Keleti Ujság, 1944. január (27. évfolyam, 1-24. szám)

1944-01-13 / 9. szám

Csütörtök 1944. január 19 Ára te fillér ELŐFIZETÉSI ÁRAK: 1 HÓRA 4.30, NE­GYED ÉVRE 13.40, FÉL ÉVRE 24.80, EGÉSZ HUSZONHETEDIK ÉVFOLYAM 9. SZÁM. ÉVRE 49.60 PENGŐ. — POSTATAKARÉK- KIADJA A LAPKIADÓ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG PÉNZTÁRI CSEKKSZÁMLA SZÁMA 72148. SZERKESZTŐSÉG, KIADÓHIVATAL ÉS NYOMDA: KOLOZSVÁR, BRASSAI-U. 7. TELEFON: 15-08. — POSTAITOK: 71. SZ. KÉZIRATOKAT NEM ADUNK VISSZA A balti államok, Finnország és Románia tekintetében Moszkva ^maMBCTMBBiEaiBgEBmragMBiMiraKiMMBmnBagiaragg^a^ a maga útját szándékszik követni ■■BaoaBasna^^HBBBBBeBSHaBHMBBBBSEKEUBBaaBSBaSBaBBaaWBeaBBBBnBBaSSBnaHBHEaSSSBi^HBBnBaKSBBBBanHBBnBBmHHa Az amerikai lengyelek nemzeti szovelségének elnöke öngyilkosságnak minősíti a szovjet javaslat elfogadását Visszaverték a németek a bolsevisták keresi és ányepropetrovszki támaáúsát Német és horyát csapatok elfoglalták Jaicét, a partizán-kormány székhelyét 124 négymotoros amerikai bombázót pusztítottak el a németek huszonnégy óra alatt KOLON JELENTÉSBEN közölte a német véderő főparancsnoksága, hogy a német lég­védelem és a német csatarepüíők rendkívüli sikert értek ei a legutóbbi 24 órában a kö­zépnémetországi helységek ellen támadó északaunerikai bombázókkal vívott harcok­ban. A német hivatalos közlés szerint 136 északamerikai repülőgépéé, közöttük 124 négymotoros bombázót sikerült még céljuk elérése előtt lelőni. Az angolszász légierő­nek tehát egyre nehezebb, veszélyesebb lesz a német területek fölé való kirándulás. Nem csoda tehát, ha angol légügyi szak­körökben, amint a madridi „YA“ cimü lap londoni tudósítója megállapítja, az a véle­mény, hogy Németország a harci repülők és a légvédelem terén erősebb, mint ellenfe­lei. Az angol és amerikai légi fegyvernem­mel való összehasonlításban a német repü­lőgépek minősége állandóan javult. Egy il­letékes angol személyiség nemrégiben kije­lentette, hogy a németeknek ma jelentéke­nyen több vadászrepülőjük van, mint hét hónappal ezelőtt és a német légvédelem olyan jó, mint soha. Ez arra kényszeríti az angolszász repülőket, hogy németországi cél­pontjai felé kerülő utakat válasszanak. A legutóbbi események mutatják azonban, hogy ezek a kerülő utak sem tudják meg­védeni az angolszász gépeket a tömeges pusztulástól. * „MÉG SOHA SEM VOLTAM OLYAN DERÜLÁTÓ, mint most s az összes körül­mények mérlegelése után a legteljesebb mértékben meg vagyok győződve arról, hogy mind német, mind ellenséges részről olyan eseményeit következtek be, amelyek a német győzelemről kezeskednek.“ Ezeket a szavakat a német munkaarcvonal veze­tője, dr. Ley Írja egy most megjelent köny­vének bevezető soraiban. Elismerjük. — folytatja tovább dr. Ley — hogy a légi­támadások súlyosan találták a Birodalom lakosságát. A németek magatartása azon­ban bátor és erős. Ha a megtorlás napjai eljönnek — és el fognak jönni — akkor fog majd kitűnni, hogy a két nép közül me­lyik a keményebbik. Vájjon az eddig köz­mondásosan szívósnak ismert angol, vagy pedig a fiatal, erői tudatára ébredt nem­zeti szocialista német néD? A német megtorlás lehetősége és kérdése természetesen a legélénkebben foglalkoztatja az angol katonai köröket. Angol sajtóközlé­sek szerint az angolszász légierő azokban a támadásokban, amelyeket a Csatorna partjai, különösen. Pás de Calais ellen foly- I tat, az ezen a területen sejtett német meg­torló előkészületek máris a hires, bár csak a beavatottak által Ismert titkos fegyvere­ket keresi. Berlini katonai körökben — amint a Ne,mzetközi Tájékoztató Iroda közli — tudomásul re szik ezeket az angol híreket. Tény az, mondják, hogy az angol­amerikai repülök jóformán rendszeres tá­madásokat intéznek a nevezett vidékek el­len s az is lehet, hogy ott sejtik a német megtorló fegyvert, azt azonban, hogy a sej­tés helyes-e, német részről éppolyan ke­véssé mondják meg, mint ahogyan semmi közelebbi nyilatkozatot sem tesznek a meg­torlást előkészületek jelenlegi állásáról. Az európai elözönlés időpontját az „Army and Navy Journal“ cimü amerikai katonai szaklap is a német megtorló fegyver kérdé­sével hozza összefüggésbe. Azt a német fe­nyegetést, hogy Angliát rádióhullámok ál­tal irányított bombákkal semmisitik meg, azoknak a területeknek koncentrált bombá­zásával igyekeznek ellensúlyozni, ahol a kérdéses lövegeket sejtik. Ha az angol ve­zérkar elgondolása szerint c*z a módszer kudarcot vall, a kérdéses fegyvert nem tudják elpusztítani, akkor az inváziónak rö­vid időn belül be kell következnie. Az ame­rikai lap szerint a szövetséges elözönlő hadsereg támogatására Angliában 500 re­pülőtér állana készen, s ezek összes terü­lete több mint .100.000 hektár. Az angolok külön szakértő bizottságot Is szerveztek azoknak a repülőgépsérülések­nek megvizsgálására, amelyeket az angol­szász gépek Németország fölött szenved­nek. Mihelyt egy bombázó rejtélyes, szokat­lanul nehéz sérülésekkel visszatér, azonnal megvizsgálják és igyekeznek következtetni a sérülést okozó lövedékek természetére. Mikor lesz tehát az invázió? A „Basier Nachrichten“ levelezője szerint német rész­ről számolnak egy ilyen kisérlet lehetőségé­vel arra a pillanatra, amikor a szovjetorosz támadás tetőpontját éri el. * A BOLSEVISTÁK MINDEN EMBER ÉS ANYAGTARTALÉKUKAT MOZGÓSÍTOT­TAK, hogy megfelelő döntést csikarjanak ki és hogy nem csak területi sikerekre tö­rekednek, hanem a német hadsereg föerejé- nek megsemmisítésére — ez az általános meggyőződés Berlinben. A szovjet erőfeszí­tések állandóan uj és uj szakaszokra ter­jednek ki, a fő súlypont azonban még min­dig a Kievtől délre lévő térség és a nagy Dnyeper-iv. Több arcvonalszakaszon lany­hulj; ugyan a szovjet nyomás —■ jelenti a Budapesti Tudósitó a német fővárosból — és ennek megfelelően a német csapatok szempontjából a helyzet javult, de a küzde­lem kétségtelenül továbbra is súlyos. A szovjet két újabb támadási pontja Keres és a Dnyepernél Dnyepropetrovszk vi­déke. A keresi kísérlettel nem értek el ered­ményt és a német hivatalos jelentés szerint hasonlóképpen eredménytelenek maradtak a dnyepropetrovszkl támadások, noha azokat nagy tömegeknek egészen kis szakaszon való bevetésével, tehát fokozott súlypont- képzéssel hajtották végre. Több hadosztály rohamozta itten a keményen és eredménye­sen ellenálló német vonalakat. Tovább támadnak a szovjet csapatok a Dnyeper-könyök és Pripjet-mocsarak között is s a legújabb jelentések szerint a német ellenállás itt megmerevedett. Több szakasz­ról német ellentámadásokat jelentenek. Ezek jelentős tehermentesítést eredményeztek. Kü­lönös figyelemmel tekintenek német, katonai körökben a Saraiért folyó harcokra, arra való tekintettel, hogy Sarai az arcvonal leg­nyugatibb pontja. * A LONDONT LENGYEL MENEKÜLT KORMÁNY csaknem állandóan tanácsko­zik a lengyel határokra vonatkozó mosz­kvai nyilatkozatról; Kedden a délelőtti és délutáni ülés között a lengyel miniszterel­nök, a külügyminiszter és Racinszky len­gyel nagykövet fölkereste Eden angol kül­ügyminisztert. A lengyel miniszterelnök ta­nácskozott Benessel is. Szerdán ismét ösz- szeült a lengyel kormány. Hivatalos angol részről még nem foglal­tak állást a moszkvai nyilatkozat tekinteté­ben, a londoni lapok azonban úgy tudják, hogy ezek a körök hajlandók elfogadni a Curson-féle vonalat és a néprajzi alapelvet. Londonban a menekült lengyel kormány helyzetét komolynak tartják. Az orosz ja­vaslatok a lengyel nép szemszögéből ugyanis rendkívül kemények, viszont orosz szem­pontból nagylelküek. Londoni lengyel körök panaszolják, hogy Lengyelországot, amely annyi sok szenvedésen ment át, most még területeinek felétől is meg akarják fosz­tani, s bizonytalanoknak tartják a nyuga­ton kínált területi éllenértékeket. Az angol fővárosban úgy látják, hogy a menekült kormánynak most utoljára van alkalma a kérdés rendezésére s ha a szov­jet javaslatot nem fogadja el tárgyalási alapul, akkor más nem következlietik, mint a kommunista Lengyelország, amelynek élén a Szovjet tetszésének megfelelő kor­mány áll. A szovjet álláspont egyébként — mondják londoni politikai körökben — Te­heránban már tisztázódott s Eden azt an­nakidején közölte is lengyel vezető körökkel. London és Washington mindent elkövet, — mondja a Magyar Távirati Iroda stock­holmi értesülése — hogy áthidalja a Szov­jet és a lengyelek közötti szakadékot, bár meg vannak győződve arról, hogy Moszkva kimondotta az utolsó szót. Feltétlen szük­ségességnek tartják a lengyel kormány át­alakítását. A „Morgen Ttdningen“ cimü svéd lap londoni értesülése szerint a lengye­lek elvben talán elfogadják a szovjet ja­vaslatot, ez azonban nem fogja az egész kérdés megoldását jelenteni. Washingtonban sem a lengyel, sem a szovjet nagykövet nem volt hajlandó nyi­latkozni a kérdésről. Az amerikai köröket meglepte a szovjet javaslat egyoldalú jel­lege és a moszkvai nyilatkozat közzétételét annak jeléül tekintik, hogy a Szovjet saját útját akarja követni, mégpedig nem csak a lengyel határok kérdésében, hanem a Balti­államok, Finnország és Románia irányában is. Nagy érdeklődéssel várják az amerikai külügyminisztérium állásfoglalását arra való tekintettel, hogy a szovjet nyilatkozat hogyan egyeztethető össze azzal a hivatalos amerikai állásponttal, amely szerint a ha­tárkérdések megoldását el kell halasztani a háború befejezéséig. Az amerikai lengyelek nemzeti bizottsá­gának elnöke, Wegrzy nyilatkozott a mosz­kvai javaslatról az angol hírszolgálat külön tudósitójának. Kijelentette, hogy egyetlen lengyel kormány sem fogadhatja el a szov­jet ajánlatot, mert az elfogadás a lengyel nemzet öngyilkosságával lenne egyenlő. A Szovjet nem hadászati, vagy belpolitikai ér­dekből jelentette be igényét a lengyel terü­letekre, hanem azt az eltitkolt bolsevista szándékot fejezi ki, hogy megsemmisítse Lengyelországot, a Nyugat felé vezető nt akadályát, * EGYESEK VGY VÉLEKEDNEK, hogy már túl vagyunk a háborúnak azon a sza­kaszán, amikor a nemzeti szolgálatra szük­ség van, de katonáink és tengerészeink tudják, hogy ez nem igaz. Még hosszú utón vagyunk s mindenki tudja, hogy az ut utolsó mérföldjei a legfárasztóbbak,' •— hangzanak Roosevelt amerikai elnök kon - gresszusi üzenetének mondatai. Az „Exchange Telegraph“ washingtoni jelentése szerint az elnöki üzenetet minden háborús derűlátása ellenére is meglehetősen

Next

/
Oldalképek
Tartalom