Keleti Ujság, 1944. február (27. évfolyam, 25-48. szám)
1944-02-26 / 46. szám
KtUTiÜJSXG 4 1944 FEBRUAR 26. A dákok nem bizonyítják a dékó-román kontinuitást A Pel«fi Társaság lij Budapest, február 25. A Petőfi Társaság csütörtökön este Kofniss Gyula el- nök lésével tagválasztó közgyűlésen a négy megüresedett tagsági helyre Tompa Lászlót, Tersánszky J. Jenőt, Lertdvay Istvánt és Kolozsvári-Grandpierre Emilt választotta meg. Könyvek köz öt* MARSCHALKrt Í.AJOS: GÖMBÖS GYULA, A FAJVÉDŐ VEZÉR Gömbös Gyuláról, a magyarság halhatatlan AUamXéftt&tól, a tengelypolitika megalapozójáról irt rövid, összefoglaló tanulmányt Marschalkó Lajos a Függetlenség publi cisztája. Nem a miniszterelnököt, a kortnábyférflt, hanem az igazi Gömböst, a fajvédő vezért, nagy eszmék igehirdetöjét és az uj Magyarország magvetőjét mutatja be olvasóinak. Megjelenik előttünk a bécsi vezérkari tiszt, aki_a császár mundérjában is a magyar függetlenség, szabadság első és leg bátrabb harcosa & k. u. k. monarchia hadseregében. Kirajzolódik szemünk elé Gömbös Gyula az ellenforradalmár, aki elsőnek száll szembe Pogány-Schwartz József lázadó csőcselékével és elsőnek kiáltja Világgá egész Európában, hogy az internacio- nálé a hazátlanok jelszata és juj annak a népnek, amely e jelszóra hallgat. Közvetlenül ezután a szegedi idők, a huszonöt év előtti legendás napok elevenednek meg drámai érdekességgel. Horthy Mikiás urunk első katonája, Gömbös Gyula tűnik a látó- szem elé, am iát Szegeden, mint az uj Magyarország Keresztelő Jánosa készíti az utat a feltámadó Magyarország számára. Mr már históriai érdekességüek azok a történelmi dokumentumok, amelyek segítségével Martvhalkó Lajos bemutatja Gömbös Gyulát a tengely-politikust, a nacionalista népek szövetkezésének előkészítőjét, a had- seregszervezö, fajvédő eszmét hirdető hil és nagy magyart. Nem kétséges, hogy a könyv, amely az Igazi Gömböst mutatja meg, nemsokára ott lesz minden magyar házban, ahol ma is hűséggel és szeretettel követik a halhatatlan Vezér útmutatásait. A napokban kaptam kézhez a budapesti Pázmány Péter tudományegyetem érem- és régiségtan iintézetének egyik igen érdekes munkáját. Szerzője dr. Kerönyi András, elme „A üáciai személynevek« (Budapest, 1041). A munka tehát még 1041-ben látott napvilágot. Lehet, sőt bizonyos, hogy azóta több tudományos folyóirat és talán napilap is méltatta és felmérte e komoly munka történeti értékét, mégis, amikor elolvastam, úgy éreztem, hogy a magyar és román közvélemény tájékoztatása szempontjából jó szolgálatot teszek, ha ennek a mnnkának eredményeit Ismertetem. Teszem ezt annál inkább, mivel a nagyközönség szívesebben olvassa el a napilapokat, mint a tudományos folyóiratokat. Restelkedéssel bevallom, hogy én erről a munkáról eddig semmiféle ismertetést nem olvastam s bizonyára velem ■ együtt még sokan vannak (talán még szakemberek is), akik nem szerezték még tudó-' lírást az említett könvv tartalmáról. Már pedig józan és tudományos tárgyilagossággal leszűrt megállapításai okvetlenül helyet kérnek maguknak abban a majdnem mindennapos történeti vitában, amely a román folytonossági elmélet körül zajlik. A 304 oldalt kitevő munkát szerzője két nagy részre osztia. A i első részben a tárgyhoz méltó türelemmel és megkívánt aprólékossággal közel 2600 dáciai személynév lajstromát közli, st lelőhely és az Illető személy polgári foglalkozásának megjelölésével. A személyneveket nemzetiségi származásuk szerint hat csoportba sorolja: római, illyr-keltu, thrák, görög,'keleti és kérdéses nemzetiségű nevek. Egy hetedik csoportba összegezte a bizonytalan eredetű névtöredékeket. A második részben a személynevek tulajdonosainak társadalmi megoszlását, szerepét és foglalkozását mutatja k> itt érdekes képet nyerünk Dácia lakosságának összetételéről. Kerényi dr. vizsgálódásainak nyomán megállapítja, hogy a tartózkodás szempontjából Dácia lakossága két nagy csoportra osztható: 1. Átmeneti lakosokra. Ezek „főleg állami tisztviselők és mügassabb rangú katonai parancsnokok voltak, akik a birodalom számos pontján teljesítettek egymásután szolgálatot«. 2. Állandó lakosokra, akik „szervesen hozzánőttek a tartomány életéhez és földjéhez«. A tartomány római jellegének kialakulásához tulajdonképpen ez az állandó elem adta meg a döntő befolyást. Az első csoport csak múló értékben képviselhette a római kultúra és civilizáció megnyilvánulásait. Kerényi dr. a továbbiakban megjegyzi, hogy az összegyűjtött névanyag Dáciában 150 esztendőre szorul össze (Traján császártól, 106—Auréliánusz császárig. 271) s igy legfeljebb 5 nemzedék neveit tartalmazza. A nemzetiségi megoszlás arányszáma a következőképpen alakul: ,,2600 személynév- közül: 1860 latin (és egyéb itnltkus) név, 184 illyr- és kelta név, 51 thrák név (déli thrákok és esetleg dák maradványok együttesen), 355 görög név, 67 orientális (főleg szír) nevű ember, 17 kérdéses nemzetiségű név és 66 névtöredék«. (286. 1.) Kerényi dr. ezekből, a számadatokból az alábbi komoly és tanulságos következtetéshez jut: „Már itt kiviláglik, amire a legutóbb Alföldi András összeállításunk alapján erélyesen Rámutatott, hogy a vélt dák- római folytonosságra, a nevek által kimutatható összes származási csoportok közül, a legkevesebb' lehetősén van. Számokban kifejezve: több, mint kétszer annyi lehetősége van annak, hogy illyr és kelta kontinuitás legyen nácidban, mint thrák (belé- ér»ve mindig a Dáciából Ismert balkáni thrúkokat Is) folytonosság; másfelől négy és félszer nagyobb lehetősége van a görög kontinuitásnak és szintén több, mint négyszer annyi n szir-orientális éle!folytonosságnak lehetősége, mint a kipusztitoti dák őslakosság továbbélésének, a névanyag objektiv tanulsága szerint“. (286. 1.) Azaz: elemezve Kerényi dr. tudományos - fogalmazásu, tömör mondatait, megállapítható, hogy a dák-római folytonosság vonala már a dácini római uralom alatt megtört, elszakadt a dákok kiirtásával. Hogyha a dákok a másfél századnál hosszabb ideig tartó (106—271 Kr. után) római uralom alatt akkora tömegben maradtak volna eletben Dáciában, mint azt a román történetírás szokta feltüntetni, akkor Kerényi dr. is sokkal több dák személynevet gyűjthetett volna össze Dácia földjéről. A dákrómai keverék bebizonyításához legalább félannyi dák személynévre volna szükség, mint amennyi a latin eredetű személynév Vagyis 1860 latin eredetű személynév mellé legalább 900 dák eredetű személynév kellene, hogy a dákok életfőlytonosságát ki lehessen mutatni Dáciában. Egy szóval Dáciában a római uralom kezdetével (Kr. u. 106) a dák nép eltűnt a föld színéről a igy 'nem is keveredhetett össze a római elemmel olyan formában, hagy ebből később itt Dáciában a román nép kialakulásának alapja lehetett volna. , A dák-római kontinuitás egyik pillére, a „dák“ kiesett, de ma a román történetírás nem is a dák elemre fekteti a fősulyt, hanem inkább a római élemre. A románok büszkén hirdetik azt, hogy ők Traján csá-. szár telepeseinek egyenes leszármazottjai és hogy a cláclai római uralom megszűnése után is (Kr. u. 271) megszakítás nélkül itt éltek meghúzódva a Kárpátok katlanaiba és erdeibe. Kövefkezéskép a magyar honfoglaláskor ők Itt voltak. Ami ezt a római folytonosságot illeti, tudjuk, hogy a magyar és külföldi, sőt a román történetirás higgadt, komoly és pártatlan képviselői Is már rég megcáfoltákdr, kj. Megbeszélést tartott a MÉP agrárcsoportja Budapest, február 25. (MOT) A MEP agrárcsoportja csütörtökön délután Mayer János elnöklésével igen nagy érdeklődéssel kisért megbeszélést tartott. Az agrárcsoport értekezletén úgyszólván minden 5 időszerű közellátási és gazdasági kérdés szóbakerült. Igen sok felszólalás hangzott el, amelyekre Szász Lajos köz- ellátásügyi miniszter adott kimerítő vá- « laszt, majd Kállay Miklós miniszterelnök is hozzászólt a felvetett kérdésekhez. Az ülés után az Akadémia-utcai párthelyiségben klubnap volt. Különösen Kállay Miklós miniszterelnök és a szak- miniszterek körül alakultak népes csoportok, amelyekben behatóan beszélgettek a kül- és belpolitikai kérdésekről. J'" áru és 1 b 1 iilapji a jó Üzletmenetnek Közgyűlési meghívó. A Kolozsvári Takarékpénztár és Hitelbank Részvénytársaság XLIX. évi rendes közgyűlését 1944. március 5-én délelőtt 11 órakor fogja Kolozsvárt, Mátyás király-tér 7. szám alatti székházában megtartani. Tárgysorozat: 1. Az igazgatóság és felügyelői)'zottság jelentése az 1943. évi üzleteredményrőj. 2. Határozathozatal a mérleg megállapítása és a tiszta jövedelem hovaíordítása iránt • 3. Határozathozatal a társaság fennállási időtartamának meghosszabbítása és ezzel kapcsolatban az alapszabályok 44. §-a első bekezdésének módosítása iránt. 4. Az alaptőkének 28.000 darab egyenként 20.— P névértékű részvény kibocsátása által 2,000.000 pengőre felemelése és ezzel kapcsolatosan az alapszabályok 4. §-án ,k módos! ása, mely szerint a társaság alaptőkéje ItiOOuO darab egyenként 20.— P névérlékű, bemu atóra szóló részvétből fog állani. Határozathozatal ezen részvénykibocsátás módozatainak és feltételeinek megállapítása iránt. 5. A vezérigazgató javadalmazásának megállapítása 6. Igazgatóság1' és felügyelőbizottsági lagQk választása. Ezen közgyűlésre a 1. részvényeseket azon figyelmeztetéssel hívjuk meg, hogy az alapszabályok értelmében oly részvényes gyakorolhatja akár saját személyében, akár meghatalmazottja által szavazati jogát, aki részvén-ét a I özgyűlést megelőző köznap déli 12 óráig az intézet pénztáránál Kolozsvárt, vagy 1 ánífyhunyadi, dési, marrsvásárhelyi, nagybányái, szamosújvári fiókintézéténél, avagy pedig a Pesti Hazai Első Takart kpénztár Egyesületnél, Fudaposten, még le nem járt szelvényeivel együtt letette. Értesítjük a t. részvénvi í-eket,'hogy az igazgatóság és i jelentése, továbbá a mérleg és eredményszámla az intézet hivatalos helyiségeiben 1944. február 25-től kezdődőleg közszemlére ki lesz téve s azokat a t. részvényesek a hivatalos órák alat mentek üthetik. Kolozsvár, 1914. február 14. - » Az igazgatóság. tartozik ______ MérSegszámia 1943. december 31.________________ - . követei. , VAGYON Pengő f. .Pengő f. TEHER Pengő \f Pengő f. Pénzt ár készlet — — ;— — — — — — 1.120.268 76 Alaptőke 72.000 darab részvény á 20.— P. n. é. 1 1.440.000 Girószámlán fennálló követelések — — *— 629.348 70 Tartalékalap — — — —- — —« *— — 300.000 — Pénzintézeteknél fennálló követelések — 635.812 55 Ingatlan értékcsökkenési tartalék — — .— 433.019 24 írt ék ps pírok — — •— — — — — — 327.829 91 A rf oly a mkülönbözeti tartalék — -— — — 130.025 09 Váltótáros — — —; >—i — — e—* — 13.687.196 26 Tisztviselők nyugdíj- és segélyalapjai — — 806.974 14 Adósok ,—i ;— 1— —■' — — 7.752.911 43 Betétek: — — — — — — — — Konverziós adósok — — — — — — — 964.633 93 könyvecskékre elhelyezett betétek — — 6.453.366 50 Ingatlanok: folyószámlán elhelyezett betétek — — — 5.839.155 96 12.292522 46 intézeti székhazak — — *— — '21.333 34 Hitelezők — — — — — — — — 2.769.387 26 árverésen vett ingatlanok — — — — 39.336 73 38 Vi.ssz leszámítolt váltók — — — — — — 7 539.106 71 egyéb ingatlanok — — —1 —* — 173.333 31 634.003 25 Fel nem vett osztalékok— — —----— — 22.393 70 Nyugdíjalap ingatlanai — — :— — 1--— 647.970 1.562.089 59 Berendezés — —=-' — >*— —' —< 1 71 Átmeneti tételek — — —■ ■— — — — 205.954 71 Egyéb vagyontételek — — —- — — 495.313 21 óvadékok és kezességek — — 918.433.09 P. Romániai fiókok tartozásai— — — — — 955.3S6 Nyereség: Óvadékok és kezességek — — 918.433.09 P. ‘ rnyereség áthozat 1942. évről —< *— i—• 78.314 23 folyó évi tiszta nyereség —- — —< r— .— . 271.043 96 349.358 19 27.850.831 09 27.850.831 09 Kolozsvár, 1943. december 31. AZ IGAZGATÓSÁG. /
