Keleti Ujság, 1944. január (27. évfolyam, 1-24. szám)

1944-01-12 / 8. szám

S x e r 1944. ja Ára m fillér ELŐFIZETÉSI AKAR: I HÓRA 4.30, NE­GYED ÉVRE 13.4«, FÉL ÉVRE 24.80, EGÉSZ ÉVRE 49.60 PENGŐ. — POSTATAKARÉK­PÉNZTÁR! CSEKKSZÁMLA SZAMA 73148. SZERKESZTŐSÉG, KIADÓHIVATAL ÉS NYOMDA: KOLOZSVÁR, BRASSAI-U. 7. TELEFON: 15-68. — POSTAFIÓK: 71. SZ. KÉZIRATOKAT NEM ADUNK VISSZA A NÉMET ELLENTÁMADÁSOK MEGLASSÍTOTTÁK A SZOVJET HADMOZDULATOK LENDÜLETÉT A- Szovjet a Curson^vonalal javasolja lengyel-orosz Italáru!, — die nem IiajSandó elismerni a lengyel tneneS&lilt kormányt Délfranciaországban terveznek partraszállást a szövetségesek? Súlyos légii um c. üú. s érié a bolgár tővárost Kedden kivégezték Ciano grófot és négy elitéit társát A LENGYEL-SZOVJET VITARA vonat­kozóan egy angol lap már néhány nappal ezelőtt közölte, hogy szovjet részről ajánla­tot tettek a lengyel kormánynak. Altkor vzt az értesülést félig-meddig cáfolták, most azonban a moszkvai rádióban hivata­los szovjet nyilatkozatot olvastak fel és ez mutatja, hogy az említett angol lapnak, az ,,Ohserve*"-in»k értesülése helytálló volt. A szovjet nyilatkozat legelőször is azt ál­lítja, hogy a londoni lengyel menekült kor­mánynak az az állásfoglalása, amelyet a lengyel miniszterelnök rádióbeszéde tartal­mazott, néhány pontjában téves. Kifogá­solja a szovjet-lengyel határvonallal össze­függő állítást. Moszkva arra hivatkozik, hogy a szovjet alkotmány a szovjet-lengyel határvonalat Nyugatukrajna és Nyugat- í’ehéroroszország lakosságának hozzájáru­lásával állapította meg, ami a demokra­tikus alapon 1939-ben rendezett népszava­zás utján jutott kifejezésre. Nyugatukrajna lakosságának túlnyomó többsége ukrán — mondotta a moszkvai rádtó — és Fehér- Oroszország területét is túlnyomó többség­ben fehéroroszok lakják. A szovjet kormány azonban nem tekinti megváltoztathatatlan­nak az 1939. évi határokat, s ezek megvál­toztathatók Lengyelország javára olyan módon, hogy a túlnyomórészt lengyel lakos­ságú területeket bekebelezhesse. Javasolja az 1919-es, úgynevezett Curson-vonalat, amelyet akkor a szövetséges hatalmak leg­felsőbb tanácsa határozott meg. A lengyei terület nyugati határait, — mondja a szov­jet nyilatkozat — azoknak a területsávok­nak visszacsatolásával kell megoldani, ame­lyeket Németország elragadott és amelyek nélkül lehetetlen az egész lengyel népet egy országban összefogni. Ezáltal Lengyelor­szág kijáratot nyerne a Balti-tengerre. Kijelenti nyilatkozatában a szovjet kor­mány, hogy igyekszik baráti kapcsolatokat teremteni Lengyelországgal és amennyiben a lengyel nép óhajtja, a németek, mint a Szovjetunió legfontosabb ellensége ellen irá­nyuló kölcsönös segélynyújtási szövetség alapján s javasolja, hogy Lengyelország csatlakozzék a szovjet-csehszlovák szerző­déshez. Végül — és ez a nyilatkozat egyik leg­fontosabb része — hangsúlyozza Moszkva, hogy a lengyel emigráns kormány képtelen arra, hogy baráti kapcsolatokat teremtsen a Szovjetunióval, mivel „elkülönüit a len­gyel néptől“, nem képes megszervezni Len- gyelorság belsejében a németek elleni aktiv küzdelmet, sőt téves politikájánál fogva, gyakran kacérkodott a németekkel. A szovjet nyilatkozat lényege tehát az, hogy csak olyan lengyel kormánnyal haj­landók szóba állni, amely az ő kedve sze­rint való, tehát hajlandó hiven követni a bolsevista utasításokat, ami, Ismerve a I moszkvai módszereket, a lengyel terület bolsevista átitatását jelenti. Ilyen körülmé­nyek között azután az, amit a határokról mond, már nem túlságosan lényeges, mert —- határok Ide, határok oda — úgyis bizto­sította volna, a maga számára a feltétlen befolyást, sőt a rendelkezési lehetőségeket. A brit hírszolgálat egyébként közli, hogy a londoni lengyel kormány valószínűleg a legközelebbi órákban összeül, hogy megvi­tassa a moszkvai nyilatkozatot. Hivatalos közleményt csak az ülés befejezése után adnak ki. Angol hivatalos részről nem foglaltait ál­lást még a moszkvai nyilatkozattal kapcso­latban. Mindenesetre megvárják a lengyel állásfoglalást. Londoni diplomáciai Körök­ben bizonyosra veszik, hogy a szovjet nyi­latkozat az angolszász kormányokkal egyet­értésben történt és így lamdon és Washing­ton véleményét is magában foglalja. * A MENEKÜLT KORMÁNYOK HELYZE­TÉVEL kapcsolatban még egy érdekes ese­mény történt a legutóbbi órákban. Ugyan­akkor, amikor a szovjet kormány határozot­tan kijelentette, hogy nem hajlandó tárgyal­ni a jelenlegi lengyel menekült kormánnyal, Anglia világosan kifejezésre juttatta, hogy a régi Jugoszlávia tulajdonképpeni törvényes hatóságának még mindig a kairól menekült kormányt és nemi a Moszkva által támoga­tott Tito bizottságot ismeri el. Néhány nap­pal ezelőtt ugyanis a kairói jugoszláv kor­mány meghívást kapott, hogy küldje ki kép­viselőjét a szövetségesek Földközi-tengeri bizottságába. A jugoszláv kormány a szlo­vén származású Krek volt miniszterelnököt nevezte ki megbízottjául. A helyzet nem je­lentéktelen érdekessége az a tény, hogy eb­ben a Földközi-tengeri szövetséges bizott­ságban ott van, sót vezető helyet foglal el annak a szovjet kormánynak megbízottja, amely a kairói kormánnyal szemben min­den erejével csak Tito mozgalmát íámo- gatja. A SEMLEGES ÁLLAMOK HANGJA, AL- LASFOGLALASA rendkívül érdekes és nagyjelentőségű a mai világégés közepében. Svédország, a svéd nép véleményét a stock­holmi országgyűlés uj ülésszakának kedd délelőtti megnyitásán V. Gusztáv király trónbeszéde és a hozzáfűzött felszólalások fejezték ki. A király hangoztatta, nogy Svédország számára fennáll a lehetőség, hogy a mindennél értékesebb békét továbbra Is megóvhassa és bár a háború évei a své­dekre is sok megpróbáltatással és áldozat­tal jártak, mégis mérhetetlenül nagy erény, hogy eddig mentve maradt a közvetlen há­borús bonyodalomtól. A békeállapot, melyet az ország élvez, arra kötelezi a svéd népet, hogy minden eszközzel segítséget és enyhü­lést nynjtóon a világ többi részének és közre hasson a kibékltés és az emberiség érdeké­ben. A svéd törvényhozás elnökei ugyan­csak azt a legforróbb kívánságukat fejezték ki, hogy az ország a jövőben is kerülje el a háborút s hangoztatták, hogy mivel a küz­delem még javában tombol, sőt most köze­ledik csúcspontja felé, fokozott éberséggel kell őrködni s fejleszteni kell a svéd had­erőt s as ország belső ellenállását. A nagy világküzdelem másik kényes pont­ján fekvő semleges állam Törökország hely­zetével foglalkozik a „Basler Nationalzei­tunk“ ankarai leve ezöje ás megállapítja, hogy * törökök továbbra Is ragaszkodnak az érdekelt szemlélő szerepéhez. A külföl­dön sokat Írnak a török magatartás megvál­tó fsának lehetőségéről, magában az or- országban azonban bizonyosra veszik, hogy az eddigi politika változatlan marad. A tö­rökök hadba lépéséit ez katonai ée politikai feltételek teljesülésének kellene bekövetkez­nie. Ilyen katonai feltételek: török szövetsé­ges közős arcvonal létesítése, a szövetsége­sek által megígért hadianyag szállítása, vé­gül az Égei-tengeri ut megnyitása. A politi­kai feltételeket Sadek képviselő fogalmazta meg az „Aksan“ cimü lapban. Mielőtt nem­zetünk, Írja az említett cikk, az emberiség, a civilizáció nevében belevetné magát a há­borúba, arra a meggyőződésre kell jutnia, hogy a népeit, amelyeknek a holnapi világot készítik elő, nem válnak bizonyos hatalmak, vagy érdekek játékszerévé és valóban nem törekednek semmi másra, minthogy megte­remtsék valamennyi szabad és egyenlő jogú nép igazi közösségét. Ha nem tudunk erre a meggyőződésre jutni, mert egyelőre a né­peknek néha a háború utáni idő még rosz- szabbnak tűnik fel, mint maga a háború. * A KELETI ARC VON ÁLON FOLYÓ NAGY KÜZDELEMRŐL kiadott keddi né­met hivatalos jelentés azt mutatja, hogy a néniét ellenintézkedések mindenütt erőtelje­sen éreztetne hatásukat. Az összes gyújtó­pontokon, Kirovgrádnál, Pogrebiscsénél, Berdicsevnél, Rjesicánál és Vitebszknél a német csapatok eredményesen fogták fel a szovjet támadásokat és több helyen ellen­támadásokat indítottak. így Kirovgrádtól északnyugatra visszafoglaltak több átmene­tileg elvesztett helységet. A keresi félsziget északi részében a bol­sevisták partraszállást kíséreltek meg. A jármüvek nagy részét sikerült megsemmi­síteni, úgy, hogy a szovjet csapatok több­Berlin, január 11. (MTI) A Führer fő­hadiszállásáról jelentik a Német Tá-Érati Irodának: A véderő főparancsnoksága közli: A Kercstöl északra lévő ellenséges híd­főből hétfőn megkezdődött a várt szovjet támadás. A harcok még tartanak. Légi­erőink beavatkoztak a harcokba és meg­semmisítettek két ellenséges csapatszállító hajét. A haditengerészet parti ütegei a Ta- man-félszigeten tűz alá vették a bolsevista csapatszállásokat, úgyhogy azok lángba- borultak. Dnyepropetrovssktól délnyugatra az el­tehség tüzérség és csaurepüiők támogatá­séae kénytelen volt visszavonulni, egyes, még a parton maradt csapatrészekkel to­vább tartanak a harcok. Olaszországban nem tud előbbrejutni az angolszász támadás. Rómában különösen nagy jelentőséget tulajdonítanak az 5. ame­rikai hadsereg arcvonalszakaszának s orra számítanak, hogy különösen ezen a részen, de az egész olasz arcvonáson is komoly harcokra kerül sor a legközelebbi hetekben. Érdekes és az előbbivel bizonyos mértékben ellentétes a római diplomáciai körök nézete — jelenti a Budapesti Tudósitó. Ezekben a, körökben azt hangoztatják, hogy az olaszországi angolszász erők feladata csu­pán jelentős német erők lekötése és a minél érzékenyebb anyagveszteség okozása, de o szövetséges főparancsnokság addig nem vár itt döntő eredményt, amig a szövetsé­gesek Délfranciaországban jelentős partra­szállási kísérlettel meg nem teremtik a má­sodik arcvonal egyik fontos részét. A légiháboru során az angqlszász repülő­gépek hétfőn Szófiát, a bolgár fővárost bombázták. A szófiai rádióállomás hétföestl közlése szerint a bombák lakónegyedeked, templomokat, középületeket és műemléke­ket pusztítottak el, a lakosságnak is elég nagy vesztesége - van. A német és bolgár légvédelem IS ellenséges gépet lőtt le s még 9 további gép megsemmisülése való­színű. A német városok elleni állandó légitáma­dásokra való tekintettel, a török kormány felszántotta a német főiskolákon tanuló diá­kokat, hogy hagyják el Németországot és tanulmányaikat lehetőleg svájci főiskolákon folytassák tovább. A tengeri háborúról Roosevelt amert kai elnök és Churchill angol miniszterelnök kö­zös nyilatkozatot adtak ki és ebben mér­leget állítottak fel a decemberi hajóveszte- ségekröl és hajóépitésekről. Közleményük szerint a mult év decemberében a szövetsé­gesek 40 százalékkal kevesebb hajót veszí­tettek, mint egy évvel azelőtt, viszont -.a hajóépités a kétszeresét tette ki as 194!. évi decemberi eredménynek. sával több hadosztállyal keskeny arcvona­lon támadást kezdtek. Kemény harcokban ellenrohamokkal felfogtuk. E harcok során 55 ellenséges páncélost szétlőttünk. Kirovgrádtól északnyugatra csapataink szétverték az ismételten támadó bolsevistá­kat és ellentámadásokkal visszafoglaltak több elveszett helységet. Pogrebiscsetól délkeletre az ellenséges tá­madások elhárítása során elkeseredett har­cokban megsemmisült két szovjet zászlóalj. A várostól délnyugatra csapataink vissza­vetették az ott előrenyomult ellenséges harccsoportokat, bár azok makacs ellenál­lást fejtettek ki. Ezekben a harcokban csu­I németek visszavetették a Pogrebiscsénél előretört bolsevista harc-csoportokat Mindenütt megszilárdult a német ellenállás

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom