafelvételt kért az ügyben, néhány uj tanút, illetve bizonyítékot jelentve be, melyek jelenleg Govrik János javára dön­tenek. A dési kir. törvényszék uj vizs­gálatot engedélyezett a bejelentett dol­gok bizon vita sára, amit a vizsgálóbíró Szamosujváron lefolytatott. Mivel a vizs­gálat nem hozott igazolást a bejelentett mentő körülményekben, a dési kir. tör­vényszék elutasította az ujravaló tárgya­lás iránti kérést, amit a család a kolozs­vári kir. Ítélőtáblához fellebbezett meg. Jö ÁRU ÉS JÓ HIRDETÉS ALAPJA A JÓ ÜZLETMENETNEK

Next

/
Oldalképek
Tartalom