Keleti Ujság, 1943. december (26. évfolyam, 272-295. szám)

1943-12-14 / 282. szám

KntTíVjsXG 4 IMS. DECEMBER 14. Kolozs uj református lelkésze a felekezeti békesség fontosságát hangoztatta ünnepélyes beiktatásán Kolors, december 13. A bécsi döntés által meghúzott határ közvetlen közelében fekvő Kolozs nagyközség református egyháza va­sárnap délelőtt .iktatta be néhai Máthé Sándor esperes örökébe lépő uj lelkészét. A kolozsi reformátusok Nagy Istvánt, a ko­lozsvári belvárosi egyházközség- fiatal se­gédlelkészét hívták meg a megüresedett eklézsiába, aki a meghívásnak szívesen tett eleget s miután kolozsvári híveitől elbúcsú­zott, vasárnap délelőtt hivatalosan is elfog­lalta uj szolgálati helyét. A lelkészbeiktató istentisztelet dé'előtt 10 órakor kezdődött Láezló Dezső esperes, or­szággyűlési képviselő igehirdetésével és prédikációjával. A templomot zsúfolásig- megtöltötte a hívek serege, valamint a köz­ség lakossága felekezeti és faji különbség nélkül. Nagy István beiktatásán a kolozsi és szomszédos községek magyarságán kívül számosán jelentek meg a fiatal lelkész volt kolozsvári hivei közül is. Ott láttuk többek között Szász Ferenc dr. alispánt, egyházme­gyei gondnokot, Gaál Elemér ny. alispánt, TThlyárik János főszolgabírót, Balogh László dr. tisztiorvost, Tunyogi Csapó Gyula dr. föispáni titkárt, Nagy Jenőt, a kolozsvári belvárosi református férfiszöv'etség elnökét, BcUess Károly ítélőtáblái irodai főigazgatót, Unghváry Sándort, a Társadalmi Együtt­működés ügyvezetőjét. Botos Jánost, az Er­délyi Párt tagozati főtitkárát, Kiss Károly tanügyi főtanácsost, Gönczy László teológiai igazgatót, Nagy Géza dr. teológiai tanárt és még számosán másokat. László Dezső esperes prédikációja után a kolozsi Polgári Dalkör énekelt egyházi éne­keket, majd az uj lelkész lépett a szószékre és elmondotta magasan szárnyaló bemutat­kozó beszédét. Beszédében arra kérte híveit, hogy Isten után legyenek segítségére abban a munkában, amelyre vállalkozott,' mert együttes erővel, együttes munkával sokrnin- de,nt el lehet érni, de a széthúzás. még a legszebb szándékokat is megsemmisíti. Be­széde további során a felekezeti Írékesség és együttműködés fontosságáról beszélt, mint aki tudatában van annak, hogy Kolo- zson nem lehet elfogult felekezeti munkát végezni, mert ebben a faluban öt templom­ban hirdetik az Isten igazságát, de az Isten igazsága egy s akik ezt meg akarják ta­lálni, ha több utón is, de egyetlen cél irá­nyában kell haladniok. Nagy István prédikációja után a kolozs­vári Kálvin-énekkar énekelt egyházi éneke­ket, majd a Himnusz elhangzása után az üdvözlések következtek. Az uj lelkészt a kolozsi református egyház nevében Farkas Kálmán kurátor, a község nevében Győrffy István főjegyző, az unitárius egyház nevé­ben Házmán Mór unitárius lelkész, a római katolikus egyház nevében Bartali« András plébános, a görögkeleti egyház nevében Bulu János, a görögkatolikus egyház nevé­ben I.upas Virgil, a kolozsvári belvárosi egyházközség, illetőleg volt hivei nevében Nagy Jenő férfiszövetségi elnök, az egyház­megye lelkészi kara nevében Málhé Elek kolozskarai lelkész, a református teológia­akadémia nevében Gönczy Lajos igazgató, az Erdélyi Párt nevében Botos János főtit­kár, a kolozsi állami iskola nevében Pün­kösdi József igazgató-tanitó, az egyházme­gye nevében pedig Szász Ferenc dr. alispán gondnok üdvözölte az uj lelkészt a követ­kező szavakkal: — A kereszténységnek lelkészekre soha olyan nagy szüksége nem volt, mint éppen ezekben a hehéz időkben, hiszen mindenütt arcvonalakat és küzdőtereket látunk ott is, ahol nem harekoesik dübörögnek, nem az ágyuk dörögnek és nem a fegyverek ropog­nak. A belső arcvonalon a hit, a szeretet, az erkölcs és a fegyelem legfontosabb őre a lelkipásztor, különösen olyan helyen, mint Kolozs, amely község a határ mellett fek­szik. Pillanatra se feledd, hogy kinek az örökét vetted át. Boldogult elődöd a refor­mátus lelkész mintaképe és minden magyar ember eszményképe volt.,. Kolozsvár, december 13. Rendkívül előkelő és nagyszámú közönség jelenlététben nyi­totta meg József Ferenc királyi herceg va­sárnap délben az erdélyi képzőművészek ka­rácsonyi tárlatát a Műcsarnokban. A megnyitási ünnepségre érkező királyi herceget és a társaságában levő Inczédy- Joksman Ödön dr. főispánt a kiállttó mű­vészek nevében Andrási Zoltán festőművész üdvözölte, majd József Ferenc királyi her­ceg mondotta el megnyitó beszédét a nagy­számba egybegyült közönség előtt. Beszédé­ben a következőket hangsúlyozta: — Egy ország értelme, egy ország hiva­tása, egy nemzet vágya és célja — képződ­jék ki a művészetben — mondotta József Ferenc királyi herceg. — Úgy az Írók, a költők, de a képzőművészek is előhírnökei egy nagy népi föllendülésnek, de bukás­nak is. A Magyar Országos Tudósi tó jelenti: Az Országos Magyar Gazdasági Egyesület a téli gazdasági hét során ma közgyűlést tar­tott igen nagy érdeklődés mellett. A köz­gyűlésen résztvett báró Bán ff y Dániel föld­művelésügyi és Szász Lajos közel látásügyi miniszter is. Somssich László gróf titkos tanácsos el­nöki megnyitója után báró Bánffy Dániel földművelésügyi miniszter szólalt fel. Ki­emelte, hogy a mult év folyamán is teljés erővel folyt a mezőgazdasági termelés. Ezért köszönetét mondott a gazdáknak, akik a háborús nehézségek között is a haladás utján igyekeznek járni. Az állattenyésztés terén felmerült nehézségek a kedvezőtlen takarmánytermésre vezethetők vissza. Ezen Kolozsvár, december 13. A kolozsvári Ze­nekonzervatórium „Collegium Mii»toum“-a —- mint elnevezéséből Is kitűnik — azt tűzte ki céljául, hogy zenei nevelésben részesítse a nagyközönséget. Ennek a magasabbrendü célnak szolgálatában állott a vasárnap dél­előtt rendezett második előadás is, amely­nek során a leghivatottabb kolozsvári mű­vészek közreműködésével a magyar zene múltját támasztották fel. lakatos István alapos és széleskörű felké­szültségre valló bevezető előadásában a ma­gyar zene történetének irányvonalait ismer­tette a XIX. századig. Mindvégig élvezetes és adatszerüsége ellenére is színes zenetör­téneti tanulmányában rég letűnt századokon át vezette át a Zenekonzervatórium díszter­mét ezúttal is szinültig megtöltött hallgató­Az üdvözlöbeszédekre Nagy István meg­hatott szavakkal válaszolt. Itt említjük meg, hogy Nagy István egyik legképzettebb tagja az uj református papi nemzedéknek. Papi családból származik, édesapja — Nagy Géza — teológiai tanár. Kolozsvári tanul­mányai befejezése után egy évig ösztöndíj­jal a bázeli teológián gyarapította tudását. Délután 3 órakor a kolozsi református templomban hiterősitö ünnepség zajlott le, .amelyen László Dezső esperes, Nagy Géza teológiai tanár és a Kálvin-énekkar műkö­dött közre. — Mérjük meg önmagunkat és szabjuk erőinket feladataink nagyságához — sem­mit se adjunk fel — ne alkudjunk meg. — Ezt hirdesse Erdély művészete. ■— Erdély akarását és nemes teljesítmé­nyeit köszöhtjük itt — alkotásaiban. Beszéde végén hangoztatta, hogy szüksé­gesnek tartja a társadalom széles rétegeinek művészetre való nevelését. Fokozni kell a művészet tudatosítását, mert ez fontos alapja a jövő fejlődésnek. József Ferenc királyi herceg megnyitó beszéde után a kiállításon megjelent közön­ség megtekintette az erdélyi művészek mun­káit. A királyi herceg Inczédy-Joksman Ödön dr. főispán és Keledy Tibor dr. pol­gármester társaságában nagy érdeklődéssel tekintette meg a kiállított müveket és a legnagyobb elismeréssel nyilatkozott az er­délyi művészek alkotásairól. kormányintézkedésekkel alig lehet segíteni — mondotta a miniszter. — A takarmányo­zási gondok könnyítése érdekében kiterjesz­tette a silóakciót és ez évben több süó létesült, mint amennyi eddig az országban összesen volt. Ha olajosnövényeinknél ez- idén kisebb is volt a termés, ez mégis le­hetővé teszi, hogy a zsír- és szappanellá- tási helyset nem lesz kedvezőtlenebb, mint volt a mult évben. Beszélt ezután a minisz­ter a szakoktatás fejlesztésének szükséges­ségéről, mert a háború után is csak úgy állhatjuk meg helyünket, ha a legszélesebb gazdarétegek tudása megfelelő színvonalon áll. A közgyűlés a miniszter felszólalása után a tárgysorozatot intézte el. Ságot. Legősibb zenei megnyilvánulásaink, régi népdalaink jellegzetességeinek vázolása után a kereszténységgel együtt az országba jött nyugati zene hatását taglalta, de rá­mutatott arra, hogy ugyanakkor- keleti dal­lamvilágunk is a maga világát élte. Ismer­tette a lantosok, kobzosok és hegedősök sze­repét és tevékenységét, majd a Mátyás ki­rály udvarában kialakult hangszeres zenei műveltséget. Mohács után egy időre elné­multak az orgonák, lantok, sípok és hege- dők ... A kiváló előadó ezután megemlítette, hogy a XVI. század dallamvilágának egy része rnár kinyomtatott kottákban is megmaradt, majd Tinódi Lantos Sebestyén tevékenysé­gére tért ki. A francia hugenották, a német reformáció és a cseh huszitizmus da'lamvilágának ha­zánkban való megjelenése nyomán megszü­letett a magyar protestantizmus éneke. Előadása további részében Lakatos István a magyar táncokra és a XVII. századbeli magyar müzenére vonatkozó adatokat tárta fel, majd Bakfark Bálint, az utazó, számos idegen országban megfordult lantművész pályafutását és zenetörténeti szerepét mél­tatta. Részletesen fogla’kozott ezután a fö- uraink udvarában kialakult zenéve', majd a XVIII, század muzsikájával és az énekes zene után kivirágzott hangszeres táncmuzsi- ltával. Előadását azzal fejezte be, hogy a XVIII, század után az igazi magyar miizene eltűnt és ennek hangját csak parasztságunk konzervatív szelleme mentette át a XX. szá­zadba, hogy azt az utolsó percekben Kodály és Bartók összegyűjtse. Ezzel e'jutottunk a magyar zene történetében a XX. századhoz, amely zerjei életünkben forrada’mat jelen­tett. Zeneszerzőink előtt uj távlatok nyíltak meg. Megszületett a valóban magyar gyö­kerekből táplálkozó magyar miizene, amely ma már éppen asért nemzetközi jelentőségű. GARANTÁLT MINŐSÉGŰ HP i Tekintse meg Jókai-u. 17. sz. alatti helyiségemet, ahol kész bútorokat állandón raktáron tarfok. Megrendeléseket a leg­pontosabban eszközlők. HimOKAT kaphat ANDRÁS JANOS műbútorasztalos Jókai - ntea 17. szára. Üzent Deák F.-utca 4. Telefon: 27 - Telefon: 43­-87.-87­József Ferenc királyi herceg megnyitotta az erdélyi képzőművészek karácsonyi tárlatát Étben az évben több $i? © épült az országban, mini amennyi eüdi& volt A magyar zene mu!tjából Hatalmas sikert aratott a kolozsvári Zenekonze vatórium »follecium rnusicum«~ának második előadása Szemüvegét Weber I ppffká tökéletesen készíti Unió-utca 8. sz. Telefon: 36-63. mert nemzeti. A nagy tetszéssel fogadott bevezető elő-- adá után Pasquali Liana hárfán, Le Íred a Gyula pedig gitáron adta elő tökéletes mű. vészettel Bakfark Bálint egy-egy szerzemé­nyét. Jakoby Antal Fasquali Liana stílusos hárfakiséretével Tinódi Lantos Sebestyén három dalát szólaltatta meg kifejező erővel. Farkas Ferenc, a Zenekonzervatórium ki­váló igazgatója, az országhatárokon túl is nagyrabecsült' zeneszerző saját átiratában a Kájoni-kódex három táncát, majd az 1689- ből származó soproni kézirat négy magyar táncát adta elő nagy hatásai zongorán. Tö­rök Erzsébet, a nagytehetségü előadómü- vésznő Marcali Gabriella zongorakiséretével néhány XVIII, századbeli gyönyörű magyar dalt énekelt érett művészettel. Végül a Kon­zervatórium tanáraiból alakult kamarazene- kar játszott el mély átérzéssel hét choreát a lőcsei tabulaturás-könyvböl. A lelkes hallgatóság hosszantartó tapsok­kal ünnepelte a magas színvonalú hangver­seny szereplőit. A zenebarát kolozsvári kö­zönség valóban hálás lehet a Zenekonzerva­tórium kitűnő és tevékeny igazgatójának, aki ezt a hézagpótló és komoly zenei neve­lést nyújtó előadássorozatot megszervezte. Itt említjük meg, hogy a legközelebbi elő­adásra január első vasárnapján kerüi sor, amikor is „Uj magyar muzsika“ címmel arra hivatott előadók a Bartók és Kodály utáni nemzedék jelentőségét ismertetik. A bevezető előadást Endre Béla, a kolozsvári Nemzeti Színház karnagya tartja. (-—) Szaküiés a kolozsvári nr. kir. Mezőgazdasági Főiskola Széchenyi Gazdasági Osztályában Kolozsvár, decemberi Í3. 1943. december hó 9-én d. u. fél 5 órai kezdettel a kolozs­vári m. kir. Mezőgazdasági Főiskola Ifjú­sági Egyesületének Széchenyi Gazdasági Osztálya jólsikerült vitaülést rendezett, amelyen megjelent dr. vitéz Biró Gyula mezőgazd. főisk. ny. r. tanár, e. i. dékán, dr. Göllner János .gazd. akad. r. tanár, a Sz. G. O. tanárelnöke, a főiskola tanári kara, valamint a főiskola ifjúsága. A Hiszekegy után dr. Göllner János tanár­elnök tartott magasszárnyalásu előadást „A Széchenyi-kor lelke a százéves Szózat vilá­gánál“ cimmel. Az előadáshoz dr. vitéz Biró Gyula szólt hozzá, lelkes hangon szólva az ifjúság kötelességéről. Bárdos István II. é. h. Tóth Árpád verseiből adott elő hatásosan. Prágay Dezső III. é. h. a finnek gazdasági életéről és nyelvrokonságunkról értekezett tekintélyes statisztikai adatgyűjtés alapján. Poprádi Ferenc II. é. h. „Aki legyőzte a sertésvészt“ cimmel a sertéspesti felfedező­jéről tartott igen érdekes előadást. A műsor befejező számaként az Ifjúsági Énekkar Péntek István III. é. h. vezetésével eléne­kelte Paoius: „A finn dal“ c. énekét és a Szózatot. Az előadásokat értékes vita követte, me­lyek során felszólalt dr. Göllner János ta­nárelnök, dr. Máriássy Béla gazd. akad. r. tanár, valamint több hallgató az ifjúság ré­széről. Tér »** * c:**e”e-* niények Stockholmdecember 13. (Búd. Tud.) Hivatalosan megerősített jelentések szerint Jütland nyugati részében vasárnap egy I/O—50 főnyi csoport behatolt egy fémipari üzletbe, a munkásokat arra kény szerit ette, hogy vonuljanak a légoltalmi pincébe, majd nagymennyiségű robbanóanyaggal a levegő­be röpítették a gyárat. Az épület teljesen elpusztult. Egy másik terrorista csoport egy nagy áramátalakító telepet robbantott fel.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom