Keleti Ujság, 1943. december (26. évfolyam, 272-295. szám)
1943-12-11 / 280. szám
S x omb at 1943» december XI ş TÓÉI IES HETI RÁD!Ó-NÜSOR Mra m fillér ELŐFIZETÉSI ARAK: 1 HÖR A 4.30, NEGYED ÉVRE 12.40, FÉL ÉVRE 24.80, EGÉSZ ÉVRE 49.60 PENGŐ. — POSTATAKARÉK- PÉNZTARI CSEKKSZÁMLA SZAMA 72148. H USZONHATODIK ÉVFOLYAM 280. SZÁM KIADJA A LAPKIADÓ RÉsZVÉNYTARSASAG SZERKESZTŐSÉG, KIADÓHIVATAL ÉS NYOMDA: KOLOZSVÁR, BRASSAI-U. 7. TELEFON: 15-08. — POSTAFIöK: 71. SZ. KÉZIRATOKAT NEM ADUNK VISSZA A TÖRÖK TÖRVÉNYHOZÁS VISSZAUTASITOTTA —ITBIHHrillírHMMHIII ■ iH II 0 r~*——-waw»Bin-:i un IMI -|rTT"t revaa-wn: ■>"r-|nrTIMIÍÍiMM^TI A SZÖVETSÉGESEK TÁMASZPONT-KÖVETELÉSEIT Kilenc korosztályt mozgósít loröLorszag dfecemberben Keresnél, Zsitomirnál és Korosztennél újabb eredményeket ért el a német támadás Tito bor nm ányo Helyet kért az európai tanácsi» a n Erős angolszász légitámaérte A TÖKÖK PARLAMENT NAGY TÖBBSÉGGEL VISSZAUTASÍTOTTA a török támaszpontok átengedésére irányuló brit követelést, jelenti a „Newyork Times“ ankarai levelezője. A legjellemzőbben a török parlament egyik tagja fejezte ki a helyzetet. Nagy különbség van — mondotta — a törököknek a szövetségesek iránti rokonszeuve é* a szövetségesek oldalán való háboruba- íépés között. Angliának a török—angol szerződés alapján jogában áll támaszpontokat követelni, viszont a németek igen erősek és ebben az esetben könnyen megtehetik azt, hogy a török városokat bombákkal árasszák el, — mondják Ankarában. Török körökben remélik, hogy a szövetségesek olyan módon fognak eljárni, ami nem veszélyezteti Törökország biztonságát. Természetes, hogy a török köztársaság felkészül minden eshetőségre. A „Tat“ cimii svájci lap azt jelenti Ankarából, hogy még ennek a hónapnak folyamán kilenc török hadosztályt, összesen mintegy egymillió embert hívnak be katonai szolgálatra. Német részről még nem történt határozott állásfoglalás a török—angolszász értekezlettel kapcsolatban. A német külügyminisztériumban egyszerűen utalnak Mencmen- csoglu nyilatkozataira. Papén ankarai német nagykövet egy nappal Inonü köztársasági elnök Kairóba utazása után érkezett a török fővárosba s a kővetkező napon, hétfőn hosszabb megbeszélést folytatott Mene- mencsoglu török külügyminiszterrel. Bizonyos, hogy azok az utasítások, amelyekkel Németországból visszatért, semmiféle változást nem jelentenek Németország magatartásában Törökország iránt. Világosan mutatják ezt Papén kijelentései. — Boldog vagyok, — mondotta a német nagykövet — hogy török barátaimmal továbbra is együtt dolgozhatom. Legalább a világnak ezt a sarkát meg kell kímélnünk a háború pusztításaitól. Az angolszász sajtó sem számit a ti okok gyors haűbalépésére. A londoni lapok egy része arra utal, hogy Törökország felfegyverzése még nem érte el azt a fokot, amely lehetővé tenni, hogy az ország feladja nem hadviselő magatartását. A török lapok közül a „Vakít“ azt írja, hogy a kairói találkozás nem tekinthető tulajdonképpeni hivatalos értekezletnek, hanem inkább hivatalos keretek között létrejött baráti megnyilatkozásnak. A „TaJün“ című lap megállapítja, hogy a török nép a legnagyobb bizalommal, derűlátással és nyugalommal kisérte államfője utazását, mert tudta, hogy semmiféle kalandba sem kényszeríti bele a népet és csak olyan döntést fogad el, vagy' olyan kötelezettséget vállal, amelyet az ország érdeke megkövetel. Menemrncsoglu török külügyminiszter, miután szerdán a török és a szövetséges sajtó képviselőit fogadta, csütörtökön a német, magyar, román és japán lapok ankarai képviselői előtt nyilatkozott. Utalt megelőző napi kijelentéseire és ezután részletesen válaszolt több felvetett kérdésre. A BALKAN ELLENI HADMŰVELETEK kérdésével a kairói értekezlettel kapcsolatban különböző találgatások keretében foglalkoztak az angolszász lapok. Szerintük a Balkán elleni támadás három oldalról indulhatna meg: nyugatról, a délolaszország' támaszpontokról, délről Törökország pasz- szlv támogatásával és végül keletről Bulgáriában végrehajtott orosz partraszállási hadműveletekkel. A német Közvélemény ezeket a találgatásokat nem méltatta különösebb figyelemre, a német hadvezetőség azonban természetesen felkészült minden lehetőségre. Nem tartják lehetetlennek, hogy a szövetségesek a Balkán adriai partjai ellen támadást kísérelnek meg, mivel a Földközi-tengeri szövetséges parancsnokság kétségtelenül erős tartalékok felett rendelkezik s megfelelő nagyságú hajötér áll rendelkezésére. Ezzel szemben azonban megállapítható, hogy az isztrial és aaunaciaa partvidék eredményes megtisztítása után az összes, hadászatílag fontos pontok, szilárdan német kézben vannak. A délről indítandó támadás Törökország közvetlen támogatása nélkül alig képzelhető el. Az Égei-tengert egyébként a Dode- kanézosz-szigetcsoporton lefolyt sikeres német hadműveletek elzárták, úgy, hogy a déli vállalkozás rendkívül nehéz tenne a szövetségesek számara. Még valószínűtlenebbnek tartják Berlinben a Fekete-tenger nyugati partjai elleni orosz támadást. A Fekete-tengeri szovjet hajóhad a háború eddigi tartama alatt alig tevékenykedett. Legutóbb a Kercstöl délre fekvő szovjet hídfőállás likvidálásánál is az bizonyosodott be, hogy már könnyű német tengeri erők is képesek voltak a keresi tengerszorost elzárni s megakadályozták az ott partraszállott szovjet erőknek az orosz hajóhad által történő utánpótlását. Ha a Szovjet bulgáriai partraszállást kísérelne meg, ennek a haderőnek utánpótlását a németek a leghatásosabban meg tudnák akadályozni.-* A BALKÁNI HELYZET másik érdekes kérdése a Tito-féle kormány megalakítása, amiről előző számunkban már hirt adtunk. A Tito-kormány nagyban tevékenykedik s a Budapesti Tudósitő jelentése szerint rádió adóállomása csütörtökön közölte, bogy Xi- toék képviseletet kérnek az európai tanácsban és a szövetségesek Földközi-tengeri bizottságában s ezenkívül azzal a kéréssel fordultak az Egyesült-Államok kormányához, hogy részesítse őket támogatásban a kölcsön és bérleti törvény rendelkezései alapján. Hull amerikai külügyminiszter a kéréssel kapcsolatban kijelentette, hogy az Egyesüt-Államok általános elvei szerint Jugoszlávia úgy, mint minden más ország és csoport támogatásban részesültek, ameny- nyiben ellenállást tanúsít a németekkel szemben. 1 Az angol kormány s az angol közvélemény mindjobban eltávolodik a kairói jugoszláv kormánytól. A „Times“ értelmetlennek mondja azt, hogy a kairói kormány a partizánokat terroristáknak mondja és elutasítja a Tito-mozgalmat. A „News Chro- y ' iwi* szerint, noha a Tito-tyizottságnak kétségtelenül erős kommunista mellékize van, mégis meg tudta tenni azt, amire a menekült kormány nem volt képes, hogy tudniillik az ország különböző vidékeinek képviselőit összehozza. Ez a tény nagymértékben gyengíti a kairói kormány befolyását. London nyilvánvalóan a Tito-mozgai- niat részesíti támogatásban, ami London és Moszkva viszonyának szorosabbá válásának következménye. EURÓPA ÚJJÁSZERVEZÉSÉRŐL irt vezércikket a „Times“. A cikkíró arm a megállapításra jut, hogy Európának saját érdekében módot kell találnia arra, hogy Németország feldarabolása és kiirtása helyett a németek képességeit megszervezze és felhasználja. Európa jövő biztonságának és jólétének biztosítékát nem akkor találja meg, ha Németország egységét széttöri, hanem akkor, ha ezt az egységet beilleszti a szélesebbkörü európai egységbe. A „Times" hozzáteszi, hogy Európa egységet alkot és ennek megfelelően kell kezelni minden újjáépítési tervben. Gazdasági téren a nemzeti határokat figyelembe véve, nem korlátozott tervre és akcióra van Szükség, ha eredményre akarnak jutni. Európa egység abban az értelemben, hogy semmiféle katonai, vagy gazdasági biztonsági terv nem valósítható meg a gyakorlatban, ha Európát nem tekintik egységes egésznek. Éppen ezért íz együttműködés egységét célzó rendsza- oályok azok, amelyek múlhatatlanul szükségesek, — folytatja a „Times“ — ha azt akarják, hogy az európai civilizáció fennmaradjon. Ezek a rendszabályok azonban önmagukban nem elegendők, hogy a különböző európai nemzetek szükségleteit és óhajait kielégítsék. Ennek a prob'émának a megoldása távolról sem könnyű feladat. Aligha jutnának el a megoldáshoz oly módon, ha Európára olyasféle alkotmányt erőszakolnának. amelyet az angolszász világ ban hosszú századok hagyományai és fejlődése alapján meggyökeresedett mintára gyártanának. Európa törvényszerű funkciót alkotó egysége azt a talajt jelenti, amelyből az uj politikai egységnek ki kell nőnie. Olyan központi szervekre van szükség, amelyek egyes különleges területeken a szükséges fennhatóság minimumát gyakorolják abból a célból, hogy Európában szilárd keretét teremtsék meg a katonai és gazdasági biztonságnak. Ez az egyetlen mód arra, hogy hosszú időkre biztosíthassák a kisnemzeteh szabadságát és fenntarthassák ezek egységét és identitását. Ha megvannak ezek a központi szervek, akkor —- a „Times" véleménye szerint — többé nem lesz szükség arra, hogy azokat a nemzeteket, amelyek jobban szeretnék fenntartani egyéniségüket és identitásukat, azzal a puszta ürüggyel, hogy a fennálló egységek túlságosan kicsinyek, államszövetségekbe, vagy társulásokba való beolvadásra kényszeritsék. Ha a kisnemzetek önmaguk kérik államszövetségbe, vagy társulásba való beolvadásukat, ebben nem kell őket megakadályozni, de ha továbbra is egymástól különváltan akarnak élni, semmitsem nyernének azzal, ha nyomást gyakorolnának rájuk azért, hogy egyesüljenek. Befejezésül a „Times“ leszögezi, ha Európa biztonságát ezek mellett a feltételek mellett meg tudják valósítani, akkor a Német Birodalom feldarabolása szükségtelen, más feltétejek mellett viszont a Birodalom feldarabolása nem vihető keresztül és nem is volna tartós. Homlokegyenest ellenkezett azonban a „Times“ fejtegetéseivel Smuts ismeretes nyilatkozata, amelynek most törökországi visszhangjáról érkezik hir Ankarából. A nyilatkozat óriási meglepetést keltett s a török lapok szerint nagyon alkalmas arra, hogy a nagy demokráciákig helyezett bizalmat a légibomba erejével megsemmisítse, A török sajtó a tengelybarát lapoktól kezdve a kormányhoz legközelebb állókon keresztül a legszélsőbb baloldali lapig, a szovjettrzelmü Taninig, egyöntetűen a legélesebben bírálja Smuts kijelentéseit, amelyekre az angolbarát lapok is azt az egyetlen mentséget találják, hogy a délafrikai tábornagy egyéni véleményét fejezte ki. A török sajtó rámutat arra, hogy Smuts nyilatkozata homlokegyenest ellenkezik a moszkvai nyilatkozattal és minden eddigi hivatalos angolszász állásfoglalással. A kormánypárti „Uius“ azt Írja, hogy a kis- neunzetek ilyen tervek hallatára joggal érezhetnek mély nyugtalanságot. Felmerül az a kérdés, mi lesz a sorsuk belet- es Délkelet-Európa népeinek, és ilyen tervek nyomán mi várhat a^_Földközi-tenger körül élő nemzetekre. Hogyan egyeztethető össze a Smuts által hangoztatott „tömbösitő“ szellőm az uj népszövetséggel, vagy a nemzetközi együttműködéssel, amelyről a moszkvai értekezleten beszéltek. Szembe kell szállni minden olyan tervvel, amely a világ feloszlatását tervezi. Csak olyan terv képzelhető el, amely a szabadságjogokat biztosítja, amely a kölcsönös megsegítésre, a biztonságra és minden nemzet jogi egyenlőségére támaszkodik. Csak ilyen terv révén lehet megvalósítani azt az igazi nemzetközi együttműködést, amely kiküszöböli a harmadik világháborút. * A KELETI ARCVOKAL tehermentesítésének fontosságáról és sürgősségéről beszélnek angol katonai körökben a ,J)agens Nyfieter“ londoni jelentése szerint. A németek — Írja a svéd lap — olyan tökéletes technikai felkészültséggel harcolnak, ami félelmes ellenfelekké teszi őket. A németek
