Keleti Ujság, 1943. december (26. évfolyam, 272-295. szám)

1943-12-02 / 273. szám

KuTTIU'JSXG 3 1943. DECEMBER 2. keskeny arcvonalon égésren estig folytatta »nívós -támadásul!. A brit kütriéRekuek na­gyobb repülő erőktől és összefogott tüzérségi tőrtől támogatott támadásait véres harcok l»an felfogtuk. Az egyik helyen néhány kilo­méternyi mélységben belőttek aliastinkba A betörés helyét elre teszel tők. A Földközi-tengeri térségben német gyors- naszádok Elba-szigete előtt nekiroh. mással és tüzérségi találatokkal megrongálták egy brit gyorsnaszádot. Egy másik német gyors­naszád az adriai partoknál elfogott egy y>- lenséges motoros vitorlást. 38 ellenséges foa’ól süllyesztettek el novemberben a németek Berlin, dec. 1. (MTI) A német védető fő­parancsnoksága jelenti: November 39-án ellenséges repulőKötelé- kek látást akadályozó időben behatoltak a Birodalom nyugati területe fölé. A* éjszaka folyamán ugyanebben a térségben rihánv zavaró berepülést hajtottak végre. Ar. e< en- seges repülőgépek néhány helyen robbanó és gyujtóbombát dobtak le. A bombák kisebb károkat okoztak. A német légvédelmi erük hét ellenséges repülőgépét elpusztítottuk. A brit-észskamerikai hajózás ellen foly­tatott harcban a német légierő ón a haiti tengerészet nuvemlter hó folyamán eoa- petszáilHé és kereskedelmi buját süllyesztett el, amelyek toniiatartafma összesen 306.900 tonna. Ezenkívül 27 szá'.litóhajót és kereske- •delmi hajót, amelyek összesíteti tonnatar­talma 166.000 tonna, oly súlyosan megron­gált. hogy közülük több hajónak, kereken 90.000 tonnának az elsüllyedésére számítani lehet. Végül 19 hajót, amelyek tonnái ártal­ma kereken 90.000 tonna, bomba, vagy tor­pedótalálatok értek. Az ellenséges hadiha­jók közül a haditengerészet es a légierő 14 rombolót, egy korvettet, három buvároasza- dot és Hat gyorsnaszádot süllyesztett el, azonkívül egy könnyiicirkftlót, hat rombolót, egy buvarnaszádot, négy gyorsne szádot és öt örhajót jórészt súlyosai} megrongált. Á keddi angolszósz átrepülesnél nem esett bomba oz ország területére I alkalmával az ország terültére bomba nőm esett. Kedden Sofirsţjenf Lomliázlák az anqo^szászo(c UsMHtbon, december 1. (MTI.) Az angol képviselőház szerdai ülésén Sir Archibald Sáidar légügyminisater egy kérdésre vála­szolva közölte, hogy jannár 1 - MSI december 1-ig összesen 2083 éjszakai és 106 nappali tmmbázó veszett ista Európa felett. Ugyan­ez. idő alatt 829 amerikai bombázó ve­szett eJ. Léggömbök Svédországi felett ««•kbotra december 1. (MTI:) Svedor- *«** lelett kedden teuiét zavard én gyujtó- téggömbokíd figveHok meg, amelyek keleti irányból érkeztek, de származásukat nem torit» k megállapítani. Swédorsnág: én egész Európa között meg- ■Bkaát a postai forgalom. Remélik, hogy csak átmeneti jellegű zavartól van szó Stockholmban semmi pontosat sem tudnak arról, hogy mi az oka a postai forgalom megszakadásának. Valószínűnek tartják, hogy a Németország elleni legutóbbi légi­támadások következménye. Bones és a francia bizottság egy tagja is résztvesz a négyes tanácskozáson Stockholm, december 1. (MTI) A Svenska Dagbladet! berlini tudósítójának jelentése szerint Churchill és Roosevelt még emu a héten találkozik Sztálinnál. Nagybritannia m tét. Egyesült Államok vezető katonai diplomáciai személyiségei kísérik a két ve- aetőt e találkozásra. Sztálin kíséretében leas a szovjet vezérkar főnöke, valamint Litvinov és több magasrangu diplomata. Benes is résstvesz ae ülésen, de nem köz- twlMmií. A francia feinzabaditó bűzottság egy tagja Szintén megjelenik. 41 határozatot hozott m HNRftA tanácskozása Atlantic City. december 1. (Búd. Tud.) Az UNRRA értekezlete 19 napi tanácskozás után ma ünnepélyesen véget ért. Az érte­kezlet nem kevesebb, mint H határozatot fogadott, el. Valamennyi nézeteltérést sike­rült kielégítően elsimítani. Churchill távollétébeu Smuts elnököl a brit háborús kormányban Zürich, december 1. (MTI) Az United Press megbízható londoni körökből úgy érte­sül, Churchill megbízta Smuts tábornokot azzal, hogyha ö vagy Sden betegség vagy Londonból való távoliét következtében nem tudná ellátni a brit háboríts kormány elnöki tisztét, vegye ál azt. Orvosi tanácsra ne in hagyLalja el a Kazal a lielyeites román minisílerelnök Bukarest, december 1. (MTI.) A Német Távirati Iroda jelenti: Mihail Antonesco helyettes miniszterelnök súlyos megbetegedésé töl szóló hitekkel kap- wolatban illetékes helyen kijelentik, hogy Mihail Antoooecu tanár »zenilxAegnAgben vw-nvedett. Rendes munkáját azonban nem hagyta abban, hanem fogadta látogatóit és dolgozott. Orvosai omipén azt wmvosoitAK, ne hagyja eJ a Mmő. Decemberben hétszeres gverme^nevelesi pótlékot kap a munkásság Budapest, dec. 1. (MTI) A Hivatalos Lap­ban kormányrendelet jelent meg az iperban (kereskede'embenl. valamint a bányászat­ban és a kohászatban alkalmazott munká­sok 1943 december havi gyermeknevelési pótlékának felemeléséről. A rendelet szerint • azoknak az alkalmazottaknak, akik a tör­vény alapján gyermeknevelési pótlókban részesülnek, decemberben, még karácsony előtt, a rendes gyermeknevelési pótlék he- ^ ljfett annak kétszereséi fizetfk ki. A kor­mány ezzel az intézkedés»»! a családi pénz­tár rendelkezésére álló tartalékalap fölhasz­nálásával karácsonyi segély* Kívánt juttatni munkásságnak. Jó Ara él ]6 Mrdltélftmm^ i »MP1« » wm fl magyar bllntetőtörvényiavaslatok századik évfordulóján iinnspséget rendezett a kolozsvári Tudományegyetem Kolozsvár, december 1. Az egyetem aulá­jában szerdán Kolozsvár jogászközönségének nagy érdeklődése mellett tartotta meg az egyetem jog- és államtudományi kara az 1843-as büntetöjavaslatok századik évfordu­lója alkalmából rendezett ünnepségét. Az ünnepséget Személyi Kálmán prodé- kán nyitotta meg. Megnyitó beszédében jel­lemezte azt a politikai és társadalmi hely­zetet, amelyben a magyar közélet a mult század 40-es éveiben volt. A megelőző idők nyomott politikai légköre, a maradiság ereje, amelvet a rendi társadalom önzése és a Habsburg-uralkodók magyarellenes dinaszti­kus politikája elnehezitett, kihívták a nem­zet továbbfejlődésére olyan szükséges újítási vágyat, amely egyszerre a legkülönbözőbb irányokban eruptiv erővel jelentkezett. Az újítások Széchenyi által kezdeményezett gazdaság-technikai, művelődési és jogéieti alkotásokban valósultak meg. Az évszáza­dokig uralkodó latin hivatalos nyelv helyébe fokonként a magyar nyelvet fogadták el. A rendiség gátlásait még nem tudták elso­dorni, de, megkerülték azzal, hogy a jog­egyenlőséget a kereskedelmi intézmények­ben, a válótörvényben és a büntető javas­latokban keresMtiilvitték. E javaslatok tör­vényerőre ugyan nem emelkedtek, de Így is a magyar nemzeti géniusz övök értékű alkotásai közé tartoznak. Ezután Heller Erik dékán tartott előadást. Rámutatott arra, milyen elmaradott volt a magyar büntetőjog — hasonlóan a legtöbb európai állam akkori büntetőjogához — ab­ban az időben, amikor ez a javaslat készült, a javaslat szerzői — úgymond — figyelembe­vettek ugyan egykorú külföldi uj büntető- kódexeket, illetőleg javaslatokat is, de en­nek ellenére megóvták önállóságukat és sok tekintetben jobb rendelkezéseket vettek fel .javaslatukba. Legjelentősebb vonása a ja­vasainak az, hogy a halálbüntetést mellőzte és kiküszöbölte a botibüntetési, amelyet ad- — dig bíróságaink sűrűn alkalmaztak. A ja­vaslat jeles vonása büntetési rendszerének egyszerűsége, amiben ugyancsak lényegesen különbözött más európai országok büntető- kódexeitől. Rámutatott arra, hogy a javas­latból. amelyet a karok és rendek magukévá tettek, azért vem lett, törvény, mert a fő rendek -— főképpen a halálbüntetés eltörlése miatt — azt nem fogadták el. Végül ki­emelte, hogy milyen vesztesége jogfejlődé­sünknek az, hogy az 1843-as javaslatból nem lett törvény. Végül Balás P. Elemér professzor a ja-t vaslat büntetőeljárási részéről értekezett Előadása során utalt arra, nogy a büntető eljárás terén a középkori perre való visz- szatérés volt a tulajdonképpeni feladat. Az újkori büntetőper a kontinensen már nem is voit igazi per. Angliában azonban a büntető eljárás per-jellegé végesvégig megmaradt * a kontinens büntetőperjogi reformtörekvései a 18. századtól kezdve lényegileg a peren- Jcivülivé vált — nyomozó — eljárásnak újból perré alakítás<j^ tűzték ki célul. Valóságban erre irányult az angol esküdtszék utánzása s ebben a mederben haladt a magyar reform is az 1843-i javaslatok keretében, ahol a fő vitakérdés éppen az esküdtszék behozatala körül forgott. Pedig a magyar jogfejlődés önállóbb ut követését Is lehetővé tette volna, mert nem szakított olyan gyökeresen a kö­zépkori, személyi szemléletű, életteljesebb perrel s igy inkább folytatója maradt a kö­zépkori európai kulturközösségnek, mint a kontinens többi országa. A XIX. század első felének magyar büntetőpere megmaradt va­lóságos pernek és nem lett volna nehéz olyan módon fejlesztem, hogy megfeleljen a tisztultabb, korszerű követelményeknek, igy különösen a szóbeliség elvének behozatala, helyesebben visszaállítása utján. Az esküdt bíráskodás alapgondolata: az önkormányzati elv maga is megvolt 48 előtti büntető eljá­rásunkban, a törvényhatóság által választott bírák intézményében. De örök értéke mind a két 43- i btinfetöjavaslatnak a per formá­nok. messzemenő érvényre juttatása, elsősor­ban a vádlott kihallgatásának olyan szabá­lyozásában, amely helyesebb a hatályos bűn­vádi perrendtartás vonatkozó- részénél, amennyiben a vádelv és a logika követelmé­nyéhez képest a vád előadásával *s bizonyí­tásával kezdeti a főtárgyalást és elkerüli a vádlottnak a peres fél fogalmával meg nem egyező kezelését. Nem megy ugyan egyik javaslat sem addig, mint az angol büntető­per, amely a vádlotthoz ebben a minőség­ben még csak kérdést sem enged Intéztein!, de ehhez a rendszerhez sokkal közelebb ma­rad, mint a mai jog. Szedett-e bafesisf a bénffahum/adi ipartestül etelnöke? A koloTsvéri törvényszék egy évi börtöme Mélte Varga Gyulát, a bánttyhunyadí ipaitestűiet elnökét Kolozsvár, december 1, A kolozsvári tör­vényszék hetekkel ezelőtt kezdte tárgyalni Varga Gyula szü cs m őst érnék, a bánffyhu- nyadi IpartestíHet elnökének különös zsa­rolási bünperét. A vád szerint Varga Gyula tavaly ősszel az ipartestü'etben klje-, lentette, hogy ezután tetőfedő cserepet csak az ő aláírásával jóváhagyott igénylőla­pokra lehet kiszolgáltatni. A szükséget látó környékbeliek attól kezdve tömegével ke­resték fel az Ipartestületi elnököt, aki nap­közben természetesen műhelyében tartózko­dott. Ott azzal fogadta a hozzáfordulókat, hogy a saját munkájának ellátása közben magánember s igy nem állhat rende’kezé- síikre az ipar-testületen kívül. Hivatalában viszont csak üzletzárás után, a? esti órák­ban volt fellelhető, mire ügyfelei már rend­szerint hazatértek falvaikba. A vidékről bejáró igénylők közül ezért többen azzal az ajánlattal fordultak az ipar- testületi elnökhöz, annak műhelyében, hogy hivatalon kívüli fáradozását készséggel ho- norálják. Akadt aki '"Sorságot, mások diót, meg gabonafélét ben 5—15 pen­gőig terjedő készpénzösszegeket juttattak a kiutalási lapok ellenjegyzéséért Varga Gyulának. Varga azonban nemcsak elfo­gadta az ilyen ajándékokat, hanem ,.kiszál­lási költség“ cimén meg is követelte, hogy hivatalos munkáját külön jutalmazzák. Er­ről a csendőrség is tudomást szerzett s megindította a vizsgálatot a baksist szedő ipartestületi elnök ellen. így került Varga a kolozsvári törvényszék elé. A tárgyalást annakidején valamennyi ta­nú kihallgatása, végett, elhalasztották. A tanúkihallgatásokat szerdán ejtette meg a kolozsvári törvényszék Szabó András dr. elnöklésével ülésező büntető hármastanácsa. A vádlott ipartestületi elnök ezúttal is azzal védekezett, sohasem kért senkitől semmit s amit számára hoztak, azt meg- flaetfce. A Jrtagy&rböeaiból megidézett CsüdÖn Já­nos, Kozma Szabó János s a kaTotanádasi Bakos Lukrécia, Rajton Gáborné. San petes n nfirdey bornăbbá Rorpos Marton és HLorpos János Kőrösföről, ftatiz András Gyerővá- sárhelyröl, Tárkányi György-, Vlncze Petii János, Török Kis István Kiskapusról, Ru­cáén Miklósné és Szik* János Váralmásról, végül Gr,imént Mihály bánffyhunyadt cse­répkereskedő azonban terhelőén vallott. Ok!ment Mihály szerint Varga Gyula az ipartestületben a mult őszön közölte, hogy a tetöfedöcserepet zárolják és a jövőben csak az ő kiutalására árusítható. Intézke­désénél az iparkamara átiratára hivatko­zott. A többi tanú vallomásában megerősí­tette, hogy Varga elnök „kiszállási költsé­geket“ fogadott el ügyfeleitől. A bíróság falolvastatta ezután az ügyészség kérésére érkezett iparkamarai átiratot, mely Szerint a tetöfedőcserép áru­sítás tavaly nem volt zárolva, sem ható­sági engedélyhez kötve. Ezek szerint az ipartestületi elnöknek sem lehetett szerepe a kiutalásban. Fotkman Miklós dr. királyi ügyész vád­beszédében az elhangzott bizonyítékok alapján szigorú büntetést kért, a védelem pedig enyhítő körülményként elsősorban azt hangoztatta, hogy Varga Gyula csupán el. vesztett munkadija kárpótlására törekedett jóhiszeműen. . A törvényszék a késő délutáni órákban kihirdetett Ítéletében egyévi börtönbünte­tést, ötévi .jogvesztést és 500 pengő pénz­büntetést szabott ki Varga Gyulára. Az-el­itéit felmentésért, a királyi ügyén* súlyos­bításért fellebbezett. Fej««* «inyrotV n fgmplofN Jmranlirál Makó, december 1. István János nagy bánhegyesi napszámos a templom karzatáról öngyilkossági szándékkal fejest ugrott a templom kövezetére. Eszméletlen állapotban vitték a makói kórházba. Családi okok miatt akart meghalni. Budapest, (MTT) Folyó évi november 50- án délelőtt angolszász repülőgépeknek a:-, or- ázag nyugati határszéle feletti itrepülébek Í pontja a Düsseldorf melletti Solingen volt, ahol a bombázók erős német légvédelmi el­lenállásba ütköztek. Eddig nyolc szövetsé­ges repülőgép elpusztítását jelentették. Zürichbe érkezett jelentések szerint ked­den tobbszâB gépből álló angolszász kötelé­kek nagyszabású légitámadást intéztek Nyugatnémetország ellen. A támadás suiy­loftdon elismeri, ho§y az angolszászok ebben az évben háromezernél több bombázót vesztettek Léqqömbök Svédország felelt Európa és Svédország között megszakadt a postoforqalom

Next

/
Oldalképek
Tartalom