Keleti Ujság, 1944. február (27. évfolyam, 25-48. szám)

1944-02-27 / 47. szám

1944. FEBRUAR 27. 3 KuetiUjsüg Erdély minden német számára hősi fejezetét jelenti az európai történetnek — mondotta Kolozsváron Henri/ Esp német birodalmi országos csoportvezető Rabe von Pappenheim: „A német nők az összes munkaterületeken mindenben megfelelnek a beléjük helyezett bizalomnak A2 előkelő német vendégek ma Kőrösfőn és BánffyliuiÍYadoií lesznek látogatást Kolozsvár, febr. 26. A „Keleti Újság“ legutóbbi számában röviden hirt adtunk, már arról, hogy előkelő német vendégek érkez­nek Kolozsvárra. Szombaton a menetrend­szerű gyorsvonattal Berlinből meg is érke­zett Erdély fővárosába Henry Esp országos csoportvezető és Rabe von Pappenheim asszony. Henry Esp személye különös érdek­lődésre tarthat számot, mert hosszú ideig a Balti áramokban működött és főképpen neki köszönhető, hogy rövid idő alatt sike­rült leküzdeni azokat a hatalmas nehézsé­geket, amelyek a Balti-államokban a szov­jetorosz megszállás következményeiként je­lentkeztek. Az e ökelő vendégek szombaton délután a kolozsvári Német Kulturintézetben tartóz­kodtak, ahol Kurt Gerlach dr. lektor teát adott tiszteletükre, Ezt az alkalmat ragad­tuk meg, hogy néhány kérdést intézhessünk a nagynevű vendégekhez, akik a mai hábo­rús Németországban fontos szerepet és hiva­tást töltenek be. A Baltikum sorsa Első kérdésünk Henry Esp országos cso­portvezetőhöz szólt: — -Ma, amikor a keleti hadszíntéren a harc ismét a Balti-államok közvetlen köze­lébe került, arra szeretnénk elsősorban vá­laszt kapni, milyen volt az észt, lett és lit­ván nép sorsa a szovjet megszállás idejé­ben? — Amikor 1918 decemberében századom­mal a nyugati hadszíntérről Poroszországba, Königsbergbe tértem vissza, a bolsevista csapatok nem állottak túlságosan messze Keletporoszország határaitól. Azt a hatal­mas veszélyt, mely hazámat, Keletporoszor- szágot — jómagam Memelböl származom r- fenyegette, azonnal felismertem és a Balti­kumban akkor már szervezés alatt álló sza­badcsapatokhoz önként jelentkeztem. Ez az úgynevezett „balti védőrség“ elsősorban né­met, lett és orosz zászlóaljakból állott, de helyet kaptak benne az északi államok ösz- szes népeinek az önkéntesei Is. 1919 május 22-én, mint vezérkari tiszt vettem részt a '„balti védőrség“ tagjaként Riga felszabadí­tásában. A város elfoglalása előtt a bolse­visták borzalmas vérengésekkel és emlék­művek megsemmisítésével tombolták ki ma­gukat. A bolsevisták sok ezer lett, litván, észt és orosz embert gyilkoltak meg, vagy hurcoltak el. Az északi államok: Észtország, Lettország és Litvánia népeinek 1939-től 1941-ig ismét meg kellett ismemiök a ’ bol- sevizmus pusztításait. Ez a szörnyű állapot 1941 jullus 1-ig tartott, amikor felszabadí­tották ezeket a sok szenvedést látott népe­ket. Ebben a hadjáratban nem mint harcoló katona vettem részt, mert 1839 októberében a Fübrertől azt a megbízatást kaptam, hogy Lettországból az összes németeket vezessem vissza Németországba. Több mint 50.000 né­metet hajóztunk be akkor Lettország kikö­tőiben, német hajókon szállítottuk őket haza. Százezer ember — Milyen nagy volt az északi államok népeinek vesztesége a bolsevista megszállás alatt? — A második, bolsevista rémuralom alatt meggyilkolt vagy elhurcolt lettek, litvánok és észtek számát, ha egészen pontosan nem is lehet megállapítani, minuen kétséget ki­záróan 100.000 főnél nagyobb volt. Az északi államok legjobb munkásai, legszorgalma­sabb elemei vesztek oda. Mindnyájunk előtt még élénken emlékezetünkben van, hogy mi­lyen ígéretekkel vezette félre Moszkva a balti államok népeit. 1989 őszén még meg­nemtámadási szerződést is kötött a balti államok kormányzóival. Akinek a bolsevis­ták akkori eszközeit alkalma volt megis­merni az minden bizonnyal tudni fogja, hogy mit érnek Moszkva mostani Ígére­tei is. Ezekről az Ígéretekről a lett, lit­ván és észt parasztnak, munkásnak szellemi munkásnak egyaránt megvan a maga véle­ménye. — És a fixmek? — A finn nép szintén már átélte 1918- ban és 1919-ben a bolsevista rémuralmat. A magam részéről úgy gondolom hogy a fin­nek is tisztában vannak azzal, milyen állás­pontot foglaljanak el az ilyen békekezdemé­nyezésekkel szemben, jöjjenek azok Moszk­vából, Londonból, vagy éppen Washington­ból. •— Magyarországi benyomásai? — Minden nő, aki gyermekszülés előli áll, vagy akinek kis gyermeke van, az állam tör­vénnyé! biztosított védelmét élvezi. Az állam­tól támogatott különleges szervezetek gon­doskodnak arról, hogy azok a gyermekek, akiknek anyja dolgozik, napközben elhelye­zést, megfelelő táplálékot, ruházkodást kap­janak. A gyermekek taníttatásáról, szórako­zásáról hatalmas tanítónői szervezetek gon­doskodnak, olyannyira, hogy h dolgozó nö gyermeke scmilyen vonalon sem szenved hát­rányt. A dolgozó nőnek, akit sokszor napestig nehéz szolgálat foglal l‘e, úgyszólván törődnie sem kell gyermekével. A gyermek minden testi és szellemi szükségletéről maga az állam gondoskodik hatalmas és elsőrendűen meg­szervezett apparátussal. — A leendő anyák védelmére milyen intéz­kedéseket foganatosított a német állam? — A leendő anyák védelme az állam külö­nös feladatai közé tartozik- A leendő anyá­nak minden vonatkozásban segítségére van maga az állam, különleges élelmiszeradago­Budapest, február 26. A Magyar Távirati Iroda jelenti: A Vitézi Rend budapesti székhazában szerdán este tartotta a Vitézi Rend Zrínyi csoportjainak központi vezetősége műsoros előadással egybekötött évi főértekezletét. A dísztermet zsúfolásig megtöltötték a meg­hívott Zrínyi-munkatársak, élükön számos katonai és polgári előkelőséggel. Az előadás I befejeztével vitéz Szombathelyi Ferenc ve­zérezredes, a honvéstyezérkar főnöke köszö­netét fejezte ki az előadás szereplőinek, majd a következőket mondotta: — Ez az előadás mindenkit meggyőzhe­tett, hogy van igazi magyar költészet és muzsika, amely egyben- az egészséges ma­gyar katonaszellem kifejezője. Minden kul.- bxra csak annyit ér, amennyi erő és harcos kát oszt ki nekik, a munka alól vagy teíjeseu vagy részben felmenti. — A terrortámadásoknak kilett területeken milyen a helyzet ebből a szempontból? Magyarország sokezer német gyermeket fogadott be — Ezekről a területekről, de azok­ról is, ahol esetleg a jövőben való­színű ilyen támadások bekövetkezése, elsősorban a gyermekeket szállítottuk el biztos helyekre. Oda, ahol nem való­színű a támadások bekövetkezése. Ezen a téren nagy tapasztalataink vannak, az ellen­ség számtalanszor bizonyította be, hogy nem számol azzal, hogy gyermekkel, vagy nőkkel áll szemben, bombáit könyörtelenül ledobja, még akkor is, ha ez nem jelent számára katonai előnyt. — Tudtunkkal Magyarországon is szállá­soltak el német gyermekeket? — Úgy Van, Magyarország igazi hajtár- siasSággal sokezer német gyermeket foga­dott be. Ezeknek az ellátása minden tekin­tetben mintaszerű, a legjobb környezetben vannak, s mind ellátásuk, mind pedig isko­lai továbbképzésük biztosítva van, fejezi be nyilatkozatát Rabe von Pappenheim asz- szony. Búcsúzunk. Henry Esp csoportvezető még utánunk szól: — Kolozsvárra igazán büszkék lehetnek. Egészen megfiatalodik itt az ember... Igen. Mi is megfiatalodtunk, amióta Ismét Ko­lozsvár ez a kincses város. M1HALYFI JENŐ * Az előkelő néniét vendégek ma, vasárnap Kőrösföt és Bánfíyhunyadot látogatják meg. szellem van mögötte. A magyar kultúra harcban fogantatott, nem pedig a defetiz- mus és a beteges pacifizmus posványában. Az az igazi magyr művészet, amely mögött a magyar kard és katonaeszmény áll. Az- örök katonaeszmények csirája ott él a ma­gyar lelkekben. A katonaeszményben min­dig megtaláltuk egymást. Az áldozatos ha­zaszeretetre és kemény katonaszellemre van legfőbb szükségünk, amint ezt a Zrínyi- csoport hirdeti és munkálja. Igen fontos, hogy a Zrinyi-csoport ezeket az eszményeket, a pol­gári társadalomban is terjessze, mert bizonyos, hogy a hadsereg annyit ér, mint maga a. nemzet, amelyből indító és fenntartó erőit kapja. Egyesüljünk tehát mindnyájan a magyar katonaeszmény szolgálatában. • „Minden kultúra annyit ér, amennyi erő és harcos szellem van mögötte!“ — mondotta vitéz Szombathelyi vezérezredes, a vezérkar főnöke Többezer láda őrzi a Vatikánban a különböző olasz vidékekről megmentett, vagyontérő műkincseket Berlin, február 26. (MTI.) Illetékes , német helyről összefoglaló beszámolót közöltek azokról a rendszabályokról, me­lyeket a német véderő Olaszországban az utóbbi hetekben a fyáboru által fenyege­tett páratlan műkincsek biztonságbahe- lyezése céljából foganatosított. Ezeknek a rendszabályoknak terén, amelyeket né­met részről a különböző olasz katonai és polgári hatóságokkal szoros együtt­működésben hajtottak végre, többek kö­zött sikerült megmenteni a montecassi- nói kolostorban elhelyezett műkincseket. A Vatikánban jelenleg többezer láda van telve az ország legkülönbözőbb részei­ből származó műkincsekkel, köztük Ró­ma. Milánó, Velence és Nápoly múzeu­mainak leghíresebb képei. A németek ezenkívül Rómába szállították azokat a műkincseket is, amelyeket elszórva egyes kastélyokban és helységekben őriztek. Az elszállítás éjszaka történt, jeges hegyi- utakon, gyakran óriási nagy fáradtság árán. A szállítmányokat sokszor fenye­gette ellenséges repülök támadása. Hete­kig tartott, amig Rómába eljuttatták mindezeket a műkincseket, amelyeket an­nak idején vidékre szállítottak és ott a háború fejleményei következtében pusz­tulás veszélyének voltak kitéve. Ezzel párhuzamosan intézkedések történtek az egyes olasz városokban és helységekben lévő értékes történelmi műemlékek meg- oltalmazására is. Ezeknek az intézkedé­seknek köszönhető, hogy Rómában most biztonságban vannak azok, azonkívül ér­tékes műtárgyak, amelyek Dcl-Olaszor- szág egyes helységeiben voltak és ame­lyek egy részét más városokból éppen azért szállították oda, mert azt hitték, hogy ott nagyobb biztonságban lesznek. Krrzíkában 15 frank egy doboz gyufa ára Paris, február 26. Miután a német csa­patok elhagyták Korzika szigetét, az oda helyezett francia alprefektus személyes jelentést tett Casablanca városában hiva­tali főnökének s ebben a *következőket írja: „Híva'alas koldusként jövök s ké­rem a hatóságokat és a magánjótékony­ságot, egyaránt tegyenek meg minden erőfeszítést, hogy ne vezessen katasztró­fára Korzika szigetén a jelenlegi ínség. Már több mint 4 hónapja Korzika egyes részein nem kapható sem hús, sem bur­gonya, sem szárazfőzelék, sem bab. Hiá­nyoznak tehát azok az élelmiszerek, ame­lyek a lakosság táplálásához, okvetlenül szükségesek.“ Az egyik Korzikából Marokkóba visz- szatért szemtanú jelentése csak megerő­síti az alprefektus jelentésében foglalta­kat, amennyiben szerinte Korzikáit hat­szor olyan nagy a drágaság, mint Marok­kóban. Egy doboz gyufa ára 15 frank, egy - pár cipőt 3—5 ezer frankért veszte­getnek. A munkabíró korosztályok behí­vása következtében a szigeten a munka- nélküliség is erősen érezteti hatását. 311 ISIST HIHLESSEN ff \ K E I, K 1' 1 f U.ISAGIÍAN ■ Mert ezt a lapot a - QRS7.AG EGÉSZ VEVÓKÉPES KO- ZÖNSÉGE olvassa i / A német nő sziweMélekkel vállalja a he bciu minden meeprcbáltaiását Á magyar katona: őszinte bajtársunk — A német nő, a német asszony hősies­ségéről sokat hallottunk már eddig is, volna szives személyes tapasztalatairól né­hány szót szólni. — Németországban minden nő 45 éves koráig luliszolgáiatra kötelezett. De ezen a koron túl is, sokezer német nő jelentkezett önkéntesen hadiszolgálatra. Természetesen az anyák és azok, akiknek kis gyermekeik vannak, nem esnek e kötelezettség alá. A I női munkateljesitn jiyt külön ene a célra é’etrehlvott hatalmas női szervezetek irá­nyítják. A nők az összes munkaterületeken méltóképpen állják meg a helyüket, min­denben megfelelnek a beLéjük helyezett bi­zalomnak. A német nő az ipari üzemekben éppenugy do'gozik, mint a mezőgazdaság­ban és a hivatalokban, mindenütt a hádba- vonult férfi helyett, öt helyettesíti, szívvel, lélekkel vállalja magára a háború minden megpróbáltatását. Vöröskeresztes nővérek ezrei, tízezrei látnak el nehéz és megeről­tető szolgálatot a kórházakban, a kötöző­helyeken és mindenütt, ahol a harctéren megsérült, vagy elfáradt katona gyógyu­lást és üdülést keres. A katonai üdülőhe­lyek egész személyzete úgyszólván nőkből all. A nő munkaerejét katonai hivatalok­ban éppenugy felhasználják, .mint hí rí el­vevő és hírtovábbitó szerveknél, a vezérkar­nál éppenugy, mint a kisebb katonai pa­rancsnokságoknál, mindenütt egyforma ön- feláldozással és hősiességgel végzi el a rá­bízott felelősségteljes munkát. A nemet no jól tudja, hogy mi a tét, hogy miért folyik a háború: a megmaradásért, a szebb, a jobb életért, népének boldogulásáért, egy igazságosabb jövőért. Büszke is a belehe­lyezett bizalomra, büszke arra, hegy a ha­zának szüksége van rá, hogy munkáját, minden akaratát és Idegszálát hazája szol­gálatába állíthatja. Az anya védelme —. Az anyák milyen védelemben része­sülnek 1 — Minit a külföldi szervezetek országos csoportvezetője, mely tisztséget 1940 május 1 óta viselem, alkalmam volt Magyarország gyönyörű városait megismerni. A magyar­ság őszinteségét és vendégszeretetét számos alkalommal tapasztaltam. Erdély, ez a nagyszerű országrész, minden német szá­mára mindenkor hó'si fejezetét jelenti az eu­rópai történetnek. Erdély mindig szilárd bástyaként védekezett a keletről jövő ve­szedelmek ellen. Az erdélyi vidéket, sajnos, eddig még nem ismerhettem meg eléggé, de remélem, hogy a nyár folyamán még egyszer ellátogathatok ide, felejthetetlen Er- délyországukba. — A magyar katonával milyen körülmé­nyek között találkozott nagymuitu katonai pályafutása alatt ? — 1914-től 1918-ig számos alkalommal küzdöttünk együtt magyar bajtársainkkal. A mostani nagy háború nőmet katonája Ugyanúgy tekint magyar bajtársára ma i», mint mi tekintünk, az első világháború ka­tonái, — fejezte be nyilatkozatát Henry Esp. Henry Esp középmagas, jellegzetes né­met típus, kedves, közvetlen, közlékeny fér­fiú, szélesvállu, izig-vérig az elszánt katona benyomását kelti. Szívélyes kézszorit&ssal vesz búcsút s most Rabe von Pappenheim asszonyhoz lépünk, akinek szintén Kurt Gerlach dr. egyetemi lektor mutat be. Fap- penheim asszony fiatalos megjelenésű, szőke hölgy. Kedves mosollyal, szívélyesen fogadja üdvözlésünket.

Next

/
Oldalképek
Tartalom