Keleti Ujság, 1944. január (27. évfolyam, 1-24. szám)

1944-01-27 / 21. szám

V hogy a német had vezetőségnek különleges tervei vannak az orosz offenziva felfogására Berlinben azzal számolnak, ■■BnBaonHBHBSBnB mmwmzssssmsmáaBm&nmm'-mmEmEwsEm Cstííöríöte 1944. január 27 fillér Ara ELŐFIZETÉSI AKAR: 1 BÓRA 4.30, NE­GYED ÉVRE 12.40, FÉL ÉVRE 24.80, EGÉSZ ÉVRE 49.60 PENGŐ. — POSTATAKARÉK- PÉNZTARI CSEKKSZÁMLA SZAMA 72148. SZERKESZTŐSÉG, KIADÓHIVATAL ÉS NYOMDA: KOLOZSVÁR, BRASSAI-U. 7. TELEFON: 15-08. — POSTAFIÓK: 71. SZ. KÉZIRATOKAT NEM ADUNK VISSZA Zsazskovnál a németek mélyen betörtek az orosz állásokba - 328 páncélost vesztett a Szovjet kedden Eden és Molotov feltiinéstkeitő nyilatkozatai a lengyel kérdésben Anglia gazdasági megtorlásokkal fenyegette meg Spanyolországot Megszakadtak Argentina és a tengelyhatalmak diplomáciai kapcsolatai Argentína allasfoglalasaról ellentmondó hírek érkeztek az utóbbi hu- saonnégy órában. Ismeretes, hogy az angol­szász államok a legnagyobb gazdasági és politikai nyomást gyakorolják erre a dél- amerikai államra, amely eddig következete­sen szembeszállt Washington akaratával és nem volt hajlandó megszakítani kapcsola­tait Németországgal és szövetségeseivel. Legutóbb híre járt annak, hogy az Egyesült Államok általános gazdasági zárlat alá akarják venni Argentínát. A brit híriroda niontevideói jelentése sze­rint Gilbert argentin külügyminiszter állító­lag közölte volna a külföldi diplomatákkal, hogy kormánya megszakítja a kapcsolatot a tengelyállamokkal. Megelőzően az angol és amerikai nagykövet az argentin külügymi­nisztériumban járt és ott kormányuk nevé­ben előterjesztéseket tett. A brit híriroda értesülésére cáfolat ér­kezett Tokióból. A japán kormány sajtótá­jékoztatója szerdán délelőtt a külföldi tudó­sítók előtt szándékos zavartkeltésnek minő­sítette ezt a Montevideóból és Santiagóból terjesztett hirt. Az angolok és amerikaiak ugyan mindinkább igyekeznek fokozni a nyomást a néhány megmaradt semleges ál­lamra — mondotta a japán sajtótájékoztató .— mert a háborús események nem folynak éppen kívánságuk szerint és szeretnék még jobban megnövelni a mellettük álló tábort. Mégis várható, hogy Argentína mint utolsó mentsvár, — akár a legutóbbi háborúban is, semleges marad, — bármilyen heves nyo­mást fejtenek is ki a szövetségesek. A japán részről érkezett cáfolatot alátá­masztja az a tény is, hogy Argentína köz­társasági elnöke kedden este országa népé­hez Intézett rádióbeszédében egy szóval sem említette a Németországgal és szövetsége­seivel való diplomáciai kapcsolatok megsza­kítását. Beszéde legnagyobb részében a sanjuani földrengésről emlékezett meg s ezenkívül élesen elítélte a kommunisták te­vékenységét. Egy másik Buenos-Ayres-i je- lfentés azt közli, hogy Gilbert külügyminisz­ter erélyes rendszabályokat jelentett be a kémkedés megakadályozására s hangoztatta, hogy lehetetlenné tesz minden olyan Intéz­kedést, amely a nemzet önállóságát és mél­tóságát csorbítaná. Kilátásba helyezte, hogy részletesen tájékoztatni fogja az argentin közvéleményt a kémkedésekkel kapcsolatos eddigi nyomozás eredményeiről. A kormány — fejezte be nyilatkozatát — nem tűrheti, hogy négy vagy öt zavarosfejü ember meg­hamisítsa az Igazi nemzeti érzést. A másik a maga lábán járni akaró dél­amerikai állammal Bolíviával szemben wa­shingtoni parancsra tett diplomáciai lépések száma kettővel szaporodott. A chilei és a mexikói kormány közölte, hogy nem ismeri el a bolíviai kormányt. * PORTUGÁLIÁBAN ÉS SPANYOLOR­SZÁGBAN nagy feltűnést és megdöbbenést keltettek azok az angolszász igények, ame­lyeket ezzel a két semleges állammal szem­ben újabban támasztanak és amelyeknek határozott és éles kifejezést adott a „Tune- cimü amerikai folyóirat. A „Time“ azt írja, hogy az amerikai kívánságok Portugáliá­val szemben egyáltalán nem korlátozódnak az Azorl-szigeiekre és Salazarnak, bár­mennyire Is önálló politikát akar folytatni, bele kell törődnie abba, hogy angolszász tá­maszpontok létesüljenek Mozamblqueban, Angolában és a Zöldfoki-szigeteken. Hama­rosan eljöhet az a pillanat — mondja a to­vábbiakban az amerikai lap cikke — ami­kor az Egyesült-Államoknak tovább kel fejlesztenie afrikai és Atlanti-óceáni tá­maszpont rendszerét. Sót az Is lenetseges, hogy az angol és amerikai haderők egy na­pon kénytelenek lesznek Portugálián és Spanyolországon át betörni az európai erődbe. Az ibériai félsziget államai egy Ilyen esetben, a „Time“ fejtegetései szerint, nem hivatkozhatok az Atlanti-okmányra, sem az Egyesült-Államokkal való barátsá­gára, mert egy ilyen hadművelet — s most igazi amerikai érvelés következik — telje­sen törvényes és jogos lenne, tekintette: arra, hogy igy megtakarítaná más, esetleg rendkívül véres partraszállási hadműveletek kockázatát. * A „PRAVDA“-NAK, Moszkva félhivata­los lapjának ismert kairói távirata, amely angol-német béketárgyalásokról vélt tudni, amint a MTI Isztanbulból jelenti, renttkivu- mély hatást gyakorolt magában a Szovjet­unióban. Ez magától értetődő. A „TTavui. a kommunista párt lapja, Szovjetoroszor- szágban sokmillió ember olvassa, főként a meggyöződéses kommunisták s valameny- nyien vakon hiszik, amit az Újságjuk irt. Elképzelhető, hogy az orosz tömegekben, amelyek a háború következtében óriási nél­külözésben élnek és türelmetlenül várják a moszkvai és teheráni közleményben olyan nyomatékosan megígért második harcteret, milyen kellemetlen hatást válthatott ki a kairói hír. Nagyon figyelemreméltó az a tény, hogy a moszkvai kormány a közle­mény ldadása előtt nyilvánvalóan teljesen tisztában volt, hogy a bizalmatlanságnak óriási hullámát fogja kiváltani a szövetsé­gesek iránt a Szovjetben s nyilvánvalóan ilyen értelemben szándékai Is voltak a „Pravda“ cikkével. A hatást az angolszász részről kiadott cáfolatok sem tudták enyhí­teni, mert azokat a szovjet lapok minden megjegyzés nélkül közölték. * AZ EURÓPÁT FENYEGETŐ BOLSE­VISTA VESZEDELEMMEL foglalkozott a délafrikai unió parlamentjében Maian, az ellenzék vezére. Beszédében mindenekelőtt azt követelte, hogy a délafrikai állam tel­jesen függetlenítse magát Nagybritanniá­töl, azután pedig észszerű föltételek mellett kössön békét Németországgal és szövetsé­geseivel. Az igazi béke feltétele — mon­dotta többek között — az, hogy olyan ál­lamokat, mint Németország, Olaszország, Lengyelország, a Balti-államok vagy Finn­ország, amelyek bástyaként állanak a kom- murisf. áradattal szemben, semmiféle szempontból nem volna észszerű felaprózni, vagy éppen megsemmisíteni. Ellenkezőleg, ez az európai civilizáció pusztulását vonná maga után. Smuts miniszterelnök válaszában igyeke­zett védelmébe venni a szovjetet. Azt állí­totta, hogy a szovjet nagy változáson ment át és most már inkább nemzeti és imperia­lista állam. Szerinte a szovjet arculata csu­dálatos módon megváltozott. Mindazonáltal — tette hozzá — az Egyesült Al.amok hely­zete erősebb a szovjeténél. Ismeretes ugyan Is, hogy Smuts politikája már inkább Wa­shingtonra támaszkodik, mint Londonra. Beszéde további részében kijelentette, hogy Londonban tett híres és annyi port felka­vart nyilatkozata magánvéleményét fejezte ki és azt nem beszélte meg előbb Churchillel. Smuts ezután megismételte a londoni nyi­latkozat néhány tételét, többek között azt a gondolatát, hogy a nyugateurópai kisálla­moknak — amelyek tehát szerinte nem es­nek a szovjet érdekkörbe — Nagybritanniá- val kell államszövetséget létesíteniük. Ezen­kívül uj népszövetséget hirdetett és azt, hogy „a szövetségeseknek a háború után rendőri szolgálatot kell ellátniok a béke biz­tosítása érdekében, de amellett baráti kezet kell mégis nyujtaniok a német népnek.“ Bolsevizmus elleni cseh liga alakult va­sárnap Prágában. Az alakuló ülésen meg­jelentek a cseh tudományos, társadalmi és gazdasági élet vezetői s megválasztották a liga vezetőségét. Az elhangzott beszédek egyértelműen rámutattak arra, hogy milyen veszedelmet jelentene a bolsevista áradat Európára, ha a német ellenállás megtörne s a szovjet csapatok eláraszthatnák a kö­zép- és délkelet európai államokat. A liga felhívást Intézett a cseh néphez és ebben hangoztatja, hogy minden erőnek össze kell fogni a veszedelem elhárítására. * A LENGYEL KÉRDÉSRŐL figyelemre­méltó nyilatkozatok hangzottak el a leg­utóbbi órákban. Az angol alsóház szerdal ülésén Eden kül­ügyminiszter Lengyelországra vonatkozó kérdésekre válaszolva kijelentette, hogy az angol kormány magatartása a határkérdé­sekben nem változott. ' Egy kérdésre Eden válaszában ezeket mondotta: A miniszterelnök nyilatkozata, amelyre Pickthorn képviselő hivatkozott, szószerint igy hangzik: A mostani háború kitörése óta egyetlen pillanatig sem helyez­kedtünk arra az álláspontra, hogy a külön­böző országok területi összetételén semmit sem lehet változtatni. Másrészt, nincs szán* dákunkban a háború alatt elismerni bármi­lyen területi változást, kivéve, ha ezek a változások az érdekelt felek beleegyezésével és jószántából jönnek létre.“ — Az a jegyzék, amelyet az orosz-len­gyel egyezmény aláírása után Slkorszkl tá­bornokhoz intéztem, '— folytatta Eden — igy hangzott: „A brit kormány nem ismer el semmiféle olyan területi változást, amely 1939 augusztus óta Lengyelországban tör­tént.“ A helyzet tehát változatlan. — A brit kormány — mondotta végül Eden — természetesen magáévá tette az Atlantic Charta elveit. Bdent ezután kérték, állapítsa meg, hogy Churchill nyilatkozata nem vonatkozott a szövetséges területekre. Eden erre kijelen­tette: — Nem hiszem, hogy a nyilatkozat bár­miféle félreértésre ad okot. Az ellenséges területekre vonatkozóan a már közölt fel­tétel érvényes: Feltétel nélküli megadás. Ezután az Oroszország és Lengyelország közötti Curzon-vonaról intéztek kérdést Bdenhez. A külügyminiszter kijelentette, hogy az 1919 és 1939 közötti brit külpoliti­kát szemléltető okmányok közzétételének kérdését most tanulmányozzák és vélemé­nye szerint nyilatkozhatik is arról. A másik fontos nyilatkozatot a „Neue Zürcher Zeitung“ londoni levelezője szerint Molotov szovjet külügyi népbiztos tette Harrymann amerikai nagykövet előtt. Mo­lotov állítólag a kővetkező három pontot emelte ki: 1. A Corzon-vonal nem kiegyezés, hanem Oroszország komoly engedménye Lengyel- ország részére. 2. Oroszország nem szándékszik lengye- ellenkormányt felállítani. 3. Moszkva nem emel kifogást a mostani lengyel kormányfő ellen. Molotov e nyilatkozatát angol körökben úttörőnek tekintik. Ugylátszik, hogy bizo­nyos lehetőségeket nyújt az összetűzés elsi­mítására. * 328 SZOVJET PÁNCÉLOST SEMMISÍ­TETTEK MEG a németek kedden a szov­jet arcvonalon. Ebből 203 esik a Zsazskov- Pograbiscsei arcvonal-szakaszra, ahol a né­met csapatok erélyes ellenakcióba kezdtek, áttörték az ellenséges állásokat és mélyen azokon túl nyomultak előre. A német táma­dás további alakulásáról közelebbi részletek még nincsenek. Északon viszont a szovjet folytatja teljes erővel áttörési kísérleteit. Mindenáron ki akarja kényszeriteni az utat a Balti-álla­mok felé. A jelentések szerint Itt még a küzdelem hevességének fokozására lehet számítani. Német katonai magyarázók, amint a „Neue Zürcher Zeitung" berlini le­velezője közli, elismerik a szovjet támadás kezdeti sikereit, de hangsúlyozzák, hogy

Next

/
Oldalképek
Tartalom