Keleti Ujság, 1943. december (26. évfolyam, 272-295. szám)
1943-12-05 / 276. szám
1943. DECEMBER 5. 3 Keietiüjsxg nak és figyelemmel fogjak kisírni. — Meg kell emlékeznem a polgári ellenzék vezérszónokáról, akinek szimpatikus mondatai nálam megfelelő megértésre laláltak. Köszönet a nemzetiségi képviselőknek “ Nemzetiségi képviselőink is felszólaltak- köszönöm nekik azt a lojalitást és magyar hangot, amellyel itt a Házban, az országgyűlés és az ország nyilvánossága előtt hitvallást tettek hűségűkről, arról, hogy a magyar épitő munkában résztvenni akarnak. Ha esetleg vannak közöttünk kisebb eltérések, vagy vannak a dolgok drasztikumában súrlódások', ifiyen atmoszféra mellett azok orvoslása k»ny- nyü lesz, míg más atmoszférában —* azt hiszem — teljesen lehetetlen volna. Nagyon kérek mindenkit, tiszteljük Országgyűlésünké«, tiszteljük azt a szellemet, amelynek itt élnie kell. Tiszteljük azt hagyományaiban, mert kevés olyan alkotást tudnánk fólitani a belső és idegen romboló törekvésekkel szemben, mint amilyen a magyar parlament. A magyar parlament a nagy őriző je a magyar függetlenségnek és annak, hogy itt Idegen befolyás ne érvényesüljön. Románia még o* emberi jogolc miniimimát sem adja meg a délerdélyi magyaroknak —■ Utolsónak foglalkozom a felszólalók közül az Erdélyi Párt elnökének szavaival. Közvetlenül azok után a szavak után, amelyeket saját pártom képviselőihez intéztem. Szándékosan teszem ezt), mert olyan nagyjelentőségűnek tartom azt a véleményt, amelyet az Erdélyi Párt elnöke és vezérszónoka mondott, hogy ezzel egyes vonatkozásaiban külön is akarok foglalkozni. Az elmondottakról szólva azonnal leszögezem, hogy azoknak minden »ételével magam, kormányom és pártom teijesen egyetértünk. (Helyeslés, taps a jobboldalon, a középen és a balközépen). — Különösen akarok foglalkozni az erdélyi kérdésekkel: magyarságunk kérdésével— Erdélyt ezeréves történelmünk folyamán mos» először a béesi döntés szakitotla kelté. Volt eset, hogy 20 éven át nem tartozott hozzánk, voltak periódusok, amikor a kényszerű körülmények folytán fejedelemség kormányozta, de szétszakítva sohasem volt. Az erdélyi kérdések sulyosságn most elsősorban itt keresendő. Közel kétmillió magyart osztottak kettes Ezeknek a magyaroknak a kisebbik része odalenn maradt Déflerdélyben. A kormány a bécsi döntés után, amelyet ma is megnyugvással és hálával fogad és amelynek alapján mind e percig rendületlenül áll, megtelte a kölelességét, ha egyszer aláirta,. vállalja a felelősséget is. Ez a felelősségvállalás kettős, Északerdélv népét istápolnunk, lelkileg. anyagilag minden tekintetben hozzánk szorosan' visszakapcsolnunk, megadni neki a fejlődési lehetőséget, a legdrágább vértestvérünknek tartani, szent kötelesség. Másik feladat a délerdélyiekkéí való foglalkozás. Tét nem sok jót mondhatok. Minden diplomáciai igyekezel, szövetségeseinktől Ismételten kért támogatás megtört azon a vak gyűlöleten, amelyet odalenn mesterségesen szitunak. — Már sok példát tudok arra, hogy az odalenn levő román nép segítségére sieiett magyaroknak, amikor a hatóság őket a leg- brulálisahban akarta elnyomni. A bírálatot ezek felett maga a román nép gyakorolja— Mi őszerintük feudálisak vagyunk, ök azonban a demokráciának az alapfeltételeit, a politikai, a gazdasági, a kulturális és a polgári egyenjogúságnak még csak a minimumát sem adják meg magyarjainknak, akik odalenn vannak, sőt arról van szó, hogy egyszerűen fizikai létüket sem tudják elviselni. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint az, hogy ezre.n és ezren menekülnek odaátról. Innen is mennek át, de ugyanolyan számban jönnek vissza, mert rájöttek, hogy — noha odaát, mint refugiatokat reklámnak tartják őket — nincs olyan jo dolguk, mint aminővel őket kecsegtették. — Gondoskodni fogunk róla, hogy ezek a visszatértek amnesztiába részesüljenek. i — Most zajlott le odaát a gyulafehérvári népgyülés ünnepe. (Czermann Antal: A gyűlölet üiyiepe!) Az egyik miniszter beszédében nyíltan kritizált» az általuk kért és elfogadott bécsi döntést. Ismétlem: az általuk kért és elfogadott bécsi döntést. An csak azt mondom, hogyan kritizálhat valaki, aki kapott, mert hiszen DélerdéJyt a bécsi döntéssel kapták meg. (Élénk helyeslés.) Ezeket a beszédeket, amennyiben sértöek nem voltak, bizonyos politikai megértéssel nézhetem. Azonban többet mondanak, annál is inkább, mert elárulják, hogy bizonyos „tudományos alapon" indult meg az izgatás odaát. Am mindez a sötétben liléimében éneklő gyermek benyomását teszi rám. — Kérem az Erdélyi Párt képviselőit, mondják meg otthon: »linden magyar szive, mint egy emberé, értük dobog. (Heikes éljenzés. Taps.) Az erdélyiekért, akikkel szorosan összeforrtam és a délerdélyiekért. Ezért a magyarságért dolgozni kötelességünk és feladatunk. (Hosszantartó lelkes él jenzés \ taps a Ház minden oldalán.) — Ezeket tartottam kiemelendőnek az Erdélyi Párt szónokai felé. Ezt szeretné mondani minden párt és minden újság, amit egyetlenegy kivételével jelenleg mindegyik meg is tett. Noha ezzel összefüggésben nincs kivétel, mert a társadalompolitikai rendszabályokért egyformán dolgozunk. 1 1 lyek tulajdonában kell majd lenniük, mert ha idegen nagytőke telepeti oda az üzemeket, ez a székelység proletárizálódását segítené elő. Palló Imre felszólalása után Krúdy Ferenc bejelentette, hogy a Ház az apropriációs Vitát csütörtökön délelőtt 10 órakor folytatja. Végül Imrédy Béla. személyes megtámad- tatás és félreértett szavai elmén szólalt fel. Felszólalása után a Ház ülése szombaton délután 8 óra 10 perckor véget ért. IHnnHHMHHHnnmnMnBHHHHRBi rus termelést lebonyolíthassuk. A* üzérkedő pénz pedig zavarja közellátásunk rendjét, táplálja a zugpiacot és zavarja ár- és bérrendszerünket. A pénz kötelessége a háborúban a következő: éppúgy kell küzdenie, mint a katonának, a munkásnak, a földmívesnek, az ipar- 1 nak és a tőkének. A pénznek is uj javakat kell termelnie, vagyis át kell alakulnia gyümölcsöző tőkévé. Ezzel közvetlenül, vagy közvetve kell támogatnia a nemzeti termelést. A pénz, amely ezt nem teszi, éppoly hazaáruló, mint a nemdolgozó munkás, vagy a parlagon heverő föld. Futotuz (Déryné) utolsó Rét napja az Megkezdik a vidéki véresek baremiieKátósát Vasárnap délelőtt 11-kor, g" ______jl.___ Hétfőn délelőtt 11-kor’ ,d. u. 3, 5 és 7 órakor. Egyetem mozgóban: d. u. 3, 5 és, 7 órakor Kedden d. e. 11-kor, d. u. 3, 5 és 7 orakor: A SZERELEK NEM SZEGYEN Tolnay Klári Jávor Pál Muly Gerő Ilit, aka rat, munkakészség és magyar politika fkeSi ! — Többen szóvátették a törvényhozói ösz- (eférhetetlenség kérdését. A kormány aként határozott, hogy a legrövidebb idő alatt, de minden esetre még a jelenlegi parlamenti ciklus lejárta előtt, a törvényalkotás rendes utján maga fogja benyújtani a törvényhozói összeférhetetlenség újabb szabályozására vonatkozó törvényjavaslatot. (Élénk helyeslés a Ház minden oldalán.) — Tisztelt Képviselőház! A vitából végül még két tételt akarok kiemelni és ezzel külön foglalkozni. Az egyik a reformpolitika, a másik a szociális haladás sokat hangoztatott kérdése. Szükséges az egyik is, a másik is, sőt nem is kerülhető el egyik sem. A mai nagy történelmi idők meg is hozzák mind a kettőt, akár akarja valaki, akár nem akarja. — Abban is egyek vágj unk, hogy minden', tökéletesen végrehajtani sok minden oknál fogva nem lehet. Nyugodtan mondnatjuk azonban, hogy a magyar kormányok nem halasztottak el egy alkalmat sem, hogy a mai nehéz Időkben ezen a téren a lehetséges lépéseket és intézkedéseket mind megtegyék. — Én mást nem vállalhatok, minthogy nemzetemet, népemet elvezessem oda és addig, mig saját elhatározásából a saját maga akarata szerint majd dönteni és határozni tud a saját sorsáról. Az előkészítés, az élőmunka folyik. Ehhez pedig hit, akarat, munkakészség és magyar politika kell. Ezt vallom. Ezért kérem a megajánlás elfogadását és a határozati javaslatok elutasítását. (Hosszantartó, lelkes éljenzés és taps a jobboldalon és a középen.) A miniszter Inök beszéde alatt a kormány tagjai is teljes számban jelen voltak. A miniszterelnök beszédét a kormánypárt tagjai kitörő lelkesedéssel fogadták. Tasnádt-Nagy András elnök rövid Időre felfüggesztette a vitát, majd a két órai újrakezdés után Jaross Andor < Magyar Meguj- julás Pártja) emelkedett szólásra. Nem a városokat, a magyar népet kell iparosítani Tóth János és Kóródy Tibor felszólalása után Gáli A'ajos dr. (Erdélyi Párt) azt fejtette ki, hogy az ország felemelkedésének | egyetlen útja az iparosítás. Nem a városo- | kát kell iparosítani, hanem a magyar né- \ pet. A Székelyföld iparizálásáról szólva han- J goztatta, hogy az ipari üzemeknek a széke- * Remé^yi-ScIineHer Lafos pénzügyminiszler cikke „a pénz háborús kötelesséoéríT Budapest, dec. 4. A Budapesti Értesítő jelenti: Iteményi-Sehneller Lajos pénzügyminiszter figyelemreméltó cikkel irt „A magyar tőzsde“ című lap jubileumi számában „A pénz háborús kötelességéről“. Kifejti, hogy amikor létéért küzd a nemzet, az összes gazdasági tényezőknek arra kell törekedniük, hogy megerősítsék testi és lelki ellenállóképességünket. Népünk ma már ismeri és telje- I siti ezeket a gazdasági teendőket. Ennek \ köszönhetjük, hogy békebeli termeiéi'ün- I két jelentékenyen túlszárnyaltuk nem- f zeti gazdálkodásunk a fokozatos kihon- ! takozás áll apotában yau. Ami sor ezt j örömmel megállapítja, ugyanakk >- >e | kell szögeznie, hogy a pénz még mindig % nem ismerte fel teljes háborús köteles- ţ ségét, mert tekintélyes része tétlenül í hever, vagy káros spekulációt folytat. J Ez a tétlen, vagy üzérkedő pénz az egyik f oka a gazdasági nehézségeknek. A tét- . len pénz miatt kell uj bankjegyeket ki- I bocsátani, hogy a megnövekedett hábo- | Kolozsvár, december 4. Az uj termelési és beszo'gáltatáai rendben a terme’ö és tenyésztő gazda pontbeszolgáltatási kötelezettségét baromfival is teljesítheti. Ez az intézkedés lehetővé tette, hogy az ország baromfiellátását központilag lehet irányítani. A Baromfi és Tojásforgalmi Központ elsőnek a főváros és a környéke baromfiellátását biztosította. Budapesten bevezették a jegyre történő baromfiosztást. A baromfibeszo’gáltatás szervezettsége folytán most már hozzá lehet kezdeni a vidéki ipari városok lakosságának baromfi- ellátásáh is. Az ipari városok is fővárosi mintára kapják meg baromfiszükségletüket a közellátási felügyelőség irányítása és ellenőrzése mellett. Az első vágottbaromfi- száliitmányok már útnak is induStak, úgy, hogy egyes helyeken már ezen a héten megkezdik a vágott baromfiak osztását. Mer ''«nsYseSeä ?ei?©Ic Sîoosere?» eí en Lisszabon, dec. 4. (MTI) Mint a brit hírszolgálat je enti Detroitból, pénteken közölték, hogy a szövetségi ügyészség emberei novemberben Roosevelt ellen irányuló merénylet tervét leplezték >e • irtatták Walter Best 38 éves mlchigau . fu, aktról megállapították, hogy nem éj : .jü. Elme- gyógyintézetbe vitték. A szövetségi nyomozóhivatal képviselői washingtoni hír szerint kijelentették, hogy Best egyetlen Ízben sem jutott be a Fehér Házba, Tiz napig tartózkodott Washingtonban. Legnagyobbrészt az elnök házához vezető utat környező parkban tartózkodott. November 13-án tartóztatták le a közlekedés szabályzatának megsértése miatt. Később derült ki, hogy nyomozzák a detroiti rendörök. Felesége levelet kapott tőle, amelyben közölte azt a szándékát, hogy elteszi láb alól a köztársasági elnököt.
