Keleti Ujság, 1943. december (26. évfolyam, 272-295. szám)

1943-12-14 / 282. szám

1943. DECEMBER 14. 3 KeietiUjsxg Több mint ezer kínai kereskedő lelte halálát a Jangcseklang hullámaiban Sanghaj, december 13. (MTI.) A Német Távirati Iroda jelenti: A kinai folyami hajózás történetének leg­nagyobb szerencsétlensége játszódott le csütörtökön a Jangcsekiangon. A katasz­trófa következtében több mint ezer kínai., legnagyobbrészt a Sanghajban és a Jang- csekiang kikötőiben utazgató kereskedő, vesztette életét. Kétszáz személyt tudtak megmenteni. A vizsgálat során megállapí­tották, — mint a „Sanghaj 'limes" közli—, hogy a szerencsétlenséget a hajózási társa­ság könnyelműsége okozt^ azáltal, hogy a sok nagy csomaggal utazókat oly nagy számban engedték fel a hajóra, hogy a hajó elvesztette egyensúlyát és felfordult, Karácsonyig 1200 szegényt öltöztet fel Kolozsvár társadalma Hétfőn már 200 család kapta meg a szükséges téli ruhákat és fehérneműket Kolozsvár, december 13. A „Ruhát a ru­hátlanoknak“ mozgalom, amint inár megír­tuk, befejeződött. A nemes mozgalom olyan redménnyel járt, amilyenről még álmodni sem lehetett. Nem, még pedig abból az egy­szerű okból nem, mert ma napról-napra ron­gyosodnak az emberek s a már olyan hosz- szan tartó háború miatt egy-egy ruhadarab beszerzése még tehetősebb családoknál is komoly gondot jelent. De a jóságot, a kö zösségi érzést a háború sem ölte «ţi a ko­lozsvári társadalom szivéből. Erről tesz bizonyságot a nemes mozgalom eredménye. Az összegyűjtött ruhaneműk, fehérneműk, lábbelik értéke ugyanis a legszerényebb becslés szerint is kerek ?-n 1/30 ezer pengőt tesz ki. A számbavétel és felbecsülés körül­tekintő munkája után a tizedesek, — akik a gyűjtés dicséretreméltó munkáját is vé­gezték — hétfőn megkezdték a téli ruhák szétosztását is az arra rászorult családok között. Minden tizedes és fötizedes számbavette a maga szegényeit és kimutatását felter­jesztette a Népjóléti Hivatalhoz. A Népjó­léti Hivatal megidézte a felruházásra rászo­ruló család fejét és átadta a ruha, vagy lábbeli átvételére szóló utalványt. Érdekes, hogy az utalványon nem az van feltüntetve, hogy ki milyen ruhaneműt szeretne, hanem annak pénzértéke. A rászoruló családfő je­lentkezik abban a gyüjtöraktárban, amelyik körzetben lakik s itt az összeg értéke sze­rint „szolgálják“ ki, mintha pénzre vásá­rolna. Mondanunk sem kell, hogy „pénzé­ért“ olyan ruhanemüeket, lábbeliket vagy fehérneműt kap, amit ma annyi pénzért igazán nem tudna sehol megvásárolni. A Tizes Szervezet vezetői a sajtó képvi­selőivel hétfőn délután megtekintették a gyűjtőhelyeket, ahol már mindenütt a leg­nagyobb rendben folyt a szétosztás. Egy­ógy gyűjtőhelyen átlag 25 szegényt ruház­nak fel naponta. Karácsonyig 1200 család felruházását akarja lebonyolítani a Tizes Szervezet s akik addig nem jutnak ruhá­hoz, karácsony után kerülnek sorra. A kész­let ugyanis lehetővé teszi, hogy körülbelül 1/000 szegény családot éltássáiwk a legszük­ségesebb ruhákkal, fehérneműkkel, lábbelik­kel. Legnagyobb fennakadás a gyerekruhák és lábbelik körül van, mert abból gyűlt be a legkevesebb. Érdekes megemlíteni, hogy kerületenként milyen értéjtü ruhaanyag gyűlt be. A Má­tyás király szülőházában lévő raktár a leg­gazdagabb. Itt az összegyűlt holmik értéke 146 ezer pengő. A Rákóczi-uti raktárban lévő ruhák értéké 30 ezer pengő. A Zsig- mond király-uton lévő gyűjtés értéke 19 ezer pengő. A Szenczi Molnár Albert-uvca környékén 34 ezer pengő értékű ruhanemű gyűlt össze. Az Alkony-utcai raktárban \2 ezer pengő értékű ruhaneműt tartanak nyil­ván és osztanak szét. A Magyar-utcai Agg- menházban lévő raktárban 47 ezer pengő értékű ruhanemű van felhalmozva. A Fócske- utca környékén végzett gyűjtés eredménye 37 ezer pengő, mig a Horthy Miklós-utcai elemi Iskolában 68 ezer pengő értékű ruha­neműt tartanak nyilván és osztanak szét az arra rászorultaknak faji és felekezeti különbségre váló tekintet nélkül. A hétfői /mp folyamán a nyolc gyűjtő­helyen 200 szegény családot ruháztak fel azokkal a ruhadarabokkal, amikre a legna­gyobb szükségük volt. Valamennyien a leg­nagyobb hálával és megelégedéssel távoztak el azzal az érzéssel, hogy nincsenek egyedül, mert szükölködésükben segítségükre siettek azok, akik Isten segedelmével a magukéból adakozni tudtak az ö számukra Is. Ermihályfalviak — a menekült diákokért! Kolozsvár, dec. 13. Nemrégiben nyugtáz­tunk csak a „Keleti Újság“ hasábjain egy 200 pengős adományt, amelyet egy vegyé­szeti üzem tulajdonosa küldött cikkünk ha­tása alatt a Délerdélyből menekült magyar diákok javára s máris újabb adományok nyugtázását van módunkban közölni. Ez­úttal az érmihályfalvi társadalom néhány tagja mozdult meg, hogy segítségére sies­sen a magyar jövő pillérjeinek: diákjaink­nak. A nemes szivü adakozók névsora egyéb­ként a következő: Kinzel Endre 2 P, Silye Péter 5 P, Balázs Sándor 20 P, özv. Herényi Mlklósné 100 P, özv. Jakab Józsefné 2 P, N. N. 20 P, Szath- máry Imre dr. 3 P, özv. Bujanovics Béláné 100 P, Bujanovics Rudolf dr. 20 P, Bereczky László 2 P, Major Sándor I P, Nagy László 5 P, Bokor János 5 P, Oláh Sándor 4 P, Nagy Elemér 2 P, Takács Zsigmond 2 P, Csiha Ernő 50 P, Farkas Albert 10 P, Mák János 2 P, Mendicskay Ferenc 10 P, Heré­nyi Sándor 10 P, özv. Csiri Sándorné 50 P, Kelsz Ferencné 10 P, Halni agyi László 10 P, vitéz Sólyom Fekete István dr. 10 P, Tor- da Gábor 10 P, Fekete Károly 10 P, Kole- ner Arpádné 5.40 P, Szunyogh Rudolf 50 P, Sziky Lajos 2 P, özv. Torda Miklósné 5 P, Pálfy Gizella 5 P, Tyufeodi Károly 10 P, Tóth János 5 P, Kovách 2 P, Man Kornél 10 P, Dávid István 5 P, Sorbán András 5 P, Sziky Károly 20 P, Kalmár Ernő 5 P, Szőke Lajos 5 P, Kecskés Ferenc 2 P, b. Balássy Jolán 20 P.Erdősi Elemér dr. 10 P, Jáky La­jos 10 P, Geiger és Künnle, Szentiványi Ist­ván bizományosok 20 P. ■ Az érmihályfalviak megmozdulása össze­sen 676 pengő és 40 fillért eredményezett a menekült diákok javára. Az összeget az ada­kozók kívánságának megfelelően eljuttattuk rendeltetési helyére. Megörült és meggyilkolta 90 éves anyját egy székesfővárosi fogalmazó Budapest, december 13. A fővárosban a Nagymezö-utca 43. számú ház negyedik emeletén vasárnap délután véres családi dráma zajlott le. Makoldy Zulawsky Andor dr. székesfővárosi fogalmazón kitört az őrültség és meggyilkolta 90 esztendős édes­anyját. A lakóknak az értesítésére rendőrség vonult a helyszínre. Betöi’ték az ajtót. A 90 éves matrónát már holtan találták. Makoldy Andort könnyfakasztó gázzal tették ártal­matlanná, majd kényszerzubbonyt húzták rá és úgy vitték a főkapitányságra. A főka­pitányságról beszállították az elmegyógyin­tézetbe. Pyramídon tabletták meg­nyugtatóan hatnak a fájdalmak agyi központjára és ilykép megszűnnek a panaszok is Csodálattal nézünk a finn asszonyokra Kolozsvár, december 13. Vasárnap délelőtt az Egyetemet és Főiskolát Végzett Nők Egyesületének Kolozsvári Csoportja a finn függetlenség kikiáltásának ünnepe alkalmá­ból megtartotta előadássorozatának első ré­szét. Az előadás a Református Leánygim­názium rajztermében hangzott el számos érdeklődő és egyesületi tag előtt. A magyarok és finnek tagadhatatlan nyélv- és vérrokonsági kapcsolatairól, Finn­ország tájainak ismertetéséről, a finn kul­túra kifejlődéséről és annak nyugateurópai színvonaláról Szabó Dezsöné dr. KIspál Magdolna beszélt- Szép és érdekes előadását nagy figyelemmel hallgatták a megjelentek. Ezután dr. Gyulai Zoltánná Grátz Márta ismertette a finn Lotta, Svärd megalakulá­sának történetét s az elmúlt századok alatt és a jelenben kifejtett munkásságát. Elmondotta, hogy 1788-ban kitört szabad­ságharcban egy férjét féltő finn asszony: Lotta Svärd volt az első, aki mint marko- tányosnö küzdötte végig férje mellett a há­borút. Ennek a szeretetnek és hősiességnek példájára lassan megalakult egy-egy női ön­kéntes véderőszolg'álat. Ezek a csoportok egyre gyarapodtak, úgyhogy napjainkban a finn hadsereg már el sem képzelhető a Lotta-szervezetek nélkül. Mannerheim tá­bornagy napiparancsa így kezdődik: „Kato­nák, Nemzetőrök, Lották.“ Ez az önkéntes női szervezet' valóságos erőssége az állam­nak. Tökéletesen kiképzett katonái minde­nütt ott vannak a frontok mögött, az ott­honmaradt család védelmében egyformán ki­veszik részüket. És néha ebben a munkában életüket is vesztik. Jelszavuk: „Isten, haza, otthon.“ A hősiesség egyforma a finn fér­fiakban és a finn nőkben és ezért csak cso­dálattal nézhetünk rájük. Befejezésül dr. Gyulai Zoltánná megkö­szönte a hallgatóság megjelenését és kérte, hogy a még megtartandó előadásokra minél többen jöjjenek el, hogy megismerjék a finn testvérnép meghatóan áldozatos hazaszere­tetét. Vitéz József Ferenc királyi herceg látogatása a meggyesfalvi szövetkezeti ipartelepen Marosvásárhely, dec. 13. Vitéz József Fe­renc királyi herceg az elmúlt héten Maros- vásárhelyt tartózkodott s ez alkalommal Czakó József dr. kórházi igazgató-főorvos és Székely János ügyvezető igazgató társa­ságában megtekintette a meggyesfalvi szö­vetkezeti ipartelepeket. Noha a királyi her­ceg egy Ízben már bejárta a meggyesfalvl üzemeket, újabb látogatása során is foko­zott érdeklődést tanúsított a székelyföldi nyersanyagokból készülő ipari cikkek itánt és dicséretét fejezte ki az ipartelep fejlődése, fölött. Különösen a csipkebogyó feldolgozása kötötte le figyelmét, mintát is vett magá­hoz, hogy a csipkebogyó vitamintartalmát, analízissel megállapítsa, de hasonló céllal mintát vett a Havasi Magyar Teából és az áfonyakészitményekből, amelyek teljesen székelyföldi különlegességek. ' Megjelent! Az Erdélyi Gazda 1944. évi naptára —— 632 oldal — többszáz kép. — Ünnepi kiadás az EMGE százéves évfordulójára. HMM ! Szerkesztette: DEMETER BÉLA Kapható : Erdélyi Gazda kiadóhivatalában, Kolozsvár, Majális-utca 24., összes EMGi vármegyei kirendeltségeknél, könyvesboltokban és megrendel­hető: a gazdakörök utján. Ara EMGE tagoknak 5 P, bolti ára 8 Pengő.

Next

/
Oldalképek
Tartalom