Keleti Ujság, 1943. december (26. évfolyam, 272-295. szám)

1943-12-12 / 281. szám

Vasárnap 1343• ritcenihcr 12 Ára 30 Ullér ELŐFIZETÉSI ARAK: 1 HÓRA 4.30, NE­GYED ÉVRE 13.40, FÉI, ÉVRE 24.80, EGÉSZ ÉVRE 49.60 PENGŐ. — POSTATAKARÉK­PÉNZTÁR! CSEKKSZÁMLA SZAMA 72148. I SZERKESZTŐSÉG, KIADÓHIVATAL ÉS NYOMDA: KOLOZSVÁR, BRASS Al-U. 7. TELEFON: 15-08. — PÖSTAFIÓK; 71. SZ. KÉZIRATOKAT NEM AD'DNK VISSZA A VATIKÁN NYUGTALANSÁGGAL SZEMLÉLI A SZOVJET DIPLOMÁCIAI ELŐRETÖRÉSÉT A FÖLDKÖZI-TENGER TÉRSÉGÉBEN Aisíkar« feli éSelczell Meneniencsoglu u^iSailtozata ufásii A német páncélosok a kievi térségben betörtek a szovjet állásokba Tíío o Balkánon Sztálin helytartója — mondotta Berlinben egy balkáni diplomata (Jf«M> papáin győzelem Csungicinghan A HAR.MAS SZÖVETSÉGI SZERZŐDÉS AláírásánAK évfordulója újból el­következett. A világ: még mindig háborúban áll s a közeli és távoli jövö eseményeit senki sem jósolhatja meg. Mindkét oldalról két­ségtelenül a. legnagyobb mértékben felké­szültek a döntő összecsapásokra, Németor­szág és szövetségesei ügyük igazságának tudatában emlékeznek vissza a szövetségi szerződés aláírására abban az elhatározott­ságban. hogy tovább folytatják a harcot a világ Igazságosabb elrendezéséért a végső győzelemig, * A KAIRÓI TANÁCSKOZÁS RÉSZTVE­VŐI ELSZÉLEDTEK. Eden már visszaérke­zett Londonba, Roosevelt pedig hazafelé vi­vő utján kíséretével meglátogatta Máltát. Az amerikai elnök üdvözölte az angol föpa- ranósnokot és méltatta Málta hősies maga­tartását a jelenlegi háborúban, majd gépko­csin bejárta a szigetet. Churchill a pénteki napot még Kairóban töltötte és újabb meg­beszéléseket folytatott Péter jugoszláv és György görög királlyal. Különösen fontos­nak tartják a Péter királlyal folytatott; meg­beszéléseket, mert a szövetségesek minél előbb tisztázni akarják a zavaros jugoszlá­viai helyzetet. Pénteken este Churchill a szövetséges sajtó képviselőit fogadta, ismer­tette velük a legutóbbi tanácskozásokat és elismeréssel beszélt az angolszász nemzetek teljes egységéről. Hangsúlyozta a kairói és teheráni tanácskozások döntésének fontos­ságát. Nyíltan beszélt a háborús események­ről, a katonai és politikai téren mutatkozó megoldásokról és bár nem titkolta a győze­lembe vetett hitét, — mondja a Magyar Távirati Iroda ankarai tudósítása — azt is hangoztatta, hogy még nagyon sok tennivaló van hátra. A londoni „Daily Mail“ munkatársa úgy értesült, hogy Roosevelt hazatérőben esetleg Nagybritanniában megszakítja útját és vi­szonozza Churchill ismételt amerikai látoga­tásait. Londonból ezt a'hirt nem erősítették meg. * A SZÖVETSÉGESEK TELJES EGYSÉ­GÉRŐL hangoztatott Churchill-íéle tételt a tények nem túlságosan erősitik meg. Egyre jobban kirajzolódnak a körvonalai annak a gazdasági küzdelemnek, amely rejtetten márts folyik a két angolszász állam között és amely a háború után nyilvánvalóan csak még élesebb lesz. Hopkins, az amerikai gazdasági élét egyik vezetője legutóbb azt hangoztatta, hogy a háború után az USA. nak keli a világ első szállítójának lennie. A londoni „Financial News“ rendkívül éles hangon száll szembe ezzel a követeléssel. Megállapítja, hogy a brit fizetési mérleg a háborúban lényegesen megromlott, Nagy- británnia jelentős piacokat vesztett. Az új­jáépítés korszakában majd tulmagas be­vitelre szorul, viszont korántsem rendelke­zik a hajdani kiviteli képességgel éo ettől eltekintve, zárolt loutsterling Kovetetesea felhalmozódásával találja magát szemben. Anglia gazdasági élete soha se.n térhet ma­gához, ha az Egyesült-Államok a Hopkins által vázolt magatartást tanultja. Az északanieriUaJaknak nem szabad csodá!, hozmok azon, hogyha Anglia védekezni log ilyen politikával szentben. Viszont az amerikai pénzvilág cem akarja kiengedni kezéből azokat, a lehető­ségeket, amelyeket a világhelyzet számára Ígér. Vállalatai, különösen a gáz, villamos­sági, vasúti és szállítmányozási vállalatok, amint a „News Republic“ cimü lap közli, már most is roppant nyereségeket vágnak zsebre. Érdekes, hogy az amerikai lap eze­ket a nyereségeket óriási pcnzügvi botrány­nak nevezi, amit azonnal meg kellene szün­tetni, mert a Dyilvánosságra hozott nyere­ségek feltétlenül törvénytelenek. A hivata­los bizottságok megkísérelték ugyan, hogy fényt derítsenek az üzletekre, de eljárásaik mindig kátyúba fulladlak s a további vizs­gálatokat a háború utánra akarják halasz­tani. Az egyik vállalat amelynek VVUlkle a vezérigazgatója, az év első hat hónapjai, ban olyan nyereséget ért el, amire a leg­utóbbi 10 évben nem volt példa. A „Conso­lidated Edison of Newyork" az USA egyik legnagyobb villamostársasága szintén rend­kívüli nyereségeket könyvelhetett el. Az amerikai vasúti és szállítási vállalatok két- szerakkora tiszta nyereséget értek el, mint az előző évben, vagyis több, mint egy- iniliiárd dollárt. Az Egyesült-Államok .belpolitikai és gaz­dasági helyzetéről áttekintő képet közöl a „Budapesti Értesítő“ genfi tudósítása. Meg­állapítja, hogy a hadi és háborús gazdasági stratégia mellett elhanyagolták a „belső front“ kiépítését és az oda vezetett, hogy ma már a nép egyetlen rétege sem áll zár­kózotton Roosevelt háta mögött. A hadi­gazdálkodási szervezet a nagyiparosok, a technikusok és a Wallstreet pénzügyi kö­reinek befolyása alatt áll, ezek pedig köz- társasági pártiak. A munkásosztályt a lét­fenntartási költségek állandó emelkedése Hzalmatlanná tette, a farmereket pedig a mezőgazdasági termékek árának rögzítése bosszantotta fel. Roosevelt nem folytathat a hadigazdálkodás követelményelneü meg­felelő hatékony pénzügyi politikát, mert minden erre szolgáló adóemelést visszauta­sít az ellenzékben álló kongresszus. így nem marad más hátra, mint az amerikai gazdaság teherbíró képességének újabb mil­liárdos hitelekkel való megterhelése. Megint csak az angolszász „együttműkö­dést“ mutatja, hogy a brit pénzügyi sajtó jellemző módon kárörömmel szemléli az amerikai gazdasági és belpolitikai életnek ezt a feszültségét és azt a britek szempont­jából valósággal szerencsés mozzanatnak minősíti. Megállapítják Londonban, hogy ez az amerikai gyengülés hosszabb Ideig fog tartani és annál örvendetesebbnek tartják, minthogy egyre újabb támadásokat intéz a | brit nyersanyag ellenőrzés pozíciói ellen a | kölcsön- és bérlettörvény alapján történt I amerikai szállítások értékének visszatérítése fejében. Nag.ybrttannlábau is nehéz helyzetek var­hatók a háború utánra, különösen a szociá­lis kérdések tekintetében. Lord Woolton, az újjáépítési kérdések minisztere első felsőházi bér sédében azt mondotta, hogy nem lehet c -r, dobálózni az „otthont hőseinknek" jelszóval, amíg nem biztos, hogy ezek' az otthonok tényleg rendelkezésre is fognak áílani. Beweridge, Scoot és mások szociális tervéi tanulságosak ás meggyőzőek, de a kormány nem vállalhatja értük a felelőssé­get és pillanatnyilag nem hajlandó ezeket a terveket elfogadni. Ha Anglia a nép szá­mára szociális jólétet akarna biztosítani, akkor a népnek ezért nehezen meg keil dol­goznia. * A TÖRÖK KÖZVÉLEMÉNYBEN a legna­gyobb megelégedést és megnyugvást keltet­ték Menemencsoglu külügyminiszter nyilat­kozatai. Az angolszász sajtó előző jelenté­sei nyomán a török népben aggodalmak tá­madtak a közvetlen háborús lehetőségek te­kintetében és igy a legnagyobb hatást vál­totta ki az a bejelentés, hogy az ország kül­politikája változatlan marad. Ankara fellé­legzett, mikor megtudta, hogy egyáltalán nincs szó arról, hogy Törökország a közéi jövőben belépjen a háborúba. A török bel­politikában egyébként a mohamedán ünne­pek miatt szünet van. Az ünnepek alatt csak egy töröknyelvü lap, az „Ulusz“ jele­nik meg és ennek főszerkesztője, a kairói ta­nácskozásokkal kapcsolatban kiemeli, hogy nincs változás a török politikában és az megmarad a legutóbbi pártértekezlet hatá­rozatai alapján.-* NAGY NYUGTALANSÁGOT KELTET­TEK VATIKÁNI KÖRÖKBEN a szovjet Földközi-tengeri politikai előretöréséről ér­kező hírek. Ismeretes, hogy a szövetségesek olasz bizottságának első ülésén Vizsinszkí szovjet helyettes népbiztos elnökölt. Illeté­kes vatikáni körök, amint a Magyar Táv­irati Iroda Vatikánvárosiről jelenti, ebben a tényben a szövetségesek bolsevistabarát ér­zelmeinek megnyilvánulását látják s annak a véleménynek igazolását, hogy Vizsinszkí a trójai lő szerepét játsza a katolikus Olasz­ország irányában. A Vatikánban az esemé­nyek fejleményeit a legnagyobb figyelem­mel kisérik, mert attól tartanak, hogy a szövetségesek politikája a kommunizmus­nak tör utat Délolaszországban. Tito kormányalakítása ugyancsak ennek a folyamatnak, a szövetségesek bolsevista barátságának további következménye. Egy balkáni diplomata Berlinben kijelentett*, hogy Moszkvának nincs is szüksége balkáni invázióra, mert Tito Sztálin helytartója. London és Washington pedig a jelek szerint teljes mértékben Tito mögött áll. A „Times“ szombati számában vezércikkben erősen megrója MUtójlovIcs tábornokot és a kairói Fürtca-kormáay^i símért trvu*. tdiycmpdr a viszálykodést Titóval és amiért a kairói kormány, amely csak mintegy tucatnyi tisztből és diplomatából áll — irja a „Times" — nem hajlandó Tito kiküldötteit rendes képviselőkként elismerni. * A NÉMET PÁNCÉLOSOKNAK KIEVTOL NYUGATRA sikerült behatolnjok az orosz ajtósokba — ismerik el a Londonba érke­zett moszkvai jelentések. Az oroszók elké. seredet! ellenállásba kezdtek. A csata — mondja a moszkvai hír — az egész napom égjük fegelkeseredettébb és legjelentősebb küzdelmévé fejlődött. A német hivatalos jelentés csupán azt közli, hogy az emlifcrtt harci területen a német támadások további tért nyertek. TeriMetnyereséget értek <4 a németek a Pripjet és a Berezina között is. Keres mellett ugyancsak eredményes volt a német támadó vállalkozás és egy uralkodó magaslatot juttatott német kézre. A Kérés­től északra fekvő szovjet hídfők tengeri utón szándékolt utánpótlását a német ten­gerészeti tüzérség és a parti ütegek meg­akadályozták s 15 zsúfolásig megtöltött partraszállási jármüvet süllyesztettek cl, A keleti arcvonal általános helyzetéről az a vélemény Berlinben, hogy a Szovjet harci tevékenysége a közeljövőben előreláthatólag tovább csökken. Az időjárás rendkívül ked­vezőtlen és ennek tulajdonítható, hogy a Dnyeper-iv, a Zsitomir—koroszteni körzet és a keresi harci tevékenységen kívül csak helyi hadműveletek folytak. , Az olaszországi hadműveletek lassúságát angolszász részről is elismerik. Londoni ka­tonai körökben megállapítják, hogy Alexan­der tábornok hadserege naponként csalt 2—Ä kilométeres előrehaladásra számíthat s előreláthatólag nem tud nagyobb hadá­szati eredményt elérni. A németek állan­dóan kedvező magaslati állásokra támasz­kodhatnak és számos folyó is megkönnyíti a védelmet. Egy amerikai katonai szakiró felemlíti, hogy a történelem folyamán egyetlen egyszer — a góloknak — sikerült elfoglalni dél felől Itáliát és ez a hadműve­let 18 évig tartott. Remélhetőleg — fűzi hozzá ■— a jelenlegi olaszországi hadjárat nem fog ennyi időt igénybe venni. I Priplet is Berezina kSzStt több helységet foglaltak el a német csapatok * Berlin, dec. 11. (MTI). A Führer fő- I hadiszállásáról jelentik a Német Táv­irati Irodának: A véderő főparancsnoksága közli: - I Keresnél a német és román csapatok támadása újabb uralkodó magaslatét' foglalt el. A szovjet újabb partraszállást kísérleteit a hadsereg együttműködve

Next

/
Oldalképek
Tartalom