Keleti Ujság, 1944. január (27. évfolyam, 1-24. szám)

1944-01-09 / 6. szám

1944. 4ANTTAR 9. s Keletiüjsxg r Vetess Sándor huszonöt éve a Keleti IIjságszolgálatában Huszonöt év nagy idő, nemcsak egy lap, hanem egy ember életében is. A „Keleti Újság“ most ünnepli ezt a ne­gyedszázados évfordulót, de azok közül, akiknek a lapunkat megjelentető ,.Lap­kiadó Rt.“ ad kenyeret, kevesen mond­hatják el, hogy ezt a huszonöt eszten­dőt teljes egészében a jubiláns vállalat­nál töltötték. Huszonöt esztendő att sok minden történt, rendre megváltott a Szerkesz­tőség, a kiadóhivatal éa műszaki sze­mélyzet összetétele. Eoerek jöttek és mentek, munkakörök cserélődtek ki, csak egy ember maradi következetesen azon a helyen, ahová íegyedszázaddal ezelőtt állították: Vere Sándor segéd­munkás, aki a kiérdemült ,,lapos gé­pek“ korszaka után —ogy úgy mond­juk, — már hosszú év óta a körforgó gép személye körüli miniszter tisztségét tölti be. Munkakörét tulajdonképpen nem is lehet pontosan meghatározni, a teendők sokféleségéből- rakódik össze, mindig kéznél kell lennie, ha a hatalmas rotációs megindítását megelőző művele­tekről, vagy a gép karbantartásáról van szó. A munka névtelen, de derék és hű­séges katonája 5. Egyszerű, becsületes magyar ember, de abban, hogy a „Keleti Újság“ jubileumi számát kezében tart­hatja az olvasó, sok-sok ember munkája és szerepe mellett része van neki is, mint ahogy eddig — huszonöt éven keresztül — lapunk minden számának megszületé­sénél segédkezett. Teltek, múltak az évek, de Sándor bácsi olajfoltós kezeivel, becsületes munkában elnyűtt ruhájában, örökös mosollyal mongolos szabású ar­cán. mindig ott sürgött-forgott, buzgól- kodott a körforgó gép körül. Ő maga csodálkozik legjobban azon, milyen hamar elfutott ez a huszonöt év. Igaz, közben három gyermeket is felne­velt, égjük leánya férjnél van már, a másik hajadon, fia pedig honvédruhá­ban rója le ezidőszerint a haza iránti kö­telességét. Akik ismerik, azt. mondják, ez a huszonöt év nem igen hagyott nyo­mot rajta, kissé öreges volt már fiatal korában is s kissé fiatalos most is, hogy az évek elszálltak felette. Még ereje tel­jében van s nincs más vágya, mint az, hogy a következő huszonöt évben is olyan odaadással dolgozhasson, mint eddig. A „Keleti Újság“ huszonöt éve vala­hogyan egy kicsit Veress Sándor élete is. Benső kötelességünknek teszünk ele­get, amikor ezen az évfordulón aranyló tokaji asszuval töltött, képzeletbeli kris­tálypoharat emelünk magasba s igy szó­lunk az ünnepelthez: — Isten éltesse, Sándor! (—) Kolozsár és a buzakötvény Bodor Bertalan: »Érdeklődés tekintélyes összegű jegyzésekben nyilvánul meg Somodi András dr Ez nem áldozathozatal, hanem a tőkebefektetés legidőszerűbb s legszolidabb formája Török Bálint: fl kizsvári kisgazdák nem vagon-, hanem vonatrakomá­nyoknak megtelő buzaértéket jegyeznek Kolozsvár, január 8A buzakötvénnyel tősége, sőt a mai túlhajtott árak mellett a gazdagított magyar ppiac érdeklődése teljesen kibontakozott* uj értékpapír iránt. A kormány mes:átó nemzetgazda­sági gondoskodását tartja a kölcsönkibo- csátási mozgalom, ameek nagy hordere- jét az ország társadat teljes mértékben átérzi. Kolozsvár közölte is bizalomteljes lelkesedéssel veszi kiazét a jegyzésből, jeléül annak, hogy mdelően méltányolja azokat a célokat, ameret a buzakötvény szolgál. E szempontcegyrészt hazafias, másrészt nemzetgazda! jelentőségűek. A buzakötvény koVári fogadtatását tükrözi vissza a gazdái és pénzvilág há­rom ismert tényezőjét alábbi nyilatkoza­tai. Bodor Bertalant, solozsvári Takarék- pénztár és Hitelbankezérigazgatóját, a TßBE erdélyi és kelegyarországi körze­tének elnökét, Somodtidrás dr.-t, a Me­zőgazdasági Bank éskarékpénztár alel- nök vezérigazgatóját, rÉBE-körzet alel- nökét és Török Bálin a Kolozsvári Gaz­dasági Egyesület élni kértük fel nyilat­kozattételre. Kijelenik jelentőséget a gazdasági világ kellölyal méri fel. Bodor Klán: — A buzakötvényiegyzése Iránt Ko­lozsvár széles és külfcő rétegeiben élénk érdeklődés tapasztalt and az eddigi te­kintélyes összegű jepekben is megnyil­vánul. A jegyzési lidö tulajdonképpen csak körülbelül hároét múlva végződik s a kibocsátásnak midig! rendkívüli si­kerét, mint érdekes ínséget állapítjuk meg, mert a korábbikorlat szerint, tud­valevőleg a közönségonló műveleteit az utolsó napokra szokilasztani. — Az érdeklődés bként teljesen ért­hető és indokolt, meszen ezek a kötvé­nyek egészen külön biztonságot nyúj­tanak. Visszafizetési buza mindenkori értéke alapján történni azonban a most fizetett 40 pengős rmázsánkénti árnál kevesebb nem lehet, tehát például «HW pengőért vásárolok ínyt, az lényegében azt jelenti, hogy eg;on buza felett ren­delkezem, aminek aéke csak emelked- hetik. Nem igy ámban a helyzet az egyéb, spekulációs lásoknál, mert na például valaki pénzinyba, ezüstbe, drá­gakőbe, keleti szőn fekteti, amellett, hogy pénze nem jöuez, fennáll a lehe­valószinüsége, hogy vásárlásaira ráfizet s értékeit esetleg nem tudja akkor eladni, amikor szeretné. A buzakötvények ezzel ellentétben, a tőzsdén bármikor értékesíthe­tők, kamatot hajtanak, ővadékképesck, köl­csönök felvételére alkalmasak és olyan fantázia van bennük, ami nem hagyható figyelmen kívül. Ugyanis a buza mai ára nincs magas alapon megállapítva s ha maj­dan annak értéke a szabad íorglomban a többi árucikk árához viszonyítva alakul ki, az akkori ár előreláthatólag magasabb lesz a mainál s a kötvénytulajdonosok jelenté­keny nyereségre tesznek majd szert. Megemlítem még azt is, hogy mind­össze 200 millió pengő értékű kötvény ke­rül kibocsátásra, ami nem jelentékeny ösz- szeg, ha összehasonlításként emlékeze­tünkbe idézzük, hogy csak 5 millió méter­mázsa búzáról vhn szó, ami Magyarország egyévi átlag termésének csupán a hatodát teszi és hazánk nemzeti jövedelmének alig a nyolcvanadrészét jelenti. — Az elmondottakat összefoglalva tehát mindazok, akik készpénzfelesleg felett ren­delkeznek, vagy tőkéiket éppen otthon, vagy safe-rekeszekben tartják, a buzakötvények vásárlása nyugodtan ajánlható, mert pén­zük értékállandósága, mobilitása, hozama teljesen biztosítva van. Somodi András dr.: — A világháború ötödik esztendejében az sem volna túlzás, ha a kormányzat az ál­lampolgároktól a teljesitmények maximu­mát és a legnehezebb áldozatok meghoza­talát igényelné. Ezzel szemben a buzakot- vényekben a magyar kormány szerencsés kézzel megtalálta azt a rendkívül előnyös formát, amely tulajdonképpen — bármily paradoxonszerüen hangozzék is — az áldo­zatkészségnek minden áldozat nélkül való gyakorlását teszi lehetővé. Mert nevezhető-e áldozatnak az, ha valaki olyan értékálló terménybe fekteti fölös készpénze egy ré­szét, amely— mint bármely másnál elsőbb- rendű közszükségleti cikk -— minden idők „legkurrensebb“ áruja és amelynek értékét ezenfelül még minimálja is a kibocsátó? Ez nem áldozathozatal, hanem a tőkebefekte­tésnek legidőszerűbb és legszolidabb for­mája, amely kockázatnélküli lehetőséget nyújt minden derék állampolgárnak ahhoz, hogy kötelességét hazájával szemben kiadó­sán teljesítse. Török Bálint: — A buzakötvény az egyedüli az összes eddigi kötvények között, amely kifejezetten a magyar kisgazdák érdekeit szolgálja és tartja szem előtt. A kolozsvári magyar kis­gazdatársadalom ezért kettőzött bizalommal is fogadja a buzakötvények kibocsátását. Ennek egyik oka az, hogy magyar becsület­tel előre bejelenti a felhívás, hogy a búza­árak esetleges hullámzásával járó veszélyt nem hárítja a buzakötvény jóhiszemű alá­írójára. A másik pedig, amit elsőnek kellett volna mondanom, az, hogy a magyar kis­gazda a hazafias áldozathozatal és kötelesség- teljesítés terén mindig a legelső helyen és ott is az első sorban, az élen állott és áll ma is. Ha tudja, hogy ezzel szeretett magyar ha­zánknak szolgálatot tet>et, szívesen jegyez a legkisebb, félholdas, hatgyermekes kisgazda is. A szervezett kolozsvári kisgazdatársadalom­nak megvan a maga érdekképviseleti szerve fl legmodernebb eszközökkel 48 órán beiül TISZTIT MOS FEST K.G.V. Mussolini-ut 58. szám. a Kolozsvári Gazdasági Egyesületben, De megvannak kerületenként az egyházi és kul­turális egyesületei is, sőt megvan a maga hitelszövetkezete is, a „Szövetség“ Szövetke­zeti Központ kötelékébe tartozó kolozsvári Hitelszövetkezetben. Ennek vezetésében és irányításában maguk a kisgazdák személye­sen vesznek részt. Itt jegyzik a höstáti kis­gazdák a buzakötvényeket A Gazdásági Egyesületben és a Hitelszövetkezet kebelében folyó felvilágosító munka alapján megnyilat­kozó eddigi érdeklődés és a jegyzések arra engeditek következtetni, hogy a kolozsvári kisgazdák nem vagon-, hanem vnnatrakomá- nyokat kitevő búzamennyiségnek megfelelő értéket jegyeznek a Iegmagyarabb s a gazdák részére legkedvezőbb feltételeket biztosító köt­vényekből. Január 10-én uj félévi tanfolyam kezdődik Foiherth Éva gyors- és gépiróiskolájában. Kossuth L.-u. 5. Tele?.: 18-94­Áilamvizsga I Beiratkozni leheti d. u. 3—6. 3-ától d. e. 9—1, Vidékieknek vasúti kedvezmény. „Ipartestületi Napok -at tart Zsibón, Szilágycsehen és Zilálton a kolozsvári Kereskedelmi és Iparkamara vezetősége Kolozsvár, jan. 8. A kolozsvári kerületi Kereskedelmi és Iparkamara vezetősége ré­széről Bereczky Ernő dr. miniszteri biztos, főtitkár, valamint Tatay Ferenc dr. titkár az uj esztendőben folytatták a Kamarának azt a tevékenységét, amely arra irányul, hogy a kamarai körletben működő ipartes- tületeket a helyszínen felkeresve az ott tar­tott „Ipartestületi Nap“ keretében közvetle­KOFiLSZgy Mátyás király-tér 13. sz. Telefonszám: 43-14. Díszműáru­cikkek, kerámia, kristály, porcel­lán, ajándéktárgyak, ugyanott művészi fotók. nül ismerjék meg az egyes járások kereske­dő- és iparostársadalinának ügyesbajos dol­gait és kívánságait. A decemberi szamosvöl- gyi ipartestületi napokat ezúttal a Szilágy­ságban folytatta a Kamara vezetősége, hol Zsibón és Szilágycsehen vettek részt a helyi ipartestületek által összehívott értekezlete­ken. Zsibón Ulbreeht Béla ipartestületi elnök és Nagy László szolgabiró fogadták a ka­mara képviselőit* népes szakmai értekezlet keretében, ahol az asztalos, a fodrász, a sza­bó, nyerges és szíjgyártó és a szitagyártó ipar, valamint a textilkereskedők kívánsá­gait, helyzetjelentését ha’lgatták meg. Szilágycsehen vitéz Szalontay Ipartestületi elnök, Dobray Dezső községi jegyző és Cso­mós Jenő adófötiszt fogadták a kolozsvári Kamara képviselőit, Molnár Lajos dr. szol- gabiróval és Újhelyi Sándor dr. közjegyző­vel egyetemben. Itt a lábbelikészitők, épü- letanyagkereskedök,' szabóiparosok, géplaka­tosok, kőművesek, fodrászok és vendégipa­rosok, valamint a nagymultu gubások kí­vánságainak, panaszainak meghallgatását és feljegyzését követöleg Bereczky Krnö mi­niszteri biztos a? anyaggazdálkodási helyzet által biztosítandó vezéretekre hívta fel a kamarai körzet iparosainak és kereskedői­nek figyelmét, továbbá részletesen tájékoz­tatta az egyes szakmák képviselőit a szak­máikat érintő kormányzati intézkedésekről, amelyeket az érdekelt vezetők köszönettel vettek tudomásul. Vasárnap délelőtt a kolozsvári Kamara vezetősége a zilahi ipartestület helyiségében tart ipartestületi napot, amely iránt indo­kolt érdeklődés nyilatkozik meg az ottani iparosság és kereskedőtársadalom részéről.

Next

/
Oldalképek
Tartalom