Keleti Ujság, 1943. december (26. évfolyam, 272-295. szám)
1943-12-14 / 282. szám
Kedd 1943. dicemhev 14. t Ara 16 till ér ELŐFIZETÉSI ARAK: 1 HÓBA 4.30, NEGYED ÉVRE 12.40, FÉL ÉVBE 24.80, EGÉSZ ÉVRE 49.60 PENGŐ. — POSTATAKARÉK- PÉNZTARI CSEKKSZÁMLA SZAMA 72148. SZERKESZTŐSÉG, KIADÓHIVATAL ÉS NYOMDA: KOLOZSVÁR, BRASSAJ-U. 7. TELEFON: 15-08. — POSTAFIÓK: 71. SZ. KÉZIRATOKAT NEM ADUNK VISSZA KIEVTŐL NYUGATRA A NÉMETEK HELYEN BETÖRTEK A SZOVJET ÁLLÁSOKBA Az oiosz hadvezetőség a második arcvonal reményével biztatja a vörös hadsereget Vizsinszki kívánságára Palermoban betiltották a templomi szentbeszédeket Mosszlcva elismerte a liio-U or mányi Moszkvában aláirtok a szovjet-csehszlovák szerződést ISKOLAPÉLDÁJA az angolszász megszállás alatti Délolaszország annak, hogy milyen lenne a helyzete Európának az ellenséges oldal győzelme esetén. A „Transconti- nent Press“ azt jelenti Rómából, hogy az amerikai katonai hatóságok Palermoban egy hónapra betiltották a katolikus szentbeszédek tartását. A tilalom az egész adventi időre, sőt á karácsonyi ünnepekre is vonatkozik. November 22-én ugyanis a palermói érsek prédikációjában megállapította, hogy a bolsevizmus a kereszténység legenge^ztel- hetetlenebb ellensége. Erre Vizsinszky, a hírhedt szovjet áJlamtigyész, aki jelenleg a szövetségesek Földközi-tengeri bizottságában Moszkvát képviseli, azonnal közbelépett, követelte a prédikációs tilalmat s azt is, hogy az érsek — aki egyébként Palermo bombázásánál megsebesült — nyilvánosan vonja vissza kijelentését. Erre az ersek természetesen nem volt hajlandó. Az angolszász hatóságok beleszólnak az olasz élet minden megnyilatkozásába. Egyik első dolguk voit, hogy eltávolították a régi tanítói testületet az iskolákból és elkoboz- tatták az összes tankönyveket. Most azután olyan tankönyveket nyomatnak az oiasz gyerekek részére, amelyeket az angol és amerikai ellenőrző közegek alaposan átvizsgáltak. ' Az árak egész Délolaszországban rendkívüli módon emelkedtek. Közellátás jóformán nincs, úgy, hogy a lakosság ailg tudja tengetni életét. Ugyanez a helyzet Északaíriká- ban is. Az arab lakosságtól minden terményét elkobozták nevetséges árakon, vagy ,.utalványok“ ellenében. Az úgynevezett tisztogatási műveleteket a legnagyobb kíméletlenséggel hajtják végre. Legutóbb negyven magasrangu tisztviselőt tartóztattak le és fogságba vetették Francois és Martin tábornokokat, mert terhelő tanúként szerepeltek a Blum és Daladier ellen indított perben. Dr A SZŐ V JET-,,CSEHSZLOV AK“ barátsági, kölcsönös segélynyújtási és háború utáni együttműködési szerződést Moszkvában aláírták. Az aláírók Molotov külügyi népbiztos és Fierlinger csehszlovák követ voltak, a dip’omáciai aktusnál jelen volt Kalini szovjet elnök, Sztálin, Vorosilov tábornok és cseh részről Benes dr. Az „Exchange Telegraph“ cimü angol lap moszkvai munkatársa az aláirás alkalmából beszélgetést folytatott magasrangu orosz diplomatákkal és Beneshez közelálló személyiségekkel. Az illetők egybehangzó véleménye szerint az egyezmény jelentősége az, hogy a Szovjetunió — egyetértésben a moszkvai és teheráni határozatokkal — újabb lépést tesz az európai ügyekben való részvétel felé. Oroszország, mondják ezekben a körökben, a háború után igen jelentős szerepet fog játszani az európai kontinensen. A Szovjetnek és Csehszlovákiának közös határa volna és mindkét államnak egyforma érdeke, hogy a területi adottság szoros együttműködésre vezessen. Teljesen hasonlók a svéd sajtó értesülései is. A „Posten“ cimü stockholmi lap azt Írja, hogy Benes Moszkvában átveszi az utasításokat jövö szerepére vonatkozóan, amelyet mint Moszkva meghata'mazottja, kellene, hogy betöltsön Középeurópában — szovjet-angolszász győzelem esetén. A „Stockholms Tidnlngen“ rámutat arra, hogy Benes elvetette Moszkva kedvéért a cseh-lengyel háború utáni szövetség tervét. Bármennyire hangoztatják is —Írja a „Stockholms TldnJngen“ —, hogy Európát nem szabad érdekövezetekre felosztani, ezek a szavak nem jelentik azt, hogy az érdekövezetek tervét a valóságban Is feladják. Sztálin és Benes szerződése az első bizonyíték arra, hogy a Szovjet Keiet-Europat a maga érdekövezetének akarja tekinteni. Ennek ellensúlyozásául Smuts tábornagy tudvalévőén azt ajánlotta, hogy Nyugat- Eurőpában brit érdekővezetet létesítsenek. Ezek a kilátások — teszi Hozzá a lap — nem valami biztatóak. A svéd értesüléseket megerősíti a „Nineteenth Century and After“ cimü angol folyóirat decemberi számának a Szovjet külpolitikáról Írott újabb cikke. Oroszország biztosan remeii, — Írja az angol lap — hogy Németország és a nyugati hatalmak kimerülnek a háborúban és igy ö lesz Európa ura. A Szovjet gyenge Németországot akar, de csak magához viszonyítva gyenge államot. A német iparnak és munkástömegnek az Uraiba való átvitele csak rövid ideig volna nyereség szániára, viszont Moszkva többet nyerne, ha Németországgal olyan vonatkozásban állana, amely mellett a német hatalom nem tudna érvényesülni, de a német termelő erő megmaradna. A Szovjet mindenképpen el van határozva arra, hogy tényleges vezető szerepet játszódjék Európában. A Lengyelország fölötti szovjet uralom Moszkva álláspontja szerint annál inkább szükséges, mivel lengyel kommunizmusról alig lehet beszélni. Ezen a területen és a Balti államokon kívül Bulgáriát, Szerbiát, talán Szlovákiát, Magyarországot, Ausztriát, Keletporoszors ragot és Északnorvégiát is a Szovjettől függő államoknak fogják fel Moszkvában, abban a szándékban, hogy ők uralják a középeurópai Iparvidéket és biztosítsák az Atlantióceánra, az Egei-tengerre és az Adriára való kijáratot. * A TÖRÖK POLITIKÁRÓL nyilatkozott vasárnap esti rádióbeszédében Szaradzsoglu miniszterelnök. Kijelentette, hogy a költség vetés egész 60 százalékos többletét a hadseregre fordítják és ez a haderő adott esetben pillanat'ilag sem fog habozni, hogy megmentse Törökország legszentebb örökségét, függetlenségét. Törökország jövendő szerepéről között hosszú tudósítást a „Daily Telegraph“ cimü angol lap ankarai munkatársa. Megállapítja, hogy Törökország nem szándékszik belépni a háborúba és saját kezdeményezéséből semmi esetre sem indít háborút Németország ellen. Ezzel szemben bizonyosnak látszik, hogy Anglia, Amerika, sőt a Szovjetunió is elfogadta azokat a javaslatokat, amelyeket Inonü elnök a korábbi megbeszélések és a kairói határozatok alapján tett. Ebből arra lehet következtetni, hogy Törökország hajlandó támogatni a szövetségeseket, azonban olyan módon, hogy ezáltal ne szolgáltasson Németországnak okot fegyveres beavatkozásra. Törökország például fokozatos mozgósítással. nagyobb német és bulgăr erőket ketbat le. Nem valószínű, hogy Törökország az angolszászoknak légi kikötőket bocsát rendelkezésére az Égei-szigetek elleni hadműveletekhez, ezzel szemben szolgálatot tehet a szövetségeseknek az által, ha a semlegesség előírásait sem kezeli túlságosan szigorúan a szövetséges repülőkkel szemben. Megkönnyítették továbbá a szövetségesek számára a légi- és szárazföldi átmeneti forgalmat a középkeleti és Fekete-tengeri orosz kikötök között. A kairói megbeszélések eredményeképpen valóban közeledés jött létre Törökország és a Szovjetunió között a Bal kán háború utáni státusa tekintetében. Ke- mál Atatürk óta Törökország lényegében balkáni hatalomnak tekintette magát és nagy súlyt fektet arra, hogy a Balkán ne legyen túlságosan erős nagyhatalmi betolyás alatt és főképpen attól tartott, hogy európai hatarára is rá fog nehezedni a Szovjetunió nyomása.. Ha most a török—oiosz ellentéteket sikerül kiküszöbölni, akkor fel kell tételezni, hogy Inonü Kairóban bizonyos biztosítékokat kapott az orosz szándékok tekintetében, amelyek Törökország aggodalmait eloszlatták. Ezek a biztosítékok a moszkvai és teheráni értekezlet olyan határozataira vezethetők vissza, amelyeknek részleteit nem tették közé. •* A HÁBORÚS HELYZETRŐL rendkívül érdekes megállapításokat tett legutóbb Martin Hallersleben, a Német Távirati Iroda katonai munkatársa. Kétségtelenül jó értesülései szerint nagyon fontos katonai események vannak készülőben, Németországnak fontos tervei vannak mind kelet, mind nyugat felé. A német fegyver- és embertartalékot a hadvazetöség nagyon is határozott tervek alapján 1943-ban rendkívül takarékosan kezelte. A német harci erő egész erejével ezután fog kibontakozni. Bármennyire is titkolták, ez a gond uralkodott a teheráni és kairói megbeszéléseken s lázasan • kerestek lehetőségeket uj területi támaszpontokra. Ez a magyarázata a Törökországra gyakorolt nyomásnak is. Nagy támadással fenyegetőznek az ellenséges oldalon, a német fegyverek azonban éppen erre várnak s a német hadvezetőség katonai eszközeinek erejére támaszkodva nyugodtan néz a fejlemények elé. Egészen bizonyos —- írja a német katonai szakértő —, hogy a német ellenintézkedések az ellenséget sokkal súlyosabb idegpróbának fogják kitenni, mint amilyennek a németeket alávetették. Az uj német fegyverek hamarosan reá fogják kényszeríteni az angol néppé azt a kérdést, hogy meddig lehet kibírni az általuk felidézett hatásokat. * AZ IDŐJÁRÁS nyomja reá bélyegét a harcterek eseményeire. Az olasz harctéren az esőzések és a magasabb hegyeken fellépő havazás járhatatlanná tette az utakat s a rendkívül erős német ellenállás mellett ez is egyik oka annak, hogy az angolszász nagy támadás megakadt és a legutóbbi napokon csak helyi jellegű csatározások voltak. A keleti arcvonalon is gyengült, a, küzdelmek üteme. Három súlypontban vannak csak nagyobb harcok. Kievtől nyugatra, a német csapatok december 6-dn újból megkezdett támadása jól halad előre a bolsevisták makacs ellenállásával szemben is. A „Berliner Lokalanzeiger“ értesülése szerint a német csapatok 30 kilométer szélességben, 60 kilométer mélységben nyomták vissza ellenfelüket. Teljes elhárító sikert értek el a németek a Krivograd ellen intézett szovjet támadásokkal szemben is. Zaporozsjétöl északra megsemmisítették a Szovjet egyik hídfőjét s a bolsevistákat visszakergették a Dnyeper keleti partjára. A küzdelemből alaposan Mvették részüket a rettegett német „Tigris“ páncélosok. Hz llmen-tó vidékén a németek megsemmisítettek egy bolsevista támaszpontét Berlin, december 13. (MTI.) A Führer főhadiszállásáról jelentik a Német Távirati Irodának: A véderő főparancsnoksága közli: A klrovgrádi szakaszon és Cserkaszinál az ellenség vasárnap is számos támadást intézett váltakozó erővel. A súlyos elhárító harcok nem csökkenő erővel folynak tovább. A Zsitomirtöl északkeletre tévő térségben a Szovjet újonnan odavont erőkkel heves ellentámadást kezdett, de visszavertük. Csapataink ott ismételten támadást indítottak és szétvertek egy ellenséges hídfőt a Teterev nyugati partján. Az Ilmen.tótól északra egy vadaszhad- osrtály rohamcsap»,tol meglepetésszerűen betörtek egy jól kiépített; ellenséges támaszpontba. Az egy szovjet zászlóaljból álló legénységet rövid, heves harc után megsemmisítettük, vagy foglyul ejtettük. A keleti arcvonal többi részén csak helyi jelentőségű harcok voltak. Nagy sicvjel Sároaclás indult a LirorgráJi térségijén Berlin, december 13. (MTI.) A harcok középpontja a keleti arcvonalon ezidőssprint a kirovgrádi térség, ahol az oroszok messzemenő célokat tűztek ki maguk elé, vagy magát a várost akarják kézrekeriteni.
