Keleti Ujság, 1943. december (26. évfolyam, 272-295. szám)

1943-12-14 / 282. szám

Kedd 1943. dicemhev 14. t Ara 16 till ér ELŐFIZETÉSI ARAK: 1 HÓBA 4.30, NE­GYED ÉVRE 12.40, FÉL ÉVBE 24.80, EGÉSZ ÉVRE 49.60 PENGŐ. — POSTATAKARÉK- PÉNZTARI CSEKKSZÁMLA SZAMA 72148. SZERKESZTŐSÉG, KIADÓHIVATAL ÉS NYOMDA: KOLOZSVÁR, BRASSAJ-U. 7. TELEFON: 15-08. — POSTAFIÓK: 71. SZ. KÉZIRATOKAT NEM ADUNK VISSZA KIEVTŐL NYUGATRA A NÉMETEK HELYEN BETÖRTEK A SZOVJET ÁLLÁSOKBA Az oiosz hadvezetőség a második arcvonal reményével biztatja a vörös hadsereget Vizsinszki kívánságára Palermoban betiltották a templomi szentbeszédeket Mosszlcva elismerte a liio-U or mányi Moszkvában aláirtok a szovjet-csehszlovák szerződést ISKOLAPÉLDÁJA az angolszász megszál­lás alatti Délolaszország annak, hogy mi­lyen lenne a helyzete Európának az ellensé­ges oldal győzelme esetén. A „Transconti- nent Press“ azt jelenti Rómából, hogy az amerikai katonai hatóságok Palermoban egy hónapra betiltották a katolikus szentbeszé­dek tartását. A tilalom az egész adventi időre, sőt á karácsonyi ünnepekre is vonat­kozik. November 22-én ugyanis a palermói érsek prédikációjában megállapította, hogy a bolsevizmus a kereszténység legenge^ztel- hetetlenebb ellensége. Erre Vizsinszky, a hír­hedt szovjet áJlamtigyész, aki jelenleg a szö­vetségesek Földközi-tengeri bizottságában Moszkvát képviseli, azonnal közbelépett, kö­vetelte a prédikációs tilalmat s azt is, hogy az érsek — aki egyébként Palermo bombá­zásánál megsebesült — nyilvánosan vonja vissza kijelentését. Erre az ersek természe­tesen nem volt hajlandó. Az angolszász hatóságok beleszólnak az olasz élet minden megnyilatkozásába. Egyik első dolguk voit, hogy eltávolították a régi tanítói testületet az iskolákból és elkoboz- tatták az összes tankönyveket. Most azután olyan tankönyveket nyomatnak az oiasz gyerekek részére, amelyeket az angol és amerikai ellenőrző közegek alaposan átvizs­gáltak. ' Az árak egész Délolaszországban rendkí­vüli módon emelkedtek. Közellátás jóformán nincs, úgy, hogy a lakosság ailg tudja ten­getni életét. Ugyanez a helyzet Északaíriká- ban is. Az arab lakosságtól minden termé­nyét elkobozták nevetséges árakon, vagy ,.utalványok“ ellenében. Az úgynevezett tisz­togatási műveleteket a legnagyobb kímélet­lenséggel hajtják végre. Legutóbb negyven magasrangu tisztviselőt tartóztattak le és fogságba vetették Francois és Martin tábor­nokokat, mert terhelő tanúként szerepeltek a Blum és Daladier ellen indított perben. Dr A SZŐ V JET-,,CSEHSZLOV AK“ barát­sági, kölcsönös segélynyújtási és háború utáni együttműködési szerződést Moszkvá­ban aláírták. Az aláírók Molotov külügyi népbiztos és Fierlinger csehszlovák követ voltak, a dip’omáciai aktusnál jelen volt Kalini szovjet elnök, Sztálin, Vorosilov tá­bornok és cseh részről Benes dr. Az „Exchange Telegraph“ cimü angol lap moszkvai munkatársa az aláirás alkal­mából beszélgetést folytatott magasrangu orosz diplomatákkal és Beneshez közelálló személyiségekkel. Az illetők egybehangzó véleménye szerint az egyezmény jelentő­sége az, hogy a Szovjetunió — egyetértés­ben a moszkvai és teheráni határozatokkal — újabb lépést tesz az európai ügyekben való részvétel felé. Oroszország, mondják ezekben a körökben, a háború után igen je­lentős szerepet fog játszani az európai kon­tinensen. A Szovjetnek és Csehszlovákiának közös határa volna és mindkét államnak egyforma érdeke, hogy a területi adottság szoros együttműködésre vezessen. Teljesen hasonlók a svéd sajtó értesülé­sei is. A „Posten“ cimü stockholmi lap azt Írja, hogy Benes Moszkvában átveszi az utasításokat jövö szerepére vonatkozóan, amelyet mint Moszkva meghata'mazottja, kellene, hogy betöltsön Középeurópában — szovjet-angolszász győzelem esetén. A „Stockholms Tidnlngen“ rámutat arra, hogy Benes elvetette Moszkva kedvéért a cseh-lengyel háború utáni szövetség tervét. Bármennyire hangoztatják is —Írja a „Stockholms TldnJngen“ —, hogy Európát nem szabad érdekövezetekre felosztani, ezek a szavak nem jelentik azt, hogy az érdek­övezetek tervét a valóságban Is feladják. Sztálin és Benes szerződése az első bizo­nyíték arra, hogy a Szovjet Keiet-Europat a maga érdekövezetének akarja tekinteni. Ennek ellensúlyozásául Smuts tábornagy tudvalévőén azt ajánlotta, hogy Nyugat- Eurőpában brit érdekővezetet létesítsenek. Ezek a kilátások — teszi Hozzá a lap — nem valami biztatóak. A svéd értesüléseket megerősíti a „Nine­teenth Century and After“ cimü angol fo­lyóirat decemberi számának a Szovjet kül­politikáról Írott újabb cikke. Oroszország biztosan remeii, — Írja az angol lap — hogy Németország és a nyugati hatalmak kimerülnek a háborúban és igy ö lesz Eu­rópa ura. A Szovjet gyenge Németországot akar, de csak magához viszonyítva gyenge államot. A német iparnak és munkástömeg­nek az Uraiba való átvitele csak rövid ideig volna nyereség szániára, viszont Moszkva többet nyerne, ha Németország­gal olyan vonatkozásban állana, amely mellett a német hatalom nem tudna érvé­nyesülni, de a német termelő erő megma­radna. A Szovjet mindenképpen el van ha­tározva arra, hogy tényleges vezető szere­pet játszódjék Európában. A Lengyelország fölötti szovjet uralom Moszkva álláspontja szerint annál inkább szükséges, mivel len­gyel kommunizmusról alig lehet beszélni. Ezen a területen és a Balti államokon kívül Bulgáriát, Szerbiát, talán Szlovákiát, Ma­gyarországot, Ausztriát, Keletporoszors ra­got és Északnorvégiát is a Szovjettől függő államoknak fogják fel Moszkvában, abban a szándékban, hogy ők uralják a középeu­rópai Iparvidéket és biztosítsák az Atlanti­óceánra, az Egei-tengerre és az Adriára való kijáratot. * A TÖRÖK POLITIKÁRÓL nyilatkozott vasárnap esti rádióbeszédében Szaradzsoglu miniszterelnök. Kijelentette, hogy a költség vetés egész 60 százalékos többletét a had­seregre fordítják és ez a haderő adott eset­ben pillanat'ilag sem fog habozni, hogy meg­mentse Törökország legszentebb örökségét, függetlenségét. Törökország jövendő szerepéről között hosszú tudósítást a „Daily Telegraph“ cimü angol lap ankarai munkatársa. Megállapítja, hogy Törökország nem szándékszik belépni a háborúba és saját kezdeményezéséből sem­mi esetre sem indít háborút Németország ellen. Ezzel szemben bizonyosnak látszik, hogy Anglia, Amerika, sőt a Szovjetunió is elfogadta azokat a javaslatokat, amelyeket Inonü elnök a korábbi megbeszélések és a kairói határozatok alapján tett. Ebből arra lehet következtetni, hogy Törökország haj­landó támogatni a szövetségeseket, azonban olyan módon, hogy ezáltal ne szolgáltasson Németországnak okot fegyveres beavatko­zásra. Törökország például fokozatos moz­gósítással. nagyobb német és bulgăr erőket ketbat le. Nem valószínű, hogy Törökország az angolszászoknak légi kikötőket bocsát rendelkezésére az Égei-szigetek elleni had­műveletekhez, ezzel szemben szolgálatot te­het a szövetségeseknek az által, ha a sem­legesség előírásait sem kezeli túlságosan szigorúan a szövetséges repülőkkel szemben. Megkönnyítették továbbá a szövetségesek számára a légi- és szárazföldi átmeneti for­galmat a középkeleti és Fekete-tengeri orosz kikötök között. A kairói megbeszélések ered­ményeképpen valóban közeledés jött létre Törökország és a Szovjetunió között a Bal kán háború utáni státusa tekintetében. Ke- mál Atatürk óta Törökország lényegében balkáni hatalomnak tekintette magát és nagy súlyt fektet arra, hogy a Balkán ne legyen túlságosan erős nagyhatalmi betolyás alatt és főképpen attól tartott, hogy euró­pai hatarára is rá fog nehezedni a Szovjet­unió nyomása.. Ha most a török—oiosz el­lentéteket sikerül kiküszöbölni, akkor fel kell tételezni, hogy Inonü Kairóban bizonyos biztosítékokat kapott az orosz szándékok tekintetében, amelyek Törökország aggo­dalmait eloszlatták. Ezek a biztosítékok a moszkvai és teheráni értekezlet olyan ha­tározataira vezethetők vissza, amelyeknek részleteit nem tették közé. •* A HÁBORÚS HELYZETRŐL rendkívül érdekes megállapításokat tett legutóbb Mar­tin Hallersleben, a Német Távirati Iroda katonai munkatársa. Kétségtelenül jó érte­sülései szerint nagyon fontos katonai esemé­nyek vannak készülőben, Németországnak fontos tervei vannak mind kelet, mind nyu­gat felé. A német fegyver- és embertartalé­kot a hadvazetöség nagyon is határozott tervek alapján 1943-ban rendkívül takaréko­san kezelte. A német harci erő egész ere­jével ezután fog kibontakozni. Bármennyire is titkolták, ez a gond uralkodott a tehe­ráni és kairói megbeszéléseken s lázasan • kerestek lehetőségeket uj területi támasz­pontokra. Ez a magyarázata a Törökor­szágra gyakorolt nyomásnak is. Nagy táma­dással fenyegetőznek az ellenséges oldalon, a német fegyverek azonban éppen erre várnak s a német hadvezetőség katonai eszközeinek erejére támaszkodva nyugodtan néz a fejlemények elé. Egészen bizonyos —- írja a német katonai szakértő —, hogy a német ellenintézkedések az ellenséget sok­kal súlyosabb idegpróbának fogják kitenni, mint amilyennek a németeket alávetették. Az uj német fegyverek hamarosan reá fog­ják kényszeríteni az angol néppé azt a kér­dést, hogy meddig lehet kibírni az általuk felidézett hatásokat. * AZ IDŐJÁRÁS nyomja reá bélyegét a harcterek eseményeire. Az olasz harctéren az esőzések és a magasabb hegyeken fel­lépő havazás járhatatlanná tette az utakat s a rendkívül erős német ellenállás mellett ez is egyik oka annak, hogy az angolszász nagy támadás megakadt és a legutóbbi na­pokon csak helyi jellegű csatározások vol­tak. A keleti arcvonalon is gyengült, a, küzdel­mek üteme. Három súlypontban vannak csak nagyobb harcok. Kievtől nyugatra, a német csapatok december 6-dn újból meg­kezdett támadása jól halad előre a bolse­visták makacs ellenállásával szemben is. A „Berliner Lokalanzeiger“ értesülése szerint a német csapatok 30 kilométer szélességben, 60 kilométer mélységben nyomták vissza ellenfelüket. Teljes elhárító sikert értek el a németek a Krivograd ellen intézett szovjet támadásokkal szemben is. Zaporozsjétöl északra megsemmisítették a Szovjet egyik hídfőjét s a bolsevistákat visszakergették a Dnyeper keleti partjára. A küzdelemből ala­posan Mvették részüket a rettegett német „Tigris“ páncélosok. Hz llmen-tó vidékén a németek megsemmisítettek egy bolsevista támaszpontét Berlin, december 13. (MTI.) A Führer főhadiszállásáról jelentik a Német Távirati Irodának: A véderő főparancsnoksága közli: A klrovgrádi szakaszon és Cserkaszinál az ellenség vasárnap is számos támadást intézett váltakozó erővel. A súlyos elhárító harcok nem csökkenő erővel folynak to­vább. A Zsitomirtöl északkeletre tévő tér­ségben a Szovjet újonnan odavont erőkkel heves ellentámadást kezdett, de visszaver­tük. Csapataink ott ismételten támadást in­dítottak és szétvertek egy ellenséges hídfőt a Teterev nyugati partján. Az Ilmen.tótól északra egy vadaszhad- osrtály rohamcsap»,tol meglepetésszerűen betörtek egy jól kiépített; ellenséges tá­maszpontba. Az egy szovjet zászlóaljból álló legénységet rövid, heves harc után megsemmisítettük, vagy foglyul ejtettük. A keleti arcvonal többi részén csak helyi jelentőségű harcok voltak. Nagy sicvjel Sároaclás indult a LirorgráJi térségijén Berlin, december 13. (MTI.) A harcok középpontja a keleti arcvonalon ezidőssp­rint a kirovgrádi térség, ahol az oroszok messzemenő célokat tűztek ki maguk elé, vagy magát a várost akarják kézrekeriteni.

Next

/
Oldalképek
Tartalom