Keleti Ujság, 1944. január (27. évfolyam, 1-24. szám)

1944-01-06 / 4. szám

19«. JANUAR 6. íiíéTi**1 ■PP» s KUtTIÜJSXG — LAPUNK LEGKÖZELEBBI SZA­MA, a közbeeső egyházi ünnep miatt, szombaton reggel a rendes időben je­lenik meg. . Fontos értesítés: a Zenélő malom olyan tömegeket vonz a Corvinba, hogy ma, csütörtökön és 9-én, vasárnap, nemcsak délelőtt 11 - kor, hanem déli 1 órakor is vetíti a Co rvin. — Igazságügyi kinevezések. A Magyar Távirati Iroda jelenti: A Kormányzó Ur az igazságügyminiszter előterjesztésére Agárdy Jenő dr.-t a VI. fizetési csoportba sorozott koronaügyész-helyettest és vitéz Szirmay- Kalos Pál m. kir. kúriai bírót a m. kir. kú­riához tanácselnökké, Ternovszky Ferenc királyi Ítélőtáblái tanácselnököt a marosvá­sárhelyi királyi Ítélőtábla elnökévé, György Zsigmond dr. marosvásárhelyi kir. törvény­széki tanácselnököt a marosvásárhelyi kir. Ítélőtáblához b.'rává, Gotthárd Ferenc dr. já- rásbiróságl elnöki címmel felruházott sepsi­szentgyörgyi kir. járásbirót a sepsiszent­györgyi kir. járásbíróság elnökévé, Kynsburg Béla kolozsvári kir. ügyészt a (kolozsvári kir. törvényszékhez bíróvá, Gyulai László dr. szolnoki kir. járásbirósági titkárt a kolozs­vári királyi ügyészséghez ügyésszé, Daróczi Tibor dr. kecskeméti kir. járásbirósági jegy­zőt a kolozsvári kir. ügyészséghez ügyésszé kinevezte. — Kinevezések. Inczédy-Joksman Ödön dr. Kolozs vármegye főispánja Almási Feren­cet, a nádasmenti járás szolgabiráját és Tunyoghy Csapó Gyula dr. vármegyei al­jegyző, főispánt titkárt, tb. föszoigabirákká nevezte ki. Az elismerő kitüntetést mind­ketten eddigi szorgalmas és lelkiismeretes munkájukkal érdemelték ki. Almási Feren­cet és Tunyoghy Csapó Gyulát számosán keresték fel szer one.sekivánataikkal, kitün­tetésük alkalmával tisztviselőtársaik és is­merőseik köréből. — Honvédelmi mentesítés nem ad jogot „E“ betűre. A Budapesti Közlöny 1943. évi december hó 24-i számában megjelent ren­delet szerint honvédségi mentesítéssel ren­delkező gépjármüvek részére ,,E“ jelzést a rendőrhatóságok nem szolgáltathatnak ki. Azok a gépjárómüvek, aipelyek az „E“ jel­zést eredetileg honvédelmi mentesítés a’ap- ján kapták meg, 1944. évi február hó 28-a után csakis a kereskedelmi miniszter enge­délyével vehetnek részt a közúti forgalom­ban. Az érdekeltek erre vonatkozó kérelmü­ket az illetékes rendőrhatóság utján január 20-ig a miniszterhez előterjeszthetik. Azok az „ti“ je!zé°sel ellátott gépjárómüvek, ame­lyek eredel'leg honvédségi mentesítés alap­ján rendelkeztek ,,E" jelzéssé’, szinién a rendelet hatálya alá esnek, tehát a fentem- litett kérvényt nekik is be kell nyujtanlok. Ebből a szempontból közömbös, hogy az illeték- rendőrhatóság az ,.ü“ jelzést hi- vatálbó', vagy a kererkede mi miniszter engedélye alapján adta ki. — Földrengést jeleztek a budapesti szeiz­mográfok. Az Országos Földrengést Vizs­gáló Intézet készülőkéi január 5-én 8 óra 47 perc 12 mp-kor 1800 kilométer távolság­ból földrengést jeleztek. A földmozgás Bu­dapesten 25 percen át tartott. A műszer legnagyobb kitérése 19 mm. volt. I legkisebb falvakban is nagy kedvvel vásárolják a buzakütvényt Kolozsvár, január 5. Erre se volt példa, amióta világ a világ: részvényt vásárol a falu népe. A városi embernek, legalább is egy részüknek, mindig volt érdeklődése az értékpapírok iránt és elég jól kiokosodtak a .tőzsdén történő cselekményekről. De a falu, a tanya magyarjai nem értettek az efajta dolgokhoz, de nem is voltak rájuk kiván­csiak s ha újságjukban ahhoz a részhez ér­tek, hogy mi újság a tőzsdén, megnyálaz- ták az ujjúkat és lapoztak egyet. A Kállay-kormányt illeti a dicséret, hogy sikerült egy olyan újfajta, a tőzsdén is jegy­zett értékpapírt kifundálnia, amely nem csak a városi lakosság előtt vált népszerű­vé, de a magyar föld népét is megmozgatta, fis ha magyarázatát keressük a buzaköt- vény órást népszerűségének, egyszerre rá­jövünk, hogy a buza áz varázsszó, amely a falusi társa dalmat is az uj értékpapír mellé állította. A magyar búzát Ismeri a magyar ember, ha tehát buzakötvényt vásárol, ak­kor érti, tudja, hogy olyan értékálló papírba fekteti felesleges tökéjét, amelynek Jövője felől biztosnak érzi magát. A buzakötvény egy mázsa búzát 40 pengős alapon számit és ez a 40 pengő mindig 40 pengőt ér majd a buzakötvény tulajdonosának kezében, mert ezt a névértéket a magyar állam biz­tosítja-függetlenül attól, hogy a jövőben mi­ként hullámzik majd a buza ára. fis az évi 3 százalékos kamat Is mindenkor a 40 pen­gős névérték után jut majd a kötvény bir­tokosainak a zsebébe. Tekintve, hogy ez az uj értékpapír a tőzsdén is jegyzésre kerül, akárki megszorul időközben: bármikor el­adhatja buzakötvényelt. Fennállásának századik évfordulóját ünnepelte Désen Erdély legrégibb óvodája Wesselényi Miklós házi óvodájának megszervezőié vetette meg az akkor újdonságként ható pedagógiai intézmény alapjait Dés, január 5. A dési főtéri református ■ óvodában a közelmúltban meleghangulatu I ünnepséget tartottak. Bitay Bajkó Sándor dr. tanfelügyelő nagyhatású beszédet mon­dott az óvoda jelentőségéről, Pásztohi Éva szavalatát sikerült énekszámok követték. Mindez azért történt, mért 100 esztendeje van annak, hogy az óvodát alapították. Az esemény túlnő az egyszerű napihir keretein, mert a száz évvel ezelőtt Dés vá­ros, Szolnok-Doboka-vármegye és a refor­mátus egyház által létrehozott óvoda ugyanis az első óvoda volt Erdélyben. Parádi Ferenc dr. ny. kórházigazgató, az erdélyi mult lelkes búvára, az első erdélyi óvoda alapításáról a következőket mon­dotta: — Az egykori Magyarországon Budapesten alapítottak először óvodát, majd Tolna­megyében. Erdélyben Désen vetődött jel elő­ször a terv, hogy óvodát alapítsanak. Szőts Sámuel dr. vármegyei főorvos, a dési egész­ségügyi intézmények alapitója volt az ügy élharcosa. A kiváló közéleti férfiú kifejtette, hogy az akkori oktatás nem megfelelő. Ki- vénült diákok tanitgattak az időben — in­kább pálcával. — Kezdjük meg már zsenge korban a helyes pedagógiát, a nevelés és szeretet em­beri eszközeivel. mert ez alakíthatja át Erdély társadalmát —r hirdette a haladé szellemű főorvos. Ungvári György erdőmester személyében segítőtársat kapott. Ketten végezték a út­törő munkát, ami nem volt könnyű fel­adat A kérdés eldöntésére egy református és egy megyei óvoda bizottság alakult. Az utóbbi, amelynek 19 tagja volt, úgy dön­tött, hogy semmi szükség sincs óvodára, a két harcos nem adta fel a küzdelmet. Közben megalapították a dési Társalgó-Kört, amely egyesítette a magyar társadalmat a I műveltség s kultúra szellemében s ezzel I Erdélyszerte az. első kaszinók f , egyikének alapját vetették meg. Csatlakozott hozzájuk Mihály Károly dést vezető református lel­kész is. Már hárman voltak. A két „óvoda­bizottság“ egyesült. Híre jött, hogy Zsibón báró Wesselényi Miklós házi-óvodát léte­sített, amely gyönyörű munkát fejt ki. Tolna-megye átirata is hatott, az óvodát figyelmébe ajánlotta a désieknek, mint „jó magyar intézményt“. Albizottság erre már úgy döntött: legyen hát óvoda, Dés város, a megye és a református egyház fenntar­tásában! Az óvoda 1843-ban nyitott kaput. A Rév-utcai Tallos-íéle házat vásárolták meg erre a célra. Mintegy harminc gyer­mekkel nyitotta meg kapuit az uj intéz­mény. A polgárság lelkesen állt az óvoda mellé. Az akkori szokásoknak megfelelően, még fáklyás zenét is akarta rendezni! Szőts dr. és társai arra kérték a lelkes ma­gyarokat, hogy a fáklyák és a zene költ­ségét takarítsák meg s ebből bútorozták be az első erdélyi óvodát! Az óvoda vezetője a legelső magyar ok­leveles óvók egyike: Turbuc Ferenc volt, aki Wesselényi házi óvodáját is alapította. Budapesten végzett ez a hősi erdélyi úttö­rőkre emlékeztet#, lánglelkü nevelő, aki külföldre is elment, hogy minél jobban megismerje feladatait. Budapesten tanári katedra várta, de ő lejött az akkor alig 3000 lakosú Désre, ahol született és haláláig a magyar nevelés szol gálatában serénykedett. Tárcákat, cikkeket irt erdélyi lapokban az óvoda eszméje ér­dekében. Szerepe igy erdélyi s egyetemes magyar jelentőségű. Negyven évig vezette egyfolytában a legelső erdélyi magyar i óvodát! Megjelent ábécés könyve, tanköny- ! vet irt a helyes nevelésről stb. A szabadság- harc után az osztrák uralom sorban bezárta a magyar Iskolákat, Középerdélyben úgy­szólván csak a dési óvoda maradt meg Turbuc Ferenc akkor kiszélesítette a kere­teket és nagyobbakat is tanított — egyet­len helye volt ez akkor a magyar nevelés­nek, 10 éven át! — fejezi be érdekes elbe­szélését Parádi dr. ’ A dési óvoda, az első erdélyi magyar óvoda kultúrtörténeti jelentőségét nem kell bővebben méltatnunk. Világszerte alig is­merték még az uj pedagógiai intézményt, amikor az erdélyi városkában már hivei akadtak... A 100 esztendős erdélyi óvoda ünnepe — magyar ünnep is... Be B*el! je"enfeni » loWsvári el Kolozsvár, jan. 5. Suba Károly dr. tanács­nok a polgármester megbízásából az alábbi felhívást adta ki: „Mindenki, akinek Kolozsvár város terü­letén 1944 január hő 1-én hat hetes kort meghaladott ebe van, köteles a városi Java- dalmí Hivatalnál (Kolozsvár, Száchenyl-tér 6. II. em. 6. sz. szoba) 80 napon be'ül 1C44 január 31-ig sajátkezüleg aláirt lapon beje­lenteni. A bejelentésben fel kell tüntetni az eb korát, ivarát és rendeltetését. írni nem tu­dók a bejelentést szóval is megtehetik. Az, aki a határidő letelte, vagyis 1944 január 31-e után szerez, vagy aki az em’itett idő után választotta el ebét, úgyszintén az az eb-birtokos, aki ezen idő után telepedett le a városban, az elválasztást,"illetőleg a lete­lepedést követő 8 napon belül az eb bejeien- tésére kötelezett. A bejelentés céljaira szükséges űrlapokat a városi Javadalmi Hivatal díjtalanul szol­gáltatja ki. A beje’entés elmulasztása, vagy valótlan adatok bejelentése kihágást képez és pénz- büntetést von maga után. VÁSÁROLJON' BUZAKÖLCSÖN KÖTVÉNYT az ERDÉLYI KERESKEDEI.il DH Rí. I -nál Kolozsvár, Mátyás király tér 33. szám. Január uj fáiéul tanfolyam kexdedik , Folberth Éva gyors- és gépiró isko'ájában Kolozsvár, Kossuth L.-u. 5.. Tel. 18-94. Beiratkozni lehet: 3-ikától d. e. 9—1, d. u. 3—6. Vidékieknek vasúti kedvezmény. Államvizsga. —- Megjutalmaztak Tasnádon egy ucreli, régi munkást. A negyedévszázadnál hosz- szabb időn át ugyanannál a munkaadónál dolgozó érdemes munkások kolozsvári meg- jutalmazásával egyidejűleg Tasnádon U hasonló ünnepség zaj'ott le. Hegyi Mihály 31 éven át egyazon munkahelyen működő villanyszerelőt tüntette ki az iparügyi mi­niszter oklevéllel és pénzadománnyal. Az ünnepségen az iparügyi minisztert Tatay Sándor kolozsvári kamarai titkár képvi­selte, a szilágyvármegyei főispán nevében Nyirjessy Gyula dr. főszolgabíró, a község részéről Oláh Kálmán községi főjegyző je­lent meg. Résztvett az ünnepségen Bereczky József református lelkész is. Az ünnepség után rendezett társas étkezésen Fetser An­tal ipartestületi elnök, Nyirjessy főszolga­bíró, Bereczky református lelkész mondot­tak köszöntőt. — Zsebtolvaj garázdálkodik a kolozsvári társasgépkocsikon. Tormai Márton, Wesse- lényi-utca 23. szám alatti lakos feljelentést tett a rendőrségen ismeretlen tettes ellen, aki a vasúttól a belváros felé robogó tár­sasgépkocsik egyikén kilopta 150 pengőt es személyi iratait tartalmazó pénztárcáját. Ugyanezen a társasgépkocsln lopta el isme­retlen tettes Szöcs Sándor, Vasut-utea 10. Bzám alatti lakos pénztárcáját, 30 pengő készpénzzel és fontos személyi iratokkal. A rendőrség megindította a nyomozást. — A kolozsvári rendőrség hírei. Három­ezer pengő értékű fehérneműt loptak el Ja­kab Bernátné, Krizbai-utca 13- szám alatti lakostól. Az ismeretlen tettes betörés utján követte el a lopást, majd felfeszitette a-szek­rényeket s ellopott 13 lepedőt, *9 párnahu­zatot, 0 damaszt abroszt és többszáz pengő értékű női fehérneműt Is. A rendőrség nyo­mozást indított az ügyben. — Gates László 50 éves napszámos, Békás-telepi lakos laká­sán hirtelen meghalt. A rendőrség elren­delte a holttest fe’boncolását. — Megjelent a „Magyar Szarnyak“ újévi száma. Immár hetedik évfolyamába lép számával a magyar nemzeti repülésügy reprezentativ folyóirata, amely Jánosy Ist­ván kitűnő szerkesztésében nem csak a ma­gyar repülötársadalom, hanem a repülés iránt érdeklődő nagyközönség kedvelt lapja is. Az újévi vezércikket Ember Sándor dr., a Horthy Miklós Nemzeti Repülő Alap el­nöke irta. Bisits Tibor alezredes a légihá- boru krónikáját foglalja össze. Rendkívül érdekes harptéri élményeket találunk a lap­ban magyar pilóták torából. A cikkek le- bilincselően érdekfeszitő stílusban mondják el légierőnk hős pilótáinak nagyszerű har­cait. Sportrepülő kérdésekben is állást fog­lal a lap, főleg a hármashatárhegyi repülő­térrel kapcsolatban. Udvardy Jenő alezre­des a világ repülöhireit közli, Dési Frigyes repülő Időjelzési kérdésekkel foglalkozik „Barango’ás a légkör birodalmában“ cim- mel. Nagy Béla százados regényét folytatá­sokban közli a folyóirat. Vitéz Járomy Ár­pád az ifjúsághoz ir cikksorozatot. Nagy Ernő repülőgépfegyverzeti kérdésekről ad közre rendkívül érdekes adatokat. Képes- o’dalak, sok érdekes cikk egészítik ki a lap tartalmát. Ebben a számban közli a Ma­gyar Szárnyak a Horthy 'Miklós Repülő A’ap ezerpengös fényképpályázatának rész­letes feltételeit is. A Magyar Szárnyak leg­újabb számának ára 1 pengő. Mutatvány- számot kívánatra a kiadóhivatal küld. (VII., Király-u. 93.) — Külföldre szökött egy közöldratbaml- sitás miatt elitéit görögke’etl lelkész. Tudó­tónk jelenti: Báján Oktávián alsól'osvai gö­rögkeleti le’készt közokirathamisitásért a dési törvényszék 8 havi fogházra Ítélte. Az Ítéletet a kolozsvári Ítélőtábla két évre emelte fel. Most érkezett le Désre a buda­pesti Kúria Ítélete. A legfelsőbb magyar biróság az első két ité’et megsemmisítésé­vel fé’évre Ítélte a lelkészt. Báján egyéb­ként időközben külföldre szökött az ország­ból. * Árverési M.detmény. Fksz. 2746/1943. Pk. 32.601/1943. Horváth György javára 730 P töke és jár. erejéig foganatosított ki­elégítési végrehajtás elka'mával lefoglalt 3135 P becsértékü ingókra a kolozsvári kir. járásbíróság fenti számú végzése folytán az árverést elrendelem és ennek Nádaspapfal- ván, 48. sz. alatt leendő megtartására ha­táridőül 1944 január 10. napjának d. u. 2 óráját tűzöm ki. Elárverezek: ökörbivalyo- í kát, üszőt, ökörszekeret, padládát, kasztent, I párnákat, ágyteritöt, disztányérokat kész- pénzfizetés mellett, legalább a becsélték I kétharmad részéért. Kolozsvár, 1943 decem- j bér hó 9. Szabó Albert kir. bír. végrehajtó.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom