Keleti Ujság, 1944. február (27. évfolyam, 25-48. szám)

1944-02-26 / 46. szám

KtUTiÜJSXG 4 1944 FEBRUAR 26. A dákok nem bizonyítják a dékó-román kontinuitást A Pel«fi Társaság lij Budapest, február 25. A Petőfi Társa­ság csütörtökön este Kofniss Gyula el- nök lésével tagválasztó közgyűlésen a négy megüresedett tagsági helyre Tompa Lászlót, Tersánszky J. Jenőt, Lertdvay Istvánt és Kolozsvári-Grandpierre Emilt választotta meg. Könyvek köz öt* MARSCHALKrt Í.AJOS: GÖMBÖS GYULA, A FAJVÉDŐ VEZÉR Gömbös Gyuláról, a magyarság halhatat­lan AUamXéftt&tól, a tengelypolitika meg­alapozójáról irt rövid, összefoglaló tanul­mányt Marschalkó Lajos a Függetlenség publi cisztája. Nem a miniszterelnököt, a kortnábyférflt, hanem az igazi Gömböst, a fajvédő vezért, nagy eszmék igehirdetöjét és az uj Magyarország magvetőjét mutatja be olvasóinak. Megjelenik előttünk a bécsi vezérkari tiszt, aki_a császár mundérjában is a magyar függetlenség, szabadság első és leg bátrabb harcosa & k. u. k. monarchia hadseregében. Kirajzolódik szemünk elé Gömbös Gyula az ellenforradalmár, aki el­sőnek száll szembe Pogány-Schwartz József lázadó csőcselékével és elsőnek kiáltja Vi­lággá egész Európában, hogy az internacio- nálé a hazátlanok jelszata és juj annak a népnek, amely e jelszóra hallgat. Közvetle­nül ezután a szegedi idők, a huszonöt év előtti legendás napok elevenednek meg drá­mai érdekességgel. Horthy Mikiás urunk első katonája, Gömbös Gyula tűnik a látó- szem elé, am iát Szegeden, mint az uj Ma­gyarország Keresztelő Jánosa készíti az utat a feltámadó Magyarország számára. Mr már históriai érdekességüek azok a történelmi dokumentumok, amelyek segítsé­gével Martvhalkó Lajos bemutatja Gömbös Gyulát a tengely-politikust, a nacionalista népek szövetkezésének előkészítőjét, a had- seregszervezö, fajvédő eszmét hirdető hil és nagy magyart. Nem kétséges, hogy a könyv, amely az Igazi Gömböst mutatja meg, nemsokára ott lesz minden magyar házban, ahol ma is hű­séggel és szeretettel követik a halhatatlan Vezér útmutatásait. A napokban kaptam kézhez a budapesti Pázmány Péter tudományegyetem érem- és régiségtan iintézetének egyik igen érdekes munkáját. Szerzője dr. Kerönyi András, elme „A üáciai személynevek« (Budapest, 1041). A munka tehát még 1041-ben látott napvilágot. Lehet, sőt bizonyos, hogy azóta több tudományos folyóirat és talán napilap is méltatta és felmérte e komoly munka történeti értékét, mégis, amikor elolvastam, úgy éreztem, hogy a magyar és román köz­vélemény tájékoztatása szempontjából jó szolgálatot teszek, ha ennek a mnnkának eredményeit Ismertetem. Teszem ezt annál inkább, mivel a nagyközönség szívesebben olvassa el a napilapokat, mint a tudomá­nyos folyóiratokat. Restelkedéssel bevallom, hogy én erről a munkáról eddig semmiféle ismertetést nem olvastam s bizonyára velem ■ együtt még sokan vannak (talán még szak­emberek is), akik nem szerezték még tudó-' lírást az említett könvv tartalmáról. Már pedig józan és tudományos tárgyilagosság­gal leszűrt megállapításai okvetlenül he­lyet kérnek maguknak abban a majdnem mindennapos történeti vitában, amely a román folytonossági elmélet körül zajlik. A 304 oldalt kitevő munkát szerzője két nagy részre osztia. A i első részben a tárgyhoz méltó türe­lemmel és megkívánt aprólékossággal közel 2600 dáciai személynév lajstromát közli, st lelőhely és az Illető személy polgári foglal­kozásának megjelölésével. A személyneve­ket nemzetiségi származásuk szerint hat csoportba sorolja: római, illyr-keltu, thrák, görög,'keleti és kérdéses nemzetiségű nevek. Egy hetedik csoportba összegezte a bizony­talan eredetű névtöredékeket. A második részben a személynevek tulaj­donosainak társadalmi megoszlását, szere­pét és foglalkozását mutatja k> itt érdekes képet nyerünk Dácia lakosságának összeté­teléről. Kerényi dr. vizsgálódásainak nyo­mán megállapítja, hogy a tartózkodás szem­pontjából Dácia lakossága két nagy cso­portra osztható: 1. Átmeneti lakosokra. Ezek „főleg ál­lami tisztviselők és mügassabb rangú kato­nai parancsnokok voltak, akik a birodalom számos pontján teljesítettek egymásután szolgálatot«. 2. Állandó lakosokra, akik „szervesen hozzánőttek a tartomány életéhez és föld­jéhez«. A tartomány római jellegének kialakulá­sához tulajdonképpen ez az állandó elem adta meg a döntő befolyást. Az első cso­port csak múló értékben képviselhette a ró­mai kultúra és civilizáció megnyilvánulásait. Kerényi dr. a továbbiakban megjegyzi, hogy az összegyűjtött névanyag Dáciában 150 esztendőre szorul össze (Traján csá­szártól, 106—Auréliánusz császárig. 271) s igy legfeljebb 5 nemzedék neveit tartal­mazza. A nemzetiségi megoszlás arányszáma a következőképpen alakul: ,,2600 személynév- közül: 1860 latin (és egyéb itnltkus) név, 184 illyr- és kelta név, 51 thrák név (déli thrákok és esetleg dák maradványok együt­tesen), 355 görög név, 67 orientális (főleg szír) nevű ember, 17 kérdéses nemzetiségű név és 66 névtöredék«. (286. 1.) Kerényi dr. ezekből, a számadatokból az alábbi komoly és tanulságos következtetés­hez jut: „Már itt kiviláglik, amire a leg­utóbb Alföldi András összeállításunk alap­ján erélyesen Rámutatott, hogy a vélt dák- római folytonosságra, a nevek által kimu­tatható összes származási csoportok közül, a legkevesebb' lehetősén van. Számokban kifejezve: több, mint kétszer annyi lehető­sége van annak, hogy illyr és kelta konti­nuitás legyen nácidban, mint thrák (belé- ér»ve mindig a Dáciából Ismert balkáni thrúkokat Is) folytonosság; másfelől négy és félszer nagyobb lehetősége van a görög kontinuitásnak és szintén több, mint négy­szer annyi n szir-orientális éle!folytonosság­nak lehetősége, mint a kipusztitoti dák őslakosság továbbélésének, a névanyag ob­jektiv tanulsága szerint“. (286. 1.) Azaz: elemezve Kerényi dr. tudományos - fogalmazásu, tömör mondatait, megállapít­ható, hogy a dák-római folytonosság vonala már a dácini római uralom alatt megtört, elszakadt a dákok kiirtásával. Hogyha a dákok a másfél századnál hosszabb ideig tartó (106—271 Kr. után) római uralom alatt akkora tömegben maradtak volna eletben Dáciában, mint azt a román törté­netírás szokta feltüntetni, akkor Kerényi dr. is sokkal több dák személynevet gyűjt­hetett volna össze Dácia földjéről. A dák­római keverék bebizonyításához legalább félannyi dák személynévre volna szükség, mint amennyi a latin eredetű személynév Vagyis 1860 latin eredetű személynév mellé legalább 900 dák eredetű személynév kel­lene, hogy a dákok életfőlytonosságát ki lehessen mutatni Dáciában. Egy szóval Dá­ciában a római uralom kezdetével (Kr. u. 106) a dák nép eltűnt a föld színéről a igy 'nem is keveredhetett össze a római elemmel olyan formában, hagy ebből később itt Dá­ciában a román nép kialakulásának alapja lehetett volna. , A dák-római kontinuitás egyik pillére, a „dák“ kiesett, de ma a román történetírás nem is a dák elemre fekteti a fősulyt, hanem inkább a római élemre. A románok büszkén hirdetik azt, hogy ők Traján csá-. szár telepeseinek egyenes leszármazottjai és hogy a cláclai római uralom megszűnése után is (Kr. u. 271) megszakítás nélkül itt éltek meghúzódva a Kárpátok katlanaiba és erdeibe. Kövefkezéskép a magyar hon­foglaláskor ők Itt voltak. Ami ezt a római folytonosságot illeti, tudjuk, hogy a magyar és külföldi, sőt a román történetirás higgadt, komoly és pár­tatlan képviselői Is már rég megcáfolták­dr, kj. Megbeszélést tartott a MÉP agrárcsoportja Budapest, február 25. (MOT) A MEP agrárcsoportja csütörtökön délután Ma­yer János elnöklésével igen nagy érdek­lődéssel kisért megbeszélést tartott. Az agrárcsoport értekezletén úgyszólván minden 5 időszerű közellátási és gazdasági kérdés szóbakerült. Igen sok felszólalás hangzott el, amelyekre Szász Lajos köz- ellátásügyi miniszter adott kimerítő vá- « laszt, majd Kállay Miklós miniszterelnök is hozzászólt a felvetett kérdésekhez. Az ülés után az Akadémia-utcai párt­helyiségben klubnap volt. Különösen Kállay Miklós miniszterelnök és a szak- miniszterek körül alakultak népes cso­portok, amelyekben behatóan beszélget­tek a kül- és belpolitikai kérdésekről. J'" áru és 1 b 1 iilapji a jó Üzletmenetnek Közgyűlési meghívó. A Kolozsvári Takarékpénztár és Hitelbank Részvénytársaság XLIX. évi rendes közgyűlését 1944. március 5-én délelőtt 11 órakor fogja Kolozsvárt, Mátyás király-tér 7. szám alatti székházában megtartani. Tárgysorozat: 1. Az igazgatóság és felügyelői)'zottság jelentése az 1943. évi üzleteredményrőj. 2. Határozathozatal a mérleg megállapítása és a tiszta jövedelem hovaíordítása iránt • 3. Határozathozatal a társaság fennállási időtartamának meg­hosszabbítása és ezzel kapcsolatban az alapszabályok 44. §-a első bekezdésének módosítása iránt. 4. Az alaptőkének 28.000 darab egyenként 20.— P névértékű részvény kibocsátása által 2,000.000 pengőre felemelése és ezzel kapcsolatosan az alapszabályok 4. §-án ,k módos! ása, mely szerint a társaság alaptőkéje ItiOOuO darab egyenként 20.— P névérlékű, bemu atóra szóló részvétből fog állani. Határozathozatal ezen részvénykibocsátás módozatainak és feltételeinek megállapítása iránt. 5. A vezérigazgató javadalmazásának megállapítása 6. Igazgatóság1' és felügyelőbizottsági lagQk választása. Ezen közgyűlésre a 1. részvényeseket azon figyelmeztetéssel hívjuk meg, hogy az alapszabályok értelmében oly részvényes gyakorolhatja akár saját személyében, akár meghatalmazottja által szavazati jogát, aki részvén-ét a I özgyűlést megelőző köznap déli 12 óráig az intézet pénztáránál Kolozsvárt, vagy 1 ánífyhunyadi, dési, marrsvásárhelyi, nagybányái, szamosújvári fiókintézéténél, avagy pedig a Pesti Hazai Első Takart kpénztár Egye­sületnél, Fudaposten, még le nem járt szelvényeivel együtt letette. Értesítjük a t. részvénvi í-eket,'hogy az igazgatóság és i jelentése, továbbá a mérleg és eredményszámla az intézet hivatalos helyiségeiben 1944. február 25-től kezdődőleg közszemlére ki lesz téve s azokat a t. részvényesek a hivatalos órák alat mentek üthetik. Kolozsvár, 1914. február 14. - » Az igazgatóság. tartozik ______ MérSegszámia 1943. december 31.________________ - . követei. , VAGYON Pengő f. .Pengő f. TEHER Pengő \f Pengő f. Pénzt ár készlet — — ;— — — — — — 1.120.268 76 Alaptőke 72.000 darab részvény á 20.— P. n. é. 1 1.440.000 Girószámlán fennálló követelések — — *— 629.348 70 Tartalékalap — — — —- — —« *— — 300.000 — Pénzintézeteknél fennálló követelések — 635.812 55 Ingatlan értékcsökkenési tartalék — — .— 433.019 24 írt ék ps pírok — — •— — — — — — 327.829 91 A rf oly a mkülönbözeti tartalék — -— — — 130.025 09 Váltótáros — — —; >—i — — e—* — 13.687.196 26 Tisztviselők nyugdíj- és segélyalapjai — — 806.974 14 Adósok ,—i ;— 1— —■' — — 7.752.911 43 Betétek: — — — — — — — — Konverziós adósok — — — — — — — 964.633 93 könyvecskékre elhelyezett betétek — — 6.453.366 50 Ingatlanok: folyószámlán elhelyezett betétek — — — 5.839.155 96 12.292522 46 intézeti székhazak — — *— — '21.333 34 Hitelezők — — — — — — — — 2.769.387 26 árverésen vett ingatlanok — — — — 39.336 73 38 Vi.ssz leszámítolt váltók — — — — — — 7 539.106 71 egyéb ingatlanok — — —1 —* — 173.333 31 634.003 25 Fel nem vett osztalékok— — —----— — 22.393 70 Nyugdíjalap ingatlanai — — :— — 1--­— 647.970 1.562.089 59 Berendezés — —=-' — >*— —' —< 1 71 Átmeneti tételek — — —■ ■— — — — 205.954 71 Egyéb vagyontételek — — —- — — 495.313 21 óvadékok és kezességek — — 918.433.09 P. Romániai fiókok tartozásai— — — — — 955.3S6 Nyereség: Óvadékok és kezességek — — 918.433.09 P. ‘ r­nyereség áthozat 1942. évről —< *— i—• 78.314 23 folyó évi tiszta nyereség —- — —< r— .— . 271.043 96 349.358 19 27.850.831 09 27.850.831 09 Kolozsvár, 1943. december 31. AZ IGAZGATÓSÁG. /

Next

/
Oldalképek
Tartalom