Keleti Ujság, 1944. január (27. évfolyam, 1-24. szám)
1944-01-15 / 11. szám
Sss ombaí (944. január 15 MAt TELJES HETI MŰSOR Ara m tmér ELŐFIZETÉSI ARAK: 1 HÓBA 4.30, NEGYED ÉVBE 12.40, FÉL ÉVBE 24.80, EGESZ ÉVBE 49.G0 PENGŐ. — POSTATAKAREK- PENZTABI CSEKKSZÁMLA SZAMA 72148. HUSZONHETEDÜL ÉVFOLYAM 11. SZÁM. KIADJA A LAPKIADÓ KÉSZVÉNYTABSASAG SZEBKESZTŐSÉG, KIADÓHIVATAL ÉS NYOMDA: KOLOZSVAB, BBASSAI-U. 7. TELEFON: 15-08. — POSTAFIÓK: 71. SZ. KÉZIBATOKAT NEM ADUNK VISSZA ‘:Ví* > HA ADJÁK ÁT MOSZKVÁNAK A LONDONI LENGYEL KORMÁNY VÁLASZÁT Elkeseredett ßaic tombol a Venafro-sssateas&on Nagy csata kezd kibontakozni Berdicsev és Szepetorka között Döntő légfcsala kcszüt a Salamon-szigefek lérségéken A Tatikúnváros felett is elszálltak a Rómát támadó amerikai ELVÁRJUK LENGYELORSZÁGTÓL IS ÉS A SZOVJETUNIÓTÓL IS, hogy észszerű, felelősségtől áthatott, békülékeny szellemű magatartást tanúsítsanak, — Írja a „Sun" című csikágói újság a lengyel—szovjet kérdést taglaló cikkében. Egyben azt a reményét is kifejezi a csikágói lap cikkírója, hogy a lengyel kormány igyekezete az, hogy határozzon és elérje a szovjethez való teljes közeledést. A csikágói lapnak ez a kívánsága minden bizonnyal teljesül, merthiszen a lengyel probléma nem csupán a Londonban tartózkodó lengyel kormány és Moszkva magánügye» hanem súlyos kérdése az angolszász— szovjet szövetségi rendszernek is. E sorok megírásakor még nem érkezett jelentés arról, hogy a londoni lengyel államférfiak milyen választ adtak, vagy adnak Moszkva ultimátumszerű jegyzékére. Annyi bizonyos, hogy Londonban rendkívül élénk diplomáciai tanácskozások folytak a kérdés rendezésére. A különböző oldalról érkezett jelentések azonban némiképpen egymásnak ellentmondóan világítják meg azt a magatartást, amelyet a londoni lengyel kormány tanusit a szovjet követelések mérlegelésében. Amint a Magyar Távirati Iroda Zürichből jelenti, a. „Tat“ azt az értesülést közölte Londonból, hogy a lengyel kormányban jelentékeny nézeteltérések vannak. Szerda estig még nem sikerült megegyezésre jutni. A menekült lengyel kormány egyik csoportja az orosz javaslatokat teljes egészükben el akarja fogadni a lengyel—orosz viszony rendezésére, a kormány másik része azonban lehetetlennek tartja a vita folytatását anélkül, hogy a lengyel kormány szemére vetett moszkvai vádakra, amelyeket londoni lengyel körökben rendkívül igazságtalannak mondanak, egyidejűleg részletesen ne válaszoljanak és azokat meg ne cáfolják. Ugyanezek a körök attól tartanak, hogy a szovjet ajánlat elfogadása esetén alárendelt szerepet kapnának és a Moszkvában folytatott közvetlen tárgyaláson, mint gyengébb fél, kénytelen lesznek engedni és választás egyáltalán nem lesz, mert a szovjet tárgyalások nélkül egyoldalúan dönt. A „Tat" londoni tudósitója hangsúlyozza, hogy mindkét csoport súlyt helyez azonban arra, hogy az uj lengyel határt keleten épp úgy, mint nyugaton, az angolszászok szavatolják. A zürichi lap londoni tudósítása még megjegyzi, hogy ez a gondolat Amerikában egyáltalán nem népszerű. A Magyar Távirati Iroda stockholmi értesülései szerint a lengyel á'lamférfiaknak Edennél történt látogatása után a londoni hírmagyarázók hangsúlyozzák, hogy a nyugati hatalmak a lengyel—szovjet kérdésben mindkét fél számára elfogadható megoldást kívánnak, mert nem akarják, hogy erőszakkal a hatalmasak javára legyen meg a döntés. Londonban mindinkább látják a nehézségeket — Írja a „Dagens Nyheter" — annál is inkább, mert a jelek szerint a menekült lengyel kormánynak nagy területről kell lemondania. Éppen azért megértéssel fogadják a lengyel kormánynak ama óhaját, hogy Anglia és Amerika vegyen részt a döntősben és kezeskedjék az eredményről. A lengyel kormány válasza — Írja a „Dagens Nyheter" — elkészült, közzétételét azonban technikai okokból elhalasztották. Az „United Press“ londoni jelentése szerint a lengyel kormány Moszkvának szánt válasza elkészült. Ez a válasz — úgy tudja az „United Press" — engedékeny lesz. Értesülése szerint a választ tartalmazó jegyzéket pénteken nyújtják át. A londoni „Times" a szovjet—lengyel kérdésről szóló cikkében — amint a Német Távirati Iroda Géniből jelenti — megállapítja, hogy a mindkét fél számára elfogadható elfeltételek rendezése szemmel láthatóan a moszkavi és teheráni nyilatkozatok szelleméből folyó bizalom helyreállításától függ. Ezt az óvatos londoni fogalmazást beszédesen egészíti ki az a körülmény, hogy Amerikában tovább folyik a szócsata a szovjet—lengyel kérdésről. A „Washington Post“ a lengyel-szovjet határkérdésről lehetségesnek mondja, hogy az uj szovjet követelés már Teheránban ismeretes volt. Nagybritannia, valamint az Egyesült Államok megbarátkoztak a javasolt megoldással. A „Svenska Dagbladed" egyik washingtoni jelentése megállapítja, hogy Washington keze meg van kötve a keleteurópai kérdésekben. A „Newyork Times" megállapítja, hogy a szovjet kormány a lengyel néphez intézett ultimátumának közzététele előtt nem tanácskozott a többi szövetséges kormánnyal. A lengyelek szempontjából jelentősége van annak is, hogy egyes befolyásos amerikai tényezők a londoni lengyel emigráns kormánynak minden esetre való elismerése mellett nyilatkoztak, függetlenül attól, bárhogyan Is alakul a Szovjet magatartása Lengyelországnak ezzel a képviseletével szemben. Az amerikai lengyel népcsoport 11 legnagyobb szervezete már a múlt héten közös nyilatkozatban szembeszállt az orosz igényekkel. Az ebben a kérdésben hozandó meg nem felelő döntések azonban nemcsak a lengyeleket érinti —; állapítja meg a tudósitó — és ezt az amerikai közvélemény előtt nem is palástolják, figyelembe kell venni, hogy az orosz javaslatok értelmében a keleten megkisebbedett és a Szovjetunióval függő viszonyba kerülő Lengyelországot keletnémet területek odajuttatásával kívánnák kárpótolni. Fridrich Stampfer, volt német szociáldemokrata képviselő, a „Herold Tribune“-ben Irt cikkében hivatkozik az Atlanti-tengeri nyilatkozatra és ennek alapján tagadja, hogy a lengyeleknek joguk volna ellenszolgáltatásként német területre. A szóbaj övö német területek az előző világháború után az ott lakó népek óhajának demokratikus módon történt megegyezés alapján Németország mellett maradtak. Lakosságuk nemet, nem kivannak' lengyel állampolgárok lenni, viszont helyük sem volna egy meg- klsebbitett Németországban, különösen, ha tekintetbe vesszük a szudétanémeteket is. akiket el akarnak távolítani a jövendő Csehszlovákiából. Ebben az esetben Lengyelország és Csehszlovákia kedvező népességi viszonnyal rendelkeznének, mig a szétszaggatott és elszegényített Németország sem lakhelyet, sem élelmezést nem tudna nyújtani további 6—7 millió embernek. Ez azonban nem csapán Németországot érintené, mert ilyen esetben évekig szövetséges megszálló hadseregre volna szükség, hogy a rendet fenntarthassák. A. „Newyork Times" egyik korábbi állás- foglalása azonban, mintha közelebbről világítaná meg azt az álláspontot, amelyről Washington nézi a lengyel-szovjet kérdés alakulását. Amint a Magyar Távirati Iroda Genfből jelenti, a „Newyork Times" azt Írja, hogy az amerikai kormány nem szándékszik megvonni támogatását a londoni lengyel kormánytól. Washingtonnak Lengyelországot és Moszkvát is észszerű magatartásra kell rábeszélnie. Washington türelmes, de szilárd akar maralnl és egyáltalán nincs szándékában, hogy Oroszországgal a lengyel kérdés miatt ellentétbe jusson. A Londonban folyó tárgyalásokról egyébkent a Magyar Távirati Iroda Stockholmból közölt jelentése szerint a brit hírszolgálat diplomáciai munkatársa a következőket hozta nyilvánosságra: Eden angol külügyminiszter csütörtökön ette megbeszélést fo’ytatott a lengyel miniszterelnökkel és külügyminiszterrel. A negbeszé’éseket pénteken valószinüleg a 1 mgyel kormány újabb tanácskozása követi. A lengyel határra vonatkozó szovjet ajánlat közzététele óta ez lesz a lengyel ‘.ormány ötödik ülése. Valószínű, hogy a lengyel kormány válaszol a szovjet nyilatkozatra. A válasz szövegének megszerkesztésével összefügésben a lengyelek sűrűn tanácskoznak a brit kormánnyal. Tekintettel a kérdés létfontosságú jelentőségére, nem elegendő, hogy a lengyel kormány a lengyel határkérdésnek milyen nagy súlyt tulajdonit és igyekszik elkerülni az elhamarkodott döntést. A „Basler Nachrichten“ londoni levelezője mind angol, mind lengyel Illetékes helyen érdeklődött, milyen természetűek voltak azok a tanácsok, amelyeket angol részről a lengyeleknek adtak. Angol részről e kérdé- ekre hangoztatták, hogy a lengyel kormányt felelősségük tudatában lévő államférfiak szuverén kabinetjének tekintik. Széknek az államférfiaknak tudniok kell, mit kell tenniök. Lengyel részről hangoztatták, hogy London semmiféle Hivatalos nyomást nem gyakorol a lengyelekre és nem tesz kísérletet, hogy oly engedményekre beszéljék rá őket, amelyeket végeredményben maguk sem tekintenek a rendezés érdekében állóknak. A Magyar Távirati Iroda Lisszabonból kapott híradása azt közli, hogy az angol hírszolgálati iroda jelenése szerint úgy tua- 5 ják, hogy a lengyel kormány megszöve- j gezte az orosz-lengyel viszonyról szóló köz- I leményének szövegét, amit szombaton hoznak nyilvánosságra. * A KÖZELI ELNÖKVALASZTASSAL kapcsolatos hadjárat szempontjából birálják Amerikában Rooseveltnek az országgyűléshez intézett üzenetét, — jelenti Washingtonból a Budapesti Tudósitó. Roosevelt minden szavában annak jelét keresik, vájjon készül-e ujravaló választására. Általános vélemény szerint esetleges Jelölése lesz a tulajdonképpeni kiinduló alap a választási hadjáratra. A szakszervezeti szövetségek bejelentették a kemény ellenzéki magatartást Roosevü'n^-k a munka- szolgálat bevezetésére irányuló javaslatával szemben. Egyes washingtoni megfigyelők szerint általában nem az a benyomás, hogy Roosevelt az országgyűléshez küldött üzenetével ismét a töke és a muka közötti harcot akarja érvényesíteni. Hosszú külföldi tartózkodása alatt majdnem kizárólag külpolitikával foglalkozott és most ismét kezébe veszi a belpolitika irányítását. A köztársasági párt nemzeti bizottságának chicagói kongresszusán, amelyen 87 tag vett részt, próbaszavazást rendeztek annak megállapítására, hogy ki lenne az elnökválasztás legesélyesebb jelöltje. A próbaszavazásnál Dewey newyork! kormányzóra 21 szavazat, Wendell Willkiere szintén 21 szavazat esett, mig Bricker kormányzóra 5 és MacArthur tábornokra egy szavazat. Mint Washingtonból jelentik, Cordeil Hull a sajtóértekezleten kérdésekre kijelentette, hogy Dél-Amerikában nyilvánvalóan az egyesült nemzetek ellen irányuló csoport van alakulóban. Eleget mond az a tény, hogy a szövetségespárti kormányokat megbuktatták. Az Argentina ellen irányuló gazdasági megtorló Intézkedésekről nem nyilatkozott ¥r A JAPAN—OROSZ VISZONYRÓL régóta nem érkezett semmiféle tájékoztató híradás. Most Japánból diplomaták utaztak a Szovjeten át Törökországba s azok — amint a Magyar Távirati Iroda Ankarából jelenti — a kővetkezőket jelentették ki török ujságirók előtt: A szovjet—japán viszony jelenleg egyáltalán nem rossz Ez a viszony hasonló ahhoz, amely a Szovjetunió és az angolszászok között állt fenn a háború előtt, vagyis abban az időben, amikor nem volt köztük szövetség. Japán önmagában bízik és az európai háború nincs közvetlen kihatással a Japán által vivott háborúra. Ha netalán Japán egyedül is maradna, a háborút igazi szamuráj szellemben tovább folytatná. * A FESZÜLTSÉG ELLANYHULASAT állapították meg újólag a keleti harctéren német katonai körökben. A támadások még mindig tartanak az egész arcvonalon Nye- veljtől a Fekete-tengerig, de az ellenség előrenyomulása több nap óta már egészen
