Keleti Ujság, 1944. január (27. évfolyam, 1-24. szám)
1944-01-23 / 18. szám
KtitnÜJSXG 4 1944. JANUÁR 23. 24 ÓRA legérdekesebb hírei WASHINGTON: SUmson amerikai hadügyminiszter nemrégiben az amerikai véderő december 23-ig szenvedett veszteségeit hivatalosan 105.220 emberben jelölte meg. Ebből 16.831 elesett, 38.916 megsebesült, 24067 eltiint és 25.715 biztos tudomás szerint fogságba esett- Tekintettel a súlyos veszteségekre, amelyeket az amerikaiak Tunisz, Szicília és Délolaszország csataterein, valamint a Csendes-tengeren a német és japán véderővel szemben vesztettek, önként kínálkozik az a benyomás, hogy a hir adatai legalábbis erősen átfésültek. HANNOVER: Hannover közelében vasúti szerencsétlenség történt. A szerencsétlenség következtében 3 ember életét vesztette, ezenkívül többen súlyos, többen köny- nyebb sérüléseket szenvedtek. BUENOS-AYRES: A Cordillerakban lévő San Juan romjait átlag három óránként továbbra is kisebb földlökések renditik meg. Pénteken reggel és délután rövid, de különösen heves földmozgások okoztak rémületet. A földrengéssel sújtott lakosság érdekében megindult segítés az illetékes hatóságok vezetésével tovább folyik. Eddig 37 000 embert oltottak be tifusz ellen. Egyéb intézkedések is vannak a járvány leküzdésére. Állandóan nagyobb ételmiszer- szállitmányok érkeznek. Az argentin fővárosba is több mint ezer menekült és sebesült érkezett. San Juan kiürítése nehézkesen halad, mert igen sok ember vonakodik elhagyni otthonának romjait. Egyelőre nem lehetett megvalósítani azt a tervet, hogy a város néhány bfomlással fenyegető épületét a katonaság felrobbantsaNEW YORK: Az angol híriroda ne vyorki jelentése szerint Buenos-Ayresben közzétették, hogy a trinidadi brit hatóságok letartóztatták Alberti Helmuthot, Argentína kormányzóját. Kémkedéssel vádolják- Az amerikai rádiók megszakították műsorukat, hogy közöljék ezt a hirt, amely nagy feltűnést keltett az Egyesült Államokban. MELBOURNE: A ,,Times'^ melbournei közlése szerint az ausztráliai erdő- és legelőtüz, amint az ausztráliai Yikioria-állain hivatalos segély- bizottsága megállapította, több mint ötmillió fontstertuig kárt okozott. Elpusztult 750 ház, egymillió juh, ötvenezer szarvasmarha, ezer ló, ezer sertés, kétszázezer baromfi, ötezer méiikaptár, Ausztrália termékeny mezőgazda- sági területéből körülbelül egymillió acre nagyságú terület hosszú időre terméketlenné vált. Ilyen súlyos erdő- és legelőtüzre Ausztráliában még nem volt példa. PARIS: Közép]ranciaországban nemrégiben gazdát cserélt a Loire egyik mellékfolyójának egy szigetecskéje, amelynek az a nevezetessége, hogy csak a térképen található, a valóságban azonban sehol sincs. A kisterjedelmű szigetet a folyó egyik áradása már évtizedekkel ezelőtt magával ragadta és ma már csak a környék legöregebb lakosai emlékeznek rája. A sziget eredetileg egy. partmenti földbirtokhoz tartozott és a tulajdonos elfelejtette a változást a telekkönyvi hatóságoknak bejelenteni. Amikor a birtok a napokban gazdát cserélt, névlegesen a sziget is benne szerepelt tehát az átadásra kerülő földek között és majd az uj tulajdonos indítja meg a szükséges eljárást a törlés végett. KOPPENHÁGA: A dániai Aarhaus városban Waldemar lokálisén kereskedő családjában most szökteti a harmadik gyerek Mind a három gyerek egy-egy évi időközben az évnek pontosan ugyanazon a napján és ugyanabban az órájában jött világra, születésnapjukat tehát valamennyien ugyanazon a napon ünnepük, DES: Szék szolnokdobokamegyei nagyközség legutóbbi rendkívüli közgyűlésén Kodály Zoltánt és Paulini Bélát a népművészetek országosan való újjáélesztése és ápolása terén szerzett érdemeiért díszpolgárrá választotta. A díszpolgári oklevelek női kézimunkával Szék községben készülnek s azokat az elöljáróság a közeljövőben adja át. PÉNZÉT ŰRZI. ÉRTÉKÉT BIZTOSÍTJA American Century? Kínéit érdekében harcol az amerikai katona? A Liberty“ cimü amerikai folyóirat Írja, hogy az amerikai újoncok között 750.000 analfabéta jelentkezett, akiket éppen úgy besoroztak az amerikai haderő kötelékeibe, mintha az említett szépséghiba nélkül jelentkeztek volna. A hadvezetöség külön katonai ábc-t bocsájtott ki Írást nem tudó katonák részére, ezeknek a derék boyoknak azonban legkisebb gondjuk is nagyobb annál, mintsem — most tanuljanak meg irni- olvasni. Ilyen adatok hallatára már nem lepődik meg az európai gondolkodó ember, csupán felteszi magának a kérdést: olyan hadsereg, amelyben háromnegyedmillió teljesen műveletlen ember teljesít szolgálatot, mennyiben szerzett jogcímet ahhoz, hogy az ameriká- nizmus szellemében szervezze meg a XX. századot ? Knox tengerészeti miniszter egyik legutóbbi nyilatkozatában Így szól: Még nem következett be semilyen olyan ok. amely Nérne'orszag összeomlásához vezethetett volna. A győzelemre még sokat kell várni és nincs semmi kétség abban, hogy Amerika győzelme rendkívül drága mi^atság lesz “ Fgy másik nyilatkozata így hangzik: „Japánnak nem érdeke, hogy most még minden erejét bevesse ellenünk!“ így nyilatkozik az az államférflu, aki, — hiszen mindnyájan emlékezünk még — Japánt 90 nap alatt akarta leverni s akinek minden mostani feladata abban merül ki, hogyan lehet az USA haditengerészetének súlyos veszteségeit a békére vágyó nép előtt eltitkolni? AMERIKA GAZDAG — EUROPA SZEGÉNY Ami a frontokon történik, túlságosan nem hatja meg az amerikai átlagembert, aki az előző választásoknál talán éppen azért szavazott Rooseveltre, mert a „president“ arról biztosította az amerikai népet, hogy továbbra is a békét kívánja fenntartani. Ezzel szemben a valóságban — engedve a milliárdos trösztök és konszernek, az amerikai pénzmágnások kívánságának — az első kínálkozó alkalmat megragadva, belépett a háborúba. Roosevelt minden évben többet és többet követel Amerika adózó népétöl, a költségvetés csillagászati számokkal dobálózik s az egyszerű munkás- ember hiába adja fel a nagy kérdést, miért, ki ellen lépett be a világ egyik leggazdagabb állama a háborúba, feleletet senkitől sem kap. Amerikában hatalmas, lakatlan területek, ezidelg még fel sem kutatott és ki nem használt értékek állanak a vállalkozók rendelkezésére, erdők, ércekben gazdag hegyek, minden, ami a technika segítségével kihasználható és hasznosítható. Európa szapora népei sűrűn lakott termeteiken élnek, tér és kihasználható lehetőségek nélkül. Amerika nem használja ki teljes mértékben a tengerentúli gyarmatosító lehetőségeket, egy ferde és mohó imperiálizmus útvesztőjében uj nyersanyag lelőhelyek után kutat, hogy azokat más népek elől elvegye, uj piacokat szerezzen saját terményei és ipari termékei számára, mert saját népe nem jelent elégséges vásárlóerőt, amiből a profitéhes kapitalizmus elegendő hasznot csikarhatna ki. S ha semmi sem sikerül és belső, szociális bajok már-már aláássák az üzleti rentabilitásba felérett állami létet, akkor a háborúnak kell jönnie. A MENNYISÉG URALMA? Az amerikanizmus a milliós számokkal Imponál. Mennyiségi értékek, bár rendkívül fontosak, nem döntőek, a pénz, az anyagi nagyság még nem jelent lelki emelkedettséget, mé'lóságot és szellemi magasabbren- düséget. A mennyiség uralmának kivívása a minőség rovására, ez az amerikánizmus. Amerika jelentkezik. Készen áll s arra a pillanatra les, amikor az egész világon elfoglalhatja azt a helyet, amit méltónak képzel saját maga részére. A harctereken azonban talán nem megy minden úgy, ahogyan azt odaát elképzelték. Súlyos harcokat kell megvívni, egy olyan néppel, amely a levegőért, magáért a létezésért, az életért harcol, tér és föld nélkül. A jenki eleinte kézlegyintéssel intézte el azt a bizonyos Európát. Európának vesznie kell, az ipart életképtelenné kell tenni, hiszen odaát mindent jobban, gyorsabban és, ami a legfontosabb: nagyobb mennyiségben gyártanak. A fejlemények azonban mások... Itáliában csak lépésröl-lépésre Jegyezzünk búzakötvényt a SZÖVETSÉG Gazdasági és Hitelszövetkezetek Központjánál Kolozsvár, Deák Ferenc>u. 9. sz. lehet előrehaladni s minden méterért "súlyos emberáldozatokat kell hozni, könnyel, izzadsággal és vérrel kell fizetni. A pénz nem elég. „HA ISMÉT CSIKAGÖBAN SÖRÖZHETNÉK...“ Amerikai haditudósítók újabban megkérdezték az' olasz harctéren küzdő katonák egyikét-másikát. A „Colliers“ elmü folyóirat, amint lisszaboni jelentés hírül adja, közli ezeket a beszélgetéseket. A katonák egyedüli kívánsága nem más, nem több és nem kevesebb, mint: a béke! „Alig várom, hogy végre hazakerüljek ismét a feleségemhez.!“ — mondja az egyik katona. „Mikor lesz megint az a boldog idő, amikor nyugodtan sörözhetek Csikágóbanf“ — mondja a másik american boy. „Azt mondták nekünk, hogy Itália sokkal szebb, mint a ml hazánk, de eddig csak sárt és szétlőtt házakat láttam, ráadásul még bátyámat is elvesztettem, akivel egy században harcoltunk." „Trip to Europa“, — hangoztatják Amerikában, hiszen itt másra sem áhitóztak az emberek, mint az „American Century“-re, az amerikai évszázadra. „Európát nevelni kell“ — mondják a nagy tengeren tűi, — „Európát le kell győzni, hisz ennél mi sem könnyebb, az egész csak pénzkérdés, pénz pedig bőven van. A jövőt az újvilág uralja, az ővllág a múlté, pusztulásra érett, ami értékes odaát, azt legfeljebb mi is átvesz- szük, ahogy a rómaiak is átmentették a görög művelődést“. Ez Amerika! M. J, Férjiaíí a gáton A lillafüredi pártszemináriumon előadás hangzott el a vizgazdálkodásrói és az árvizek elleni védekezésről. Kállay Miklós miniszterelnök ebbe az előadásba kapcsolódott bele, amikor a szemináriumon felszólalt és az árvizek elleni védekezés hasonlatát vonatkoztatta át a politikai téren való védekezésre, védekezésre minden külső és belső eszmeáramlat és veszedelem ellen. Hangsúlyozta a miniszterelnök, hogy az országnak kötelessége védekezni a kívülről jövő árvizek ellen és résen kell lennie, hogy belső, ártalmas vizek fel ne támadjanak, hogy a talajvíz fel ne törjön. Töltések közé kell ezért szorítani az ártalmas vizeket. Nem elég az eszmék ellen csak tiltakozni, számolni kell azzal, hogy a káros eszmék is nyomokat hagynak az emberekben, a nemzetekben, éppen ezért mentesíteni kell a lelkeket az eszmeáramlatok iszapjának lerakodása ellen. Azt mondotta a miniszterelnök, hogy a magyar fennmaradás titka nem idegen példák követése, hanem az, hogy a magunk módja szerint, saját eszközeinkkel Igyekezzünk elérni ugyanazokat az eredményeket, amelyeket más nemzetek könnyebb helyzetben és sikeresebben érhetnek el. Utalt a miniszterelnök a mai súlyos időkre, amikor egy nagy hullám közeledik az ország határai felé. Nekünk éppúgy a térképet kell nézni, mint amikor az árvizek ellen akarunk védekezni. Ha pedig közeleg az ár, akkor nincs más jelszó, mint az, hogy „minden ember a gátra“. Ha nem vagyunk elkészülve, ha nem talpig férfiak állanak a gáton, ha nem tudunk szükség esetén nyulgá- takat húzni és azokkal védekezni, akkor elönt az árvíz, amelynek az a tulajdonsága, hogy a legkisebb ellenállás vonalát keresi meg. Amennyire tökéletesen helyes ez a hasonlat, annyira súlyos igazság, hogy ha valóban minden ember ott van a gáton és valóban öntudatos férfiak állanak ezeken a gátakon, akkor nincs a gátnak laza pontja, nincs kisebb ellenállási vonal, mert az egész védekező gárda egységes, mindenki tudja, hogy mit cselekszik, mindenki tudja, hogy mit kell cselekednie az egyetemes nemzet érdekében. Nem is kell félnünk semmiféle hullámtól, ha egységesek vagyunk. Éppen ezért a mai nehéz időkben mindent aszerint kell értékelnünk, hogy mennyire áll a magyar egység, az egyetemesség az ország megyédelmezésének szolgálatában. De éppen ezért le kell vonni a használt hasonlatból a politikai tanulságokat befelé is. Ott kell lennünk a gáton, ha szükséges, de vigyáznunk kell ugyanakkor arra Is, hogy a belső vizek fel ne törjenek, hogy ezek tönkre ne tegyék a magyar munkát és a magyar értékeket. Ezért nem csak egyik oldalon kell védekezni és emelnünk a töltéseket, mert akkor a viz a másik oldal felé talál utat. Egységes elgondolás szerint a part egész vonalát és mindkét oldalát védenünk kell a veszedelem ellen. Súlyos igazság, hogy egyoldalúsággal, Impulzusokkal, az egység megbontásával, nem lehet vizeket szabályozni, nem lehet árhullámokat feltartani, össze kell dolgoznia ezer és ezer, millió és millió magyarnak és ha mindnyájan egy célért együtt dolgozunk, akkor nincs okunk félni a jövőtől. JÓ ÁRU ÉS JÓ HIRDETÉS ALAPJA A Jó ÜZLETMENETNEK
