Keleti Ujság, 1944. január (27. évfolyam, 1-24. szám)

1944-01-16 / 12. szám

__*<£ 6 1944. JANUÁR 1«. — finyagcsata a Csendes óceánon Tokió, január 13. A háború a Csendes­óceánon, helyesebben a Salamon-szigeteken és Uj-Guineában lassan átváltozott anyag­csatává. A keleti harctér pazarlásaitól ez a küzdelem abban különbözik, hogy annak fő- sulypontja nem a szárazföldre, hanem a tengerre és a légi térségekre esik. A mult év tavaszán az amerikaiak hatalmas ten­geri egységeket vetettek harcba és a 8a- lamon-szigetnél a japáni flotta és légihaderö több nagy ütközetet nyert meg. Voltak ösz- szecsapások, amelyek mind a mai napig el­döntetlenek maradtak. Végeredményben ezeket a harcokat a japánok támadó szel­leme jellemezte. Maguk az amerikaiak be­ismerték, hogy veszteségeik csatahajókban, repülő tépany aha jókban és cirkálókban min­den józan számításon felüliek voltak. Guadalcanart elnevezték a „Déltenger Ver- dunjének“. A washingtoni jelentések szerint itt 25.000 amerikai katona vesztette életét, de a japáni szakértők ezt a számot túl ki­csinynek minősítették A futószalagon elsüllyesztett hadihajók Ha az amerikaiak a japánok fő védelmi vonalát a Csendes-óceánon csak megközelí­teni is akarják, előbb meg kell szállniok ezeket a közbeeső klsebb-nagyobb szigete­ket. Az amerikai hadvezetőség nehéz és leg­súlyosabb hadihajókkal kezdte meg a táma­dást. Ezek ellen a japánok nem a föflottá- val védekeztek, hanem könnyű tengeri egy­ségekkel és főleg repülőgépekkel. A támadást lehetőleg a trópusi éjszaka leple alatt hajtották végié. Egy amerikai újságíró, akt szemtanúja volt ezeknek a heteken át tartó éjjeli harcoknak, többek között azt iita: ,.Az volt az érzésünk, ami­kor a sötét égen a megvilágított jupani repülök vékony raja közeledett, mintha egy nagy futószalag húzódott volna a ■isiUagnx ég alatt és ezen a futószalagon egymásután pusztultak el a hadihajóink“ Az amerikaiak kénytelenek voltak takti­kát változtatni. A haoihajókban és szállító- hajókban elszenvedett veszteségük megVó- zelitően sem volt arányban a japánokéval. Elsüllyedt több, mint 150 hadihajójuk, 60- nól több szállitógőzösük, rengeteg katoná­val a fedélzetükön. A sikert a japánok né­hány torpfíd&romboló elvesztése és talán kétszáz repülő eltűnése árán értek eh A japáni légierő igen sok esetben csak kis tö­redéke volt az amerikai légi flottának, de halálraszánt, rámenős legénységük merész támadásait emberileg szinte lehetetlen volt kivédeni. Ezek a japáni repülőgépek teljes bambaterhükkel rávetették magukat u cél­pontokra és ha az egyiknek nem sikerült, a második, vagy harmadik mégis csak rá­zuhant a kiszemelt hadihajóra. Ezért az amerikaiak visszavonták a nagy hadihajó­kat és hosszutávolságu bombázókkal pró­bálkoztak. B megváltozott harcmodor kö­vetkezménye volt, hogy a japánok guadul- eanari, tulagi és más egyéb szigeteken előretolt állásaikat kiürítették, vagy repü­lőiket a nagyobb szigetek eldugott repülő­terein összpontosították. Most a harcok főleg Ujgeorgia és Ujguinea-szigetéin foly­nak. Mi történik Uj-Guineábun * Erre a kérdésre a legjobban egy amerikai katona felel a „Pioneer“ cimü újságban. A beszámoló szóról-szóra így hangzik: — Tagadhatatlan, hogy egyes technikai újítással ellenfeleink előtt járunk. Ezek közé tallóznak o fiirészinotorok és a külön­böző útépítő gépek. Ezeknek köszönhetjük, hogy a japánok által kiürített szigeteken rettenetes fáradság árán megmaradásunkat kiharcolhattuk. Talán, ha Uj-Guineában át­vergődünk a megpróbáltatásokon, akkor esetleg megtudjuk menteni Port Moresbyt. — Tény, hogy a partraszállásoknál a vi­zen és szárazföldön egyformán mozgó pan- célkocsik az első napokban meglepték a ja- pánolcat, de ez a hatás már a multté. Ezek az uj technikai csodák annyira tetszenek a technikusoknak, mint amennyire a pokolba kívánjuk őket mi, katonák. A japánok már megtalálták a kellő védekező módszert. Ta- b',i-!ony*á(jHkat csak elszántságuk muljr felül. Nagyon tévednek azok, akik idehaza azt hiszik, hogy a csendesóceáni győzelem csak az akaratunkon múlik. Mi is egészen más­képpen képzeltük el á dolgot. De hamarosan Fotólaboratórium, fotócikkek, szemüvegek Weber Unió-utca 8. Telefon: 36-03­megváltozott a véleményünk, amikor ezek­kel a halálos pontossággal célzó ördögökkel szembekerültünk. A japáni repülök pedig egész külön lapra tartoznak. Ha csak u legkisebb célt is felfedezik, amelyet érde­Júmbor, miért epedsz mindig? Jöjj, gyújts rá; im vígan ég, Kék füsttel a pipa. Derül előtted föld s ég. S nem lesz sehol hiba ■. • Kölcsey Ferenc irta a fenti sorokat, aki maga is rágyújtott, hogy a pipafüst melletti csendes szemlélődéssel ihletet mentsen a versírásra. Mert a jóféle do­hány mindenkire jó; már őseink szemé­ben is kitűnő orvosszere volt a fejfájás­nak, a pipaszó felvillanyozta az elmét és kellemesen megnyugtatta az ide­geket. A dohányzás az emberiség egyik leg­nagyobb szenvedélye. Amióta Amerika felfedezése idején az Újvilágba járó ha­jósok áthozták az első dohányleveleket Európába, a füstölés szenvedélye úrrá lett az egész földkerekségén. Persze, a dohányzás mai formájáig hosszú'.volt az ut. Az első dohányzó fehér ember Pane Komán, spanyol szerzetes volt, aki Ko- lumbusszal együtt érkezeti Amerikába. i A jámbor szerzetes nem tért vissza a felfedezőkkel, hanem Haitiben maradt, hogy megtérítse a pogány indiánokat. Tőlük tanulta meg a füstölést, A do­hányfüstölés és a tubákolás első hírnö­kei a spanyol tengerészek voltak Euró­pában, akiket meg is csodált a kikötők környékének kíváncsiskodó lakossága. . AZ „ÖRDÖG ESZKÖZE" A csodálkozás az orron-szájon ál ki­eregetett füstnek szólt, amiben inkább ördöngösséget gyanítottak, semmint él­vezetet. Az Óvilág földjén először Por­tugáliában honosodott meg az amerikai növény, onnan terjedt el mindenfelé. Különösen a spanyol papság és katona­ság körében hódított az uj szenvedély, A tubákozásra spanyol papok tanították meg Rómát, az idegenbe elszegődött spanyol zsoldos katonák pedig a dohány­füstölést népszerűsítették a hazájuktól messzeeső tájakon, még Magyarországon is. Londonban a közönség még a színhá­zakban is dohányzóit, a gava'lérok gá­láns vetélkedéssel égő pipát nyújtottak át hölgyeiknek. A hívek még a templom- han is füstöltek, ami szinte hihetetlen nek tűnik. , Magyarországon a mohácsi vész ide­jén terjedt el a dohányzás. A török ba­sák már javában pipáltak ebben az idő­ben és nem egyszer díszes pipaajándék­kal lepték meg a magyar urakat. Az el­harapódzott szenvedélyt azonban sokan károsnak találták, mivel----ány szokást láttak benne. A XVIT. században Vili. Orbán pápa tiltó rendelkezése nyomán egész Európában rendszabályokat hoz­tak a füstölök ellen. A hitbuzgó atyák a dohányt az ördög eszközének tekin­tették és a tízparancsolatot ilyen pa­ranccsal toldották meg: — Ve tedd ma gad a sátán kéményévé! Börtön eh korbács A DOHÁNYOSOKNAK Sokhelyen külön börtönöket rendeztek be a dohányosoknak, egyik török szul­tán pedig hitófával és felnégye'éssel büntette azokat, akiket füstölésen értek. 1670-ben a gyulafehérvári országgvülés törvényt hozott „A tobák tllalmazásá- ról s aki behozná, annak megbüntetésé­ről“. A oiemeseket 50 forint bírsággal, a parasztokat 6 forinttal büntették. A pa­pokat és diákokat sem vették ki a bün­tetés alól, a diákokat meg is csapatták. Csaknem 100 évig tartott a tilalom, vé­gül azonban mégis a füstkedvelők győz­tek s a tiltó rendelkezéseket egymás- után vonták vissza az egész világon. A dohányzás legidősebb módja talán mesnek méltatnak arra, hogy megtámadják, akkor sem az életű kát, sem a gépüket nem sajnálják. Két hajótörést éltem át, mind a két hajót ilyen öngyilkos japáni repülő süllyesztette el. Nagynehezen elértük Uj- Guineát, de hogy onnan hogy jutunk to­vább, vagy hogy kerülünk haza, azt csak az Isten tudja. A japánok mindenesetre rajta vannak, hogy örökre ottmaradjunk. a szivarozás. Már az amerikai iudiánu sok is összecsavart dohányleveleket szívtak, sokszor kezdetleges szipkába illesztve. Európában a tilalmak megszű­nése után alakultak meg az első szivar- gyárak. Divatbajött a gyűrűs szivar, a jóizü Havanna. Nálunk a mult század­ban a Virginia volt a legkedveltebb szi­var ; maga Ferenc József is a Virgi- nia-szivarokat szerette. A pipázás méltóságot és nyugalmat kívánó módja a dohányzásnak. Manap­ság éppen azért sokat vesztett a jelen­tőségéből és visszaszorult a falvak, meg a tanyák világába, ahol esténként még kiülnek a padkára az atyafiak és a jól- vógzett munka után tempós nyugalom­mal pöfékelnek a cseréppipából. MAGYAR CSIZMADIA MÜVE A TAJTÉKPIPA Az agyag-, fa- és porcellánpipát is felülmúlja népszerűségében a tajték- pipa, amely magyar találmány. Az 1720-as években élt Pesten egy Kovács Károly nevű csizmadia, afféle ezermes­ter, aki fapipákat is ügyesen faragott. Az egyik Andrássy gróf a török biro­dalomból egy fehér ásványt hozott ma­gával, amely a viz színén úszott és puha volţ, bogy késsel vágni lehetett. Meg­mutatta ezt a nevezetes ezermesternek, aki vállalkozott rá, hogy pipát farag be­lőle. Két pipát készített, az egyiket ma­gának tartotta meg. Csizmája vitás köz­ben aztán szurok ért a pipafejhez. Az ezermester csodálkozva látta, hogy a szurok nyomán a hófehér piuafej meg- szinesedik. A titkot elárulta a frófnak is, aki pipáját bekenve, gyönyörködve nézte, mint veszi fel a lágy tajték az öreg elefántcsont ragyogását és mint szinezíidik lassan aranyos barnára. így született meg a tajtékpipa és kiszívásá­nak módja. A pinázók száma fogyatko- zóban van- Hire sines már a hosszu- száru táblalm'ói pipának, a pipások a rflvidszáru angol gyökérpipát szeretik. A CIGARETTA PÁRATLAN ELŐRETÖRÉSE Manapság a dohányospk többsége a rövid élvezetet adó cigarettát szívja. A cigarettúzás a harcoló katonák közül terjedt el először. Az volt ugyanis az előnye, hogy a pihenés rövid pillanatai­ban is rá lehetett sodorintani a zsehhen tartott néhány csipetnyi dohányra. Kü­lönösen a krimi háborúban vált nép­szerűvé a szivarka. Magyarországon 1866-ban 'nyolcfajta cigarettát hoztak forgalomba. Abban az Időben a legdrágább St«-nbul nevii ci­garetta is csak 3 krajcárba került. A mai gy Orsiit emü. zaklatott világban nincs már idő a kényelmes pipázúsrft. A cigaretta meghódította a földkerek­ség ernbermiUtóit, nőket és férfiakat egyaránt. A rövid néhány szippantás jó idegcsillapitó munka közben. A 400 évvel ezetőtt Európába került ! dohánylevél igy csinálta meg páratlan karrierjét. A füstölők r. múltban nem egyszer súlyos büntetést fizettek szenve­délyükért. Manapság mindennapi éle­tünk tartozéka a cigaretta és a dohány­zók száma napról-napra nő. Hirdetések, apróhirdetések feladhatók Deák Ferenc-utca 42 szám alatti irodahelyiségben ’ Jegyezzünk búzakötvényt SZÖVETSÉG Gazdasági és Hitelszövetkezetek Központjánál Kolozsvár, Deák Ferenc-u. 9. sz. „Ne tedd mmymd a adtán Kéményévé !“ Adatok a dohányzás és a dohányos ember múltjából Körlevelet adott ki Boldog Margit szenttéavatásáról a magyar püspöki kar Budapest, jan. 15. Magyar Kurír írja: A magyar püspöki kar Magyarországi Boldog Margit szenttéavatásáról körlevelet adott ki, amelyet január 16-an az ország valamennyi templomában felolvasnak. Egyebek között a körlevél megállapítja, hogy amikor a min­deneket pusztulás fenyegeti, a második vi­lágháború alatt hazánkba megérkezett a hír, hogy a pápa Arpádházi Boldog Margi- tot a mennyei szentek sorába iktatta, ösz- szedobbantak a magyar szivek és szeret­nénk remélni és bízunk is benne, hogy amim Boldog Margit Istennél való hathatós köz­benjárásával 70# esztendővel ezelőtt meg­mentette hazánkat a tatárok további betöré­seitől és a végpusztuíásiól, most is meg­menti, ha ini magunk bt buzgón kérjük uj szentünket és ha helyesen tiszteljük, vagyis ragyogó példájának megfelelően lmádságos, erényes, önmegtartóztató, áldozatos életet élünk. A második világháborúban, amikor már a békés polgárok és az ártatlan gyer­mekek élete is éppoly veszedelemben forog, mint a harctéren küzdő katonáké, Árpád- házi Szent Margit lmádságos lelkületére van szükség. Emberek, nemzetek mtndany- nyian a boldogságra törekednek. A mostani borzalmas háborút Is ezért vívják és utána — legalább a hadviselő felek — legalább polgártársaiknak boldogságot Ígérnek. De boldogságot csak Isten adhat egyes ember­nek, nemzeteknek. Most valóban Szent Mar­git példájára Krisztus keresztjének türel­mes hordozásával, nagy áldozatokkal kell megérdemelnünk a boldogságot. Vilówe^ avatták Veress Pereme «Ir. egţetemi tanári Kolozsvár, január 15. Veress Ferenc dr. egyetemi tanár január 15-én, a „Má­tyás-király“ 9. sz. Vitézi Törzsszék székházában, vitéz Szentpétery János ezredes, Kolozsvár város és Kolozs vár­megye vitézi székkapitánya kezébe letet­te a vitézi esküt. Veress Ferenc dr. az 1914—18-as világháborúban mint orvos főhadnagy, a volt 21. honvéd gyalogez­red dicsőséges zászlója alatt, az első me­nettel indult ki az orosz harctérre s ott negyven hónapét szolgált becsülettel. Mint a Keleti-Kárpátok frontszakaszán felállított tábori-kórház parancsnoka em­berfeletti munkát végzett. Törzsorvossá léptették elő, majd megkapta a Ferenc József-rend lovagkeresztjét, a III. oszt. Katonai Érdemkeresztet, a Signum Lau- dist, a Német Vaskeresztet, a Vöröske­reszt díszjelvényét, a Károly Csapatke­resztet; tiszti kitüntetéséhez pedig a ha- diékitményes diszszalagot a kardokkal. Az összeomlás után a pozsonyi egye­tem hívta meg tanárnak, 1918 végén is­mét visszakerült Kolozsvárra, a Ferenc József Tudományegyetem bőrgyógyászati tanszékébe,' a nagymultu Marschalkó professzor örökébe. Az annak idején Szegedre menekült kolozsvári egyetem­mel ő is eltávozott, felállította a bőrgyó­gyászati klinikát és 1922 elejéig tanított. Ekkor egészségi okok miajt leköszönt és hazajött Kolozsvárra. Mint magánorvos kezdte meg uj életét és bekapcsolódott a magyarság minden kulturális és szo­ciális megmozdulásába­Számos intézményben töltött be veze­tő szerepet és minden téren értékes munkásságot fejtett ki. Vitézzé avatása alkalmából számosán keresték fel sze- rencsekivánataikkal. Tagfelvételek, átfegyzések, törlések a kolozsvári Orvosi Kamaránál Kolozsvár, január 15 A hivatalos lap pénteki száma közli a kolozsvári Orvosi Kamara hirdetményét, amely szerint a kamara decemberi választmányi ülésén tagjai sorába felvette Lőrincz István dr., Molnár Béla dr., Végh János dr. ko­lozsvári orvosokat, Kassáról átjegyezte lvády Gyula dr.-t, Budapestről Faragó Ferenc dr.-t, Marosvásárhelyről Vájna Gábor dr.-t, Luzsetcky Alexandria dr.-t, férjezett Szász Gerőnét (Züah). Nagyvá­radról Oláh Imre dr.-l Törölte a kamara tagjai sorából Mol­nár György dr. (Beszterce), Vathy Ist­ván dr. orvosokat Budapestre, Árokháty Vilmos dr. (Dés), Györke Zoltán dr. (Nagybánya) orvosokat Nagyváradra, Lantos Árpád dr. (Munkács), Cosma De­meter dr. (Naszód) orvosokat Kassára, Györke Árpád dr. (Borgóbeszterce), Ba­logh Zoltán dr. (Zilah) orvosokat Ma­rosvásárhelyre, Sárospataky János dr. (Hidalmás) orvost Szombathelyre, Pados Jenő dr. (Beszterce) orvost Érsekújvárra való áthelyezés miatt.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom