Keleti Ujság, 1944. január (27. évfolyam, 1-24. szám)
1944-01-20 / 15. szám
Csütörtök 1844. i a nu ár &0 ELŐFIZETÉSI ARAK: 1 HÓRA 4.30, NE- I GYED ÉVRE 12.40, FÉL ÉVRE 24.80, EGÉSZ I HUSZONHETEDIK ÉVFOLYAM 15. SZÁM. ÉVRE 49.60 PENGŐ. — POSTATAKARÉK- | KIADJA A LAPKIADÓ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG PÉNZTÁRI CSEKKSZÁMLA SZAMA 72148. | SZERKESZTŐSÉG, KIADÓHIVATAL ÉS NYOMDA: KOLOZSVÁR, BRASSAI-U. 7. TELEFON: 15-08. — POSTAFIÖK: 71. SZ. KÉZIRATOKAT NEM ADUNK VISSZA A SZOVJETUNIÓ EGÉSZ LENGYELORSZÁGOT BE AKARJA VONNI HATALMI KÖRÉBE Kagylmtannia moszkvai ügyvivőié megbeszélést folytatott a Kremlben a „Pravda" külcnbéke-hirének ügyében Súlyos harcok dúlnak az I!men-fó kornyékén — Áttörési kísérleteket hiúsítottak meg a németek a leningrad! és az oranienbaumi térségben A „Svenska Dagbladet!“ szerint Sztálin Idegháborut kezdett Anglia és az USA ellen CORDELL HULL, az amerikai Egyesült Államok külügyminisztere közbelépett a lengyel—szovjet viszályban, amely a szövetségesek közötti kapcsolatok kínosan válságos kérdésévé kezd fejlődni. Az orosz elutasító válasz után az ango’szász hatabnak politikai köreiben az a nézet alakult ki, hogy nem avatkoznak bele a lengyel—orosz viszályba és egyelőre még közvetítő szerepet sem vállalnak. Most azonban ez a helyzet gyökeresen megváltozott. Hull külügyminiszter ugyanis — mint a brit hírszolgálati iroda dip omáciai munkatársa Írja — közölte, hogy az Egyesült Államok utasította Harry- niannt moszkvai nagykövetét: értesítse a szovjet kormányt, hogy az USA hajlandó a szovjet—lengyel kormány közötti tárgyalások lebonyolításának megkezdésére, ha a szovjet kormány hozzájárul az amerikai ajánlathoz. A tárgyalások a két ország közötti hivatalos kapcsolat újra felvételét célozzák. Ez a lépés határozottam amerikai kezdeményezés következtében jött létre, kétségtelen azonban, hogy London és Washington között fennálió állandó összeköttetés során a brit kormányt tájékoztatták a dolog felöl. Bármi legyen is az alapja annak a reménynek, amelynek Hull külügyminiszter adott kifejezést, amidőn azt mondotta, hogy remélhetőleg találni lehet majd módot az orosz—lengyel baráti kapcsolatok ujrafelvé- telére, az amerikai lépésnek az lesz az eredménye, hogy kiküszöbölik a jelenlegi szakításnak mutatkozó kérdéseket. A lengyel kormány a jelentések szerint tisztában van azzal, hogy jelenleg nem lehet mást csinálni. Az oroszok mindeddig semmiféle lépést sem tettek az amerikai ajánlat ügyében. Egy kérdésre válaszolva Hull a keddi sajtó- értekez'eten kijelentette, hogy a szovjet válasz késésének oka a légköri viszonyoknak tudható be. Az amerikai ajánlat ugyanis csak hétfőn reggel érkezett meg Moszkvába. A „Basler Nachrichten“, stockholmi tudósitója szerint Washingtonban még inkább, mint Londonban nagy csalódást okozott a szövetségesek közötti kapcsolatok újabb válsága, amely az orosz—lengyel ellentétekből keletkezett. Corde'1 Hull külügyminiszter ajánlatát a közvetítésre az a szempont vezette, hogy nem csak Lengyelország, hanem az angolszász hatalmak szempontjából is sok forog kockán, nevezetesen a kis nemzetek bizalma és a jövendő béke alapelveinek fenntartása. Az oroszok merev magatartása és meglepő módszereik annál • nagyobb csodálatot ke’tettek, minthogy Dél- kelet-Európára nézve egyáltalán nem kívántak nekik nagy engedményeket adni. Washingtonban már berendezkedtek arra, hogy a keleteurópai fejlődésnek nem kell az ottani államok és Moszkva közti szerződésekre vezetnie. Azt remélték, hogy ezek a megállapodások a többi szövetségessel egyetértésben és általános békerendezés keretében fognak megtörténni. Az Egyesült Államoknak és Nagybritanniának azt a jogát, hogy résztvesznek a keleteurópai problémák megvitatásában, biztosítottnak tekintették azzal, hogy az oroszokat bevonták a Földközi-tengeri kérdések megvitatásába. Annál nagyobb a kedvetlenség amiatt, hogy most a lengyel kérdésben zsákutcába jutottak. A svéd sajtó megjegyzései teljesen reálisan Ítélik meg a moszkvai politikát. így a „Stockholms Tidningen“ azt Írja, hogy a Szovjetunió nem csak előre akar hatolni a Curzon-vonalig, hanem egész Lengyelországot is be akarja vonni hatalmi körébe. Külső nyomással akarják ott kikényszeríteni a belső átalakítást, ezzel pedig a külpolitikai alárendelést. A program a balti államokról eléggé ismeretes és az orosz tárgyalási módszer terén szerzett tapasztalatok után lényeges eredmények nem várhatók. A „News Chronicle“ moszkvai munkatársa egészen borúlátó hangokat üt meg. Je'en- tésében megállapítja, hogy a szovjet és a londoni lengyel menekült kormány között olyan súlyosak az ellentétek, hogy azokat nem lehet kiküszöbölni, amíg a jelenlegi lengyel kormány hivatalában marad. A londoni menekült lengyel kormány — az angol hírszolgálat diplomáciai munkatársának értesülése szerint — úgy ítéli meg a helyzetet, hogy pillanatnyilag nem tehet további lépéseket a lengyel—szovjet kérdésben. A lengyel kormány az elmúlt hét pénteké óta nem tartott minisztertanácsot, bár a lengyel miniszterek természetszerűleg megtárgyalták egymással a szovjet válaszát. Londonban lehetségesnek tartják, hogy Churchill hazaérkezése uj tényezőt Jelent a helyzetben. A „Tat“ iondoni levelezője szerint lengyel körökben kijelentik, hogy a szovjetorosz válasz igen sajnálatos még akkor Is, ha ilyen nyilatkozat lehetőségére már előre számítottak. Lengyel körök nyugalommal tekintettek a további fejlemények elé, mert meg vannak győződve arról, hogy a lehetőség legvégső határáig elmentek megegyezési készségükben és a Moszkvával való kibékülés hajlandóságában. Lengyel körök egyébiránt megállapították, hogy a lengyel— orosz határkérdésben a további fejleményekért a teljes felelősség Moszkvát terheli. •* ROBERT TAFT SZENÁTOR, az amerikai politikai élet égjük legsúlyosabb szeinéyi- sége, a köztársasági párt égjük vezetője a szövetséges nemzetek egyik fóruma eiőít mondott beszédében a háború utáni Amerika politikai kérdéseivel foglalkozott. A beszéd igen érdekes és jellemző, mert Tatt szenátort semmiképpen sem lehet meggon- do’atlan és felhőtlen személjüségnek tekinteni s valószínűnek látszik az is. hogy megállapításait a közvélemény jelentékeny része osztja. Taft szenátor a következőket mondotta: — Meg vagyok győződve arról, hogy ha az USA katonai szövetséget köt Angliával és a Szovjettel, ez kikerülhetetlenül ellenszövetség kialakulására vezetne, ami belátható Időn belül a legnagyobb valószínűség szerint újabb háborút idézne (Ifi. Ez az újabb háború azután elpusztítaná a szabadságot a világ más részeiben mindenütt, annak pedig az lenne a következménye, hogy az Egyesült Államok népe is veszélybe kerülne. Taft a továbbiakban kijelentette, hogy véleménye szerint komoly kilátása van a sikerre egy olyan ligának, amelyet a szuverén nemzetek alkotnak és amelyeknek tagjai egymással megegyeznének abban, hogy a világon mindenütt biztosítsák a törvény és a rend nyugalmát. Hozzátette: Amerika nem szándékszik sikraszállni azért, hogy India szabadságot kapjon, sem pedig azért, hogy a balti államokban, vagy Keiet—Lengyelországban akár csak látszólagos szabadság álljon fenn. * A „PRAVDA“ ISMERETES CIKKE következtében keletkezett izgalom még mindig nem ült el. Most került njülvánosságra, hogy Balfour, Nagybritánnia moszkvai ügyvivője hétfőit este megbeszélést folytatott a Kremlben a Pravda hírével kapcsolatban. Az angol hirszolgálati iroda jelentése szerint erre a megbeszélésre még a brit külügyi hivatal cáfolatának megjelenése előtt került sor. Moszkvai brit értesülések szerint Balfour megállapította, hogy a Pravda kairói híréből semmi sem igaz. A „Gazette de Lausanne“ ankarai tudósítója azt irta, hogy ankarai diplomáciai körökben nagy feltűnést keltett a „Fravdá“- nak az a közlése, amely szerint Ksbbentrop állítólag találkozott két közelebbről meg nem nevezett angol személyiséggel. A feltűnést nem annyira a közlés tartalma okozta, minthogy általánosságban ismeretes, hogy Ribbentrop nem hagyta el Berlint, mint inkább az a körülmény, hogy a szovjet kormány az orosz nyilvánosság előtt azzal vádolja Ilyenformán angol szövetségesét, hogy titkos tárgyalásokat folytatnak Németországgal. Az hiszik másfelöl, hogy ez a sajtóhadjárat az oroszok elégedetlenségét akarja kifejezésre juttatni, akik kételkednek amiatt, hogy szövetségeseik a második arcvonal megnyitását határozatlan időpontra tolják ki. Moszkva ilyen módon kívánja továbbá értésére adni Nagybritánniá- nak és az Egyesült-Államoknak, hogy teljesen hiábavaló az az igyekvésük, hogy a lengyel-orosz viszály ügyében nyomást akarnak gyakorolni Oroszországra, mert ezt a viszályt csupán a Kreml felfogása szerint lehet megoldani. Az United Press a „Pravda“ cikkében csupán orosz mesterkeBerlin, január 19. (MTI) A Führer főhadiszállásáról közük a Német Távirati Irodával: A véderő főparancsnoksága jelenti: A nikopoli hidfőnél és Kirovgrádtól északnyugatra a Szovjet gyengébb támadásai kedden is eredménytelenek maradtak. Ellentámadással lezártuk a legutóbbi harci napok egyik betörési helyét. Zsazskov térségében és Pogrebiscsénél, valamint Novgo- rod-Volinszktól délnyugatra több ellenséges támadás meghiúsult. Rjesicától nyugatra a súlyos harcok változatlan hevességgel tartanak tovább. Nyeveljtől északnyugatra és északra a bolsevisták megismételték támadásaikat, de visszavertük őket. Az egyik betörési helyet ellentámadásban kemény harcok után megtisztogattuk. Az Ilmen-tótól északra, Lentngrádtól dést lát, amelynek az a célja, hogy cáfolatot csikarjon ki. A „Newyork Herald Tribune“ keddi száma a következőket Írja: A Pravdának a béketárgyalásokről közölt meséje tulajdonképpen egy bot, amellyel ra lehet ütni a britek fejére. Az amerikai lap ezekután igy folytatja: A mese közlése a szigorúan ellenőrzött sajtóban azt a kikerülhetetlen elképzelést ébreszti fel, hogy Moszkva olyan durva pszihológiai manőverbe kezdett, amely legkevésbbé sem méltó ehhez a hatalmas nemzethez. Általánosságban az a nézet, hogy a lengyel njülat- kozatot a brit kormány tudtával tették közzé, ha csak nem egyenesen a britek tanácsára. Ebből azt a következtetést lehet levonni, hogy Moszkva nem világítva meg Lengyelország iránti magatartását, helyzetét azáltal igj’ekszik fedezni, hogy botot keres, amellyel a britek fejére üthet. Az egész dologDan a legriasztóbb annak ízléstelensége. Ha az oroszok azt hiszik, hogy nyomást gyakorolhatnak a brit kormányra és azon keresztül befolyásolhatják a lengyeleket különbékéről szóló képtelen elgondolások világgákürtölésével, ezzel elárulják, hogy mennyire nem ismerik az időszerű kérdések során Nagybritánniában és Amerikában kialakult közhangulatot és éppen abban az időpontban, amikor a szövetséges haderők döntő összecsapásra, sorakoznak fel, heljrtelen megzavarni a szövetségesek közti kapcsolatot ilyen hírek forgalomba- hozásával. A stockholmi lapok londoni és newyorki tudósitóinak jelentései a szerdai napon is visszatükrözik azt az erős izgalmat, amelyet a Pravdának az állítólagos német-angol érintkezésbelépésről szó’ó álhtre mind Angliában, mind az Egyesült-Államokban keltett. A Pravda hírét — mint a „Svenska Dagbladed“ megállapítja — Angliában egyenesen sértésnek fogják fel, ami kitűnik többi között a „Daily Mail“ állásfoglalásából. Amerikai vélemény szerint — jelenti a „Svenska Dagbladed“ — Sztálin most Ideg- háborút kezdett Anglia és az Egyesült- Államok ellen. délre és Oránienbaumtól délre o Szovjet fokozódó hevességgel folytatta áttörési kísérleteit. A támadásokat elkeseredett harcokban visszavertük, vagy felfogtuk. A keleti arcvonal déli szakaszán folyó harcokban -különösen kitüntette magát a Postel altábornagy vezetése alatt álló 320. sziléziai hadosztály. A délolaszországi arcvonalon az ellenség a gaetai öböltől keletre erős tüzérségi előkészítés után több hadosztállyal támadásra indult balszárnyunk ellen. A harcok teljes folyamatban vannak. Berlin, január 19. (MTI) Most már az oroszok is beismerik, hogy Leningrád térségében nagyobbarányu offenzivát kezdtek. Az offenziva első négy napjában mindössze egyetlen hadosztályai végrehajtott támadást jelentettek. A német hadijelentés fokozódó hevességgel megismétlődő áttörési • Súlyos harcok tombolnak a IcefotS hadszíntér minden szakaszán
