Keleti Ujság, 1944. január (27. évfolyam, 1-24. szám)

1944-01-16 / 12. szám

V a sárnap 1944• január 16 *tv 4ra 30 fillér ELŐFIZETÉSI ARAK: 1 HÓRA 4.30, NE­GYED ÉVRE 13.40, FÉL ÉVRE 34.80, EGÉSZ ÉVRE 49.60 PENGŐ ___POSTATAKARÉK­PÉNZTARl CSEKKSZÁMLA SZAMA 73148. HUSZONHETEDIK ÉVFOLYAM 12. SZÁM. KIADJA A LAPKIADÓRÉSZVÉNYTARSASAG SZERKESZTŐSÉG, KIADÓHIVATAL ÉS NYOMDA: KOLOZSVÁR, BRASS AI-U. 7. TELEFON: 15-08. — POSTAFIÖK: 71. SZ. KÉZIRATOKAT NEM ADUNK VISSZA A iondoni lengyel kormány London és Washington segítségét kérte a Szovjettel folytatandó tárgyalásokhoz Pénteken délután telték közzé a lengyel kormány nyilatkozatát A svéd sajtó veszélyes precedenst lát a lengyel határkérdés rendezésében Ueftélyes repülőgép dobol! bombákul Londonra Áz uj nagy orosz támadás katonai célja a Bo ti-államok elfoglalása üfegkezdiék a délangliai 'zárosok kiürítéséi A LENGYEL VALASZ ELKÉSZÜLT — állapítják meg a londoni jelentések. A londoni reggeli sajtó örömmel üdvözli a lengyel nyilatkozatot, mint „az állam­tudomány bölcs müvét“ — ahogyan a „Ti­mes“ kifejezi és rámutat a mielőbbi ki­egyezés jelentőségére. A „Times“ diplomá­ciai tudósitója szerint a lengyelek Angliá­tól ígéretet kaptak arra, hogy „határaikat a háború után nyugat felé kiterjesztik“. Ez gazdag területekre nyújt kilátást számukra, kárpótlásul a nagyobb, de kevéssé termé­keny vidékekért“. Kijelenti még a „Times“, hogy londoni benyomás szerint a szovjet kormány bizonyára a közeljövőben készen- áll a rendezésre. A Moszkvának adott lengyel válasz tar­talmáról egyelőre még csak hézagos jelen­tések vannak. A Német Távirati Iroda Amszterdamból kapott jelentése a követ­kező értesülést közli: Mint a brit hiriroda jelenti, a menekült lengyel kormány a szovjet-lengyel kapcso­latokra vonatkozó moszkvai nyilatkozatra adott válaszában azt javasolja, hogy a Szovjettel folytassanak tárgyalásokat, ame­lyekben az angolszász kormányok is részt- vesznek. A „Gazette de Lausanne“ washingtoni tu­dósítója szerint a nagy amerikai napilapok­nak a lengyel kérdésre vonatkozó fejtege­téseiből világosan kitűnik, hogy a lapok po­litikai szerkesztői a Szovjet által javasolt Curzon-vonalat elfogadható alapnak tekin­tik a tárgyalásra. Az amerikai sajtó maga­tartása közel áll Willkie felfogásához, aki azt mondja, „rossz szolgálatot tennének azok, akik a kisállamokat hajthatatlan ma­gatartásra bátorítanák“. Noha az Egyesült- Államok az európai határok miatt nem szándékoznak ellentétbe jutni a Szovjettel, a „Newyork Times“ szerint az Egyesült- Államok továbbra is támogatják a lengyel kormányt, hogy igy a lengyelek okosságára hivatkozzanak. Ugyanakkor arra biztatják a Szovjetuniót, hogy tanúsítson szintén észszerű magatartást. A Német Távirati Iroda genfi értesülés alapján közli, hogy amint Washingtonból jelentik, hivatalos körökben utalnak arra, hogy amerikai brit diplomaták fokozottab­ban igyekeznek mindjobban közelebb hozni egymáshoz Lengyelországot és a Szovjet­uniót. A „közelebb hozás" a gyakorlatban min­ien bizonnyal arra szorítkozik, hqgy az adott helyzetben a londoni lengyel kormány vonta le az „észszerüség“ konzekvenciáit és tett engedményeket, hiszen egyebet úgy sem tehetett. Annyi bizonyos, hogy a lengyel határkér­dés újabb rendezésére irányuló diplomáciai kavarodás a lengyel—orosz problémák egész sorozatát tette időszerűvé. Ezt jelenti be a Reuter-ügynökség diplomáciai munka­társa, amikor a lengyel válasszal foglalkoz­va a következőket állapítja meg: A lengyel kormány véleménye szerint a magábanvéve fontos határkérdés rendezőé­nél fontosabb a lengyel ellenállási mozga­lom és a szovjetorosz csapatok katonai együttműködésének problémája. A lengyel kormány utasítja az ellenállási mozgalmat, hogy fokozza a harcot a németek ellen és kerülje az orosz csapatokkal való összetű­zést mindaddig, amíg a két kormány kö­zött nem áll helyre a diplomáciai kapcso­lat. A lengyel—orosz határkérdés rendezése, mégpedig akármilyen pillanatnyi rendezés“ azonban csak az angolszász—szovjet szövet­ségi rendszer szempontjából jelent ad hoc fellélekzést. Európa szempontjából azonban az a megoldás, amely London és Washing­ton bábáskodása mellett megszületett, ko­moly történelmi precedenst jelent. A stock­holmi sajtó már rá Is mutat ennek jelen­tőségére. Amint a Budapesti Tudósitó Stockholmból jelenti, a svéd lapok a szov­jet—lengyel vitával kapcsolatban bizonyos veszélyt látnak az oroszok európai követe­léseinek kielégítésében. Ez a veszély nem csupán Lengyelországot érinti. Függetlenül attól, — Írja az „Aftontidningen“, a szocia­lista szakszervezet lapja — hogy milyen lesz a londoni lengyel menekült kormány válasza, Sztálin máris olyan útra lépett, amely az Oroszországgal szomszédos orszá­gok vezetésében saját bizalmi embereinek bekapcsolására Irányul. A Német Távirati Iroda diplomáciai mun­katársa a következőket írja: A lengyel menekültek nyilvánvalóan azon fáradoznak, hogy a lengyel—szovjet össze­tűzésből szövetségközi ügyet csináljanak arra való hivatkozással, hogy egyrészt az angolok valamikor kezességet ajánlottak fel Lengyelországnak, másrészt pedig az Atlanti-Charta biztosítékait em’egetik. A helyzet tehát a következőképp alakul: Moszkva változatlanul ragaszkodik követe­lései előtt való feltétlen megadáshoz. Anglia és az Egyesült, Államok lekötötték magukat a Szovjetunióval szemben Moszkvában és Te­heránban. Anglia és az Egyesült Államok megkísérlik, hogy megkerüljék a felelőssé­geit és a lengyelekre hárítsák, ezzel lehetővé akarják tenni a Szovjetuniónak követelései ilyen, vagy olyan módon való érvényesitését. Berlini politikai körökben érdeklődéssel ki­sérik ezt a vitát, mert megerősítése annak, hogy az angolszászok a Szovjetunió Irányán ban a lemondás politikáját követik. Ugyan­akkor hangoztatják, hogy a vitatkozásnak csak elméleti jellege van, mert a felek már most isznak a medve bőrére, mielőtt még egyáltalán leteritették volna. * NAGY KATONAI ESEMÉNYEK kibontako­zása ismerhető fel azokban az intézkedések­ben, »menyeket Angliában minden bizonnyal | az Európa nyugati partjai ellen tervezett invá-lóval kapcsolatban foganatosítottak. Ez0fl.i„. a stockholmi „Tiiiiingen“ ad tájé­koztatást londoni levelezőjének jelentése alap­ján. Amint a Német Távirati Iroda közli a svéd fővárosból, a „Tidntngen“ londoiji tudó­sítójának jelenlése szerint az Inváziói támaszpontokként szóbajöhető angol tenger­parti városok polgári lakosságának elszállí­tása megkezdődött. Londonban statisztikát készítettek az üres lakásokról és az angol fő­város felkészült a tengerparton fekvő városok egész lakosságának befogadására, mihelyt ezeket a városokat kiürítik. A nagyszabású katonai előkészületek szán­déka mellett bizonyít az is, hogy a légi tevé­kenység soha nem tapasztalt méreteket öltött Nyugat-Európa felett. Amint a Budapesti "tu­dósító Zürichből jelenti, szombatra virradókig a brit bombázók Ismét élénken tevékenyked­tek Németország felett. Ezt a hirt megerősítik azok a stockholmi jelentések, amelyek sze­rint a távbeszélőösszeköttetés Berlinnel két órán át szünetelt, ami általában annak jele, hogy ellenséges bombázók támadtak a biro­dalmi főváros ellen. Tegnap egyébként egesz nap hajnaltól sötétségig élénkség volt a Csa­torna felett. Angolszász légikötelékek szálltak el a partvidék felett. A támadásokban ezer» száznál! több repülőgép vett részt. A bombá­zókat nagy vadászrajok kísérték­A nyugati légi háborút azonban nemcsak a rendkívüli tevékenység jellemzi. Egy stock­holmi jelentés tömör adataiból arra lehet következtetni, hogy a légi háborúnak uj feje­zete következik. A Magyar Távirati Iroda stockholmi jelentése igy hangzik: A brit hírszolgálat jelentése szerint egyedül szálló repülőgépről két bombát dobtak le Lon­donra. Az egyik bomba egy mozgóképszínház épületére esett, áltörte a tetőzetet és az elő­adóteremben robbant. A robbanásnak hét ha­lálos áldozata és 31 sebesültje van, ezek kö­zött 15-nek az állapota Igen súlyos. A másik bomba egy nagy áruházra esett, de áldozatot nem követelt. A légitámadás teljesen meg­lepetésként hatott, a légvédelem nem műkö­dött és a légvédelmi dudák sem szólaltak meg. Ez a légitámadás Londonban rendkívül nagy izgalmat okozott. Már csak azért ts, mert az angol fővárost teljesen váratlanul érte és elképpesztette a megszokott zaj nélkül érkező repülőgép támadása. Amszterdamból ezzel kapcsolatosan a következőket jelentette a Német Távirati Iroda: Pénteken este London egyik mozgóképszín­házában történt érthetetlen robbanás követ­keztében — a brit hírszolgálat jelentése sze­rint — hat ember életét vesztette és 25 meg­sebesült. A nagy látogatottságu mozgókép­színház elpusztult a közelben lévő üzlettel együtt. Az ablaküvegek széles körzetben be- zuzódtak- Pénteken késő este mentőcsapatok kísérelték, meg, hogy kiemeljenek két, állító­lag a mozgóképszínházban bennrekedt embert­Ez az amszterdami jelentés azt árulja el. hu«,/ Londonban ink ?.bb rejtélyes merényletre, mitsem ellenséges repülő támadásra gondol­tak a mozgóképszínházban bekövetkezett rob­banással kapcsolatban. Lehet, hogy a titokzatos uj német támadó- fegyverek egyike szerepelt ebben a légitáma­dásban. S ha ez a feltevés helyes, valóban számolni kell a nyugati légiháboru uj feje­zetével. Az előkészületben >évő nagy katonai esemé­nyekkel hozható összefüggésbe az a hírverés is, amelyet az isztanbuli sajtó folytat. Erről a Magyar Távirati Iroda az alábbiakat jelenj!: Az utóbbi időben az Isztanbuli sajtó meg­lehetősen nagyarányú sajtóbadjáratot kezdett, meJj-nek célja, a lakosságot mielőbb arra in­dítsa, hogy „a minden lehetőségre“ való te­kintettél minél nagyobb számban költözzék vidékre. Az isztanbuli egyetem és az iskolák utasítást kaptak, hogy mielőbb fejezzék be a tanítást. Az egyetemen a vizsgák már március végén, vagy április elején megkezdődnek. * A PÉNTEKI NAP LEGKIEMELKE­DŐBB ESEMÉNYE a harctereken — közli a Magyar Távirati Iroda berlini jelentése —- kétségtelenül az orosz támadások kiter­jesztése az arcvonal olyan szakaszaira is, amelyeken eddig hónapok óta szinte teljes nyugodom uralkodott. A Szovjet most már az északi részen is támad, éspedig főleg az llmen-tótól északnyugatra. Támadásainak iránya Novgorod. Itt az oroszok nagy erő­feszítéseket tesznek az áttörésre. Az ora- nlenbauml hídfő körül is támadnak a bol­sevisták, elsősorban azért, hogy nagyobb német csapatokat kössenek le. Német kato­nai részről szombaton kijelentették, hogy az oroszok újabb nagyszabású hadműveletei­nek kétségtelenül messzemenő céljai van­nak, mégpedig a balti államok elfoglalása. Eddig az oroszoknak az uj támadási sza­kaszon jelentősebb eredményt elérni nem sikerült, eltekintve néhány helyi betöréstől. Tekintve, hogy az uj támadási szakaszon a hosszú ideig tartó nyugalom alatt a né­metek erősen kiépítették állásaikat és itt pihent szakaszok tartják az arcvonalat, Így feltétlenül erős német ellenállásra lehet szá­mítani A német fővárosba érkező jelentések sze­rint a keleti arcvonalon az általános hadi­helyzetben enyhülés állt be, mindamellett a helyzet továbbra is feszült. Egy fontos sza­kaszon sikerült az orosz előnyomulást fel­tartóztatni. A szovjet támadás az utóbbi nap újabb szakaszokra terjedt ki, de egyes súlypontokon lényegesen vesztett erejéből. Német részről megkezdték az eddig vissza­tartott tartalékoknak a harcokba való beve­tését. Ezek a tartalékok majdnem az egész dnyeperi ívben ellentámadásba kezdtek. A sulyhelyzet alapján Berlinben a német ki-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom