Keleti Ujság, 1944. január (27. évfolyam, 1-24. szám)
1944-01-01 / 1. szám
1944. .TANT!AR 1. 5 KeletiUjsxg Kétféle iskolapolitika Az országgyűlés Felsőházának december 16-án tartott ülésén a költségvetési javaslat vitájában nagy beszédet mondott vitéz dr. Boga Alajos prelátus-kanonok. Beszédéből adjuk az alábbi részletet, amely a tények és adatok erejével világítja meg a magyar és a román iskolapolitika közti különbséget. Igen t. Felsőházi Bizonyos összehasonlításokat kellene tennem a teljesség kedvéért. Méltóztassék megengedni annak kijelentését, hogy én az úgynevezett nemzetiségi politikában megértő álláspontot képviseljek. Heg vagyok győződve nemzetem érdekében is arról — és ez erkölcsi és papi felfogásommal is egyezik, — hogy nem szabad semmi olyat sem tenni, ami haragból, bosszúból, gyűlöletből származik, mert ennek az eredménye nem jó lehet. A bosszú fáján sohasem terem tápláló és édes gyümölcs, azon csak megrontó gyümölcs teremhet, amelynek bűn és pusztulás a hatása. Tehát nem azért hoztam elő ezeket az adatokat, mintha sajnálnám, hogy a román egyházak kaptak a mi birtokainkból és most is élvezik azokat. (Felkiáltások: Elég baj ez!) őrölök annak, hogy az ö kormányzatuk különösen gondoskodik róluk. Az elmúlt 22 esztendő alatt Erdély földjén, ahol a nyugati kultúra a keleti Kárpátok gerincéig ér, amint ezt az emberek életszemléletéből is lehet következtetni, és ahol megáll a nyugati kultúra, nagyon sok templom, katedrába emelkedett, amelyet a románok olyan helyeken emeltek, ahol alig volt 10—12 hívőjük. Jól tudom, hogy az egyház nem anyagiakból él, hanem a hitből virágzik ki, mert csak az, benne a ragyogás és az érték, ami szívből fakad, szívbe talál. A templomok és katedrálisok falai csak annyiban értékesek, amennyiben hitből fakadó áldozatkészségből nőttek ki. (Úgy van! Úgy van!) Rá kell azonban mutatnom arr^, hogy amikor velünk igy bánt az államkormányzat — és itt meg kell azt is mondanom, hogy az agrártörvényt a román egyházakra is érvényesítették, — akkor talált módot arra, hogy a román egyházaktól elvett birtokok visszakerüljenek hozzájuk. Nem voit szemérmes és nem törődött a külpolitikai érdekekkel. A román hivatalos lap, a Monitorul Official 1936. évi 84. számában törvény jelent meg, amely a balázs- falvai érsekség és intézményei részére visz- szaadta a töltik kisajátított 1600 hold ingatlant. Az egyszakaszos törvény igy szói (olvassa): „A földművelésügyi és uradalmi minisztérium felhatalmaztatik arra, hogy a kisajátítási áron eladja a balázsfalvai érsekség felügyelete alatt álló következő intézményeknek az alább felsorolt és mindegyik mellett megjelölt földterületet, összesen 1600 holdat, melyeknek székhelye Balázsfalván van." Ezt a törvényt a kamara 100 szavazattal 30 ellenében, şi szenátus pedig 12 szavazattal 2 ellenében elfogadta 1936 május 31-én, illetőleg április, 2-án. Ehhez csatlakozik az, hogy amikor az 1931. évi pénzkrizis idején a bankok tönkrementek, akkor az egyházak is, amelyeknek bizonyos pénzalapjaik is voltak, elvesztették csaknem összes pénzüket a bankokban. A román kormányzat 1936 okt. 13-án hozott egy törvényrendeletet, amelyet 221.462. szám alatt megküldött a román egyházaknak is. Ekkor 230 millió lej értékű, 4 és fél százalékkal kamatozó kötvényt bocsátott a konverziós károk megtérítése céljából a román egyházak rendelkezésére. Amikor mi, magyar egyházak is hozzájuk fordultunk, akkor azt felelték, hogy ez reánk nem vonatkozik. Tekintettel az idő előrehaladottságára, rövidre fogom mondanivalóimat. (Halljuk! Halljuk!) Én ezeket nem azért hoztam e'.ő, mintha irigykednék, vagy bosszút akarnék állni, mert hiszen közeleg a karácsony, a béke ünnepe és mi keresztények a szeretet fejedelmének, Krisztusnak követői vagyunk. Csak azért hozom fel, hogy ne vegye a magyar kormány rossz néven tőlünk, ha mi, az erdélyi egyházak és az erdélyi közületek sokszor különleges dolgokkal és kérésekkel jövünk a kormány e.lé. Hiszen méltóztattak látni, hogy ezek az egyházak és azok a vagyonok, amelyeket említettem, az önzetlenségből és a papoknak, valamint a laikus hi- ___________________\ _______ ____, , vöknek áldozatkészségéből, adományaiból, szorgalmából s az egyház és Krisztus iránti szeretetéből származik és gyűltek össze azért, hogy azokból az egyházakat és isko-. Iákat fenntartsuk. Amikor igy ki vannak fosztva az egyházak, akkor ne méltóztassa- nak csodálkozni és rossz néven venni tölünk, ha kérni jövünk. Mit kérhetünk-most? En most alig kérek valamit. Nem akarok latifundiumokat és nagy művelhető területeket kérni, mert mi a társadalom ütőerén tartjuk a kezünket és látjuk, hogy a kommasszált birtokoknak mennyi az iiigyük. Legyen szabad azonban felhívnom a t. Felsöház és a magas kormány figyelmét arra, hogy igenis van mód arra és lehetséges, hogy az igy kifosztott, tönkretett egyházakról intézményesen gondoskodni lehessen és a dolgokat a gyökerüknél kellene meggyógyítani. Ha az egyházakra abban a viharzónában ott keleten, azon a drága földön évszázadokon át nemcsak a hitterjesztés, hanem a lélekne- mesités, továbbá a kultúra és a nemzeti érdek területén is nagy szükség volt, akkor meg vagyok győződve arról, hogy most sem élünk olyan békés időket, amikor a népeket összetartó, a sziveket magukhoz vonzó egyházakra éppen nemzetpolitikai szempontból a jövőben is szükség ne volna. (Úgy van! Úgy van!) Én nem kívánok olyan kivételes elbánást és olyan nagy gondoskodást, amilyet a megszálló hatalom gyakorolt az övéivel szemben, hogy találjon a kormányzat alkalmat arra, hogy az ezév február 18-án megjelent 790. számú miniszterelnöki rendelet alapján, az erdő juttatások revíziójára vonatkozó rendelet alapján, először azokat az erdöingatlanokat juttassa sürgősen visz- sza, amelyeket tőlünk és a mi közületeink- töl elvettek. (Helyeslés. — Felkiáltások: A többit is!) A rendelet 1. g-a szerint a kisajátított erdöbirtok, amennyiben azt közületek vagy pedig kulturális célt szolgáló in8°U>Oc u'JSlK«» ‘ egyházak is. (Helyeslés.) Azt a kivételt nem merném kérni, hogy a rendes adóknál a történelmi egyházakkal szemben méltóztassék kivételt tenni. T. Felsöház! Felszólalásomban kissé ösz- szekevertem a két dolgot, a vallásoknak és az iskoláknak a dolgát. A kultuszminiszter ur a román iskoláztatásról úgy gondoskodott, hogy 1300 román tanítási nyelvű iskolát állított fel, illetőleg szervezett át Erdélyben többezer tanerővel. Ennek évi költségvetése 17 millió pengő. A mi iskoláink 22 esztendő alatt kétszer kaptak a románoktól államsegélyt. Számításom szerint 300.000 pengőnek megfelelő állami segélyt kaptak az összes magyar iskolák, mi pedig 17 millió pengőt költöttünk ezekre az iskolákra évenként. Ez abban leli magyarázatát. hogy a román egyházak, amelyeknek kezelése alatt a régi magyar impérium idején többezer iskola volt, kényelemszeretetből Boldog ui esztendőt kivan kedves vevőinek és ismerőseiknek Gilovics és “Palotai női divatáru cég Mátyás király-tér 15. szám. tézinények kapták, — tehát román püspökség, vagy egyház — ezek kérésére meghagyatott, hát hagyják meg nekik, hagyassák az meg nekünk is. Nem akarom megnehezíteni a külügyi kormányzat helyzetét, azonban a rendelet 5. g-ának 2. és 10. pontjában az van, hogy egyházi intézményeknek, kulturális egyesületeknek igenis lehet juttatni az állami rezervákból bármilyen mennyiséget. A kérdés gyakorlati megoldása az volna, hogy az erdélyi magyar egyházaknak megfelelő erdőterületeket juttassanak, amely részben gyökeresen helyrehozná, [illetőleg megadná nekik a jóvátételt legalább részben azért, amit elvesztettek. Mert hiszen csak így tudjuk továbbra is küldetésünket teljesíteni. Nem tudom, kitérjek-e a részletekre, de mégis meg kell említenem egy kérdést. Kolozsvár törvényhatósági bizottságának vagyok a kiküldöttje. Látván az ottani helyzetet, látván azt, hogy az egyházak teljesen leszegényitve és kifosztottan állanak, különösen pedig azt, hogy a honi rendelkezések szerint a bérházak nagyon súlyosan meg vannak terhelve adóval, úgyhogy alig jövedelmeznek valamit és miután az egyházaknak bérházaik is vannak, amelyek után fizetendők az illetékegyenértékü adók, amelyek igen jelentős összegre rúgnak, — meri akinek semmije sincs, annak a kevés is sok — kérem, hogy legalább az illetékegyenértékü adót az egyházaknak, mint nemzeti célt szolgáló kultúrintézményeknek méltóztassék elengedni, illetőleg leimi és méltóztassék belevenni abba a bizonyos 22. §-ba, hogy ebbe a kedvezménybe beleértendők az az iskolafenntartás sok gondjától és kötelességétől akarván szabadulni, államosították az iskoláikat. Minthogy tőlünk az iskolákat elvették és állami iskolákká tették, és behozták a kulturzónát, természetes, hogy a' magyar kormány az iskola kérdésében nem tudta a román álláspontot követni. Én azonban meg vagyok győződve, hogy az egész kérdésnek nemcsak közoktatási jellege van, amint méltóztatott valaki előttem mondani, hanem igenis ez nagyonis nemzetpolitikai kérdés. Hogy hova fog fejlődni az iskolai kérdés, azt nem tudom. Az bizonyos, hogy a magyar kormányzat megingathatatlan jogi alapon áll. Az egyházak, mint méltóztattak hallani, mégis meg tudták tartani a gyermekeknek körülbelül 30 százalékát; 1936-tól kezdve azonban a volt állami területen magyarul csak hitvallásos iskolákban lehetett tanulni, az anyanyelvet csak ott lehetett tanítani. Mégis azt hiszem, hogy mi, amikor visszatértünk édesanyánkhoz, akkor fizikailag egészséges, lelkileg ép, nemzeti öntudatában integer ifjúságot hoztunk ide vissza és nem kellett szégyenkeznünk azért, amit tettünk s ahogy dolgoztunk. Változás a magyar «JSpfomâciîaî Isarbars Budapest, december 31. (MTI) A Kormányzó Ur a honvédelmi miniszter előterjesztésére Rakolczai László dr. vezérkari ezredest a római katonai és légügyi attaséi teendői alól, vitéz Homlok Sándor vezérőrnagy berlini katonai attasét e beosztásának épségbenhagyásával a berni katonai attaséi beosztása alól felmentette és Rakplczai íjászló dr. vezérkari ezredest a berni m. kir. követség katonai és légügyi attaséjává kinevezte. Újból megnyalnak a Siolkntl egyetemek London, december 31. (Búd. Tud.) Londoni holland körökben közlik, hogy a német hatóságok január 1-év.el újból megnyitják a holland főiskolákat és egyetemeket. A holland főiskolákat 1943. tavaszán zárták be. Ja nuár 1-én kezeli meg m&kódéséf az Országos Ifadigondoxő Bizottság Budapest, december 31. Az Országos Hadigondozó Bizottság január 1-én kezdi meg működését. Vitéz Bonczos Miklós igazságügyi államtitkár, a bizottság elnöke, nagy alapossággal szervezte meg a kormány rendeletével életrehivott uj intézményt, amelyben az egyes ügykörök ellátását a legkitűnőbb szakemberekre bízta. Az Országos Hadigondozó Bizottság kiadványainak első füzeteként megjelent „Tájékoztató“ a hadi- gondozottak ellátása igényének tárgyalásában s megállapításában szükséges jogszabályokat foglalja össze, egyben gyakorlati útmutatásokat ad a hadigondozó bizottságoknak. A járási hadigondozó bizottságok ugyanis január 1-töl a hadirokkantakat, hadiözvegyeket és hadiárvákat megillető járadékéllátásban nem készítenek javaslatot, hanem érdemlegesen és végképpen, határoznak. Ennek alapján az állandó járadékot nyomban íolyósitjáh. A hatóság az illetményei látást csupán a ha újgondozás egyik részének tekinti, amellyel párhuzamosan ki akarja építeni az ügykör szociális ágazatát is. A hadigondozottak szellemi felemelése és gazdasági talpraáilitááa ugyanis még az illetményellátásnál is elsőbbrendü érdek. Addig is, amig a szociális munkakör intézményesen kiépül, a most megjelent „Tájékoztató“ lényegesen megkönnyíti a hatóság munkáját» Ennek eredményeként a hadi- gondozottak sokkal gyorsabban jutnak hozzá' járadékukhoz. Újévre! KABINET JONATHAN fajalmák SSSSók'Borkülönlegességek saját bor- fűszer- és csepincészetből &PÍIdaa megeüzletében Wesselényi M.-utca 31. Telefon: 11-35. Erdélyi Kereskedelmi Bank R. T. ———B Kolozsvár. Mátyás király-tér 33, szám, MM—— A Pesti Magyar Kereskedelmi Bank lednyintézete Foglalkozik a banküzlet minden ágával. ESEL**'
