Keleti Ujság, 1944. február (27. évfolyam, 25-48. szám)

1944-02-24 / 44. szám

1944. FEBRUÁR 24. 5 KnmÜJSKG Szolgálatos gyógyszertárak Szentháromság gyógyszertár, Unió-utca 2. szám. Távbeszélő: 20-78. Keresztelő Szent János gyógyszertár, Deák Ferenc-utca 9. szám. Távbeszélő: 15-68. Minerva gyógyszer­tár, Wesselényi Miklós-utca 35. szám. Táv­beszélő: 21-54. SJugyar Korona gyógyszer- tár, Heltai-utca 3. szám. Távbeszélő: 27-92. — Inczédy-Joksman Ödön dr., Kolozs vár­megye és Kolozsvár város főispánja köny- nyebb lefolyású influenzában megbetegedett. A főispán gyógykezeltetés cé’jából jelenleg a klinikán fekszik, de a fontosabb ügyekben, előadói előterjesztése alapján betegsége alatt is intézkedik. — Este 9 órakor van a záróra Zágrábban. A horvát főváros közönsége számára szer­dától kezdve további intézkedésig az eddigi este 11 óra helyett, 9 órában állapították meg a zárórát. — Stockholm és London között ismét meg­indult á, légiforgalom. Stockholmból jelenti az MTI: Stockholm és London között ked­den ismét megindult a légiforgaJom. Mivel a mult év október hónapja óta a légi to­vábbításra szánt postai küldemények igen felgyülemlettek, az első repülőgép csak pos­tát visz. Utasok szállítására csak később kerül sor. Menetjegyet csak svéd, vagy más semleges állam alattvalója kaphat. —- Uj vezetőséget választott a kolozsvári Ipartestület férfiszabóipari szakosztálya. A kolozsvári Ipartestület férfiszabóipari szak­osztálya most tartotta évi rendes közgyűlé­sét Gyarmathy Miklós elnöklésével. A köz­gyűlés behatóan foglalkozott a férfiszabó­ipar helyzetével, az anyagellátás kérdésével, majd a különböző jelentések után megejtet­ték a tisztujitást. Ennek során diszelnökké választották Demeter Ferenc ipartestületi elnököt, elnökké Gyarmathy Miklóst, alel- nökökké E. Sylvester Ferencet és Horváth Lajost, jegyzővé Kürthy Györgyöt. — Az EKE asztali tenisz csapata az NB mérkőzések során a marosvásárhelyi Kol- ping csapatával 8:8 arányban eldöntetlenül végzett Magyar 4, Nagy 2, Reinlţz 2 győ­zelmével. A döntöfontosságu mérkőzést Ma­gyar, Kosztándi ellen, szép játék után 2:0 arányban nyerte. A mérkőzést Tamás Gyula rendezte. — Ezer pengő pénzbüntetés mellett még a tuldrágán adott malacot is elkobozták. Az elmúlt évben Bartha Márton magyarvistal gazdálkodó 450 pengőért adott el egy süldő­malacot egyik falujabeli gazdálkodónak. A 40 kilógramos növendéksertés hatósági ára 80 pengő lett volna s Bartha Mártont árdrá­gítás miatt a kolozsvári uzsorabiróság vonta felelősségre. A vádlott azt állította, hogy ő a vevő felbujtására fogadta el a tetemes összeget. A felelősségre vont vevő azonban tanúsította, hogy Bartha Márton eredetileg 500 pengőt kért a malacért. A bíróság a var vöt felmentette a vád alól, de elrendelte a vásárolt malac elkobzását. Bartha Mártont pedig 1000 pengő pénzbüntetéssel és egy évi jogvesztéssel sújtotta az uzsorabiró. — A titokzatos Balkán címmel rendkívül érdekes,N képekkel és vázlattal illusztrált cikket közöl a „Magyar Katonaujság" leg­újabb száma, amely vezető cikkben ismer­teti az 1944. évre jelentős mértékben fel­emelt összegű „Zrinyi-jutalmak“ kitűzését. A számos értékes cikken, riporton és elbe­szélésen kívül pályázatot hirdet a Zrínyi CSoport muraközi nyelven irt hazafias és katonás szellemű költeményekre, történeti vagy népi tárgyú elbeszélésekre, kis regé­nyekre, valamint műkedvelők által is előad­ható kis színdarabokra. A „Magyar Katona- újság“ e heti száma — a Képes Tábori Új­sággal együtt — kapható mindenütt; ára 20 fillér. Aki nem akar dolgozni, azt munkatáborba kell küldeni Jurcsek Béla államtitkár az OMGE ülésén beszédet mondott a közellátási helyzetről Budapest, febr. 23. A Magyar Országos Tudósító jelenti: Az Országos Magyar Gazdasági Egyesü­let igazgatóválasztmányának ülésén megje­lent és beszédet mondott Jurcsek Béla köz­ellátási államtitkár. Többek között azt fej­tegette, hogy a beszolgáltatás kötelezettsé­gével sikerült az ország közellátását biztosí­tani. A gazdák megmutatták, hogy hazafias kötelességet teljesítenek, amikor hatósági áron adják el terményeik túlnyomó részét, de ezzel jogot is szereztek arra, hogy ható­sági áron kapják meg a termelésűkhez ok­vetlen szükséges ipari cikkeket. Az, hogy a mezőgazdaság megkapja ezeket az ipari cikkeket, ma már a kormány programja. A kormány elhatározása az, hogy a rendelke­zésre álló nyersanyag kizáróan csak a ter­melést szolgálja. Fényűző cikkeket nem le­het gyártani, hanem csak meghatározott áruk készülnek. Minden termelő gazdának úgy kell átérezni feladatát, mint a mezőgaz­daság tette. Többmillió lábbelire van például szüksége a mezőgazdaságnak. Ha ezt a szükségletet egyszerre nem is tudjuk kiadni, kiszabott árut minden esetre tudunk juttat­ni, amelyet esetleg a kisiparban lehet vég­legesen elkészíteni, de a Juttatásnak is pon­tok arányában, a munkateljesítés szerint kell eljutnia a rászorulókhoz. Ez meg is történik. A szövött anyaggal is baj van. A magyar szövőipar szővőképessége sokkal nagyobb, mint a fonóképessége, ami megne­hezíti az ellátást. Éppen ezért kell segitenl a háziipari a közellátás érdekében. A vasellátást is pontozás szerint lehet megoldani, mert a szükséges vasmennyisé­get tudjuk biztosítani. De Ugyanúgy, mint a mezőgazdaságnak, az iparnak is teljesen hatósági áron kell adnia terményeit és ter- melvényelt. Az árkérdésben valóban némi ja­vításra van szükség. Igen fontos kérdés a munkásoké. Nem lehet elkerülni a munka­kényszer bevezetését olyan alapon, hogy el­látottságát mindenki maga biztosítsa. Elő kell Írni, mennyit kell mindenkinek mun­kába adnia. Amelyik réteg nem akar dol­gozni, azt munkatáborba kell küldeni. A zugpiacot pedig úgy törhetjük le, hogy a rendelkezésre álló Ipari cikkek és nyers­anyagok felkutatásával piacra dobják az árut. A háború ötödik évében minden esetre jobban állunk, mint más államok a közellá- té~­Orsós Ferenc dr. professzort is kihallgatják Veress Sándor marosvásárhelyi cukrász bünoerében Marosvásárhely, február 23. A maros­vásárhelyi törvényszék Issekutz-tanácsa kétnapos tárgyaláson foglalkozott Ve­ress Sándor közismert marosvásárhelyi cukrászmester gyilkossági perével. Az ügyészség azért emelt vádat Veress el­len, mert az a vád merült fel ellene, hogy volt alkalmazottjával, Papp Ilo­nával folytaţott viszonyából származó csecsemőjét megfojtotta, majd a gyer­mek anyját rávette arra, hogy vele a Maros-gátnál találkozzék, ahol állítólag boxkeztyüvel támadt rá s ojy súlyosan ütlegelte, hogy a leány összeesett. A hathónapi vizsgálati fogságban ülő Ve­ress Sándort a fegyőrök vezették be a tárgyalásra. Tagadta, hogy a gyermek megölésében bűnös volna. Csupán any- nyiban hibázott, hogy nem jelentette a csecsemő halálát, ami szerinte úgy kö­Közjegyzői felhatalmazás nem elég a vásári kereskedés folytatására Kolozsvár, febr. 23. Kohn Berta Gizella- atca 18. sz. alatt lakó volt kereskedő lakásán a közellátási hivatal ellenőrei 1942-ben egy rajtaütés során 53 pár gyermekzoknit, 41 pár férfizoknit, 3 pár női zoknit, 26 pár női harisnyát, 41 darab zsebkendőt, 15 darab női rehémemüt, 76 darab csöselymet, 16 tu­cat fekete cérnát, 16 darab borotvaszappant, 4 darab Schicht és 8 darab másféle szap­pant, 4.5 kg. mosószappant, 6.5 kg. nullás- lisztet, 24 darab pénztárcát és sok más hasz­nálati tárgyat találtak és foglaltak le. Áz ügyben szerdán tartott tárgyalást Vitos Pál dr. törvényszéki tanácselnök, egyes uzsora­biró. A vádlott kihallgatásakor azzal védeke­zett, hogy üzletének megszűnte után Ilié Gyula vásáros kereskedő — akit katonai szolgálatra hívtak be — közjegyzői felhatal­mazással őt bízta meg távolléte idejére a helyettesítéssel, ö ennek értelmében meg­kezdte a szükségesnek hitt áru beszerzését. Közben felvilágosították, hogy külön, névre szóló engedély nélkül még a közjegyzői fel­hatalmazás nem elegendő a vásári kereske­dés folytatására. Ekkorra a már beszerzett árut lakására szállíttatta. Ezidőtájt meglá­togatta Salamon Mihály ügynök, aki az áru láttán aggodalmaskodva figyelmeztette, hogy jobb lesz, ha alaposan elrejti, mert kü­lönben még baja származik. Az árut el is rejtette, de nemsokára megjelentek a közel­látás ellenőrei és házkutatást tartottak nála. Az 'uzsorabiró elrendelte Ilié Gyula vásári kereskedő tanúként! megidézését s a kihall­gatás megejtésére újabb határnapot tű­zött k.i — Betörés fényes nappal. Kockován Mar­git, Darojanich-ut 25. sz. alatti lakos beje­lentette a rendőrkapitányságon, hogy Isme­retlen tettesek a keddi nap folyamán, amig ő munkahetén' tartózkodott, betörtek laká­sába és az összes ágyneműjét, fehér- és ruhaneműjét ellopták. Kára meghaladja a 2000 pengőt vetkezett be, hogy amikor a csöppség sírni kezdett, párnát dobott a fejére. Ekkép Veress véletlen szerencsétlenség­nek állította he a csecsemő halálát. Azt elismerte, hogy Papp Honát a Maros­parti találkozó során megütötte. De sze­rinte az ütés puszta kézzel, idegességből történt. Tagadta, hogy gyermeke anyját fojtogatta volna. A vád szerint mindez azért történt, mert Veress Sándor Papp Ilonától és a gyermektől szabadulni akart. A bíróság a perben nem hozott Ítéletet, hanem a tárgyalás folytatását március 9-re halasztotta és elrendelte Orsós Ferenc dr. egyetemi tanár orvos­szakértő kihallgatását is arra vonatko­zólag, hogy a gyermek halálának oka hogyan következett be: föjtogatás, vagy véletlenség folytán. Az Egyesült Keresztény Nevnz°ti lg a nagygyűlése Szi'áciusomlyón Szilrfgysomlyó, február 23. A magurai kis város sok egyesülete között egy sincs talán ma olyan nagy jelentőségű, mint az Egyesült Keresztény Nemzeti Liga. A Liga Opra Benedek gimn. igaz­gató elnöklésével á nemes magyar cél­kitűzést tűzte ki maga elé. „Hazádnak rendületlenül légy hive ó magyar“ cím­mel zajlott le február 20-án a római ka­tolikus kultúrteremben a Liga nagy­gyűlése. Délután 4 órakor ott volt már szinte az egész város katonai, egyházi és vi­lági elöljáróságaival, testületéivel, hogy belekapcsolódnának abba a munkába, amit Pajor Elemér és Rácz István gim­náziumi tanárok kezdeményeztek. Pajor Elemér beszédében kiemelte, hogy csak Istenben bizó, hazát szerető nép tud ma is egységes lelkierőt terem­teni és dolgozni a győzelemért. Rácz István a Szózatra építette beszédét. Hi­tet tett azok mellett a magyar gondola­tok mellett, ahol ki kell tartanunk: ren­dületlenül. Szeressük önzetlenül a ha­zát, becsüljük egymást, dolgozzunk a nemzeti eszmék szolgálatában. Fogjuk meg egymás kezét, magyaros becsület­tel és vállvetett erővel dolgozzunk a belső arcvonal területein: a győzele­mért. A gimnázium, a zárda és az állami népiskola növendékeinek ének- és sza­valatszámai'díszítették a műsort. — Balesetek. Zslgmond Gyárfás 79 éves, Rákóczi-ut 46. sz. alatti lakos a Fürdő-utcá­ban a síkos járdán olyan szerencsétlenül esett el, hogy a jobblába eltörött. — Fodor Jenöné 34 éves, Gyulai Pál-utca 23. sz. alatrí lakos a Hója-erdöben sízés közben ugyan­csak a jobblábát törte el. Mindkét baleset áldozatát a mentők szállították a sebészeti klinikára. Már 20 kg. vételnél előnyös ár mellett vásárolhat falaimét és nettó 12 és fél kg-os ládában kiyáló minőségű dióbelet GYÜMOLCSKERESKEDFLMI KFT nál Mu$sol5ni-út 58. Telefon: 23-32. Rosszabbodik ünglia élelmiszerellátása Stockholm, febr. 23. (MTI) A Német Táv­irati Iroda közli: A ,,Nya Daglight AllehanÖa“ londoni je­lentése szerint az angol ellátásügyi szakér­tők véleménye szerint az élelmiszerellátás rosszabbodik az 1844. évre. Az ellátásügyi miniszter már tárgyalt a hús- és zsirfejadag újabb leszállításáról. — Szénát drágított — ezer pengő pénz­büntetést kapott. Gyalu községben szerzett földbirtokot Kohn Mór. A zsidó földesur ta­valy február 5-én egy szekér lucemaszénát adott el. A mázsánként 10.20 pengőben meg­szabott lucerna árát Kohn Mőn 15 pengő­ben számolta el. Az árdrágításért — jog­erőssé vált Ítélettel — 1000 pengő pénzbün­tetést és egy évi jogvesztést szabott ki a kolozsvári törvényszék mellett működő uzso- rabiróság egyesbi” ' Színházi napló A kolozsvári Nemzeti Szinház prózai együttese visszatért hatnapos marosvásár­helyi vendégjátékáról. Amint már megír­tuk, három színmüvet mutattak be a szé­kely főváros közönségének minden egyes alkalommal zsúfolt házak előtt. A közönség különösen Moltcr Károlyt, az „örökmozgó“ és Szabó Lajost, a „Viharlámpás“ c. dara­bok szerzőit ünnepelte lelkesen. A közönsé­gen látszott, hogy mennyire szivéből örvend a két pátriája* beli szerzők sikerének. * A marosvásárhelyi vendégjátékkal kap­csolatban, az illetékesek körében újból fel­vetődött a marosvásárhelyi állandó színház épülete megoldás Inak égető kérdése. A vé­lemények ebben a halaszthatatlanul fontos ügyben kétfelé oszlanak. Az egyik szerint a Kultúrpalota nagy hangversenytermét kellene átalakitani állandó színházteremmé, mig a másik vélemény szerint csakis telje­sen uj színházépület építésével lehetne meg­oldani a kérdést. Kétségtelen, hogy az utób­bi megoldás volna az eszményibb, de a háborús nehézségek miatt ez a terv csak a háború után valósítható meg. Akik azonban szivükön viselik a marosvásárhelyi állandó színházépület megoldásának lehetőségeit, a legkomolyabban foglalkoznak a Kultúrpa­lota nagy zenetermének erre a célra való átépítésével. A tervek szerint ugyanis a berendezést úgy készítenék el s úgy mére­teznék, hogy az használható legyen majd abbar az állandó színházépületben is, ame­lyet majd a háború befejezése után építe­nek meg... A terv megvalósításának gondolatát ille­tékes körökben az a körülmény érlelte meg, hogy habár a vrndégszereplő kolozsvári Nemzeti Színház prózai együttese hat estén és két délután játszott Marosvásárhelyen, a közönség hatalmas rétege mégse juthatott be az előadásokra. Ami a színpadtechnikai nehézségeket illeti, a szinház műszaki alkal­mazottjai olyan lelkiismeretesen küzdötték le azokat, hogy a darabok díszletezés és ki­állítás szempontjából vetekedtek a kolozs­vári előadásokkal. Még kedvezőbb lehetne a helyzet az állandó vendégszereplés és a kö­zönség szempontjából akkor, ha az állandó színházépület kérdése csakugyan kedvező megoldást nyerne a székely fővárosban, amelynek müvészpártoló közönsége valóban meg is érdemelné azt. * . Csütörtökön este a „Tosoa“ kerül bemu­tatásra a Nyári Színkörben az opera nép­szerűsítő ciklus második előadásaként. A filléres operaelőadást Kemény János báró, a Nemzeti Szinház főigazgatója beszéde nyitja meg.

Next

/
Oldalképek
Tartalom