Keleti Ujság, 1944. január (27. évfolyam, 1-24. szám)

1944-01-09 / 6. szám

1044 -JANUÁR 9. t tCuEfiUmm Mihály bácsi tanácsot kér Mihály bácsi egyenesdereku magyar. Egyenes a tartása, nem látszik meg rajta, hogy hatvanadik Évéhez közel jár. De egyé­néit a beszéde is: ami a szivén, az a szálán. Megy a latyakos utcán. Csodálatosan tud menni: egy sárCsepp se fröccsen a cálmá­jára. Befordul a főutcára, már messziről szemügyre veszi az emeletes, szürke épü­letet. — Majd meglátjuk, úgy van-e, ahogy motidják... — gondolja magában: Belép az üvegajtón, egyenesen a,z igazga­tót keresi. Ismeri már évek óta. Kölcsönös bizalom fűzi őket egymáshoz. Ha bonyolult pénzügyekről van sző, Mihály bácsi mindig felkeresi Kovács urat, a takarékpénztári igazgatót, aki minden kérdésére tud vála­szolni, aki mindig óvatos, jó tanácsokat tud adni. — Mi járatban van errefelé? — fogadja szívélyes mosollyal Mihály bácsit és már tessékeli is befelé. Az örég leül. Nincs benne semmi félszeg- Ség, de semmi oktalan gög sem. — Tanácsért jöttem, igazgató ur — mondja. ■— Az idén, Istennek legyen hála, jót hozott a föld. Nem panaszkodom, pedig tudja, volt olyan esztendő, amikor estéiig se leit volna élég idő a panaszkodásra. Most minden sikerült, van egy kis pénzem,. Meg­vallom, szerettem volna kicsit megerősíteni a gazdasagot. Annyi minden kellene. Egy kis építkezés, néhány felszerelés, állat, ez, az. De ngy látom, nem jó az idő erre. Drág : ára van mindennek. Mit gondol, mit ieifyek? Van ötezer pengőm. Sok pénz. Nem akarom elherdálni. Hiszen ismer engem. •— Mar tizenöt éve — vág közbe az igaz­gató — ismerem és becsülöm. Hát mit gondolt ? — Szeretném jól elhelyezni a pénzem. Szeretném akkorra eltenni, amikor megva­lósíthatom régi terveimet. Mondja meg őszintén, igazgató ur, mi a véleménye a busakötvényröl ? Kováos igazgató elmosolyodik, de nem válaszol. Várja, hogy Mihály bácsi végig­mondja, amit akar. — Olvastam érről a buzakötvényről. Ér­tem, hiszen nem vagyok tökkelütött, hogy mi ez, de megmondom, nem tudom, helyes-e, ha ezt vásárolnék a pénzemen f Erre gon­doltam ugyanis — teszi hozzá kisvártatva. — Mondja, Mihály bácsi, ugy-e maga vásárolt annakidején az erdélyi nyeremény- kötvényből is, emlékszik-e? Mi volt azzalf —. Vásároltam, hogyne s nem bántam meg. Jól kamatozik, nincs vele semmi baj. Olyan ez is?-— Olyan, olyan •— bólint az igazgató s aztán tüzetesen elmagyarázza Mihály bá­csinak: mit jelent az, ha buzakötvényt vá­sárol. Az öreg figyelmesen hallgat, látszik, hogy mindenben helyesel és különösen meg­kapja figyelmét, amikor az igazgató chna- gyarázza, miért buzaértékre szól a kötvény és mit jelent ez neki, a gazdának, hogy mindig búzában számolhat. — Aztán még valamit szeretnék mon­dani, Mihály bácsi — folytatja az igazgató — Hallottam, hogy Verőnkét -— ugy-e ez a legkisebb lánya? ■— most akarja férjhez adni. Mit adna neki hozományul? — Hát az igazat megvallva, bizony ezzel is nagy bajban vagyok. A föld nem olyan, hogy abból lecsiphétnék. De nincs is rá szükség. Tóthéknak van elég. Nem is vár­nak apók arra. Viszont egy szál ingben mégsem küldhetem el Veront. Arra gon­doltam, talán pénzt adnék nekik, költsék el a városban, ha kedvük van. =— Hát eet nem jól gondolta. Ha elha­tározta magát és bizonyára; már elhatároz­ta, hogy buzakötvényt vesz, adjon belőle hozományul Veronnak. pénzt talán elköl­tenék haszontalanságra, a, kötvény megma rád. Minden félévben kamatot hoz. A köt­vényt kisorsoljuk, vagy ha majd kell a pénz — ki tudja, talán majd a kis uno­kának babakelengyére — el is adhatják. Meglátja, hálásak lesznek a fiatalok, Mihály bácsi kevés szóból is ért. — Igaza van, igazgató ur. Buzakötvényt veszek az ötezer pengőből. Ezt gondoltam én már akkor is, amikor idejöttem, de -most már bizonyosan tudom, hogy jól cselekszem. Oktalan voltam, hogy eddig is otthon tar­tottam, a pénzt. Az igazgató elöreengedi Mihály bácsit, aki felszabadult örömmel Írja alá a jegyzési ivet. Szívélyesen elbúcsúznak. — A hozomány gondját is elvetettem — gondolja magában, miközben erőteljes lépé­sekkel befordul az utcájukba. — Az asz- szonynak öröme lesz. Es majd a kis uno­kának. .. „Szilassykank* a pátiján A pesti színházi lapokból és a mozik ve­títővásznáról közismert Szilassy László nevű fővárosi címlap- és filmcsillag Nagy­váradon vendégszerepelt. Olvassuk, hogy mit írnak a varadi lapok erről a „vendégszereplés“-röl. Csupa édes, csupa cuki delikaitessz derül ki a csillag úrról. Mindenekelőtt: természetes, hogy be­tegen érkezett. De lement Váradra, „még ha belehalok is“. Hát ez nagyon szép volt tőle s elvárjuk, hogy minden várad* házat, amely előtt az influenzában szenvelgő csil­lag ur egyet-kettőt tüsszentett, mindazon falakat, amelyek között a magyar színmű­vészt nagyobb dicsőségére kegyes volt fogai rekeszén a „hápci“ szót kiejteni, aranyos- márványos emléktáblákkal jelöli meg a lelkes váradi jelenkor. Mert ugyebár, a há­ború ötödik évében vagyunk, semmi érdekes nem történik s a Pece-parti Páriának mégis voltak történelmi pillanatai: Szilassy ur többször kegyes volt tüsszentésével kitün­tetni a nagy művészi megrendülések iránt oly fogékony várost. Már pedig ki meri ta­gadni, hogy egy-egy tőrülmetszett „hdpei“- ba a mi snájdig Szilassykánknál derekabb legények is beleszoktak rendülni l ? Hát persze, siker, az volt! Mindenki MAY. H iv. Menetjegyiroda Kolozsvár, Mátyás király-tér 9. Telefon: 35-96. Minden utazási ügyben forduljon bizalommal az „IBUSZ”-hoz, W. L. és Mitropa hálóhelyek bel- és külföldre E'el- és külfödi vasútjegyek Malert és külföldi repülőjegyek Kedvezményes igazolványok Szobaszerzés belföldi szállodákba Valuta és utazási csekkek beszerzések Székely gyorsmotoros és gyorsvonatihelyfogialások (T ermeskocsijegyek) Sz:nház és hangversenyjegyek Díjtalan felvilágosítások Pályaudvari jegyárak. Kérjen 30 napos tértijegyet.' látni akartai az édes, a cuki, a drága pofát. (Bocsánat: e meghatározásokat a váradi lapok beszámolóiból vettük.) Mindenki,' aki szoknyát viselt Nagyváradon, ott tolongott a színházban, a kiskapunál, az öltöző előtt. Hisztériás roham vett erőt a Pece-parti Páris szépein és gyönyörűin. Az, hogy egy­máson gázoltak keresztül, csakhogy az édes, a drága, a cuki pofa közelébe jussanak, hogy öt láthassák, hogy tőle autogrammot kaphassanak, egyik fötényezője volt Ssi- lassykánk nagyváradi vendégszereplésének.'' Másik főtényező az volt, hogy a rendőrség­nek is közbe kellett lépnie, hogy a váradi hisztérikák tumultusában nagyobb szeren­csétlenség ne történjék. Szilassykánk hősként állta az ostromot Megnyugtathatjuk e hont és hazát, nem pusztult bele sem az influenzába, sem a si­kerbe. Épen és egészségesen hagyta él Váradat, persze a rendőrség szives közreműködésé­vel. Az állomáson is meg kellett menteni „tisztelőinek“ és „rajongóinak“ lelkes tö­megétől. Ennyi az, amit a címlapok és a vetítő- vásznak Szilassykája sikerként vihetett ma­gával haza a Pece partjáról. Más lapra tartozik és csak természetes, hogy a vendégszereplés lényégé, a művészi teljesítmény teljesen elhanyagolható meny- nyiség. Szót sem érdemel, hogy tíz egyik váradi lap igy summázta Szilassy László vendégjátékának színészi és művészi mér­leget: ,,Htingja alig érdemel ugyan júközepesnél előkelőbb, minősítést, beszéde sem elég gon­dos s ami a legmeglepőbb, szövegtudása is bizonytalan volt kissé, pedig vagy három- százszar eljátszotta ezt a szerepet Buda­pesten, •— talán épp ezért bízta él magát annyira, hogy nem frissítette jel emlékeze­tében,“ A másik váradi lap sem tud többet fel­hozni Szilassy László színművész védel­mére: Megjelenésével hódított is, a mosolya megbabonó *a a nézőtéren minden talpalat­nyi helyet elfoglaló hölgyeket, de más szí­nészi teljesítményt nem is kaptunk.“ Ennyi az, amit az ünnepelt és kivételesen jól fizetett pesti filmcsillag sikere mögött művészi értékként szerényen lapul, mint. ibolya a fűben. Amit pedig e mérleg szaldójaként Szttas- sykánk Váradról tiszteletdijban hazavitt magával, az nem éppen megvetendő összeg: 2500, azaz kettőeserötszáz pengő. Szilassy László az egyik váradi lapnak adott nyilatkozatában kijelentette, hogy inkább „százszor szeressék agyon“ Ilyen váradi hisztériával a színészt, mintsemhogy egyszer kifütyüljék. ff l BOLGQZQ HO fokozottabban ügyeljen fiatalos külse­jére. ősz, vagy őszülő 'v„ lţaj|ţt a CARNEOL. hajfesték bámulatosan> rfmd idő alatt szinte megfiatalítja, k hajnak természetes szint ad és egész 'jzren lággyá és selymessé teszi. IS színben kapható. Az egyéniségének megfelelő hajszint. fodrásszával válasz- sza ki. a modern nö hajfestékc Készíti: KAMII tVAN és TÁRSA Budapest Vi!„ NsayatádsSzabé-u, 43 A Pece-parti kiruccanás „sikere« inkább Váradra volt jellemző, mini Szilassyra, As intervjunak ez a m.élyértelmü aksziómdja, azonban csak Szilassyra, a drága, édes cuki pofárai jellemző, S ez az egy cuki mtmdat rosszabb a maga őszinteségében. mint száz kifiityúlés. ( ==) ^acîi&c£ţ_ .... Ámít a gyermekek rs elviek... Eddigi díva,trovatainkbatl „felnőtt“ hölgy- olvasóink érdeklődését igyekeztünk kielégí­teni. A hölgyeknek azonban, ha egyúttal mamák is, nemcsak maguk, hanem gyer­mekeik miatt is fő a fejük: gondot okos nekik, hogy mit viseljenek az apróságok? Az alábbiakban néhány tetszetős, olcsón előállítható leányka- és fiuruhát muta­tunk be: Fenti képeinken balra kisleányka-ruhdt mutatunk be. 3—6 éves leánykák viselhetik. Jobbra fiuruha látható, h—10 éves kong kisfiúk számára felettébb előnyös viselet. A fenti kisleányka-ruha pepita-szövetből, készül. Piros masni és piros paszpolozás dí­szíti. A gallér fehér. Negyedik rajzunkon kisfiúk számára tervezett ruhát mutatunk be. A meüénykdbátot öv fogja össze. PAHH0HIA BUDAPEST, RAKÓCZi-UT 5 SZÁM. Központi fekvés. * Korszerű kényelem SZÁLLÓ Ha^da^as szobáit 6-—P-töl 12* P-íq Kétáqtjas szobák C)‘— P-fŐI 18*— P-iq Éttermében Veres Károly és cigány- zenekara muzsikái _ Elismerten kiváló ^ konyha. Polgári árok.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom