Keleti Ujság, 1944. január (27. évfolyam, 1-24. szám)
1944-01-29 / 23. szám
KtlETIÜJSPCG t 4 1944. JANUAR 2». [26% Szociális ton I ol yam o I rendez o Vüriíslíereszt A háború befejeztével bizonyossággal lehet számítani arra. hogy a szociális problémák megsokszorozódnak, olyannyira, hogy fokozottabb mértékben lesz szükség a társadalmi szervek segítségére, mint a hatósági munka kiegészítőjére. Ezért a Magyar Vöröskereszt elhatározta, hogy megyei válaszmányai és városi fiókjai kiküldöttei részére, kellő számú jelentkező esetén. (944. február 20-i kezdettel, Budapesten négyhónapos szociális tanfolyamot reu- dez Ez a tanfolyam módot nyújt a kiküldötteknek arra, hogy' eddigi társad rím MXoaMrftjukáv elméletileg is alátámasszák, a fővárosi szociális intézményeket megismerjék s az itt szerzett tapasztalatokat a speciális helyi viszonyokhoz alkalmazva, munkájukat hatékonyabbá tegyek. A tanfolyam rendezésének költségeit a Magyar Vöröskereszt központja teljes egészében vállalja, azonban a négyhónapos Budapesten tartózkodás költségeit magUK.i&k a résztvevőknek kell blztosltanioK. A tanfolyamra való felvétel feltétjeire (keresztény leszármazás: érettségi, vagyamnak megfelelő előképzettség; 24—35 év közötti életkor, stb ), valamint a legszükségesebb tudnivalókra vonatkozólag a Magyar Vöröskereszt kolozsvári fiókja (Farkas-u. «1 készséggel áll az érdeklődők rendelkezésére. A felvételi kérvények beküldési határideje február 5. I kolozsvári Népművelési Bizotlsá Fofiifondozó Munkaközösségének vasárnapi munkarendje X. Az Erdélyi' Fárt Kalotaszegi Népi Csoport.iában (Farkas-utca 7. sz.) alatt Dó- ezyné Herdt Árnál beszél a Kalotaszegi Asszonyról utána kalotaszegi táncok, d. u. 4—8-ig. 2. A Siekeiv Alkalmazottak Egyesületébe» (Kötö-i*tca lő. sz.) dr, Bernád Ágoston CBikszékröl beszél, csíki képeket vetít Vámn- **er Géza tanár, d, u. 5—8-ig, S. A Székiek csoportjában Bereczky Sándor lelkész Szék községről beszél a Posta- kert-utoai ieventeotthonban, d. u. 4—8-ig. 4. A nemzetiségi vidékről jövő falusiaknak «*» % délerdélyi menekült lalusiaknak Szotyory József ipariskolai tanár Erdélyről beszél. Népi játékokat Szász János unit. teológus tanít a Horthy Miklós-ut 52. sz. alatti állami népiskolában. í. A Katalin Körben a főtéri plébánián Haha főtiszte’endő a család egységéről beszél, d. u. 5—7-ig. 8. A Mártó Körben Fidél atya lelki oktatásban részesíti a leányokat. 7. A Lídia Körben a ref. leányoknak a Farkas-utca 21. sz. alatt bibliaóra után próba lesz a Bükkusi fonóból. 8. A Hidelvei Ref. Falusi Körnek d. u. 4—6-ig van összejövetele a Horthy Miklós- ut 52. sz. a'att. Február 2-án délután: A Kalotaszegi Népi Csoportnak Magyar- tenesiől Nemes Dezső lelkész beszél, utána népi játékokat tanít Dobos László. A Székely Alkalmazottak Egyesületében Marosszékiö! beszél dr. Tavaszy Sándor ref. piispökhclyetles Népművelési felügyelettel megbízott tanár. „Kincsem ' a világ legfőbb versenylova, amelyet sohasem tudlak legyőzni Kétszázezer forintot nyert három esztendő alatt a magyar csodaparipa Kolozsvár, január 28. Szürkén csillogó téli köd páráilik a Szent Mihály-templom körül, amelyik mint valami magasba intő mutatóujj emelkedik a párák fölé. A járókelők feltúrt gallérral sietnek a dolguk után. Itt benn a kávéházban azonban jó meleg van. Ez a délutáni szertartások ideje. A pincérek csillogó fémtálcán hordozzák a feketét s az újságok zörgése és a halk beszéd zsongása betölt mindent. Az öregur, aki összehúzott szemmel ül az ablak mellett és kibámul a ködbe, nagyon finom és törékeny jelenség. A keze olyan, mintha elefántcsontból faragta volna kétezer évvel ezelőtt egy kínai szobrász, a hangjában pedig régi boroktól ízes. Hajszálvékony aranyláncon monoklit visel s ezt most szórakozottan pörgeti ujjai között. Talán ezzel akarja leplezni, mennyire vendégnek és Idegennek érzi magát hangos, izgatott világunkban. Annái azonban sokkal fegyelmezettebb, hogy ezt ki is mutassa. Csak éppen sóhajt egy kurtát, szomorúan és lemondóan. — Tudja, most arról szeretuék beszélni, hogy milyen pompás volt az, amikor hófehér lipicaiak vontatták a fogatokat a Stefánián. Dehát ma már erről nem lehet szólni, mert a fiatalok gúnyosan összemosolyognak az ember háta mögött és azt suttogják: „vén szamár". A nagyon finom és előkelő öregur belenézett a csészéjéből felszálló párába. — Pedig higyje el. sok szép volt a múltban. Amikor még nem az izgatta az embereket, hogy mit mond a mai hadijelentés. Emlékszem azokra az időkre, amikor az volt a legfontosabb, hogy mit csinál a „Kincsem". . ■— Kincsem? Nem értem. — Hát persze. Maga fiatalember. Semmit sem tudhat a Kincsemről. — Bizony nem nagyon. — „Kincsem“ minden Idők legnagyobb versenyparipája volt. Soha le nem győzték, pedig Európa minden nagy versenyén indult. Dehát ez nem érdekli a fiatalokat. — Dehogynem! Mesélje el. A nagyon finom és jómodoru öregur hálásan nézett rám. Mert hiszen az öregek legnagyobb öröme az emlékezés. Beszélni kezdett: — fin magam mint egészen fiatal gyerek láttam csak Kincsemet, fidesapám azonban nagy tuifrajongó volt s rengeteget beszélt róla. Valósággal fanatikusa volt a .Kincsemének, minden sort, amit erről a csoda- paripáról leírtak, összegyűjtötte, sőt angliai versenyzése alkalmával el is kisérte. Tőle hallottam mindazt, amit itt most elmondok. — 1874-ben Blaskovich Ernő tápiószentmártonl ménesében egy sötétsárga kanca született. A csikó apja a hatvanas évek hires versenylova, „Cambuscan“ volt s anyja .,Watemymph« is dljnyerő volt. „Kincsem “-et együtt nevelték a ménes többi cslkajával. Semmi különöset sem fedeztek fel rajta. Ott ugrándozott és legelészett s ügyet sem vetettek rá. Orczy báró, maga is nagy lószakértő, meg akarta ugyan vásárolni a tápiószentmártoni ménes csikóanyagát, de végül mégis letett a vásárról. — A következő évben már suttogni kezdtek arról, hogy Blaskovich Ernő ménesében egy csodálatos képességű csikót nevelnek. Dehát ilyen suttogást gyakran lehet hallani a versenyistállók körül. Elekor „Kincsem" már tréningben volt Róbert Heap gödi telepén. A tréner napról-napra nagyobb lelkesedéssel látta, hogy a csikó szédületes iram ban fejlődik. Tréningpártnereit játszva győzi le s fáradhatatlanul birja a munkát — Ilyen ló még nem volt versenypályán — mondta a szófukar. mogorva tréner Blaskovichnak, aki nap-nap után kijárt a pályára. —- Meglátja, ez a „Kincsem“ majd sorra nyeri a versenyeket, Róbert Hesp nem is csalódott, l&lú-ban a berlini Criterium-ban jelent meg először versenypályán „Kincsem“. Valósággal „lelépte“ ellenfeleit. Ezután hetek, sőt gyak ran napok alatt fényes győzelmeket aratott Hannoverben, Hamburgban, Doberanban, Frankfurtban, Baden-Badenben. Ezután hazahozták magyar földre. Itt játszva nyei Sopronban, Budapesten, majd Becsben és Prágában képpesztette el a versenylátogatókat. — Ekkor mái legendás híre volt; tiz versenyen indult s tízszer győzött. Közben pedig nem otthon pihent megszokott boxá- ban, hanem rozoga, kezdetleges vasúti kocsikban. — A következő esztendő is szakadatlan diadalut volt. Egy felülmúlhatatlan magyar paripa indult tizenhét versenyen és tizenhétszer győzött. Az osztrák derbyt sétálva nyeri. Három nap múlva a bécsi Trial Stakes-t, majd újabb három nap muiva a bécsi Császár-dijat. Ezután végíg-veri az összes klasszisa európai versentftovakai, ősszel megcsinálj», azt a tréfát, hogy negyvennyolc• órán belül megnyeri a két prágai Császárdijat. — Az összes szakértők afti man Iták, hogy a két évi szakadatlan diadaisorozaLai végétért ennek a csodálatos lónak a karrierje. Hát, a szakértők ezúttal téved'ék ..Kincsem“ négyesztendős korában le diadalt diadalra halmozott.. A csodakanca, csak amúgy előjátékként végigsétált néhány nagy versenyt, majd kivitték Angliába, hogy Goodwood Cup-bcn megmérkőzzék <t legjobb angol telivére,kkz‘. Blaskovich határtalanul hízott a ,JCinésem“-ben és néni is csalódott. A tribünök tele voltak az angol turflá- togatók tömegével. „Kincsem“ nagy híre mindenünnen idecsöditetté a sportrajóugó- kat. Látni akarták a legjobb angol versenylovak és , Kincsem“ küzdelmét. Küxdelemmm» *» MMhtrde «Aşja m Jo lízletmemetneu. legyezzünk búzakötvényt SZÖVETSÉG Gazdasági és Hitelszövetkezetek Központiénál Kolozsvár, Deák Ferenou. 9. sz. ről alig lehetett szó. A magyar esodaparipa úgy faképnél hagyta ellenfeleit, ahogy akarta. A szélvészgyorsaságu .JCincsem“- nek egyszerűen nem volt ellenfelei — Angliában elhallgattak a kételkedő hangok. Nem volt több vita. „Kincsem" versenyeredményével bebizonyította, hogy utőlérhetétién Hazatértében, egy kis kitérővel ellátogat Deauville-be, ahol megnyerte a francia Grand Prix-t. Innen Ba- den-Badenbe vitték. A sok utazás és versenyzés következtében ekkor már bizonyos fáradtság volt észrevehető ,JCincsem“ mozgásában. Blaskovich azonban mégis elindította kora egyik legkiválóbb versenylova, s Prince Giles I. ellen. „Kincsem“ és a szívós német mén élethaJál-harcot vívott. A küzdelem holtversennyel végződött... Feltették a kérdést: most ml történjék? Osztozzanak a díjon, vagy pedig álljanak ki még egyszer döntő küzdelemre. Blaskovich nagyon szerette a lovát, de keméüy, elszánt sportember volt: nem ismert alkut! Alig két órával később ismét ott dtít a pályán az erős német mén és a vékony magyar kanca. „Kincsem“ pedig megmutatta, hogy mit tud. öt hosszal, könnyé» verte ellen felét s ezzel továbbra is megőrizte verhe- tetlenségének nimbuszát. Még abban a* esztendőben megnyert három-négy versenyt s a tulajdonos usrv határozott, hogy a teljesen egészséges kancát még egy esztendeig versenyezteti. Kincsem utolsó veraeiuyévébon fölényesen győzött néhány versenyen, majd a baden- badeni nagydijban végigküzdötte élete legnagyobb harcát. Ez & verseny legizgalmasabb fejezete „Kincsem" diadalut jáuak Lovasa: Madden, aki negyvenkétszer vezette győz .lemre a lovat, felmondott és Németországba szerződött. A baden-badeni nagydijban a Kérhet derbynyerö Künstlerint lovagolta s nagyban fogadkozott, hogy a pompás német paripával megfogja verni Kincsemet, akinek minden gyöngéjét ismeri. „Kincsem" uj lovasával is baj volt. Eddig 12 versenyben pompásan lovagolta a csodakancát, most azonban alig egy-két nappal a baden-badeni verseny előtt gyanús tárgyalásokba kezdett az egyik ellenféllel. Kincsemé trénere erre gyanút fogott s az utolsó pillanatban egy másik lovast, Busbyt ültette a csodáló nyergébe. Madden, Kincsem egykori lovasa már-már győztesnek látszott. „Kincsem" idegesen mozgott az ismerétlen lovassal. Az utolsó pillanatban azonban Busby az ostorához kapott a „Kincsen»“, szinte önmagát felülmúlva, lassan előrenyomult. Madden véresre sarkantyuzta a német paripát s csak úgy csépelte az ostorával, de nem tudott segíteni. ,jKincsem" feje mind előbbre jutott s végül háromnegyed hosszal verte meg ellenfelét. Most sem tudták legyőzni. — 1873 őszén futotta utolsó versenyét es ismét győzött, ezúttal ötvennegyedszer. Azóta hat é-s fél évtized telt el, de még nem akadt olyan telivér, amelyik megközelithet- te volna „Kincsem“ csúcseredményét, ösz- szesen hat tiszteletdijat és több mint kétszázezer forintot nyert. — Ezzel ért véget kincsem" pályafutása. Utód^ közül egyik sem érte utói, sőt még meg sem közelítette az ő eredményeit. Csontvázát ott állították fel az Állatorvosi Főiskolán, mig patáit, mint emléktárgyat a Blaskovich-család őrzi kegyelettel. — A híre pedig? Lám. a világ leghíresebb versenylovának történetét már nagyon kevesen tudják. Dehát a világ majdnem minden dolgával igy van ez, nemcsak egy versenyparipával. Mi, magyarok azonban büszkék lehetünk arra, hogy minden idői legcsodálatosabb, legendás hírű versenylova magyar földön nevelkedett s a magyar ló tenyésztés amúgy is nagy hírét öregbítette . /»• »V
