Keleti Ujság, 1944. február (27. évfolyam, 25-48. szám)
1944-02-20 / 41. szám
KuitiUjskg a 1944. FEBRUÁR 20. Tavasz felé A bemutatók még nem zajlottak le Budapesten, de mégis előrelátható, hogy mi az, amit majd, hoznak. A kollekciókból megállapítható, hogy a mult tavasz- szál annyira divatos mély rakások a kabátokról eltűnnek; helyette széles step- peléssel, vasalt hótok és teljesen testhezálló derék lesz divatos. Övét sem kabátra, sem kosztümre nem tesznek. Sok férfias zsebeket (pattni) alkalmaznak és általában irány az egészen angolos, szinte férfias' szabás. Puhákon a derékban húzás maradt, vigyázzunk csináltatásnál, hogy a rajzon lévő sok és bőséges ránc, csak karcsú hölgyeknek áll jól. Háromnegyedes ujj marad s így téli szövetruháinkat friss fehér gallérokkal felfrissíthetjük. OLAJOS ÉVA Az Erdélyi Kereskedelmi Bank Rf. közgyűlése Kolozsvár, február 19. Csütörtökön, e hó 17-én tartotta meg az Erdélyi Keres- delini Bank Rt. közgyűlését, amely a szokott érdeklődés jegyében zajlott le s azon a részvényeseken kivül Kolozsvár számos közéleti vezetője, a kereskedelmi és ipari élet sok kiválósága jelent meg. A Pesti Magyar Kereskedelmi Bankot Csegő János igazgató képviselte. A megjelent vendégek sorában ott láttuk: vitéz Benkő Béla vezérőrnagyot« a 9. számú Vitézi Törzsszék kapitányát, Beréczky Ernő dr. miniszteri biztost, a kereskedelmi és iparkamara fő titkárát» Bikfulvy István dr. tanácsnokot, a Köz- elelniezesi Hivatal vezetőjét, vitéz Boga Alajos dr. pápai prelátus, kanonok, felsőházi tag.otTGdlffy Zsigmond tanügyi főtanácsos, unitárius kollégiumi igazgatót, báró Groedl Albertet, a Konkor- dia rt. műszaki' cikkek gyárának igazgatóját, Gyarmathy Béla dr. kir. főügyészt, Hajdú Gyula dr. erdőigazgatót, Herepey Árpád egyetemi könyvtárigazgatót, Illés Gyula dr. tankerületi főigazgatót, Kálit h Anuiás pénzügyigazgatót, Malakka Ferencet, az 1. sz. postahivatal igazgatóját, vitéz Szász Istvánt, az Erdélyi Magyar Gazdasági Egyesület igazgatóját, Székely- hidy Géza dr. vármegyei árvaszéki elnököt, vitéz Szentpétery János ezredest. Tarján Pál dr. Magyar Nemzeti Bánk fiókfőnököt, Ver zár Ferenc dr. ügyvédet, Waldberg Endre ny. ezredest. A nagykereskedő ügyfelek közül pedig többek között ott voltak: Bodor Sándor fűszer- és gyarmatáru nagykerskedő, Csenka Gábor, Fabinyi László és Gecse Ferenc textilnagykereskedők. . Miután elnöki tisztség betöltve nincs, az intézet alelnöke, dr. Grynaeus Dezső, a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank ügyvezető igazgatója pedig akadályoztatása miatt a közgyűlésen meg nem jelenhetett, a közgyűlést az igazgatóság nevében Jelen Gyula dr. földbirtokos, a Magyar Vöröskereszt Egylet főmegbi- zottja, igazgatósági tag nyitotta meg, aki meleg szavakkal üdvözölte a megjelent előkelőségeket, vendégeket és részvényeseket és felkérte Siposs István igazgatót a tárgysorozat egyes pontjainak előterjesztésére. Az igazgatósági jelentés az elmúlt év eseményeivel kapcsolatosan hangsúlyozta, hogy az intézet a háborús helyzet nehézségei ellenére is erőteljesen fejlődött, erősödött és hogy a személyi és dologi kiadások, valamint szociális és adóterhek növekedése ellenére is szép eredményről számolhat be a közgyűlésnek. ■A felügyelőbizottság jelentését Török Bálint felügyelőbizottsági tag, az Erdélyi Magyar Gazdasági Egyesület igazgatója terjesztette elő s annak meghallgatása után a közgyűlés egyhangúlag elfogadta azt az előterjesztett javaslatot, hogy az 1943. évre részvényenként 4 százalékot, azaz í.— P osztalékot fizessen az intézet. Az igazgatóság jelentéséhez Csenka Gábor textilnagykereskedő szólt hozzá, ki felszólalásában többek körött a következőket is mondotta: „Figyelemmel kisértem az intézet működését az első perctől kezdve és láttam a sok segítséget, amelyet a pénzintézet vezetőfétis nyújtott kezdő emberek számára. Láttam a bankári ténykedésen kivül álló tevékenységet, amellyel egyesek segitsér gére sietett, hogy jövőjüket jobban megalápozhassák. Láttam azt a rugalmasságot, melîyel a szükségszerűség és indokoltság esetén a paragrafusok merevségén enyhített, hallottam azt a sók jótanácsot, amellyel kezdő embékebfet irányított és támogatott. Mindezekért icsak köszönet jár az intézet vezetőségének.“ Kérte a jelenlevő és a Pesti Magyar Kereskedelmi Bankot képviselő Csegő János igazgatót, tolmácsolja az Erdélyi Kereskedelmi Bank ügyfelei közé tartozó kereskedők köszönetét a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank vezetőinek, az affiliáclös osztály irányitóinak azért, hogy irányításukkal és sé, gi.tségükkel.. az Erdélyi Kereskedelmi Bank mindig abban a helyzetben volt, hogy rendelkezésükre tudott állani. A Pesti Magyar Kereskedelmi Bank részéről Csegő János igazgató szólalt fel, ezután és részletesen ismertette intézetének vidéki tevékenységét és kitért arra, hogy a. Pesti Magyar Kereskedelmi Bank vezetősége mindent, megtesz, hogy Erdély kereşkedelmânek es iparának, az erdélyi viszonyoknak megfelelően, segítségül lehessen. A honvédség bevonulásával egyidejűleg intézete megbízásából ő jelent meg a felszabadult Erdély nagyobb városaiban és ahol annak szüksége merült fel, azonnal rendelkezésre állott, şok esetben figyelmen kivül hagyva azt, hogy segítő tényke: dése az intézetre nézve haszonnal jár-e vagy sem. A jövőben is., a Pesti Magyar Kereskedelmi Banknak az, az üzletpolitikája, hogy mindenütt, ahol szükséges és ahol a helyzet megkívánja, erőteljesen segíti, támogatja affilláit intézetein keresztül a háborús helyzet ellenére szépen fejlődő erdélyi kereskedelmet, ipart és általában az egész erdélyi gazdasági életet. ~ , ..... Áz elnöklő Jelen Gyula dr. igazgató- sági tag a- maga részéről is köszönetét mondott az elhangzott szép és értékes felszólalásokért és annak a reményének adva kifejezést, hogy az Erdélyi Kereskedelmi Bank fejlődése , az elkövetkezendő időkben, még erőteljesebben fokozódni fog, megköszönte a vendégek és részvényesek megjelenését és a közgyűlést bezárta. 0 Pesti Hazai Első Takarékpénztár-EgyesüSe! és az érdekkörébe tartozó pénzintézetek közel félmillión! pengő betétet kezeltek Budapest, február 19. A Pesti Hazai Első Takarékpénztár-Egyesület igazgatósága a Kállay Tibor dr. elnökhelyettes-vezérigazgató elnöklete alatt e hó' 10-én- tartott ülésén meg- álíapitólía -az ' “egyesület 104-ik' 'üzletévének 1943, ' december. 34-ével felállított zárszámadásait s elhatározták hogy’, á ' 4,033.806.74 P-ben. kimutatott tiszta nyereség felosztásánál a" tavalyi 4 'P-vel szemben, pénzügy- miniszteri hozzájárulással — az annakidején megállapított, d® később -fenn nem. tartott 1 százalékos jubileumi ösztaTéktöbbletliek': megfelelőét: j— jl ^százalékkal magasabb, vagyis 5 P osztalék kifizetését fogja a február hó 22-ére egybehívandó közgyűlésnek javasolni; a maradványra nézve pedig azzal az előterjesztéssel lép a közgyűlés elé, hogy abból a tartalékalapoknak 1,075-000.— P, a nyugdíjpénztárnak — a mérlegen belül adott juttatás mellett — 500.000.— P, a jóléti alapoknak és intézményeknek pedig, a Fáy-akciót ideszámítva, 536.022.59 P engedélyeztessék és az ezeken a tételeken, valamint az alap- szabályszerü levonásokon felül még fennmaradó 605.483.45 P az 1944. üzletévre vitessék át. Az igazgatóságnak az 1943. üzletévről szóló beszámolója kiemeli hogy a háború folyományaként az egyesület működésében az állami hitelszükséglet kielégítése állott a feladatok középpontjában; egyebekben pedig annak a szelektív hitelpolitikának a kívánalmai érvényesíttettek, amely a közellátásnak és a honvédelmi célokra való termelésnek a biztosítására kívánja a hitelszervezet teljesítő- képességét koncentrálni. A könyvecskékre és folyószámlákra elhelyezel! betétek összege együttvéve 261,667.820.71 P, ami 42,952.022.29 P "emelkedést mutat és kereken 20 százalékom szaporulat az előző évvel szemben. A többletből a takarékbetétállományra 11.3 .millió, a folyószámlabetétekre pedig 31,6 millió esik; amely összegek 13 százalék és illetve 24 százalék emelkedést jelentenek a nevezett állományoknál. Megjegyzendő itt, . hogy az egyesülettel hitelszerződésé« viszonyban levő vidéki pénzintézetek betétállományának növekedése együttvéve 28-5 milliót, az előző évi állományokkal szemben tehát 31 százalék többlelet tüntet fel. Az egyesület és az érdekkörében tartozó pénzintézetek az 1943. év végén ösz- szesen 433.4 millió P betétet kezeltek. Az egyesület hitelnyújtási tevékenységének alakulását elsősorban a váltótárea tükrözi vissza, amelyben a kereskedelmi anyag 22.8 millióval, tehát 21 százalékkal nőtt; mig az ugyancsak a váltótárcában kimutatott különböző • állami rövidlejáratu .címleteknek a beszámításával az egész állomány 204.2 mil iő P emelkedést tüntet fel. A folyőszámlaadó- sok összesített . álladékánát— főleg a közélelmezést biztosító áruüzletekbe való erőteljes bekapcsolódás következtében — 48.6 millió P többlet jelentkezik; megjegyezvén, hogy az összesen 167-6 millió P-t tevő adósállományban 12.2 millió pengővel apadt az a tétel, amely az egyesületnek a kivitel lebonyolítására — a hazai pénzintézetek egy csoportja által a külföldnek nyújtott — pengőhitelben való részesedését tünteti fel. Természetes, hogy â kihelyezéseknek a jelzett módon váló megnövekedése a visszleszá- mitolásnnk székesebb körű igénybevételével járt karöltve; előnyösnek mutatja azonban az egyesület helyzetét az a körülmény, hogy kihelyezési állományuknak a háború negye- évében, az Í943. évben is még 41.2 szá- feddztetett a takarék- és folyószámládig zaléka betétek együttes állományából. Az értékpapírok és érdekeltségek 3.5 millió emelkedést' mutatnak — néhány affi-iáb pénzintézet tőkeemelésből származó részvény- átvételen kivül — egyrészt uj vállalatalapításokban való részvétel, másrészt régi vál- lálatok részvériytöbbségének megszerzése következtében. Az egyesület résztvett ugyanis a Magtermesztő Magyar Gazdák Szövetkezetének és a Mezőgazdasági Terményeket Feldolgozó Rt.-nak az' alapításában! és megalakította a Hazai Hordógyár ítt.-ot. Azután megszerezte az Ungvári Kőbánya Rt. részvénytöbbségét és az érdekkörébe tartozó Hazai Bankkal, valamint a Kőbányai Polgári Ser- fözö. és Tápszermüvek Rt.-gal közösen megvásárolta az eddig belga érdekeltség irányítása alatt álló Kőszénbánya és Téglagyár Társulat Pesten (Dräsche) vállalat részvénytöbbségét. Az értékpapírok és érdekeltségek tétele ilyképen az egy év előtti 17.4 millióval szemben — hagyományosan óvatos értékelés mellett 20.9 millióval szerepel a mérlegben. ■ A hitelezési tevékenység körében a már említett állami hitelnyújtásokon kivül részt- velt az egyesület Budapest székesfőváros 31 milliós kölcsönkölvcnyének átvételében; hitelt folyósított a vele tradicionális összeköttetésben levő Pestvár megyének s üzleti tevékenységük előmozdítására — részben egyes társ- intézetekkel együtt, részben önállóan jelentős összegű hiteleket nyújtott az áruforgalmat lebonyolító nagy szövetkezeteknek, a Futurának, a Hangyának, a Fűszerpaprikát Értékesítő Szövetkezetnek, azután az Állat- forgalmi Központnak, az Iparosok Országos Közp. Szövetkezetének, s a Magyar Tol.kiviteli Egyesülésnek. Résztvett a kormány által a közellátás biztosítása céljából elhatározott közérdekű kenyérgabona és hüvelyes bevásárlási s illetve tárolási, akcióban . s ezeken felül rendelkezésére' állott a szükséges hitelekkel mind az érdekkörükbe tartozó vállalatoknak, mind a velünk hitelszerződéses viszonyban levő, valamint egyéb vidéki pénzintézeteknek is. Szociális megértéssel igyekezett megköny- nyiteni az egyesület alkalmazottainak a helyzetét, elsősorban az idevágó kormányrendeletek engedélyezte pótlékok utalványozása utján, valamint azzal is, hogy a közgyűlés jóváhagyásától feltételezetten — a segélyalapoknak már említett dotálásán kivül — a nyugellátásokról való gondoskodás mérvének az eddigi 90 százalékról 100 százalékra, a régi nyugdíjasoknál 70 százalékról 80 százatokra való felemelését vette tervbe. A Nyugdíjpénztár vagyona 14 millió P-t tesz ki, mely összeg bérházakban, értékpapírokban és mezőgazdasági ingatlanpkban van elhelyezve és a matematikai mérleg szerint teljes mérvben fedezi a járuléktartalékok szükségletét. Rendels! a hősi Halottak utáni örökség illetékmentességéről Kolozsvár, február 19. A hivatalos lap szombati szarna közli a kormány rendeletét, amely 1939. november 1-ig visszamenőleg illetékkedvezményt nyújt a hősi halott személyek örökségére. 25.000 pengőt meg nem haladó örökség mentes teljesen, ha pedig az örökség tiszta értéke ennél az összegnél több, úgy csak a 25.000 pengőt meghaladó összeg esik örökösödési illeték alá, ha a hősi halott leszármazottja, házastársa, vagy szülője az örökös. Hirdetések, apróhirdetések feladhatók Deák Ferenc-utca 42 szám alatti irodahelyiségben
