Keleti Ujság, 1944. január (27. évfolyam, 1-24. szám)
1944-01-13 / 9. szám
Csütörtök 1944. január 19 Ára te fillér ELŐFIZETÉSI ÁRAK: 1 HÓRA 4.30, NEGYED ÉVRE 13.40, FÉL ÉVRE 24.80, EGÉSZ HUSZONHETEDIK ÉVFOLYAM 9. SZÁM. ÉVRE 49.60 PENGŐ. — POSTATAKARÉK- KIADJA A LAPKIADÓ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG PÉNZTÁRI CSEKKSZÁMLA SZÁMA 72148. SZERKESZTŐSÉG, KIADÓHIVATAL ÉS NYOMDA: KOLOZSVÁR, BRASSAI-U. 7. TELEFON: 15-08. — POSTAITOK: 71. SZ. KÉZIRATOKAT NEM ADUNK VISSZA A balti államok, Finnország és Románia tekintetében Moszkva ^maMBCTMBBiEaiBgEBmragMBiMiraKiMMBmnBagiaragg^a^ a maga útját szándékszik követni ■■BaoaBasna^^HBBBBBeBSHaBHMBBBBSEKEUBBaaBSBaSBaBBaaWBeaBBBBnBBaSSBnaHBHEaSSSBi^HBBnBaKSBBBBanHBBnBBmHHa Az amerikai lengyelek nemzeti szovelségének elnöke öngyilkosságnak minősíti a szovjet javaslat elfogadását Visszaverték a németek a bolsevisták keresi és ányepropetrovszki támaáúsát Német és horyát csapatok elfoglalták Jaicét, a partizán-kormány székhelyét 124 négymotoros amerikai bombázót pusztítottak el a németek huszonnégy óra alatt KOLON JELENTÉSBEN közölte a német véderő főparancsnoksága, hogy a német légvédelem és a német csatarepüíők rendkívüli sikert értek ei a legutóbbi 24 órában a középnémetországi helységek ellen támadó északaunerikai bombázókkal vívott harcokban. A német hivatalos közlés szerint 136 északamerikai repülőgépéé, közöttük 124 négymotoros bombázót sikerült még céljuk elérése előtt lelőni. Az angolszász légierőnek tehát egyre nehezebb, veszélyesebb lesz a német területek fölé való kirándulás. Nem csoda tehát, ha angol légügyi szakkörökben, amint a madridi „YA“ cimü lap londoni tudósítója megállapítja, az a vélemény, hogy Németország a harci repülők és a légvédelem terén erősebb, mint ellenfelei. Az angol és amerikai légi fegyvernemmel való összehasonlításban a német repülőgépek minősége állandóan javult. Egy illetékes angol személyiség nemrégiben kijelentette, hogy a németeknek ma jelentékenyen több vadászrepülőjük van, mint hét hónappal ezelőtt és a német légvédelem olyan jó, mint soha. Ez arra kényszeríti az angolszász repülőket, hogy németországi célpontjai felé kerülő utakat válasszanak. A legutóbbi események mutatják azonban, hogy ezek a kerülő utak sem tudják megvédeni az angolszász gépeket a tömeges pusztulástól. * „MÉG SOHA SEM VOLTAM OLYAN DERÜLÁTÓ, mint most s az összes körülmények mérlegelése után a legteljesebb mértékben meg vagyok győződve arról, hogy mind német, mind ellenséges részről olyan eseményeit következtek be, amelyek a német győzelemről kezeskednek.“ Ezeket a szavakat a német munkaarcvonal vezetője, dr. Ley Írja egy most megjelent könyvének bevezető soraiban. Elismerjük. — folytatja tovább dr. Ley — hogy a légitámadások súlyosan találták a Birodalom lakosságát. A németek magatartása azonban bátor és erős. Ha a megtorlás napjai eljönnek — és el fognak jönni — akkor fog majd kitűnni, hogy a két nép közül melyik a keményebbik. Vájjon az eddig közmondásosan szívósnak ismert angol, vagy pedig a fiatal, erői tudatára ébredt nemzeti szocialista német néD? A német megtorlás lehetősége és kérdése természetesen a legélénkebben foglalkoztatja az angol katonai köröket. Angol sajtóközlések szerint az angolszász légierő azokban a támadásokban, amelyeket a Csatorna partjai, különösen. Pás de Calais ellen foly- I tat, az ezen a területen sejtett német megtorló előkészületek máris a hires, bár csak a beavatottak által Ismert titkos fegyvereket keresi. Berlini katonai körökben — amint a Ne,mzetközi Tájékoztató Iroda közli — tudomásul re szik ezeket az angol híreket. Tény az, mondják, hogy az angolamerikai repülök jóformán rendszeres támadásokat intéznek a nevezett vidékek ellen s az is lehet, hogy ott sejtik a német megtorló fegyvert, azt azonban, hogy a sejtés helyes-e, német részről éppolyan kevéssé mondják meg, mint ahogyan semmi közelebbi nyilatkozatot sem tesznek a megtorlást előkészületek jelenlegi állásáról. Az európai elözönlés időpontját az „Army and Navy Journal“ cimü amerikai katonai szaklap is a német megtorló fegyver kérdésével hozza összefüggésbe. Azt a német fenyegetést, hogy Angliát rádióhullámok által irányított bombákkal semmisitik meg, azoknak a területeknek koncentrált bombázásával igyekeznek ellensúlyozni, ahol a kérdéses lövegeket sejtik. Ha az angol vezérkar elgondolása szerint c*z a módszer kudarcot vall, a kérdéses fegyvert nem tudják elpusztítani, akkor az inváziónak rövid időn belül be kell következnie. Az amerikai lap szerint a szövetséges elözönlő hadsereg támogatására Angliában 500 repülőtér állana készen, s ezek összes területe több mint .100.000 hektár. Az angolok külön szakértő bizottságot Is szerveztek azoknak a repülőgépsérüléseknek megvizsgálására, amelyeket az angolszász gépek Németország fölött szenvednek. Mihelyt egy bombázó rejtélyes, szokatlanul nehéz sérülésekkel visszatér, azonnal megvizsgálják és igyekeznek következtetni a sérülést okozó lövedékek természetére. Mikor lesz tehát az invázió? A „Basier Nachrichten“ levelezője szerint német részről számolnak egy ilyen kisérlet lehetőségével arra a pillanatra, amikor a szovjetorosz támadás tetőpontját éri el. * A BOLSEVISTÁK MINDEN EMBER ÉS ANYAGTARTALÉKUKAT MOZGÓSÍTOTTAK, hogy megfelelő döntést csikarjanak ki és hogy nem csak területi sikerekre törekednek, hanem a német hadsereg föerejé- nek megsemmisítésére — ez az általános meggyőződés Berlinben. A szovjet erőfeszítések állandóan uj és uj szakaszokra terjednek ki, a fő súlypont azonban még mindig a Kievtől délre lévő térség és a nagy Dnyeper-iv. Több arcvonalszakaszon lanyhulj; ugyan a szovjet nyomás —■ jelenti a Budapesti Tudósitó a német fővárosból — és ennek megfelelően a német csapatok szempontjából a helyzet javult, de a küzdelem kétségtelenül továbbra is súlyos. A szovjet két újabb támadási pontja Keres és a Dnyepernél Dnyepropetrovszk vidéke. A keresi kísérlettel nem értek el eredményt és a német hivatalos jelentés szerint hasonlóképpen eredménytelenek maradtak a dnyepropetrovszkl támadások, noha azokat nagy tömegeknek egészen kis szakaszon való bevetésével, tehát fokozott súlypont- képzéssel hajtották végre. Több hadosztály rohamozta itten a keményen és eredményesen ellenálló német vonalakat. Tovább támadnak a szovjet csapatok a Dnyeper-könyök és Pripjet-mocsarak között is s a legújabb jelentések szerint a német ellenállás itt megmerevedett. Több szakaszról német ellentámadásokat jelentenek. Ezek jelentős tehermentesítést eredményeztek. Különös figyelemmel tekintenek német, katonai körökben a Saraiért folyó harcokra, arra való tekintettel, hogy Sarai az arcvonal legnyugatibb pontja. * A LONDONT LENGYEL MENEKÜLT KORMÁNY csaknem állandóan tanácskozik a lengyel határokra vonatkozó moszkvai nyilatkozatról; Kedden a délelőtti és délutáni ülés között a lengyel miniszterelnök, a külügyminiszter és Racinszky lengyel nagykövet fölkereste Eden angol külügyminisztert. A lengyel miniszterelnök tanácskozott Benessel is. Szerdán ismét ösz- szeült a lengyel kormány. Hivatalos angol részről még nem foglaltak állást a moszkvai nyilatkozat tekintetében, a londoni lapok azonban úgy tudják, hogy ezek a körök hajlandók elfogadni a Curson-féle vonalat és a néprajzi alapelvet. Londonban a menekült lengyel kormány helyzetét komolynak tartják. Az orosz javaslatok a lengyel nép szemszögéből ugyanis rendkívül kemények, viszont orosz szempontból nagylelküek. Londoni lengyel körök panaszolják, hogy Lengyelországot, amely annyi sok szenvedésen ment át, most még területeinek felétől is meg akarják fosztani, s bizonytalanoknak tartják a nyugaton kínált területi éllenértékeket. Az angol fővárosban úgy látják, hogy a menekült kormánynak most utoljára van alkalma a kérdés rendezésére s ha a szovjet javaslatot nem fogadja el tárgyalási alapul, akkor más nem következlietik, mint a kommunista Lengyelország, amelynek élén a Szovjet tetszésének megfelelő kormány áll. A szovjet álláspont egyébként — mondják londoni politikai körökben — Teheránban már tisztázódott s Eden azt annakidején közölte is lengyel vezető körökkel. London és Washington mindent elkövet, — mondja a Magyar Távirati Iroda stockholmi értesülése — hogy áthidalja a Szovjet és a lengyelek közötti szakadékot, bár meg vannak győződve arról, hogy Moszkva kimondotta az utolsó szót. Feltétlen szükségességnek tartják a lengyel kormány átalakítását. A „Morgen Ttdningen“ cimü svéd lap londoni értesülése szerint a lengyelek elvben talán elfogadják a szovjet javaslatot, ez azonban nem fogja az egész kérdés megoldását jelenteni. Washingtonban sem a lengyel, sem a szovjet nagykövet nem volt hajlandó nyilatkozni a kérdésről. Az amerikai köröket meglepte a szovjet javaslat egyoldalú jellege és a moszkvai nyilatkozat közzétételét annak jeléül tekintik, hogy a Szovjet saját útját akarja követni, mégpedig nem csak a lengyel határok kérdésében, hanem a Baltiállamok, Finnország és Románia irányában is. Nagy érdeklődéssel várják az amerikai külügyminisztérium állásfoglalását arra való tekintettel, hogy a szovjet nyilatkozat hogyan egyeztethető össze azzal a hivatalos amerikai állásponttal, amely szerint a határkérdések megoldását el kell halasztani a háború befejezéséig. Az amerikai lengyelek nemzeti bizottságának elnöke, Wegrzy nyilatkozott a moszkvai javaslatról az angol hírszolgálat külön tudósitójának. Kijelentette, hogy egyetlen lengyel kormány sem fogadhatja el a szovjet ajánlatot, mert az elfogadás a lengyel nemzet öngyilkosságával lenne egyenlő. A Szovjet nem hadászati, vagy belpolitikai érdekből jelentette be igényét a lengyel területekre, hanem azt az eltitkolt bolsevista szándékot fejezi ki, hogy megsemmisítse Lengyelországot, a Nyugat felé vezető nt akadályát, * EGYESEK VGY VÉLEKEDNEK, hogy már túl vagyunk a háborúnak azon a szakaszán, amikor a nemzeti szolgálatra szükség van, de katonáink és tengerészeink tudják, hogy ez nem igaz. Még hosszú utón vagyunk s mindenki tudja, hogy az ut utolsó mérföldjei a legfárasztóbbak,' •— hangzanak Roosevelt amerikai elnök kon - gresszusi üzenetének mondatai. Az „Exchange Telegraph“ washingtoni jelentése szerint az elnöki üzenetet minden háborús derűlátása ellenére is meglehetősen