Keleti Ujság, 1944. január (27. évfolyam, 1-24. szám)
1944-01-08 / 5. szám
Cri t S as amb at 1944' ian ii ă r S Uf Ai TELJES HETI RÁPlÓ-MÜSOR Ara m tillér ELŐFIZETÉST ARAK: 1 HÓRA 4.30, NE- I GYEDÉVRE 12.40, FEL ÉVRE 34.80, EGÉSZ 1 Hl'SZONHETEDIK ÉVFOLYAM 5. SZÁM. ÉVRE 40.60 PENGŐ. — POSTATAKARÉK- I KIADJA A LAPKIADÓ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG PÉNZTÁRI CSEKKSZÁMLA SZAMA 72148. | I SZERKESZTŐSÉG, KIADÓHIVATAL ÉS NYOMDA: KOIA)ZSVAR, BRASSAI-U. 7. TELEFON: 15-08. — POSTAFtóK: 71. SZ KÉZIRATOKAT NEM ADUNK VISSZA Tízezernél több nehézágyu és aknák milliói védik Európa nyugati arcvonalát Uf CiliircXiiil—Roosevelt * Szlalin lalálii ózó lesz Tuniszban? C&uíc&ill Katonai tervei Kiáolg után visssza akar vonulni a politiKai életből Á „Pravda" szerint Moszkva nem tűi beleszólást keleteurópai terveibe Tetőpontjához közeledik a Szovjet téli támadása A LENGYEL—SZOVJET VITA során újból é'es fény .vetődött arra a sorsra, amit az angolszász-bolsevista szövetség szánt Európának a maga győzelme esetén. Willkie a „Newyork Times“-ben a keleti népek sorsáról közölt cikkére válaszolt a moszkvai „Pravda“ cimü lap és a cikk kétségtelenül a szovjet hivatalos álláspontot képviseli. A „Pravda“ a legélesebb hangon birálta Will- Uiet amiatt, hogy szóba.hozta a Szovjetunióval határos államok, Finnország, Lengyelország és a Baltikum jövőbeni helyzetét. Megállapítja a szovjet lap, hogy a Balti-államok iigynevezett kérdése a Szovjetunió beliigye és ebbe Willkie ne szóljon bele. Ami Finnországot, Lengyelországot és a Balkánt 11- letl, — folytatja a moszkvai sajtóorgánum — a Szovjetunió tudja, hogyan járjon el ezek irányában és ebben sem kéri ki WUlkle támogatását. A „Pravda“ cikke a német fővárosban a politikai érdeklődés középpontjában áll. Berlini vélemények szerint ez a szovjet állás- foglalás rendkívül jelentős, éppen most, amikor a lengyel —orosz kérdésről folyó vita egyre újabb hullámokat vet. A menekült lengyel kormány az Atlanti-okmányra hivatkozik és arra emlékezteti a nagyhatalmakat, hogy a szövetségesek eredeti céljai közé tartozik Lengyelország függetlenségének biztosítása is. A lengyel kormánynak ezt a nyilatkozatát a „Pravda“ máris elintézte, — állapítják meg Berlinben. A szovjet újból értésére adta a világnak, hogy az angolszász hatalmakhoz, intézett lengje! fellebbezés a Szovjetuniót hidegen hagyja s hogy a szövetségesek részéről Lengyelország érdekében való minden közbenjárást elutasít. A „Völkischer Beobachter“ szerint Sztálin Teheránban kétségtelenül rámutatott arra, hogy a szovjet az 194l-es határt természetes kiinduló pontnak tekinti a biztonsági Övezetre vonatkozó további követelések szempontjából — és erről á kérdésről nem is vitatkozik. Teheránban azonban Európának szovjet és angolszász érdekterületre való felosztását nem lehetett megvalósítani, mert Sztálin célja ma is az, hogy a bolsevizmus világóráim) erejét egész Európában érvényre juttassa. Sztálin egész Európát kívánja. Bizonyára nem véletlen, hogy Johnson amerikai szenátor kompromisszumos megoldást ajánlott, amely szerint legalább Norvégia, Hollandia, Belgium, Portugália, Spanyolon, »/ág, Olaszország és Törökország az angolszász hatalmak befolyási övezetéhez tartóz- nak, míg a szárazföld többi részét Francia- országgal és Németországgal együtt át kellett engedni a Szovjetnek. A „Deutsche Allgemeine Zeitung" megállapítja, hogy Moszkva világos szándéka, egy holsevista Lengyelország megteremtése. Magától értetődik, hogy ennek nyomán a volt Lengyelország területén százszoros Katynra kell számitant. A „Berliner Börsenzeitung“ hangsúlyozza, hogy a nyers moszkvai ökölcsapás, amit a „Pravda“ utján intéztek, ismét elárulja, hagy milyen győzelem érzésével hagyta el Sztálin a teheráni értekezletet. Az a hűvös megjegyzés, hogy Moszkva jól lufija, mit kcü cselekednie a Balti-államokkal, Lengyelországgal, Finnországgal és a Balkánnal, bizonyítja, mennyire igaza van Németországnak, amikor ismételten rámutat arra, bogy egész Európa a német győzelemmel áll, vagy bukik. A Moszkvában megjelenő „Vojna Polsz- ks", az úgynevezett lengyel hazafiak moszkvai egyesületének lapja, heve« támadást intéz a lengyel menekült kormány ellen és ugyanakkor programot állít fel Lengyelország hzáináxs. A prog ) am szerint Lengyel- ország nyugati határait nyugati irányira kell eltolni, Nyugatukrajna és Fehéroroszország a Szovjethez tartozik. Lengyelországiján demokrata és parlamenti rendszert kell felállítani, a földbirtokokat pedig szét kell osztani a parasztok között. A „Pravda" cikke Londoniján és Washingtonban Is feltűnést keltett. Londonban az a benyomás, hogy a „Pravda" az Ilyen cikkekkel nem könnyíti meg az amerikai kormány helyzetét abból a szempontból, hogy az amerikai közvélemény az Oroszországgal ápolandó baráti kapcsolatok elmélyítésére megnyerje. A Szovjetnek az a felfogása, hogy a szövetségközi bizottságnak nincs joga ezekbe a kérdésekbe beleszólni, Londonban határozott elutasításra talál. Washingtonban, amint a „Svenska Dag- bladed" tudósítója közli, megállapítják, hogy a Szovjet nem enged beleszólást azoknak az államoknak ügyeibe, melyeknek határaihoz a szovjet hadak közelednek. Amerikában aggodalommal látják, hogy a szovjet politika visszatér az ütköző államok és a befolyásos területek kérdéséhez. Éne mutat a szovjet—cseh szerződés és a „Pravda" mostani állásfoglalása. Nyilvánvaló. hogy Moszkva ragaszkodik ahhoz, hogy' birtokba vegye a keletlengyelországi területet. Ez a magatartása az amerikai közvéleményre igen veszélyes következményekkel járna. Az angolszász diplomácia, miután Moszkvával szemben téhetetlen, mindenképpen a lengyeleket akarja engedékenységre rábírni. Kdén csütörtökön találkozott a lengyel külügyminiszterrel és arra igyekezett rábírni a lengyel kormányt, hogy egyezzék bele a kétséges területre vonatkozó bábom utáni döntésbe. A lengyel kormány azonban vonakodik ilyen nyilatkozat megtételére, mert nem akar lemondani a keleti részekről. A washingtoni lengyel nagykövet Hull államtitkárral folytatott tanácskozást. Hull a beszélgetés után kijelentette: az Egyesült Államok kormánya hajlandó lépéseket tenni a szovjet—lengyel diplomáciai közeledés érdekében, hogy elejét vegye az esetleges kellemetlen összetűzéseknek. Kaczinszky gróf, londoni lengyel nagykövet hangoztatta, hogy Lengyelország örömmel együttműködnék a Szovjettel, ha meg lehetne szüntetni azokat a komplikációkat, amelyek a lengyel területre irányuló szovjet követelések folytán támadtak. * ' CHURCHILL, ROOSEVELT ÉS SZTÁLIN ÚJABB TALALKOZASARŐL terjedtek el hírek a legutóbbi időben. A „Corrierra della Sera" Cimü olasz lap értesülése szerint az uj hármas találkozó színhelye Tunisz lenne. A tanácskozás tervét Roosevelt vetette fel s azért választotta Tuniszt, mert nincs messze Churchill jelenlegi tartózkodási helyétől. Az értekezleten megállapodást akarnak kötni a Törökországgal, Spanyolországgal, Francia- országgal, Olaszországgal. Jugoszláviával és Északafrikával szerűben tanúsítandó magatartásról, ezekben a kérdésekben ugyanis nem jött létre megegyezés Teheránban s 'nthogy alapvető problémákról van szó, azokat rendes diplomáciai sikon nem lehet megoldani. * BENES, MOSZKVA KÖZÉPEURÓPAI SZÁLLÁSCS1NÁLŐJA, csütörtökön visszaérkezett Angliába s vele együtt érkezett Lebedejev, a cseh emigráns kormány mellé kinevezett uj szovjet nagykövet. Ez a Lebedejev orosz ügyvivő volt Belgrádban a jugoszláv államcsíny idején. Később az a hir terjedt el róla, hogy átvette a jugoszláv bandaháboru vezetését és nem volna más, mint as első számú Tito. Ez a megállapítás azonban nem helyes, mert Lebedejev Jugoszlávia összeomlása után visszatért Moszkvába. A szoi'jet vezetők Csehszlovákia visszaállítása esetére prágai szovjet nagykövetté szemelték ki. Benes' visszatérésével kapcsolatban a Budapesti Tudósító londoni jelentése alapján közlik, hogy a cseh—szovjet szerződés keretében Benes azt tervezi, hogy teljesen í szovjet külkereskedelem szükségleteinek megfelelően épiti ki a cseh közlekedési hálózatot. Úgy tudják még, hogy Moszkva hozzájárult a cseheknek ahhoz a kívánságához, hogy államuk a lehetőség szerint nemzeti homogén állam legyen. Ez azt jelenti, hogy a szudéta-német kérdést drasztikusan, lakosság át- és kitelepítéssel akarják megoldani. A másik eredmény a csehek részére, amelyet Benes Moszkvából hozott magával, a Kreml, biztosítékának, az a megismétlése, hogy „Moszkva Csehszlovákiát elismeri a München előtti határainak keretében“. ■* FINN RÉSZRŐL a szovjet tervekkel kapcsolatban Tanner finn pénzügyminiszter tett nyilatkozatot a „Neue Zürcher Zeitung“ tudósitója előtt. — Amióta a moszkvai értekezleten a feltétel nélküli megadásról beszéltek — mondotta a finn miniszter — azóta azok a körök is, amelyek eddig a különbéke érdekében dolgoztak, belátták, hogy Finnország számára ezidő szerint a különbekének nincs semmi lehetősége. * TÖRÖKORSZÁG HELYZETÉRŐL Jalesin tötök köziró cikket irt a „Manchester Guardian“ cimü angol lapban. Különösen azt emeli ki, hogy Törökországnak nincs megfelelő hadiipara és Így angol-amerikai szállítmányokra szorul. Ezekből azonban csak néhány cseppnyit kapott, annyit, ami semmiesetre sem tenné lehetővé, hogy korszerűén felszerelt hadsereggel szembeszálljon, A szövetségesek mulasztásit tglytón Törökország Németországtól volt kénytelen ércek és króm ellenébem fegyvereket beszerezni. Most, amikor a szövetségesek fölvetették Törökország hadbalépésének kérdését, szemben találták magukat a való helyzettel, amely saját Ígéreteik be nem tartásából származik. Törökország számára három kérdés vetődött fel: milyen fegyverrel, hol és ki ellen vegye fel a harcot? Vájjon milyen mértékben találták nfeg a választ ezekre a kérdésekre a kairói értekezleten és milyen mértékben hajlandók a szövetségesek jóvátenni mulasztásaikat, mindez ma még titok, — fejezi be cikkét a török köziló. * BERLIN VAKJA A55 INVÁZIÓT. Ilyen cimü cikkben foglalkozik a „Neue Znrcner Zeitung" a német közvéleménynek az angolszász elözönlési tervekkel kapcsolatban tanúsított magatartásával. A német hadve- zetöség kétségtelen időszerűséget tulajdonit a kérdésnek. Az összes német lapok hangsúlyozzák a nyugateurópai német védelmi berendezések tökéletességét. A tetőpontja felé közeledő orosz téli támadás nem tereli el a német közvélemény figyelmét a nyugaton készülő eseményekről s német katonai körökben' újból hangoztatják, hogy az angolszász kisérlet a háborúnak kétségtelenül a legtöbb áldozatot követelő és a legsulj-o- sabb következményekkel járó eseménye lesz. A Német Távirati Iroda hangsúlyozza, hogy a németek a Földközi-tenger partvidékeit is megerősítették. Támaszponttól- támaszpontig e'heiiyezett aknamezők biztosítják az ellenség számára alkalmas part i a- szállási helyeket a támadók ellen. Nagyon sok ágyait és lángszórót építettek be. A szövetséges körökben most vita folyik afelöl, hogy a támadással szemben hol fogják kifejteni a németek a legnagyobb ellenállást. Isztanbult angolszász vélemény szerint a németek az Atlanti-falnál csak hátráltató hadműveleteket folytatnának, inig a döntő összecsapásra a Franciaország belsejében előkészített védelmi vonal mentén kerülne sor. A Transeontinent Press munkatársa beszélgetést folytatott Grazziani tábornagy- gyal, az olasz fasiszta haderő főparancsnokával. — A német intézkedések — mondotta a tábornagy — kétségtelenül befejeződtek, amit Rommel ellenőrző körútja is bizonyít. Nem árulok el katonai titkot — mondotta. — amikor kijelentem, hogy a német meg- torlásl fegyver és annak totális alkalmazása szerepet fog játszani az invázió szétverésében. Ebből a szempontból kell tekinteni a megtorlás kés'ekedését is. A megtor- lási fegyver, amelynek technikai föltételei már százszázalékosan teljesültek, mint közvetve alkalmazott hadászati eszköz, rendkívüli hatásokat fog elérni. A megtorlást fegyverről irt Göbbels dr., német miniszter Is a „Das Reich“ legutóbbi számában. Hivatkozással a német városok pusztulására, megállapítja, hogy bármilyen kemény lesz is a megtorlás, NómctországC- i. A rt > x I #
