Keleti Ujság, 1944. február (27. évfolyam, 25-48. szám)
1944-02-18 / 39. szám
1944. FEBRUÁR 18. 5 KeietiUjsxg Rugalmas politika Előre kell böceáj tanunk, hogy a bécsi döntéssel nem mi szoktunk foglalkozni. Nem mi voltunk és nem mi vagyunk azok, akik ezt az ügyet állandóan feszegetjük. „Odaát“ tartják és tartották napirenden — már megszületése óta. Természetesen, keleti szomszédaink közismert és a múltban annyira bevált „rugalmas“ politikájának megfelelően. Kezdetben csak óvatosan, burkoltan izgattak ellene. Olaszország sajnálatra- méltó összeomlása és Ciano gróf szerencsétlen halála óta ez az eddigi „ildomos“ izgatás most már szemérmetlen nyíltsággal ps leplezetlenséggel folyik. Annyira, bogy az egyik délerdélyi román lap őszintén megvallja, miszerint odaát már a döntés órájában megátkoztak mindent és mindenkit, akinek a döntéshez csak valami köze van és volt. Sőt, tovább megy. Kaján kárörömmel sorolja fel, kiket „ért már el az átok“, nem mulasztván el persze felsorolni Olaszországot és Ciano grófot sem. Úgy látszik elfelejtették — és ezt óhajtjuk felette gyenge memóriájuk fi gyeimébe ajánlani, bogy a bécsi döntést nem csak Olaszország képviselőiében “s nem csak Ciano gróf hozta. Arra is bátrak vagyunk igen feledékeny szomszédunk figyelmét felhívni, hogy a bécsi döntésnek értelmi szerzője éppen ő maga — Románia. Hiszen korántsem a döntő országok, még kevésbé a döntőbírók, de legkevésbé a mi agyunkban született meg ez a megoldás, amelyet — mi nem vagyunk olyan rugalmasak, őszintén megváltjuk — egészen másképen képzeltünk el. Tudomásunk szerint a bécsi döntést "Románia indítványozta, a döntőbírókat (közöttük, döntés előtt még „latin fajtestvérét“) #ő maga kérte fel a döntésre. "Mi a magunk rész,éről mindehhez csak hozzájárultunk — nem beszélve most arról, hogy ezáltal engedményt tettünk és ál- dozatot hoztnnk. Jószomszédi kötelességet vélünk teljesíteni azzal is, amikor arra emlékeztetünk, amiről „odaát“ úgy látszik már szintén megfeledkeztek, hogy a döntést tudomásunk szerint tárgyalás, a felek személyes tárgyalása előzte meg. Arról is tudomásunk van (ba nem igy lett volna, uem lett volna miről tárgyal- niok), hogy a tárgyalások kapcsán Románia önként hajlandónak mutatkozott bizonyos területi engedményeket tenni, így állván a dolgok, igazán nem értjük, hogy a Románia által kért hivatalos döntés, amely lényegében szintén csupán területi engedményekre szorítkozott, odaát egyszerre miért olyan „égbekiáltóan“ és „bosszutlihegően“ igazságtalan! Persze, az a bizonyos „rugalmas“ (régi szótárakban o modern szó még a „köpenyegforgató“ címszó alatt található meg) politika minderről megfeledkezett és hangos szóval, tajtékzó gyűlölettel ócsárolja — saját müvét, átkozza — saját maga által szabadon választott döntőbiráit. A döntést ugyanis — inég- egyszer hangsúlyozzuk — bírák hozták. Ketten- Logikus tehát, hogy egybehangzó véleményük alapján, különben, egy az egy ellen, nem határozhattak volna. Logikus ennélfogva az is, hogy ha az egyik bírót részrehajlással vagy megvesztegethetőséggel, sőt rosszhiszeműséggel vádolom, ngy mindez, ha kimondani nem is merem (rugalmas politika!', de a másikat is illeti. Végül az is logikus, hogy- ha — saját bevallásom szerint — mindent és mindenkit megátkoztam, akinek a döntéshez csak valami köze is van és volt, ngy ez az átok, ha nem is vallom be (rugalmas — mint fent), de mindkét döntőbírót, országot és képviselőjét egyaránt, érinti. S ha már az átoknál tartunk, álljunk meg egy percre. Merjük hangoztatni, hogy a világtörténelemben talán egy államot sem sújtott olyan tragédia és annyira igazságtalanul. mint ahogy felettünk Trianon ..ítélt“. Ebhez a bécsi döntés, mely nemhogy megfosztotta volna valamitől Romániát, de meghagyta részére "Déler- délyt, nem is hasonlítható. "Mégis, vájjon mi mit tettünk! Átkozódtunk talán? Nem. Ellenkezőleg. Imádkoztunk: „hiHHrdetések, apr*>H J*de%ések feladhatók Deák Ferenc - utca 42 szám alatti irodahelyiségben szék egy Istenben... hiszek egy isteni örök igazságban-...“ Itt ima — ott átok. Nyugat és”Kelet. Európa és Balkán. Kultúra és civilizálatlanság. Ilyenformán nem is kell megütköznünk azon, hogy odaát átkozódnak. A halottgyalá- záshoz nem is „állana jól“ az ima, jobban illik ahhoz a szitok. Viszont, hogy a gyalázkodásról szólottunk, a beteg Kolozsvár, február 17. Bornemisza Géza iparügyi miniszter kolozsvári látogatása alkalmával az ipari munkásság és alkalmazottak érdekvédelmi szervezeteinek fogadása során meghallgatta az Erdélyrészi Magántisztviselők és Kereskedelmi Alkalmazottak Egyesületének husztagu küldöttségét is. A Biasini Sándor egyesületi elnök és Király József titkár vezetésével megjelent küldöttség az. erdélyi iparban és kereskedelemben foglalkoztatott szellemi munkavállalók és alkalmazottak képviseletében terjedelmes emlékiratot nyújtott át a miniszternek az, érdekelt alkalmazotti réteget, égetően érintő időszerű kérdések feltárására, kérve a miniszter jóindulatú pártfogását. Bornemisza miniszter ígéretet tett a kérdések megvizsgálására és méltányos elbírálására. A nyolc pontot tartalmazó emlékirat elsősorban Kolozsvár etsnoszfólyu várossá való minősítését kérte, a legkisebb munkabérek szempontjából. Tíang- '•••. hogy a bé"si döntésben megállapított uj határok a város ellátását közvetlenül szolgáló termelési környezetet elvágták, az ország más részeiből Kolozsvárra szállított terményeket pedig még külön szálli+ási költségek terhelik s ezért a meaélhetési viszonyok legalább oly nehezek, olykor svlyosab- bak is, mint a fővárosban és n vele azonos elbírálásban részesülő környékén. Az emlékirat ezzel egyidejűleg kérte a, legkisebb munkabérek újbóli megállapítását is. Rámutatott azokra az aránytalanságokra, melyek az ipar és kereskedelem különböző ágazataiban a fizetések körül fennállanak. Kiemelte azt a tényt, hogy a legkisebb munkabérek csupán a kezdő szolgálati évekre vonatkoznak s igy a fokozatos fizetésemelés jogos lehetőségeit szinte elvágják. A fizetésrendezésekkel kapcsolatosan utalt az emlékirat az alkalmazottak alaBudapest, február 17. (MOT) A budapesti királyi ügyészség fizetési eszközzel elkövetett bűncselekmény miatt Holländer Simon bélavázsonyi születésű, 68 éves, izraelita, nőtlen, foglalkozásnál - kiili, magyar állampolgár, budapesti lakost, Holländer Béla eperjesi születésű, izraelita, nőtlen, foglalkozásnélküli, Kolozsvár, február 17. Lingurár István baromfiárus tavaly március 22-én a piacról hazafelé igyekezetében betért az egyik Széchenyi-téri korcsmába. Ott összetalálkozott ismerősével, Csillag Györggyel. Iddogálás közben összeszólalkoztak, majd kibékültek s később a Monostori-ut 114. szám alatti Földeáki Mária-féle korcsmában folytatták az ivást. Közben hilliárdozni kezdtek. A nyereségen aztán újból összevesztek. Lingurár a saját igazát vitatta. A keletkezett perpatvar miatt mindV^t+oiü két kiutasították a korcsmából. Eltávozásuk után tettlegesen összetűztek. A verekedésből Csillag fején szúrt sebbel, haldokolva került ki és másorlnaora kiszenvedett. Lingurár erősködött, hogy Csillag volt a támadó és ő csak védekezésre használta zsebkését. A szemtanuk oroszlán meg a szamár meséje jutott eszünkbe. Persze, a beteg oroszlánt még a szamár is megrugdoshatja. A „bökkenő“ csak az, hogy az oroszlán, ha beteg, ha meghal, akkor is csak oroszlán. A szamár ellenben mennél nagyobb, mennél hatalmasabb, annál nagyobb, annál hatalmasabb — szamár. Azt is készséggel elismerjük, hogy viszont az oroszlán nem szokott, talán nem is tud rúgni, a szamár ellenben igen. Igen „rugalmas“.. • dr. gye. csonyabb fizetésű rétegei életszínvonalának csökkenésére, amit az ipari és közszükségleti cikkek aránytalanabb emelése okozott a rögzített munkabérekkel szemben. Sérelmesnek találta azt a rendelkezést, hogy a munkaadók által adott fizetésemeléseket előzetes miniszteri jóváhagyáshoz kötik, úgyszintén a fizetésemelés százalékarányának magyarázatát és ennek tisztázására a legalább 50 százalékos külön bérpótlék általános folyósításának kötelezővé tételét sürgeti. A továbbiakban az iparengedélyek kiadásának képesítéshez való kötéséi és a már kiadott iparengedélyek felülvizsgálását szorgalmazza az emlékirat. A nyersanyagok és ipari cikkek árainak fokozatos emelkedésére való tekintettel a Nemzeti Önállósitási Alap által nyújtott összegek felemelésének látják szükségét a magyar inar és kereskedelem versenyképessé tételére. Az egyke és egyse rendszer elleni küzdelem hatásos segédeszközeként az iparban és kereskedelemben foglalkoztatott munkavállalókra is kérik a gyermeknevelési segély, illetve családi pótlék kiterjesztését. Főnén igy mélt-'.,yos intézkedéseket kértek a hadbavonult munkavállalók javára, hogy az ottbonmaradott családtagok létminimuma feltétlenül biztosítható legyen. Ennek megfelelően kérik az eddig megállapított összegek újólagos revízióját, ami egyben nemzetpolitikai érdek is, mert nagyrészben hozzájárul a belső front megszilárdításához. Végű 1 az ipari, kereskedelmi és bányászati munkavállalók fizetéses szabadságidejére járó 50 százalékos menetéi jkedvezmény kiterjesztését, illetve a díjkedvezmény igénybevételére megállapított értékhatár felemelését kéri az emlékirat, a jelenlegi nehéz körülmények ezáltali enyhítésére is. szlovák állampolgár, budapesti lakost és Holländer Ernő nyíregyházai születésű, 32 éves, izraelita, nős, foglalkozásnélküli, budapesti lakost előzetes letartóztatásba helyezte. Nevezettek 1943 szeptember elejétől 1944 február 5-ig több tételben közösen körülbelül kétmillió pengőt az országból kiajánlottak, azonban ennek ellenkezőjét igazolták. A május 27-én tartott törvényszéki tárgyaláson a büntető hármastanács erős felindulásból elkövetett szándékos ■ .1,büntette miatt Lingurár Istvánt 2 és félévi börtönre és 5 évi jogvesztésre Ítélte. Fellebbezésére az ítélőtábla két évi börtönre számította le biin- te‘é«ét. Az elitéit további envhitést, a királyi főügyész pedig snlyosbitást kért. Lingurár István büntetését a Kúria péaj/ ér> fegyházban és Hz évi jogvesztésben állapította meg. A végső bírói rlongest csütörtökön hirdette ki a törvén’- -'k hármas biintetötanácsa s ezzel a büntetés jogerőssé vált. Jó ÁRU V,S JÓ HIRDETÉS ALAPJA A Jó ÜZLETMENETNEK AV I.ÁG TÜKRE A Német Távirati Iroda jelenti Genf- J bői: Amint Washingtonból jelentik, a Szaudi Arábiába kiküldött amerikai bizottság volt elnöke a képviselőházban kijelentette, hogy a zsidó államalakitás Palesztinában — vérontásokra vezetne. Kifejtette azt az aggodalmát, hogy az arabok felkelése veszélyeztethetné a nagykiterjedésü amerikai érdekeltségeket Közép-Keleten, igy például a légi útvonalakat és az olajforrások környékét. Palesztina — mondotta — már telítve van bevándorlóval. A horvát pénzügyminiszter rendelete alapján az öngyújtó évi adóját ezer kunéban, körülbelül 83 pengőben állapították meg. Amint a Német Távirati Iroda jelenti Adanából, Libanonban a politikai foglyok egyrészét a parlament által egy hónappal ezelőtt elfogadott kegyelmi törvény alapján szabadon bocsátották. * A Trud, a szovjet szakszervezetek orgánuma azzal vádolja az amerikai munkás szervezeteket, hogy ellenséges érzületet tanúsítanak a Szovjetunióval szemben — jelenti a brit hirszolgálat Moszkvából. Az amerikaiak vonakodnak résztvenni a javasolt szakszervezeti nemzetközi értekezletben. Ezzel összefüggésben a lap azt Írja, hogy az amerikai vezetők nem képviselik az igazi munkásságot. • * Amint a Budapesti Tudósító jelenti Washingtonból, Willkic egyik beszédében hangsúlyozta^ hogy a jelenlegi elnök megbízatásának véget kell vetni. Az Egyesült Államok és Nagybritannia népei hosszú ideje ösztönösen érzik, hogy egészségtelen a kormányhatalomnak hosszú ideig egy ember kezében való meghagyása. Louis szakszervezeti vezér kijelentette, hogy támogatja Willkie jelölését. «■ Amint Szófiából jelentik, a bolgár íöldmivelésiigyi miniszter Észak-Bulgá- riában tett szemleutja során Szadové- ban beszédet mondott. Kijelentette, hogy Bulgária, kapcsolatai Törökországgal nagyon jók. A két szomszédnépnek nincs követelni valója egymástól. A brit kiriroda jelenti Washingtonból: Green kijelentette, hogy ha a munkaszolgálatról szóló javaslatot törvényeidre emelik, az Egyesült Államok ipari és mezőgazdasági életében zűrzavartól kell tartani. Borza'mas ki utat okozol! az északaita'é^i Bo'u tartományban a fiMreogés Isztambul, február 17. (MTI) A Német Távirati Iroda jelenti: Az Északanatólia északnyugati részén pusztító legutóbbi földrengés alkalmából egyedül Bolu tartományban 2336 halott és 1800 sebesült volt az áldozat. 7671 ház ösz- szedőlt, 7718 pedig súlyosan megrongálódott. Elpusztult ezenkívül 3575 háziállat. A többi tartományból még nincs jelentés. Mit kértek a magántisztviselők és kereskedelmi alkalmazottak a Bornemisza iparüayi miniszternek átadott emlékiratukban? Három Holländer kétmillió pengőt ajánlott ki a? országból fl valutacsempószeket előzetes letartóztatásba helyezték Négyesztendei fegvházra emeHe fel a Kúria az emberölésért elité" kolozsvári baromfikereskedő büntetését
