Keleti Ujság, 1944. február (27. évfolyam, 25-48. szám)

1944-02-04 / 27. szám

Ára ÎS fillér Péníek 1944. tebruăr 4 ELŐFIZETÉSI ARAK: 1 HORA 4.30, NE- I GYED ÉVRE 13.40, Fél ÉVRE 34.80, EGÉSZ g HTTSZONHETEDIK ÉVFOLYAM 27. SZÁM. ÉVRE 49.60 PENGŐ. — POSTATAKARÉK- j KIADJA A LAPKIADÓ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG PÉNZTÁRI CSEKKSZÁMLA SZAMA 73148. 1 SZERKESZTŐSÉG, KIAD6HIV ATAL ÉS NYOMDA: KOLOZSVÁR, BRASSAI-Ü. 7. TELEFON: lS-08. — POSTAFIÓK: 71. SZ. KÉZIRATOKAT NEM ADUNK VISSZA lm NÉMET ELHÁRÍTÓ SIKEREK A PR1PJET ÉS A BEREZINA KÖZÖTT S VITEBSZKTŐL ÉSZAKNYUGATRA Ä nemei ellenintézkedéseik megliSusitolfáSc nz ancjo’szász támadási Felíegyverezték és megerSsitelték s Vatikáni Állam véüerejét Angolszász bombák hullottak a pápa castelgandolíói nyaralójára Washingtonban aggodalmat Máltáit a Szövi at alkotmányának módosítása MINDKÉT HARCTÉREN teljes erővel tombol » küzdelem és a jelek azt mutatják, hogy az elkövetkező napokra talán még a harcok további fokozódására lehet számí­tani A szovjet csapátok mindenütt támad­nak és mindunta’an újabb és újabb harci szakaszokon kezdenek tevékenységbe. A német hivatalos jelentés megállapítja, hogy délen, Dnyepropetrovszknál és az északi szárnyon, az Ilmen-tó vidékén súlyos elhá­rító harcokban állanak a német csapatok az előretörni igyekvő bolsevista kötelékek­kel. Kemény harcok folynak a kirovgrádi térségben s a középső arcvonalszakaszon is. A németek itt kitértek az erős szovjet nyo­más elől és feladták Rovnót és Luckot. A Pripjet területén elhárító siker kisérte » német harcokat. Több erősen kiépített szovjet állást foglaltak el. Kétségtelen el­hárító siker kísérte a német fegyvereket Nyeveljnél Is, ahol 14 szovjet hadosztály tö- raegtámadásait verték vissza. A Népiét Távirati Iroda katonai munka­társa nagyjelentőségű megjegyzésekkel kí­séri a katonai helyzetet. Szemmel látható. Írja, hogy a német hadvezetés keleten még mindig nem látja elérkezettnek az időt a nagy döntésre. Ugylátszik, hogy most végzi a végső előkészületeket igen nagyszabâsu hadműveletekre, hogy ennek az évnek csa­táit valamennyi arcvonalon átütő erővel vív­hassa meg. Minden katonai vonatkozásban lázas tevékenység folyik, a déli, a nyugati és az ászaki arcvona'ak védőfala mögött. A Keleten folyó harc, mutatja, hogy a né­met arovonal minden terhet elbír s a Szov­jet mostani téli nagy támadásaival sem tudta a németek mozgékonyságát komolyan gátolni. A felmerülő he'yi nehézségeket mindenütt a bolsevisták rovására oldották meg a német csapatok és ebből messzemenő következtetéseket lehet levonni a kétféle energiának tényleges tartalmáról. A német hadvezetőség olyan elhasználódást kénysze ritett rá a szovjet csapatokra, hogy az minden képzelhető mértéket felülmúl és máris felismerhetővé válik az a pont, ami­kor a német kezdeményezés a bennerejlő támadó következményekkel Ismét érvé­nyesül. Rómától délre közvetlen küszöbön áll a döntő csata — ezt jelentették legutóbb Wil­son tábornok főhadiszállásáról. Zürichbe ér­kezett más jelentés szerint CasMnóért szer­dán délelőtt kezdődött meg a nagy küzde­lem. A német hlvata'os jelentés azt közli, hogy az angolszászoknak a nettunól hídfő­ből intézett támadásait a németek teljesen visszaverték. A cassíuói csatában az ural­kodó magaslatok német kézen vannak. A küzdelem hevességét mutatja az a hivatalos német közlés, hogy a veszteségek mindkét részről nagyok. Az angolszász részről ki­adott jelentések hangja mutatja, hogy az angolok és amerikaiak nem nagyon bizakod­nak a sikerben s ezért kiemelik a német csapatok harcának kemény elszántságát és közük, bogy német részről üj nagy tartalé­kokat vetettek be. Észak Olaszországból — angol forrás szerint — egy teljes hadosztály érkezett Rómába és azt haladéktalanul harc­ba küldték. A casslnói térségben Kesselring tábornok személyesen vette át a parancs­nokságot s nagyszabású ellentámadást kez­deményezett. A németek Cassinó környékét és a várost erőddé építették ki és a város­tól északra mintegy három kilométerre szik­lák közé épített rejtekelcből pusztító tüzet zúdítanak a támadókra. Szerdán délben a harc a város külső házai között tombolt. Cassinótől keletre és nyugatra a szövetsé­gesek támadása s az úgynevezett Gusztáv- vonal ellen a németek kemény ellenállásán meghiúsult. Rendkívül heves harcok folynak a nettunól hídfő déli és délkeleti részén is és Jiţ szerdán késő délután német páncélo­sok indultak e lentámadásra. A Cisterna és Campoleone ellen Irányuló angolszász táma­dások megakadtak. Clar eb tábornok főhadi­szállásának jelentése, amint a Budapesti Tu­dósitó Londonból közli, ugyancsak a néme­tek rendkívül elszánt ellenállását emeli ki s megállapítja, hogy a szövetségesek nem szá­míthatnak arra, hogy hamarosan előretör­hetnek a casslnói síkságra. Az a feltevés, hogy Kesselring fő védelmi vonalát Velletri mögé vonja vissza, tévesnek bizonyult. Rómában most már éjjel-nappal hallszik az ágyuszó. Az angolszászok tovább folytatják terror- támadása’kat a védtelen lakosság ellen. A Gastelgandoifó-l pápai nyaralóhelyre több bombát dobtak. Bombáztak egy apácako­lostort Is és a zárda 30 apácája közül 17 meghalt, a többi három is súlyosan megse­besült. Pápai területen négy bomba hul­lott le. Az események hatása alatt a Vatikáni Álamban fontos intézkedéseket hoztak. A pápai palota őrségét 2300 főre emelték. A fegyverek, amelyeket eddig â Vatikánban látni lehetett, alabárdok voltak. Most a pa- lotaőrséget puskákkal, önműködő fegyverek­kel, sót könnyütiizérséggel Is ellátták. Ezen­kívül egy gépesített osztagot és hírszolgála­tot is szerveztek. Az utóbbi napokban a Va­tikán felségjoga alatt álló épületekben ha­dászati támaszpontokat készítettek. A Ró­mában többhelyen lévő vatikáni épületeket megerősített őrszolgálattal látták el. A szövetségesek egyre több színes had­osztályt küldenek küzdelembe. A „Stampa" cimü olasz lap jelenti, hogy északafrikai fő­hadiszállásuk tervet dolgozott ki délafri­kaiak és. szenegáliak harcbavetésére. Húsz abesszln hadosztályból álló hadsereget is ké­peznek ki a délolaszországi harcbavetésre, s ez a négus egyenes kívánságára történik olasz arcvonalon működe’ egyik amerikai re­pülőhadosztály teljesen négerekből all. 1 * A SZOVJET RÁDIÓ szerdán éjszaka már közölte is a hadügyi és külügyi népbiztos­ságok átalakítására vonatkozó javaslatokat, amelyeket a legfelsőbb szovjet tanács ked­den fogadott el egyhangúan Molotov javas­latára. A rendelet a szovjet köztársaságok­nak Ás a három Balti-államnak saját véd­erőt fis külügyi népbiztosságot ad és ezzel azt a logot, hogy Idegen hatalmakkal tár- jgj . .'fest folytathassanak A vitán maga Sztálin Is jelen volt. Hivatalos angol körökben szerdán este tartózkodtak attól, hogy magyarázatot fűz­zenek a szovjet alkotmánymódosításhoz, noha kifejezésre juttatták, hogy a fejlemé­nyeket a legnagyobb érdeklődéssel és figye­lemmel kísérik. Hull amerikai külügymi­niszter a sajtóértekezleten azt hangoztatta, hogy az egész ügy a szovjet kizárólagos belső ügye. Arra a kérdésre, hogy Oroszor­szág mint nemzet ezek után, hogy 16 köz­társaságra oszlott, továbbra Is egyike ma­rad a négy nagyhatalomnak, Hull ezt vála­szolta: Jobb lesz, ha megvárják, mit csinál­nak az oroszok saját kormányukon belül. Arra a kényes kérdésre, hogy a Szovjet­unió Ilyen tagozódása milyen hatással lesz a későbbi nemzetközi értekezletekre, Hull nem volt hajlandó válaszolni. A szerda esti londoni lapok általában üd- vözlík Oroszország eljárását. A „Star" azt Írja, hogy a 16 köztársaság, s köztük a há­rom Balti-állam is, „teljesen szuverén állam léSz" s a szovjet az ellenőrzést a köztársa­ságok felett csupán feltehető veszély idején fogja átvenni. Ez egyszerű és vakmerő terv és első látásra úgy látszik, hogy ügyes meg­oldást jelent a békés rendezés fogas kérdé­sében. Meglehet, hogy feltesszük a kérdést, Nagybritannia és Amerika hogyan egyezhet bele oly tervekbe, ame yeket Oroszország a balti államokkal kapcsolatban hoz azzal, hogy egészükben visszaadja minden kis nem­zetnek a szabadságát. Sztálin most megfe­lelt a kérdésre. Litván''a, Észtország és Lett­ország, ha a vörös hadsereg felszabadítja őket, újra kormányozhatják magukat, fenn­tarthatják saját védelmüket és diplomáciai kapcsolatokat építhetnek ki Idegen hata'- makkal, s ugyanolyan jogaik lesznek tehát mint a többi kis nemzeteknek. Ezek természetesen csak a szövetséges közvélemény megnyugtatására szolgáló nyi­latkozatok s egyáltalában nem zárják ki azt a tényt, hogy londoni és washingtoni politikai körökben élénken foglalkoznak a további lehetőségekkel és azzal a kérdéssel, hogy a kormánynak mi is a szándéka az a kötmánymódositássai. Kétségtelennek lát­szik, hogy a Szovjet külképviseleteinek megnövelésével fokozott befolyást akar sze­rezni a külpolitikai kérdések eldöntésénél s az alkotmánymódosítással elfogadhatóvá akarja tenni a Balti-államok bekebelezését az angol és amerikai közvélemény számára A brit hirszolgálat moszkvai külön tudó­sítója szerint a békeértekezleten a szovjet küldöttség majd 16 más küldöttség kíséreté­ben jelenik meg s ezek mindegyike egy- egy köztársaságot fog képviselni. A Magyar Távirati Iroda zürichi jelen­tése szerint Washingtonban a poEUkai megfigyelők félnek az alkotmánymódosítás­tól, amely szerintük is a béketárgyalásokra s a későbbi nemzetközi tevékenységre, az esetleges Népszövetségre való tekintettel történt. A Szovjet szándéka az, hogy a tár­gyaló. asztalnál nagyobb befolyása legyen, mint a brit birodalomnak a maga hat és az Egyesü't-Allamoknak a maga egy szavaza­tával. Nem lehet ugyan minden további nélkül föltételezni, mondják Washington­ban, hogy az Egyesült-Államok ilymódon erősen háttérbe szőrű1, mlvet a nyugati fél­teke köztársaságai bizonyára nem hagyják kihasználatlanul azt a lehetőséget, hogy szavukat hallassák. Az „Associated Press" a következőkben sejteti a szovjet szándékokat: Az uj szov­jet államközösség teljesen a'ka'mazkodó képességű szervezet lesz, amely tagjainak számát minden kifogásolható annektálás, vagy az uj tagállam szuverenitásának befo­lyása né’kül felemelheti. így például olyan országok, mint Jugoszlávia, Bulgária és Görögország, noha földrajzi fekvésük foly­tán külön állanak a szovjet tömbtől, a szovjet közösség tagjai lehetnek anélkül, hogy függetlenségükről lemondanának. A „La Revue“ cimü svájci lap rámutat arra, hogy Moszkva rózsásabb szinben akar mutatkozni a szomszédos nyugati nemzetek előtt a látszólag magáévá teszi az Atlanti- tengeri egyezmény a’epe1 veit. A „Bund“ azt Írja, hogy Moszkva el akarja oszlatni a szovjet hatalom leendő uj tagjainak bizal­matlanságát, hogy Így megszüntesse^ ellen- ál1 ásukat és megkönnyítse csatlakozásukat. Természetes azonban, hogy a csatlako­zóknak el kell fogadniuk a Szovjet politikai, szociális és gazdasági rendszerét és nem dönthetnének szabadon arról, hogy vájjon hozzá akarnak-e tartozni, vagy sem. Ezt természetesen nem mondják ki Ilyen hatá­rozottan, de magától értetődő, hogy így van és így lesz. A Német Távirati Iroda a következőket Írja a szovjet hadügyi és külügyi népbiz­tosság szátoszlatásáről közzétett moszkvai jelentésekkel kapcsolatban: Csak látszatról van sző a hatalom szét- oszlatásában. mert a valóságban a Szovjet­nek kül- és belpolitikailag való hatalmas megerősítéséről Írhat beszélni. Azoknak az áramoknak, amelyeket a Szovjetunió akár közvetve, akár közvetlenül a maga hatalma alá akar vonni, bizonyos önkormányzat lát­szatával, meg akarja könnyíteni a sötétbe való ugrást. Egyúttal aranyhidat akarnak építeni az angolszászok számára, hogy azok hivata’osan is hozzájáru'hassanak a szovjet terjeszkedési törekvésekhez, első­sorban a lengyel határok megállapításához, anélkül, hogy a világ nyilvánossága előtt a felelősséget magukra kellene vállaíniok az Atlanti Charta elejtése miatt. Molotov arra való hivatkozását, hogy a moszkvai és a teheránl értekezlet döntő szerepet játszott ebben az elhatározásban, ugjţ kell értei­I

Next

/
Oldalképek
Tartalom