Keleti Ujság, 1943. december (26. évfolyam, 272-295. szám)

1943-12-08 / 278. szám

S şl e r ă a 1943. december 8• Ara m fillér ELŐFIZETÉSI ARAK: 1 HÓK A 4.30, NE­GYED ÉVRE 13.40, FÉL ÉVRE 34.80, EGÉSZ ÉVRE 49.60 PENGŐ. — POSTATAKARÉK­PÉNZTÁR! CSEKKSZÁMLA SZAMA 73148. SZERKESZTŐSÉG, KIADÓHIVATAL ÉS NYOMDA: KOLOZSVÁR, BRASSAGE. 7. TELEFON: 1,5-08. — POSTAFIÓK: 71. SZ. KÉZIRATOKAT NEM ADUNK VISSZA TÖRÖKORSZÁG HADBALÉPÉSÉT KÖVETELIK AZ EGYESÜLT NEMZETEK A török miniszlereSnök fogadt» Papén német nagykő vetet Vorosflov részvételével Londonban dolgozzák ki az európai invázió terveit Egy sors var Németországra és szövetségeseire — hangsúlyozzák Londonban Jl Dnyeper-kanyarban uj támadást indítottak a bolsevisták A TEHERAN! ÉRTEKEZLETRŐL KI­ADOTT HIVATALOS KÖZLEMÉNYT de­cember 1-ról keltezték és december 6-án adták ki. Ennyi idő volt szükséges a meg­szövegezésre, vagy talán a közlemény ki­adásának halogatásával azt a látszatot akarták kelteni, hogy a tanácskozások még tartanak, hogy ez alatt a résztvevők bizton­ságban érhessenek el más területekre? Berlinben — amint a Német Távirati Iroda diplomáciai tudósítója megállapítja, a közlemény valósággal komikusnak hatott. Nem volt más közölnivalója, minthogy a szövetségesek szándéka Németország kato nai szétzúzása - olyan színben tüntetve fel a dolgot, mintha a. győzelem már a zsebük ben volna — és hogy vállalni is akarják azt a. felelősséget, hogy hosszú időszakokra biztosítsák az általános jó békét. Ugriat- szik, a szövetségesek lemondottak arról, hogy ultimat um jellegű felszólítást intéz,ze­nek a. német néphez,. Ehelyett valamennyi nemzettel szemben azt a követelést állítják fel, hogy járuljanak hozzá a béke, jövendő­beli kialakításához, és vegyenek részt „az elnyomás alóli felszabadításban“. Ez a. ki­jelentés is valósággal groteszkül hat — mondják Berlinben — tekintettel arra, hogy Moszkva mit sem törődve úgynevezett szö­vetségeseivel, de lehet, hogy velük egyetér­tésben olyan politikát folytai, amely az. At­lantié. Charta Ígéreteit egyszerűen sutba- dobja s az uj helyzetnek megfelelően szen­tesit! az angolok és az amerikaiak meghó­dolását a bolsevik! szövetséges előtt. A ju- goszláv-kérdés Tito-féle szabályozása, az a mód, ahogyan Moszkva a bolsevista-lengyel kapcsolatok gordiusi csomóját szétvágta, mindez azt mutatja, hogy a „megoldások­ban" egészen más erők műkődnek: teljesen elütök az angol-amerikai „intel'ektualiz- mus" erőitől. Ez,t félre néni érthető mohon kidoni borítja Churchill szócsöve, Smuts. Kijelentései itt-ott nyugtalanságot keltettek ugyan, de semmiképpen sem ingathatják meg azt a tényt, hogy Anglia és az Egye­sült-Államok tekintettel politikai és kato­nai helyzetükre, a Szovjet szövetségessel szemben összes vitorláikat bevonták. Az értekezlet külsőségeiről most már főbb részletet közölnek, A rászívok Teheránban nem érezték nagyon biztonságban magukat és a legmesszebbmenő óvintézkedések történtek. A repülőteret szovjet csapatok tartották meg­szállva, a szállítógépeken szovjet harci repülő­gépek kísérlek, a belső övizétet a GPU. sze­mélyzete látta el s az amerikai szakácsokon kívül idegen állampolgár nem tehette be lábát a szovjet nagykövetség területére- A szovjet' nagykövetség és a brit nagykövetség közötti útvonalat nagy falakkal zárták el, úgy- hogy senki sem láthatta az utón végig­haladó gepkoesisorb A négy háztömböt a | szovjet csapatok vették körül. Teheránt telje- ; Sen elvágták a külvilágtól, A határokat le­zárták a rádióállomások működését felfüg­gesztették, a külföldre szóló táviratokat vissza­tartották és az országutakon is csak az élclmi- szrrszallitmányok közlekedését engedték meg. A küldöttségek »alameunyi tagját állandóan ellenőrizték s a sajtó képviselőinek nem volt szabad beszélniük. A brit követség közelében löbbszáz sátorban brit csapatok tanyáztak. Roosevelt és Sztálin a szovjet nagykövetsé­gen lakott. C.horehilll a brit nagykövetségen szállásolták el. Éjszakánként a páneélknesik fényszórói állandóan megvilágítva tartották a környéket Ilyen hizlaló környezetben november 38-an kezdődlek meg a tanácskozás, fe. A vérér* karok tagjai előbb külön találkoztok, majd resztvettek az általános megbeszéléseken. Churchill a teheráni értekezlet ideje alatt ünnepelte 69. születésnapját s ebből az alka­tomból bankettet rendeztek- Az angol minisz­terelnök ajándékot kapott Roosevolttöl és Harrymantól, Amerika moszkvai nagyköve­tétől. A banketten részivett Sztálin és Molo­tov Is két tábornok kíséretében s ezalkalnm- mal történt először, hogy a szovjet nagykövet­ség területét elhagyta. Az első pohárköszöntőt Sztálin mondotta Churchill egészségén-. „Kedves barátaim és fegyvertársaim: Chur­chill éti Roosevelt.. ezzel a megszólítással fordult asztaltársai felé. Pohárköszöntőjében utalt, azokra a sötét napokra, amelyeket Angliának 1940-ben és 1941-ben kellett áttélnie és amely esztendők­ben Churchill példát adott nemzetének- Sztá­lin Churchill oldalán ült, kitűnő hangulatban volt és többször felállt, hogy koccintson. Han­goztatta, hogy Amerika haditermelése nélkül az egyesült nemzetek sohasem érhettek volna el átülő eredményeket. Sztálin első ízben kö­zöli adatokai a Szovjet repijlögépternieleséről. Eszerint havonta 3000 repülőgépet gyártanak. A bárom szövetséges nagyhatalom repülőgép- termelése havonta körülbelül 16.500 gép, eb­ből 3.500 Angliára, 10-000 pedig az Egyesült Államokra esik. Sztálin Churchillnek születés­napja alkalmából a XIII. századból származó perzsa tálat ajándékozott. Churchill pedig ünnepélyesen átadta Sztálinnak azt a dísz- kardot, amelyet Nagybrifannia ajándékozott Sztálingrád polgárainak- Az angol miniszter- elnök hangoztatna, hogy a kardot uralkodója megbízásából adja át. Sztálin köszönetét mon­dott az ajándékért, megcsókolta a kard pen­géjén, majd áladta Voroszilovnak. A teheráni megbeszélések december 2-4n értek véget s a küldöttségek tagjai repülőgépen utaztak el Teheránból- A brit hírszolgálat moszkvai tudósítása úgy tudja, hogy Sztálin a legjobb hangulatban érkezeti vissza Moszk­vába, — noha más jelentések éppen az ellen­kezőről adtak hirt. Az amerikai hirszolgála# közli, hogy a teheráni értekezlet eredményeit az egész amerikai közvélemény nagy lelkesedéssel fo­gad la s öröméi fejezte ki afölött, hogy poli­tikai tekintetben is igazi megértés jötj létre. Nem nagyon lehet megérteni, hogy az ameri­kai közvélemény miben látja ezt az „igazi politikai megértést“, amikor csak Irán tekin­tetében történt valamilyen megállapodás, mig éppen maga az amerikai hírszolgálat jelenti, hogy a Balti államok és Finnország jövője tisztázatlan maradt s a szovjet befolyás kö­rébe cső többi államról hozott határozatok sem váltak ismeretessé­Roosevelt párthívei úgy tudják, hogy a Haiti államokat a háború után bekebelezik a Szovjetunióba. * SMUTS DÉLAFRIKAI MINISZTEREL­NÖK BESZÉDÉT megjegyzésekkel kiséri az angol sajtó. Az „Observer“ a beszédet a alapos és kimpíp!Jen elemzésének nevezi s megállapítja, hogy nem is volna helyénvaló, ha az angol külpolitikát udvarias valótlanságokra és föltételekre alapoznák. Ez áll mind az angol, mind a világ köz­véleménye felé. Smuts kegyetlen világosság­gal látja, hogy Nagybritanniát pillanatnyi- lág a két másik nagy szövetséges állam között nem lehet teljesen egyenjognnak te­kinteni. Az „Observer“ helyesli Simítanak azt a javaslatát, hogy a brit birodalmat Nyugateurópával nagy állammá kell össze­kapcsolni. Téves volna és nem nagyon vál­toztatná meg Anglia nehéz helyzetét, ha csak egy kis és nehezen tartható hídfővel rendelkeznék az európai szárazföldön, olyan­nal, amelyben csak Hollandia, Belgium és a skandináv államok közül egyesek venné­nek részt. Szükség van egy nagy európai egységes állam létesítésére, írja az „Obser­ver“. Ez Nagybritannia vezetése alatt ál­lana és határos lenne a háború után kiala­kuló szovjet birodalommal. A „Times“ ha­sonló meggondolások alapján azt Írja, hogy ha Európa, egyesítését nem lehet az illető államok beleegyezésével megvalósítani, úgy azt Európa kishatalmaival szemben idegen kezek, más módszerekkel lesznek kénytele­nek létrehozni. Természetes, hogy Európa népei, — közöt­tük a semlegesek is — nem túlságosan lelkesednek a Smuts állal felrajzolt világ­képért. A török lapok közül a „Tasviri Efkiar“ groteszk hibának nevezi a beszédet s megállapítja, hogy az még az angolbarát körökben is nagyon rossz benyomást keltett. A „Vakit“ cimü lap felteszi a kérdést, hogy Európának angol és szovjet befolyási öve­zetre történő felosztása megfelel-e Analia hagyományos politikájának? Az „Aksan“ cimü lap a beszédet egy robbanás hutásával hasonlítja össze. Smuts szavai mind a nagy, mind a kisnemzeteket a legnagyobb mérték­ben felizgatták és hangoztatja, hogy a bé­két a jövőben csak a népek szoros együtt­működése biztosíthatja.-#■ ANGLIA SZEGÉNY ÁLLAMKÉNT FOG KIKERÜLNI A HÁBORÚBÓL —— mondotta Smuts — az amerikaiak pedig már most készülnek arra, hogy jelenlegi gazdagságu­kat még nagyobbra növeljék és átvegyék a világ gazdasági vezetését. Roosevelt egyik bizalmasa, Harry Hopkins az „American Magazin“ hasábjain közölt nyilatkozatában többek között a következő­ket jelenti ki: ..Ebből a háborúból mi mint a. leggazdagabbak fogunk kikerülni“. A ..Völkischer Beobachter>• „A dollár brutali» imperializmusa"’ cimen cikket Ír Harry Hopkins nyilatkozatával kapcsolatban és bi­zonyos amerikai pénzügyi körök magatartá­sát szimptomatikusnak nevezi. A Hopkins által használt plurális ■majestdtikus tulajdon­képpen a plutokraták uralkodó osztályát, vagyis a pénzuralam zsidó nemzetköziség' t jelöli. Az USA lakosai koránt sem nézik ezt a háborút üzleti szempontból. Ez a zsidó tózsdespekulánsok és síberek privilégiuma. Mialatt a népek véréznek — Írja a „ Völki­scher Beobachter•• — a Wallstreet pénzem­berei lemérik az osztalék és exportlehetősé­geket és a lakosságnak áldozatkészségét ÓJ szenvedéseit százalékokra, számítják át. Hopkins szerint a jövőbeli béke monopotisz- tlkus helyzetet biztosítana a világgazdaság­ban az USA üzleti világának. Minél nagyob­bak az európai rombolások, annál kiwélei- lenébbül használná ki Amerika Európa kényszerhelyzetet —'• ennyi Hopkins tipikus Wallstreet-eszméje, és ez volna szerinte értelme és célja a háborúnak. „Mi majd gondoskodunk arról — fejezi be cikkét a némot lap —, hogy Hopkinsnak ne legyen igaza és hogy ennek a háborúnak hasznát semmiképpen se a nagytőkés siberek tegyék zsebre**. Az a szerv, amelynek segítségével Ameri­ka meg akarja valósítani szándékait, az UNRRA — United Nation Relief and Reha­bilitation Administration, az egyesült nem­zetek segítő és helyreállító igazgatósága —, amelyet a zsidó Lehman, Roosevelt egyik bizalmasának vezetése alá helyeztek. A szervezet címében benne van az „egyesült nemzetek" megjelölés, végeredményében azonban óriási amerikai üzlet, amint azt a Newyork Review őszintén megírja. Alapos okunk van arra — szól az amerikai lap megjegyzése —, hogy az UNRRA Lehman vezérigazgató vezetésével üzleti szervezettel fog rendelkezni s nem Is egyéb nagyszabású dollárüzletnél. •* BADOGLIO TÁBORNAGYOT az al­gíri rádió szerint könnyebb szélhüdés értei Badoglio Eisenhowerrel folyta­tott „eszmecserét“ és ennek a barátsá­gos eszmecserének hatása alatt követke­zett be a szélhüdés. A beteget az egyik palermói kórházba szállították be. Ez az esemény jellemzi az angolszá­szok és a Bagodlio-kormány viszonyát. Az angolszász megszállás alá került olasz területek lakossága a legnagyobb nyo­morúságban él és Badoglionak Smuts szájából hallania kellett, hogy árulása semmit sem ért, a szövetségesek teljesen egy alapon kezelik Németországgal s minden további nélkül kijelentik, hogy a háború után az olasz államnak el kell tűnnie s vagy szovjet, vagy angolszász befolyási övezetként tengetheti legfel­jebb életét. *

Next

/
Oldalképek
Tartalom