Keleti Ujság, 1944. január (27. évfolyam, 1-24. szám)

1944-01-20 / 15. szám

1944. JANUAR 20. 3 KlltUÜJSXG Kivilágított főváros az elsötétített Európában Sîocl£j§oîm, a Iié3ce ssígeíe. Kecnfényben csillog esténként a svéd metropolisz — Csokoládé és kávé még kapható, de azért egy kis „feketézőiért“ nem mennek a szomszédba Stockholm, január 19. Berlin kormos, fe­kete a foszfortól, a bezúzott ablakok he­lyére deszkát raktak s bár a forgalom za­vartalan és alig látni romokat, a háború arca néz a városról az Idegenre. A tempel- hofi repülőtéren beszáll az ember a hatal­mas utasgépbh, a ködben elveszik a város és nem sokáig szalad a nagymutató az óra­lapon, leszáll az ember a le1 ke szigetén, egy neon fények tol csillogó fényes városban: Stockholmban. A legmeglepőbb, hogy rengeteg a hordár. Berlinben eltűntek a hordárok, mindenki maga cipelheti a csomagját. Igaz, hogy a gyengébbeknek segít az erősebb __ De itt tartják a markukat pénzért is; hatvan őrét kérnek egy csomagért. Persze, háborús béke ám ez a svédországi élet: mindent jegyre mérnek, tizenhét óra­kor záróra van, a mozik csak két előadást tartanak, mindkettő este s élénk forgalma van a — feketepiacnak. Fütött, kényelmes „békebeli“ villamos — Magyar? 7:2!!! — mondja a villamos kalauznő s nevet hozzá. Svédországban még mindig nem felejtették el a budapesti futballgyőzelmet s nagyon büszkék a dia­dalra. Volt újság, amely első oldalon közölte a nagy mérkőzés részleteit. A legmeglepőbb: a svédek nem beszélik az Idegen nyelveket. Nagyon kicsi azoknak a száma, akik németül, angolul és franciául megtudják értetni magukat a vendéggel. A villamos: — békebeli: fütik a hosszú kocsikat s csak az mehet a villamos belse­jébe, akinek a számára ülőhely is jut. Bi­zony, Stockholmban nem fárad el az ember egy kis villamosutazás alatt... Amikor az ember leszáll a Kungsgatan sarkán, egy sárga transzparenssel megvilá­gított ékszerüzlet előtt beleütközik egy so­vány emberbe. — Tizenöt pontom van, korona darabja, de van cigarettám is! — súgja és va’ójran: van nála Monte Car'o, Pacific és más par- főmözött amerikai és török cigaretta. A ti­zenöt pontért pedig pontosan három inget csináltathat az ember, érdemes tehát meg­vásárolni, mert úgy hirlik, hogy a jövőben a pontok árfolyama emelkedik a fekete tőzsdén ... Ugylátszik, nincs sok tolvaj Svédország­ban: az emberek az utcán hagyják a mo­torjukat, meg a biciklijüket és a lépcsőház alatt fehérlenek a babakocsik. S csomago­kat is bennük felejtenek, de azt mondják, nem viszi el senki az idegen holmit. Ahol viz helyett is tejet isznak —- Parancsol egy kis csokoládét 1 — mo­solyog a vásárlóra a cukroskisasszony, aki­ről rögtön látni, hogy boldog menyasszony: egy aranygyűrű ragyog az ujján. Mert Svédországban az asszonynak két jegy­gyűrű dukál, egyet csak a menyasszonyok hordanak. Persze, nem adják mázsaszámra a csoko­ládét: egy hektóval mérik, azaz tiz dekát kaphat belőle az ember. De van még ke­serű csoko'ádé is elég s a sok bonbonnal elronthatja az ember a gyomrát. Az árak kissé emelkedtek, de azért har­minc svéd koronáért lehet még kapni va­lódi rénszarvaskesztyüt is. Kávéból öt de­kát kapnak havonta s feketén harmincöt koronáért árulják a kávét, ami harmincöt pengőnek felel meg körülbelül. Kakaót csak a gyermekek kapnak, de tej annyi van, hogy sokszor viz helyett is tejet isznak az em­berek. —. Itt dolgozott Greta Garbo! — mutatja az idegennek a kis gyermek is a PUB- áruházat, a Kungsgatan és a Drottnings- gatan sarkán. Hétemeletes óriás áruház ez s arról hires, hogy Greta Garbo, minden idők legünnepeltebb filmcsillaga innen in­dult világhóditó kőrútjára, itt dolgozott az elárusító osztályon, mint kiszo'gá'.ó kisasz- szony. Legnépszerűbbek egyébként a sportembe­rek, elsősorban Hagg és Andersson, a két csodafutő. Nincs ember Svédországban, aki ne ismerné őket. Szertartásos emberek a svédek: a közép- osztály jobb családjainál kötelező este a szmoking és a hosszú estélyi ruha. Lokál nincs Stockholmban, de a vacsorázóhelyeken is megkövetelik az e’-egánciát. „Egri bikavér“ — Északon — Van egy különleges italu k is, az egri bikavér! — közli a vendéggel az udvarias pincér és ugylátszik, nagy a becsülete a magyar bornak, mert majdnem olyan drá­gán mérik, mint a francia konyakot! S per­sze csak korlátolt mennyiségben, mert jegy nélkül adják és ha hordónyit is lehetne vá­sárolni belőle, megrészegülne egész Stock­holm. A Nobel-dijról is sok szó esik mostaná­ban. Ki kell adni most már a Nobel-dijat, mert ha az orvosi dijat nem adják ki ötöd­ször sem, az eredeti szabályok értelmében a nagy mecénás családjára száll a vagyon! Viszont a bírálóknak a feladata igen nehéz: nem lehet áttekinteni a világ szakirodal­mát! A helyszűke megvan Stockholmban is: hónapok óta nem hirdetnek kiadó lakást és zsúfolt az összes szálloda. Dán és norvég beszédet gyakran hall az ember az utcán: Igen sok a norvég és a dán Stockholmban. Sok taxi száguldozik az utcán, de csodá­latos szerelvényeket raktak a kocsik hátára, orrára, hűtőjére: az egyiken egy kondér fe- ketedik, másikban egy fürdökádforma dé­zsa, — fagázra állítottak át minden taxit. Olivecrona klinikája: a Semiramis Lazarette A város egyik nevezetessége Olivecrona, a világhírű svéd agysebész k’inikája, a Buenos Ayres, január 19. (MTI.) A Né­met Távirati Iroda jelenti: Ramirez tábornok, Argentina elnöke, be­ható szemle után elrendelte, hogy San Jüanból költöztessék el a lakosságot, egy­ben pedig a várost katonai övezetnek nyil­vánította. Idáig összesen 1500 holttestet ás­tak ki, azt hiszik azonban, hogy még leg­Kolozsvár, január 19. A telet január jel­lemzi. A hőmérséklet évi járásának legmé­lyebb pontja január 15., 23. és 25-ére esik. Az átlagos havi hőmérséklet —1 és —2 fok között van (1000 m. magasan —5 fok). Ilyen hőmérséklet eloszlásnak van a leg­nagyobb valószinüsége, de óriási kilengések lehetnek, amelyek a január szokatlan zord­ságában, vagy feltűnő enyheségében nyil­vánulhatnak meg. A leghíresebb januárt 189S-»ban éltük át, amikor a havi hőmér­séklet Budapesten —9, az Alföldön sok he­lyen —11 fok volt. Egész hónapon át fagy­pont alatt maradt a hőmérséklet és a déli órákban sokszor —10 foknál hidegebb volt. A nagy hideghullám Dél-Eurőpára is kiter­jeszkedett. Fiúmét például a hó és fagy napokig elvágta a külvilágtól. Országszerte rengeteg áldozata volt a kegyetlen hideg­nek. Sokáig emlékezetes volt az 1893-ikl január. Ugyancsak rendkívül hideg volt 1901, 1914 és 1929 januárja. A nemrégen átélt 1940-es január Is kitűnt zordságával. A hideg akkor messze Dél-Európában is éreztette hatását, Róma lakosságát ámu­latba ejtette a nagy havazás. A Szent Péter templom előtti téren siversenyeket rendez­tek. Vigasztalásul szolgálhat azonban, hogy nem a nagyon hideg januárok vannak túl­súlyban, hanem éppen ellenkezőleg, a szo­katlanul melegek gyakoribbak. A legmelegebb január 1921-ben kös.:ön- j Semiramis Lazarettet. A világ minden ré­széből szá’lltják Ide a betegeket és a pro­fesszor sokat dolgozik: hétfőn, kedden és csütörtökön operál, előad az egyetemen, so­kat olvas és Ír Is rengeteget. — Csodálatos, amilyen biztos kézzel szab­dalja az idegeket! — mondja első asszisz­tense, egy magas, szökehaju orvos, aki épp olyan, amilyennek a svédeket álta’ában el­képzeli az ember. S elmondja, hogy öt év előtt kezdett foglalkozni Olivecrona pro­fesszor az ischiás operációs gyógyításával: a hátgerinc csigolyái közül kioperálja a diszkuszt, amely nyomja a kilépő idegeket — és azonnal megszűnik a fájdalom. Olivecrona egyébként a magas vérnyomás ellen is operativ beavatkozással küzd, ki­vágja a zsigerekhez húzódó két nagy ideget s habár a vérnyomás magassága nem is esik le rögtön jelentős mértékben, megszű­nik a fejfájás és a szédülés. — Minden percben tanul valami újat Olivecronától az ember! — mondják a vi­lághírű orvos közvetlen munkatársai. * íme, ilyen az élet Stockholmban 1944 ja­nuárjában, az ötödik háborús esztendő te­lén. alább 3000 holttest fekszik a romok alatt. Éppen ezért lehetségesnek tartják, hogy a hatóságok az egész várost elhamvasztják, hogy járványok ne támadjanak. Az életben- maradottak helyzete rendkívül súlyos. Az újabb földlökések általános nyugtalanságot keltettek. tött ránk, amikor a középhőmérséklet +5 fok volt. Január 1-től 25-ig nem süllyedt a hőmérséklet a fagypont alá. A régi időkből számtalan igen enyhe ja­nuárról tudunk. 1186 januárjában virágoz­tak a fák; 1289 januárjában szamócát le­hetett szedni; 1302 januárjában az összes gyümölcsfák virágban állottak stb. 1893 januárjában időjárásunk Szentpéter­vár időjárásához hasonlított, mig 1921-ben Madridéhoz. Ilyen szélsőségekre számítani lehet. Természetesen a kilengések akár egyik, akár a másik végletbe történnek, kedvezőtlenek s hatásuk néha katasztrófá­ba lehet. Nagyon hideg január áltálában minden évtizedben csak egyszer fordul elő. így 1888, 1893, 1901, 1914, 1929, 1940-ben. Ér­dekes, hogy nagyon hideg januárok voltak 1891-től 1914-ig. Január Időjárásának az alacsony hőmér­sékleten kívül jellemzője még a gyakori erős északkeleti szél. Sok a viharos napok száma és gyakoriak a hóviharok, hófúvá­sok. 19J/0 január 23-án oly hatalmas hóvihar dühöngött, hogy az országutak hetekig jár­hatatlanok voltak és a vasúti közlekedés is megbénult. Az északkeleti szél Szibéria ha­talmas hómezőiröl szállítja hozzánk a ke­gyetlen száraz hideget. Ilyenkor mondja találóan a székely, hogy „Hazájábul fuj a s»él“s Kolozsváron tart előadást Mathias Wlernan, a kiváló német színművész Kolozsvár, január 19. A kolozsvári Ma­gyar-Német Társaság rendezésében január 26-án, szerdán délután 6 órakor a várme­gyeház dísztermében előadást tart Mathias *Wieman, a berlini állami színházak nép­szerű művésze „Rezitationen aus deutschen Märchen und Balladen“ elmen. Az előadás iránt a közismert művész kiváló előadó- készsége és az előadásra kerülő számok ér­dekes összeállítására való tekintettel nagy érdeklődés nyilvánul meg. A belépés díj­talan. „Népi irodalom és magyar újjászületés' Lőrinczi László előadása a Baross Női Tábor kolozsvári főcso­portjában Kolozsvár, január 19. A Baross Női Tá­bor kolozsvári főcsoportjának téli előadás- sorozatában a negyedik előadást szerdán délután 6 órai kezdettel Lőrinczi László tartotta „Népi irodalom és magyar újjászü­letés“ cimen. Lehőcz Józsefné elnök bevezető szavai után Lőrinczi rámutatott arra, hogy az úgynevezett népi irodalom sokkal régebbi keletű, mint ahogyan ma gondolják, mert gyökere még Zrínyi Miklósnál kezdődik, majd Balassa Bálinton keresztül tovább folytatódik Berzsenyi Dániel, Vörösmarty Mihály, Vajda János, Tolnai Lajos, Ady Endre, Móricz Zsigmond és Szabó Dezső- müveiben. A népi Irodalomnak tulajdonkép­pen két vonala van. Egyik szépirodalmi, ţnăsik pedig közírói. A szépirodalmi vonal, mint a köziről vonal, már benne gyökered­zik a letűnt korok Íróinak müveiben is. Ezekben a müvekben megtaláljuk a népért való aggódást, a sorsán való segítés mód­jainak a kutatását s főként értékeinek meg­mutatását és a köztudatba való bevivését. A népi gondolat közirói vonalán a legna­gyobb érdemeket a múltban Zrínyi Miklós, Széchenyi István és Eötvös József szerez­tek, a legújabb korban pedig SzaSbó Dezső, aki mindkét vonalnak egyik legelszántabb és legeredményesebb harcosa volt a múlt­ban s az ma Is. Az előadó ezután rámutatott arra, hogy a népi irodalomban felszínre jutott kérdé­sek — mind például a falukérdés, a közép- osztály kérdése, vagy a zsidókérdés — ép­pen olyan régi keletűek, mint a népi iroda­lom mindkét vonala. Lőrinczi László ezután a legújabb népi irodalom művelői, Kodo- lányi, Sinka és Erdélyi József müveiből mutatott be szemelvényeket. Az érdekes előadást szépszámú közönség hallgatta végig. Kétszer adta ki putriját egy Írisz-telepi cigány Kolozsvár, január 19. A Bagoly-utca egyik putrijában, valahol az írisz-telepen lakik Todorovics Márton. A fárao-ivadéknak nem éppen „összkomfortos“ putrijában bér­lője is akadt. A kiadó szobát Szöuösi György gyepmester bérelte ki tőle. Néhány hónap múltán azonban Szöllösinek katonai szolgálatra kellett bevonulnia. A lakbér el­maradása miatt aggódó Todorovics uj bér­lőt keresett. Szöllösi György otthagyott hol­miját egyszerűen kiakolbo'itotta s a „fel­szabadított" lakást Szöllösi Sándornak bo­csátotta rendelkezésére. Közben hazatért Szöllösi György, a régi bérlő. Haragra gerjedt, hogy házigazdája a padlásra dobta holmiját, egyenesen a bíró­ságra rohant i és magánlaksértés bűntet­téért feljelentést tett házigazdája ellen. — Mi tudtam én, merre tekergeti el? — mentegetőzött Todorovics Márton a bün­tető bíróságon. — Hetek óta nem fizetett, nekem pedig szükségem van minden ga­rasra. Lehner Richard dr. törvényszéki tanács­elnök, büntető egyesbiró vétséggé minősí­tette a vádbeli bűncselekményt Todorovics Mártonnal szemben s a magánlaksértésért egyhavi fogházbüntetésre Ítélte. A cigány megnyugvással vette tudomá­sul az Ítéletet, de távozásakor mégis ököl­lel fenyegette meg volt lakóját, nehogy fog­házi „üdülése“ alatt bemerészkedjék a la­kásba. — Tekeregj csak tovább! — mondta, ahogy a fogházörök között kifordult az aj­tón. Zenélő malom I F. 3. I EGYETEM-MOZGOBAN ma és holnap a legizgalmasabb és legérdekesebb amerikai bűnügyi dráma: A NAGY PER (Főszereplő: Heinrich George) A járványok elkerülése céljából Elhamvasztják a földrengcssujtotta argentínai San Juan várost Mikor volt a leghidegebb és a legmelegebb január? Volt már olyan szeszélyes január isf airi’íor virágoztak a fák és szamócát lehetett szedni

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom