Keleti Ujság, 1944. január (27. évfolyam, 1-24. szám)

1944-01-19 / 14. szám

1944. JANUAR T9. SziiáBYsemlyéi napló NÉMZETVÉDEOií KERESZTTEL ÁtllTlÜJSZG Törökországi keresztmetszet Törökország a nagy világégés ütközőpontjában — Milyen erős a török hadseregj? Kemáltál Inönüig — Az ankarai diplomatanegyed Törökország- ma egyike a világsajtóban legsűrűbben szereplő semleges országoknak, különösen a kairói értekezlet után fokozot­tan felé fordult a világ figyelme. Ahhoz, hogy hozzávetőlegesen fogalmunk lehessen a török köztársaság politikai, gazdasági és társadalmi vonatkozásairól, szükséges egyes adatokat felelevenítenünk: Törökország területe 762.736 négyzetkilo­méter, ebből a nagyobb terület Kisázslában, a kisebb, 24.000 négyzetkilométer Európában fekszik. Területileg tehát Törökország két­szer akkora, mint Norvégia, vagy Finnor­szág s valamivel nagyobb, mint CsIJé. Az országnak 16.5 millió lakosa van. Bár Törökország agrárállam, a török ipar és nagyipar különösen az utóbbi időben mégis hatalmas fellendülésnek indult. Bőrt, vasat, papirt, üveget, cukrot, kémiai és elek­trotechnikai cikkeket teljesen korszerű kö­rülmények között gyártanak. Az utóbbi húsz évben a török vasutak nagyszerűen kiépül­tek, Törökország ma 7000 kilométer hosszú vasútvonal és 88.000 kilométer ut és müut fölött rendelkezik. Ankarának, az egykori Angolának, Tö­rökország fővárosának csupán 125.000 ln- kosa van, tehát körülbelül akkora város le­het, mint Kolozsvár. Isztauhuiban 745.000, Izmirben pedig 175.000 ember lakik. Másfélmillió* hadsereg A török hadsereg tényleges létszáma 130.000 ember, a* egész haderő háborús lét­számát 1.5 millióra becsülik. A török flotta a háború előtt egy hadihajóból, két cirkáló­ból, négy rombolóból, két torpedónaszádból, nyolc tengeralattjáróból, négy aknakutató- hájóból és egy tengeralattjáró kisérőhajóbó! állott. Ami a gazdasági helyzetet illeti, a török kivitel 1938-ban 144.946 török font értékű, a bevitel pedig 149.837 török font értékű volt. Mindkét viszonylatban Németországgal tartotta fenn Törökország a legszorosabb gazdasági kapcsolatokat. Törökország, mint ismeretes, valamikor a legerősebb keleteurópai nagyhatalom volt. Az első világháborút a központi hatalmak oldalán küzdötte végig. Az 1920-ban meg­kötött sévresi béke után is aránylag hatal­mas terü'etet mondhatott magáénak Török­ország. Ennek okát a győztes nagyhatalmak közötti ellentétekben kell keresni. Kérni) Atatürk, a török nemzeti épitőmunka meg­teremtője az elvesztett háború után is ha­talmas lehetőségeket teremtett. 1922-ben lemondatta a szultánt és a lausannei béké­ben 1923-ban a nagyhatalmak befolyását majdnem teljesen megszüntette. Első lépése volt a balkáni törököknek az anyaországba való betelepítése és ezzel kapcsolatban a görög falvak kitelepítése. Hatalmas és for­radalmi belpolitikai reformokat valósított meg, az iskolaügyeket és a jogrendszert, nyugati mintára, teljesen újjászervezte, az arab ábc-t ismét török írással helyetesltette, megtiltotta a fez és a fátyol viselését. Meg­tiltotta a többnejiiséget Is. A legforradalmibb újítást a török női nem nevelésénél valósította meg. A misztikus háreméletböl a török nő minden átmenet nélkül modern, polgári, szabad, nyugati min­tájú államrendbe került bele. Gyakorlati politika Atatürk gyakorlati politikai okokból Szovjetoroszországhoz közeledett. Később, 1934-ben aztán a Balkán-államok és Kis- ázsia államai fe'é is kapcsolatokat épített ki. A szomszédál'amokhoz való közeledés megvalósítása után Törökország a Népszö­vetséghez és Angliához is közeledett. Atatürk 1938-ban halt meg, nagy hord­erejű eredményeket hagyott maga mögött, egyszersmind azonban számos nyitott és megoldatlan problémát is. Utóda lnönu, Atatürk legbizalmasabb és odaadóbb munka­társa. Inönii elnök és Saraesogiu kü ügymi- niszter Angliával és Franciaországgal köl­csönös megsegitési egyezményt kötött, amely a török-angol-francia földközitengeri kapcsolatokat szabályozta, azzal a kikötés­sel, hogy: „Törökország u szerződés elle­nére sem akar Oroszországgal háborút vi­selni, senlilyen körülmények között sem." Nem keresi a kalandos váHolkoz ' •okát a határokon kívül, vagy olyan megoldást, ami esetleg idegen haderőknek az országon ke­resztül való átvonulását eredményezné. Tö­rökország megfigyelje és semleges szem­lélője a hatalmas világégésnek és az ellen­tétes érdekek ütközőpontjában minden fi­gyelme és igyekezete a török érdekek meg­óvásában összpontosul. Földművelés, háziipar, nagyipar A lakosság túlnyomó része ma is föld­művelő. Utazók meglepetéssel jegyzik fel, hogy sok helyen még ma 1» faekét huszitái­nak. A török nép, akárcsak a magyar, hosz- szu évszázadokon keresztül vagy földműves maradt, vagy katona lett. Ennek a két fog­lalkozásnak ősrégi hagyományai vannak, Ipart és kereskedelmet majdnem kizáró­lag idegenek űztek Törökországban. A kéz­műipart a nagyipar előfutárjának lehet te­kinteni. A bányászatban elért éredmédyek csodá­latosak. Különös figye met érdemel a szén­bányászat fejlettsége, a feketetengeri part­vidékeken e’terülő hatalmas szénbányák ki­termelése által Törökország Keletenrópa egyik legszámottevőbb szénexportállamává nőtte ki magát. A sokféle nyersanyagot belfó’dön feldol­gozni, — erre összpontosult az uj tölök kor­mányzat minden figyelme. Ipari fellendülés­sel a nyersanyagok ki vite’ét teljesén ki le­hetett volna küszöbölni. Törökország azon­ban, akárcsak a többi iparosodásnak Indult agrárállam, tőkeszegény. Ez volt az oka an­nak, hogy angol tőkét kellett igény be vennie. A háború folyamán azután már egyes terü­Az elmu’t év végén szövetséges államfér­fiaké Törökországba látogattak. Az angol­szász hatalmak és a Szovjetunió Németor­szág elleni háborújukban Törökországot is fel szeretnék használni és a kínálkozó ha­dászati lehetőségeket szeretnék kiaknázni a Balkán felé. Törökországnak azonban a semlegességet mindezidáig sikerü't n- őriznie. Ankara diplomatái Törökoszágban először a huszas években kezdett híre járni annak, hogy rövidesen Angora lesz a főváros. Ezeket a híreket *15- ször mindenki kétkedéssel fogadta. Kon­stantinápoly egyes palotáit ugyanis egyene­sen s dip'omáciai testületek elhelyezi life építették. Politikai és katonai szükséges i *g- bdl a fővárost mégis az ország belsejébe, Ankarába költöztették. Ideköltöztek a kü­lönböző diplomáciai testületek, képviseletek, követségek is. Színes, változatos, eseményekben gazdag város lett Ankarából. Ankarában elsősorban Saracsoglu miniszterelnök és Menemend- zsoglu külügyminiszter hivatalai vonják ma­gukra az érdeklődést. Előszobáiban sokszor a legellentétesebb államok személyiségei adják egymásnak a kilincset ... A török .fővárosban minden politikust nyilván tarta­nak, mindegyik irneri és figyeli a másikat, ha baráti á lám szolgálatában áll, akkor azért, ha ellenséges állam érdekében műkö­dik, annál inkább. Rossz nyelvek szerint a/ angolok nem szívesen „dlnéznek“ az ameri­kaiakkal, az oroszok pedig legszívesebben maguk között „löncsölnek“, BadogUo-pártt olaszok fasiszta olaszokhoz a leghilvöseb- bek ... Impozáns és a figyelmet magára ragadó epü'et az ankarai magyar királyt követség magyar stílusban készült székhelye, ahol most Wömle János rendkívüli követ és meg­hatalmazott miniszter működik a testvér­nemzettel való kapcsolataink és barátságunk kimélyitése érdekében. Ugyancsak érdekes leteken, például a textiliparban sikerült a nyersanyagexportot teljesen elkerülni és minden gyapjú- és gyapotanyagot belföldön feldolgozni. Meg ke 1 említeni a török kormány 1942. évi intézkedéseit is, amelyek, akárcsak ná­lunk, arra irányultak, hogy bizonyos idegen tőkéket a lehetőség szerint kivonjanak, kü­lönösen a nagyiparból, és a hadiiparból és török tőkével helyettesítsék. A gazdasági élet teljesítőképességének egyik alapvétő és lényeges kérdése az ipari válla’kozások gépekkel való ellátása és után­pótlása. Gépszállitás terén a háború előtt Németország vezetett, így például csak 1938-bati 3 milliárd német marim értékű szerszámgépet vásárolt a Antal török állam Németországból, 24 mi liő német márka ér­tékű acélárut, 4.2 milMárd német márka ér­tékű textilgépet és még ugyanabban az év­ben 7.8 milliárd , német inárkáért elektro- tehenikat gépekét és felszereléseket. Egész hatalmas ipartelepek, tgy a szivasi cement­gyárak. a harabílkl acélgyárak gépszükség­letét fedezték német behozatalból. épület és sok diplomáciai csata szinhe ye a német követség épülete, ahol von Papén a háziúr. Von Papén a német-török kapcso­latok megőrzésében hosszú gyakorlattal és érzékkel rendelkezik s személyének megbe­csülését török részről számos alkalommal kieme’ték. A német követség mellett a görög és len­gyel követséget találjuk (utóbbi egy varsói nemesi kúriához hasonlít), háttérben az iráni követséget, majd szovjetkövetség beton­épületét. Az épület előtt mindig nagy a gépkocsiforgalom. Sok a kémlelő GPU em­ber is, akik leginkább akkor kerülnek fi- gye őállásba, ha Vinogradov követ autóba száll. Itália fasiszta jelvényei a fordulat nap­jaiban lekerültek áz olasz követség épüle­téről, üresek és meztelenek lettek a falak. Japánnak. Spanyolországnak és Romániá­nak is kü ön épü etek állanak a rendelke­zésére, a portugál ügyvivő azonban egy no félszobában viszi az ügyeket. . . A jugoszláv követség mellett van a fran cia, ahol valamikor Massigli próbált diplo­máciai talajt teremteni egy uj világhábo­rúra. Heleux átpártolt De Gau ’e-hoz, aki öt hálából Szíriába nevezte ki kormányzónak Utódja Laval-hü ember. Az amerikai követségen Mr. Steinhardt székel, a volt ügyvéd, akit Moszkvából he­lyeztek ide. ö szintén azok közé tartozik an­gol szövetségeseivé', élükön Bnatchbuii- Uuggheesen angol követte! egyetemben, ak! nem egy nehéz órát szerzett az öncélú po­litikát folytató török államférfiaknak. Ankara egyébként talán polgári, kispol­gári városka is lehetne. Néhány év múlva talán, ha majd olvasni fogjuk az ankarai diplomaták visszaemlékezéseit, ta'án még betekinthetünk az ankarai ku: isszák" mögé .ahol ma szintén háború folyik, ha nem is fegyverrel, ágyúval, mint a harctereken hanem élő szóval, ügyesen fogalmazod be­széddel, zárt ajtók mögött ... M. J. tüntették ki loegulóbb Szilágy vármegye területén a következőket: Máté Lajos (Szilágybnlla), Nádudvary Je.nő (Szilágy- somlyó), Osvát József (Szilágynagyfalu), Papp Ferenc (Tasnád), Petrlkás László (Tasnád), Rózsa Ferenc (Zilah), Szász István (Szilágysomlyó), Szász József (Szilágysomlyó), Székely Béla György (Tasnád), Székely Imre (Szilágynagy- falu), Tolnay Mihály (Szilágylompért), Torkos Ferenc (Szilágynagyfalu), Tötös János (Szilágysomlyó), Zoltán Béla (Sely- mcsilosva). £ A SZILÁGYSOMLYÓ! RENDŐRKAPITÁNYSÁGON a belügyminiszter Tötös János rendőr­ségi hivatali főtisztet segédhivatali igaz­gatóvá, Nagy Kálmán rendőrtiszthelyet­test alhadnaggyá léptette elő. A belügy­minisztérium alá rendelt számvevőségnél Szász Győző számtisztet számellenőrré nevezte ki. A szilágysomlyói postahiva­talnál is* történtek kinevezések. Nagy László I. o. tisztet főtisztté, Hadrava Au­rél forgalmi gyakornokát II. o. tisztté, a kezelői szakon Ujfalvi Blanka dijnok- nőt kezelőnővé nevezte ki a belügymi­niszter. Altisztekké a következőket ne- vezték' ki: Nagy Lajos, Sájter László, Tyukodi Dániel, Daróci Sándor és Szent­ről ”■ ’ Pál.-* HÁRMAS IKREK sző u. k Szilágysomiyón. Városszerte élénk érdeklődést váltott ki a szilágysom­lyói állami közkórházban történt neveze­tes „családi esemény“. Józsa B. Istvánná egyszerű földndves asszonynak a napok­ban hármas ikrei születtek, még pedig három fiúgyermek. A n y ol egy enn ekes anyának még három fiúgyermeke van a hármas ikreken kívül. Miután nagyon szű­kös körülmények között élnek, a nemvárt arányú szaporodás nagy gondot okoz ne­kik. A szilágysomlyói Nőegyletek lelkes vezetői és Szilágysomlyó magyar társa­dalma azonban segítségére sietett a hár­mas ikrekkel megajándékozott anyának. Babakelengyét és pénzbeli segítséget ad­tak a kórházban fekvő Józsa B. Istvánné- nak. Hir szerint a három iker fiú kereszt- apaságát báró Jósika János, Szilágy me­gye főispánja vállalja el. A Hemzeti Munkaközpontba tomorüínsk a MAY kolozsvári alkalmazottai Kolozsvár, január 18. A MÁV kolozsvári alkalmazottai e!határozták, hogy érdekeik hatékonyabb megvédése érdekében a Nem­zeti Munkaközpont keretein belül szerve­zetbe tömörü'nek. Az alkalmazottak vasár­nap délelőtt 10 órakor a bőripari munkások Apor-utcai otthonábau gyűlést tartanak s ezen kimondják csatlakozásukat a Nemzeti Munkaközponthoz, egvnen megalakítják a MÁV alkalmazottainak csoportját s annak élére megválasztják a tisztikart Is. A MÁV alkalmazotti csoport alakuló gyűlésén az NMK országos központja képviseletében .Rákóczi Be a, a közüzemi alkalmazottak szervezetének országos ügyvezető elnöke jelenik meg. A KOLOZSVÁRI NEMZETI SZÍNHÁZ HETI MŰSORA: Jan. 19. Szerda 6 órakor: Mindenért fizetni kell. Bemutató bérlet 13, szám. Bemu­tató helyárak. Tan. 20. Csütörtök 6 órakor: Mindenért fi­zetni kell. Napi bérlet A. 12. szám. Rendes helyárnk. Jan 21. Péntek 6 órakor: Rigoletto. Bérlet­szünet. Opera he'yárak. Jan. 22. Szombat d. u. H3 órakor: Vihar- , lámpás. Ifjúsági előadás. Jegyeket a pénztár nem árusít. Jan. 22. Szombat 6 órakor: Mindenért fi­zetni kell. Napi bérlet B. 12. szám. Ren­des helyárak. Jan. 23. Vasárnap d. u. %3 ólakor: János vitéz. Rendes helyárak. Jan. 23. Vasárnap 6 órakor: Mindenért fi­zetni keli. Bérletszünet. Rendes hely- - árak. Jan. 24. Hétfő 6 órakor: A házasságok az égben köttetnek. A Tizes Szervezet elő­adása. Bevezetőt mond: Keresztes Sán­dor főtizedes. Jegyeket a pénztár nem árusít. Jegyezzünk búzakötvényt mm SZÖVETSÉG Gazdasági és Hitelszövetkezetek Központjánál Kolozsvár, Deák Ferenc-u. 9. sz. Közíekedés a földön és a levegőben Semlegesség mintfensfceföít A törökországi nyersanyaglelőhelyek az országban elszórtan feküsznek, vasúttal azonban valamennyi megközelíthető. A vas­úti munkálatoknál is ki kell emelni a német ipar szerepét, amely már az első világhá­ború előtti vasútépítéseknél (bagdadi vasút) kivette részét, lí'38-ban • Németország 8.4 millió német márka értékbe« szállított moz­donyokat é« vasúti teherkocsikat Törökor­szágnak. A török kormány a légiforgalom kiépíté­sét is szívügyének tekinti. A vasúti közle­kedés nehézkes és hosszadalmas? a légiut gyors és kénye mes, ezért ma már minden nagyobb várost bekapcsoltak a kiterjedt lég! hálózatba. Meg kell még említeni az ankarai modern, változatos műsora rádióleadót is. Adását Kolozsváron Is jó! lehet fogni. (Egy-két ma­gyar cigányzenés lemezt e sorok írója is hallgatott . . .) A szociális fejlődés utján Szociális he’yzetét illetően Törökország, bár helyzete nem mindenben kedvező, hiszen a háború nyomasztó súlya aló! nem von­hatja ki magát, az élen halad. Szinte cso­dálatos, hova tud fejlődni egy állam rövid húsz év alatt. Uj épületek, egészséges ott­honok, orvosi-egészségügyi berendezések gondoskodnak a toşSk polgár épségének és jó étének biztosításáról azon a földön, ahol még nem is olyan régen, minden antiszociá­lis és retrograd volt, ahol a külföldi utazó az „Ezéregyéjszaka meséit" óhajtotta a va7 lóságban is megismerni. Egészség és felvi- lágosodottsőg sugárzik a fiatalságból, fiuk­ból, lányokból egyaránt .. .

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom