Keleti Ujság, 1943. december (26. évfolyam, 272-295. szám)

1943-12-05 / 276. szám

Vasárnap 1943» ütcember 5» ara 30 miér SZERKESZTŐSÉG, KIADÖHTVATAL ÉS NYOMDA: KOLOZSVÁR, BRASSAI-tT. 7. TELEFON: 15-08. — POSTAFIŐK: 7L SZ. KÉZIRATOKAT NEM ADUNK VISSZA ELŐFIZETÉSI ARAK: Î HÓRA 4.30, NE­GYED ÉVRE 12.40, FÉL ÉVRE 24.80, EGÉSZ ÉVRE 49.60 PENGŐ. — POSTATAKARÉK- PÉNZTARI CSEKKSZÁMLA SZAMA 73148. Lehetne-e pregnánsabban kife- a magyar élet örök programját? A százéves „Szózat“ ünnepére Irta: Csekey István Országszerte most ünnepeljük Vörös­marty „Szózat‘ -a megzenésítésének szá­zadik évfordulóját. Hat évvel ezelőtt pe­dig kerek száz esztendeje volt, hogy a ..Szózat“ Bajza „Aurorá“-jában Í837- ben megjelent. Kevés költeménynek volt fényesebb pályafutása. Kölcsey „Him- nusz"-ával együtt a magyar nép nem­zeti himnuszává lett. Miként ,.Az ember tragédiája“ izig- vérig politikai természetű költemény, s Madách megírta azt, amit Goethe „Faust“-jában elmulasztott; Ugyanúgy mondhatjuk, hogy a ,,Szózat“ elejétől végig a hazáról irt hősköltemény. Á ha­zaszeretetei magasan zengő ódája, az ember és föld kapcsolatának örök mí­tosza, az egyének viaskodásának zűrza­varában a nagy magyar sorsközösség vi­lágnézetének filozofikus himnusza. Ha­zádnak rendületlenül légy hive, óh ma­gyar: jezni Ez a parancs a hűség parancsa, amely elválhatatlan szimbiózisban egyesíti a magyar földet népével. E mellett szinte eltörpül a nagy dilemma: a ,,jobb kor“ vagy a „ nagyszerű halál“ kérdése, mert ,,Itt élned, halnod kell“. Hogy Vörösmarty „Szózat“~a rövid idő alatt mily közkedveltté lett, az is bizo­nyítja, hogy Bartay Ede, a Magyar Nem­zeti Színház igazgatója, 1843-ban húsz arany pályadijat tűzött ki legjobb dalla­mára. A versenyben Egressy Béni lett a győztes. Vörösmarty hires költeményét hama­rosan tizenhárom nyelvre fordították le, s van egy cseh és egy észt átdolgozása. Vörösmarty nagy életrajzii’ója és müvei­nek gyűjteményes kiadója, Gyulai Pál azonban nem tudta, hogy a „Szózat“ első fordítása svéd nyelven jelent meg. Még a németet is megelőzte. Svéd fordítója Kellgren Herman volt, a keleti irodalom tanára a helsinki egyetemen, aki ma­gyarból ültette át a „Szózat“-ot. 1845 április 14-én jelent meg a ,,Helsingfors MorgonbIad"-ban „Ungersk National­sang“ címmel. Ez a fordítás Finnország nagy nemzeti költőjének, a svéd nyelvű Runeberg-nek lelkét annyira megragad­ta, hogy hatása alatt irta 1846 tavaszán „Vart land" (Hazánk) cimü kplteményét. A hasonlóság mind versformájában, mind tartalmában, sőt kifejezéseiben is kimutatható. A „Vart land“-ot azután hamarosan finn nyelvre is átültették és belőle ,-Maamme“ (Hazánk) címmel a finn nép nemzeti himnusza keletkezett. Ha most már meggondoljuk, hogy az észt him­nusz alig egyéb, mint a finn himnusznak nemzeti viszonyaikra való átköltése Jannsentöl, a Paciustól 1848-ban szer­zett dallamuk pedig azonos, továbbá, hogy a kis finnugor liv nép nemzeti da­la csak az észt. himnusznak egy változa­ta: akkor végeredményében azt állíthat­juk, hogy a három északi finnugor test­vérnép nemzeti himnusza a magyar köl­tői lángész, Vörösmarty „Szózat"-ának hatása alatt keletkezett. Runeberg volt a finnek Vörösmarty ja, a finn ébredés lánglelkü költője, aki „kisebbségi finn“ volt, svéd nyelven iró finn hazafi. Runeberget a birodalmi své­dek is mai napig legnagyobb svéd költő­nek tartják. „.Vart land“-ja a birodalmi svédeknek is egyik nemzeti dala. Rune- berg fényes példája, hogy nem a nyelv avat valakit hazafivá. A magyar nemzeti szellem egyik leg­nagyobb alkotása azonban nemcsak a ro­konnépek hazafias költészetét ihlette. 1861-ben jelent meg Prágában egy cseh daloskönyv, amely „Nemzeti dal“ cím­mel csaknem szó szerinti fordításban a „Szózat“ egy átköltését közölte. Csak éppen a magyar versirónak a nevét fe­lejtette el közölni nemzeti imánknak tolvaja. 1884-ben Eisen észt költő szin­Külső ellenség, ha lábát erre a földre — — T~~r-~Tw—~ ] -----------t^tt—r ---m—iir-TiiTnirü—nn i r ~~tl |- unr n mm imp akarná tenni, mindnyájunkkal szembelaIáSná magát ~ hangsúlyozta Káílay Mikiás mínfszterefnök a Képvlsefeház szombati ülésén mondott nagy beszédében U § a t> S» viita r o UH ázhan a balo Id a 1 mi a ff „Minden igyekezet megtart azon a vak gyűlöleten, amelyet Romániában mesterségesen szítanak“ Budapest, december 4. (MTI). A képviselő- ház szombati ülésén folytaim az 1944. évi költségvetésről szóló törvényjavaslat vitáját. Az ülést 10 óra után 5 perced! Krúdy Ferenc nyitotta meg, majd Füssy Kálinán beterjesz­tette a zárszámadás-vizsgáló bizottság jelen­tését. A szombati vita első szónoka Simon Ferenc (MÉP) beszédében úgyszólván kizárólag a parasztszövetség működésével és célkitűzé­seivel foglalkozott. Elöljáróban hangoztatta, hogy a parasztszövetség szervezkedésére min­den ellentétes felfogással szemben igenis szükség van, mert a parasztságnak van leg­nagyobb ellenállási ereje a kommunizmussal szemben. A magyar parasztság nem tör oszlályuralomra, hanem mindig beleilleszke­dik a nemzeti közösség életébe. A paraszt­szövetség vezetésébe oda nem való elemek nem juthatnak. Vannak a parasztszövetség­inél is egyéni ambíciók, de az ilyen mozgal­maknál ez elkerülhetetlen. Ezért a paraszt- szövetségei megszüntetni nem lehet. Beszéde befejező részében a mezőgazdasági szak- kulturánk hiányosságát tette szóvá és azt kérte, hogy ezen a téren a kormány minden rendelkezésére álló eszközzel siessen a mező- gazdasági kultúra továbbfejlesztésének szol­gálatára. A felhatalmazási javaslatot elfogadja. Inez« Antal a Magyar Megújulás Párjának szónoka első szavában a harcoló honvédek felé fordult. A magyar honvéd bátor harcá­nak köszönhető, hogy az ország dolgait Budapesten békésen lehet intézni. Követeti, hogy minél jobb fegyvert és felszerelést ad­junk a honvédek kezébe. Második gondolata a magyar dolgozók milliói felé száll. Ha a honvéd az első az ország szempontjából, ngv a névtelen munkás a második. A magyar munkásság az arcvonal mögött a munka arc- vonalán éppoly fontos szolgálatot teljesít, mint odakint a küzdők. A baráti elismerés hangján szólott a fennállásának 75. évforduló­ját ünneplő gyorsiroda működéséről, amely­nek kitűnő munkatársai elengedhetetlenül hozzátartoznak a magyar parlamentarizmus­hoz.. A legélesebb támadást intézte a szociál­demokrata párt és a független kisgazdapárt ellen. Hosszasan foglalkozott a független kisgazdapárt memorandumával, amelyet a tani, nem hittem ezt, de természetesen, ha megtöri ént, számolok, vele és hozzá fogom mérni az eszközeit annak a rendületlen ma­gyar politikának, amelyen megindultam. amelyen állok, amelyen maradok és amelytől senki, semmi, soha eltéríteni, eltántorítani nem fog. (Élénk helyeslés, éljenzés.) — Beszédeimnek ez az irányvonala, ha szabad magamat igy kifejeznem, ellentétben áll a túloldali, most elhangzott felfogások­kal, amelyekben csupa, taszítást, csupa kizá­rólagosságot és a senki által soha kétségbe nem vont nagy közös nemzeti gondolatok kisajátítását látom. A költségvetési bevehető beszédben napi politikától távol vázoltam fel az ország nagy kérdéseit. Nem szóltam én abban semmit a napi politikáról, nem szóltam arról, hogy van ellenzék, van kor­mánypárt ebben az országban. Ne vegyék tén átköltötte az észt viszonyokra a „Szózat“-ot, megemlítve, hogy „Vörös­marty magyar verse után.“ 1928-ban pedig Rungaldier bécsi tanár egy Ausz­triáról irt könyvében Hutten Ulrich XVI. századeleji osztrák költőnek tulaj­donította a ,,Szózat“-ot. E szimfonikus nagyének hullámrezgé­sei tehát nemcsak a svéd, finn és észt Írókat termékenyítették meg. hanem cseheket, tótokat és osztrákokat is. Jó magamat, aki nyolc esztendőt töltöttem el a tudomány és a nemzeti ügy szolgá­latában északi rokonaink közt a magas északon, annyira meglepett ez a világ- irodalmi témavándorlás, hogy 1940 könyvnapjára 120 lapnyl kis kötetben adtam ki „A Szózat és a nagyvilág. L’ Appel Chant National Hongrois en 20 langues“ címmel a „Szózat“ húsz for­dítását angol,’ eszperantó, észt, finn, francia, görög, héber, horvát, latin, né­met, olasz, román, rutén, svéd, szerb, tót, török, vend nyelven és cseh átírásá­ban. Kikutattam valamennyi fordítás történetét, elődjeit s minden nyelven le­hetőleg a legjobb fordítást tettem közzé. Kiderült, hogy a fordítók közt nem ki­sebb nagyságok is akadtak, mint az idő­sebb Dumas. A kötet bevezetőjében pe­dig félszáz lapon a magyar művelődés utjának egyik kevéssé ismert fordulójá­ra sikerült rávilágítanom. A „Szózat“ azonban mégis csak ide­bent töltötte be igazi hivatását. Abban a hazában, melynek földjéhez, népéhez és hősies történetéhez fűződött. Külön­bözik is minden más nép nemzeti dalá­tól. „Itt a dicsőség reggele!“ — énekli büszkén a francia. A porosz győzelmi koszorúkról s a németség világelsöprö diadaláról harsog. Az angol a tengerek uralmát zengi. A lengyelek himnusza a lemondás éneke, egy haldokló nemzeté. A magyar „Szózat“-nak abban a bizta­tásban van történelmi hivatása, időtlen értéke, jelenünk döbbenetes sivársága közt felemelő vigasza, hogy „ ... annyi balszerencse közt, Oly sok viszály után. Megfogyva bár, de törve nein. Él nemzet e hazán “ — Tisztelt Képviselőházi — Mint méltóztatnak emlékezni, a költség- vetési vitát az eddigi szokástól eltérően a miniszterelnöki tárca tárgyalásával indítot­tuk el és azt az én felszólalásom vezette be. Méltóztatnak tudni azt is, hiszen akkor meg is indokoltam, hogy ezt először azzal a szán­dékkal tettem, hogy a pártokat, az egész képviselöházat abba a helyzetbe hozzam, hogy tisztán lássák lefektetett politikai alap- elveimet, másodszor pedig azért, hogy ezzel igyekezzem a vitának olyan alapot adni, amelyet én legalább a magam részéről a, nagy nemzeti célok szolgálatában összefogó­nak tartok, nem pedig taszitónak. (Helyes­lés, éljenzés.) Egész beszédemnek fő célja ez volt. Most mégis meglepett a hang, ame­lyek az én magyar becsületes törekvésemet bizonyos oldalakról fogadták. Nem gondol­Káll«Y mii&iós s „Hilel feliem a magYar lí«csillét me lief«“ legélesebben elitéit. A külpolitikai kérdések­ről szólva szólott a napokkal ezelőtt lezajlott romait egyesülési ünnepről. Nem érti az ün­neplést. Reméli, a románság is megtanulta az uj idők uj paranesait. Minthogy bizal­matlan a kormány iráni, a felhatalmazást nem adja meg. A vita következő szónoka Ortutay Jenő (MÉP: *voU. Amikor »-költségvetést meg­szavazza, nemcsak azért teszi, mert a kor­mánypárt tagjai között foglal helyet, ha­nem azért is, mert belföldön és külföldön egyaránt lássák, hogy a nemzet többsége az országot irányitó kormány mellett áll. Ép­pen ezért, mert most döntő küzdelemről van szó, kelj éreznie a kormánynak is, hogy teljes mértékben számíthat az ország bizalmára. Kifelé az adott szó nemcsak hű­séget jelent a vállalt kötelességek iránt, hanem kötelességet jelent egész Európa iránt. A nemzetiségi kérdésben a megoldás nem annyira a jogok közé szorított életben és a nemzetiségekben az anyaországhoz való viszonyában, hanem az állam és a társada­lom közös érdekében látja. Illetékes kor­mányférfiak ajkáról számtalan nyilatkozat hangzott el, amelyet az őszinteség jellem­zett és a nemzetiségi képviselők részéről is hallatszottak hűségnyilatkozatok, tehát megvan az alapja annak, hogy a legharmó- nikusabb együttműködést biztosítani lehet. Ajánlja azonban a nemzetiségi testvérek figyelmébe, hogy a nemzetiségi hűség nem­csak szavakból és nyilatkozatokból, hinein elsősorban tettekből Ali. Kérte, hogy a nem­zetiségi vidékekre kiküldendő tisztviselőket előzetesen két-három hónapi kurzuson te­gyék képessé az ügyek vitelére. A tisztvi­selők ismerjék meg ez alatt a nemzetiségek életét, vallását, történetét, kultúráját és szokását. A költségvetésben minden lehető­ségét látja annak, hogy a lelki összhangot a. kormány az elkövetkezendő időkre bizto­sítja és ezért a megajánlást megadja. Ekkor emelkedett szólásra KáJUay Miklós miniszterelnök. Déli 12 óra tájban a képvi­selői padsorai minden oldalról megteltek. A miniszterek családtagjai is végighallgat­ták a miniszterelnök beszédét, a főispánok és miniszteriális tisztviselők páholyában pe­dig ugyancsak nagy érdeklődés nyilvánult meg.

Next

/
Oldalképek
Tartalom