Keleti Ujság, 1943. december (26. évfolyam, 272-295. szám)

1943-12-03 / 274. szám

KiitísUjsiíG B 1!H.r TlECEMBER 8. 1 hffnvédeiem beavatkozásával kell megoldani a székely élettér kérdését — merdotía a nesafánlási vitában Vári György kégviseiő Budapest, dec. 2. A képviselőház csütör­tökön délelőtt folytatta az 1944. évi állami kö'tségvetésröl szóló törvényjavaslat tárgya­lását. Az ülést 10 óra után néhány perccel Krúdy Ferenc alelnök nyitotta meg. A kor­mány részéről az ülésen Kemény i-Schneller Lajos pénzügyminiszter volt ielen. A felhatalmazási vita első csütörtöki szó­noka Meskó Zo'tán volt. Külpolitikai kérdé­sekről szólva, hangoztatta, hogy a magyar külpolitikának mindenekfelett és kizárólag csak a magyar érdekeket szabad szem előtt tartania. A háborút nem kerestük, hódítási céljaink nincsenek. Ami a másoké, nekünk nem kell. Az asszimilációról szólva azt han­goztatta, hogy azt a folyamatot sem meg­akadályozni, sem forszírozni nem lehet, A nemzetiségektől államhüséget és lojalitást kért. A belpolitikai kérdésekről szólva an­nak a meggyőződésének adott kifejezést, hogy ma jobban, mint bármikor a magyar­ság lelki egységére van szükség, a pártos­kodás ideje elmúlt. Részletesebben foglalko­zott a zsidókérdéssel és hangoztatta, hogy a magyar fajvédelem egy jottányit sem en­ged a magyarság megerősítéséért folyó po­litikából. A kérdés intézménves megoldását kéri, továbbá azt, hogy az arcvonalon mun­kaszolgálatot teljesített és közben életüket vesztett zsidókat hősi halottnak tekintsék. Beszéde befejező részében az irőteljésebb szociálpolitikáért szállt síkra. A. felhatalma­zási javaslatot nem fogadta el. Czermann Antal beszédében szintén szo­ciálpolitikai kérdésekkel fog’alkozott. ári­nak a felfogásának adott kifejezést, hogy a magyarországi szociális kérdés megoldása elsőrendű honvédelmi munka is. A legna­gyobb elismerés hangján szólott az Orszá­gos Nép- és Családvédelmi Alap működésé­ről és az Alapnak különösen a falu fejlesz­tése terén elért eredményeit , méltatta. A gyermekhalandóság csökk »ütésére minden rendelkezésre á'ló eszközt igénybe kell ven­ni. A közegészségügynek a prevenció utján kell haladnia. Hosszabban foglalkozott a társadalombiztosítás időszerű kérdéseivel és követelte, hogy a magyar mezőgazdasági munkásságnak a társadalombiztosítás lehe­tőségét az egész vonalon adják meg. Az adópolitika telén a családi és szociális szem­pontokat kell mindenekelőtt figyelemoe venni. A következő szónok Vapp Mihály voii. Mint gazdaképviseld, főként a gazdák tá­mogatását és felsorolását tartja szükséges­nek, mert ők képezik az ország életének gerincét. Kerületében tapasztalt egyes sé­relmeket tett szóvá és ezek kivizsgálását kérte. Megemlítette, hegy a kisgazdák és törpebirtokosok körében a kommunizmus lappangó veszélye fenyeget, ha nem fog­lalkozunk megerősítésükkel. Végül polémiá­ba bocsátkozott, a szociáldemokrata, párt szónokainak fejtegetéseivel és utalt á meg­szállás alatti időkben a szociáldemokrata párt magatartására. A megajánlási javas­latot nem fogadja el. A földvásárlás nem lehet tőkebefektetés Gróf Festeti eh Domokos (MSP) bizonyos hibákat és nehézségeket tett szóvá, azon­ban hangoztatta, hogy az ország háború­ban áll és ezeket csak jóindulattal, megér­téssel és türelemmel lehet áthidalni. A kor­mányzat ezen a téren jó példával jár eiöi. Szerinte legfontosabb a háború befejezése­kor felmerülő problémák megoldása és elő­készítése. Első helyen említette a lelkek békéjének megteremtését és utalt a társa­dalmi és ifjúsági egyesületekre váró nagy feladatokra. Hasonlóképpen szükség lenne a magyar falunak is átfogó egységre. A földbirtok rendezésének problémájára át­térve a rendezés célját a kisgazdák meg­erősítésében látta és helytelen! tette azok földvásárlását, akik az ügyben csak tőke- befektetést látnak. Szerinte az anyaghiva­tal gondoskodásának abban az irányban is ki kell terjednie, hogy a falusi lakosság építkezéséhez megfelelő anyagot bocsásson rendelkezésére. A mezőgazdasági munkás­hiánnyal foglalkozva hangoztatta, hogy sok része van itt a szerződések be nem tartásá­nak. Néhány szóval kitért a hadigondo­zásra és kérte a gondozottak illetmé­nyeinek pontos kiutalását. A költségvetés­ben és az indokolásban látja a kormány szociális gondoskodását és erőfeszítéseit és ezért azt bizalommal elfogadta. Nagy Ferenc, a Független Kisgazdapárt elnöke beszéde bevezető részében a magyar hivatástudatról beszélt. A hivatástudat, ame'y ezer éven keresztül megvolt, ma is fennáll. Szólott a kislélekszámu népek hely­zetéről. Hangoztatta, hogy ezeknek egy­más irányában a megbékélés eszközeit ke'l keresniük. Magyarország, ha hivatását tel­jesíti, vezető szerephez juthat a kis népek között. A jövő feladatairól szólva hangoz­tatta, hogy a jövő Magyarországnak népi Magyarországnak kell lennie. A paraszt­ságról szólva azt hangoztatta ezután, hogy az ország számarányának megfelelően a legerősebb fenntartó pillére a nemzetnek a parasztság. A parasztság fejlődését gazda­ságilag magasabb színvonalra helyezésével kell biztosítani. A földkérdésről szólva han­goztatta, hogy a kisbirtokot a nagybirtok­kal szemben védeni kell. A harctérről haza­térteket minden körülmények között föld­höz kell juttatni. A megajánlási javaslatot, minthogy bizalmatlan a kormány iránt, nem fogadja el. A székely kérdés lényege A következő felszólaló Váró György volt. Beszédében a székely kérdéssel foglalko­zott és hangoztatta, hogy az még mindig megoldatlan. A székelységnek nincs meg­felelő élettere. Kéri a honvédelem beavat­kozását, hogy a kérdést a magyar nemzet érdekeinek fig- lembe vételével meg lehes­sen oldani. A székely kérdés lényegét ab­ban látja, hogy a Székelyföld népsűrűségé­hez viszonyítva kevés a föld. Ezt a veszte­séget akkor tudjuk elképzelni, ha emléke­zetbe idézzük, hogy Budapest után a legna­gyobb magyar város Bukarest volt. A székely nép adottságainál és - tehetségénél fogva pedig képes volna arra, hogy uj hon­foglalás során minden más népfajjal szem­ben Erdély területét lépésröl-tépésre vissza­hódítsa és a magyarság keleti bástyáját minél szélesebb alapok rá helyezze. Ezért szükséges a székelységnek az egész Keleti- Kárpátok vidékére való kiterjesztése. A megajánlási javaslatot a maga és pártja részéről elfogadja. Ifj. Tatár Imré (Nyilaskeresztes Párt) hangoztatta, hogy a nemzetnek sem a kül­politikában, sem a belpolitikában, sem pedig a közellátási kérdésekben nem szabad egyéni és pártpolitikát csinálnia. Nem helyeselte a buzazáloglevelek bevezetését. Szerinte a há­borús pénzügyi helyzet helyreállításához a zsidóbirtokokból és vagyonokból kell a dézs- mát megszerezni. A javaslatot nem fo­gadta el. Vitéz Zeri-.iváry Szilárdnak a zsidókérdés­ben az az elvi álláspontja, hogy véglegei, megoldást csak akkor lehet találni, amikor az utolsó zsidó batyuval a hátán elhagyja az országot. Elismeri, hogy a kérdés rende­zésének gyakorlati nehézségei vannak. Ez­úttal csak az elvi álláspontot hangoztatja. Az asszimiláció kérdésében sem akar vitába bocsátkozni és tiszteletben tartja azok ál­láspontját, akik nem akarnak asszimilálódni, aaonban megjegyzi, hogy sem a in agyai alkotmány, sem a törvényhozás nem ismer olyan álláspontot, amely az idegen dogmák és idegen■ irányítások keretében való elhe­lyezkedést lehetőié te»zi. A javaslatot »lfo­gadta. Kuk aula Vilmos a kisiparosság időszerű kérdéseit tette szóvá. A zsidótörvény vég­leges megoldása a kisiparban is igen sürgős. Szóvátette a keresztény látszeréaeek ügyét és azt kérte, hogy ezek megfelelő nyers­anyaghoz jussanak. Erélyes szárakkal k”li ki a fekete piac ellen, és hangsúlyozta, hogy a küzdelemnek már a termelés éllenÖYzésé- néi kell kezdődnie. A kisiparosság az a ré­teg, amely a nemzet áldozataiból mindig ki­vette a maga részét. Kérte a közellátásiigji minisztert, gondoskodjék arról, hogy a fol­yatómba kerülő tipusruhük ne csak a mun­kásság, hanem a kisiparosság részére is el­érhetők legyenek. A megajánlási javaslatot nem fogadta el. A hazai németség álláspontja1 Hamm Ferenc a hazai német népcsoport időszerű kérdéseivel foglalkozott. A német népcsoport állam-hűsége őszinte és változat­lan maradt mélységes szeretete a haza iránt. Az öntudatos nemzeti sza.rialista h tzai németség egyúttal a legjobb magyar állam­polgár. Az állam vezető magyar nép és a hazai németség között zavarta* * * * * * * * * * * * 7an összhang, kölcsönös jóakarat és kölcsönös együttmű­ködés áll fenn. A hazai németség itt akar élni az őseitől örökölt rögön és ennek meg­védéséért hajlandó minden áldozatra. Beszé­de végén azt a meggyőződését, fejezte ki, hogy « győzelem biztos, de ennek elérésére szükség van minden erő összefogására. A javaslatot elfogadja. A szerkesztésért és kiadásért felel: iE N E Y LÁSZLÓ Szerkesztőség, kiadóhivatal és nyomda: Brassai-ntca 7. sz. Telefon: 15-08. Pos­ta takarékpénztári csekkszámla száma: 72148. Postafiók: 71. sz. Kéziratokat nem adunk vissza. Tors Tibor elnök ezután félbeszakította a vitát és javasolja, hogy a Ház legközelebbi ülését pénteken délelőtt 10 órakor tansa, napirendjén a megajánlási törvényjavaslat folytatólagos tárgyalásával. Vitéz Jaross Andor szólalt fel ezután és az igazságügyminiszternek Incze Antal és Nagy László országgyűlési képviselők szer­dai interpellációira adott válaszával foglal­kozott, amely szerint az ellenkezik a ház­szabályok 192. paragrafusában foglalt ren­delkezésekkel. Incze és Nagy képviselőkkel szemben súlyos fenyegetést tartalmaz a mi­niszteri válasz és nélkülözi a tárgybeli ala­pot, tehát az igazságügyminiszter a képvi­selők mentelmi jogát megsértette. Bejelen­tette Incze Antal és Nagy László képviselők mentelmi jogának megsértését és szabály­szerű sürgős tárgyalást és alapos vizsgálatot kért. Tors Tibor elnök bejelentette, hogy az ügyet a mentelmi bizottság elé utalja. A Ház csütörtöki ülése ezzel véget ért. Ujalib Rnţyolsz«*«% Ecgitámaiiá« évle Torinói Róma, december 2. (MTI) A Német Táv­irati Iroda közli: Szerdán angolszász bombázó repülőgépek ismét súlyos támadást intéztek Torino vá­rosa ellen. Különösen súlyos Károkat szen­vedtek a sűrű népességű, főként azonban a múnkásvárosrészek. MilTYIS KIRÁLY H MOffiéMPsuKHA? m Még két napig! Pénteken és szombaton! A páratlan sikerű, nagy svéd film Dr. JÖRN Asszonyok és lányok filmje! Örök asszonyl prob­lémát tárgyal, minden nő legégetőbb sorskérdését! — Anyáknak boldog igazolás, leendő anyáknak utbaigazitás és félő tilalomfa az asszonysors utján. Előadások 3, 5, 7 órakor. Jegy elő vétől d. e. 11. HBBWMmnMBamai 99 Bulgária csak azt követeli, ami az övé, ami! elraboltak täte“ II bolgár külügyminiszter meieg megemlékezése a Szobraiéban Magyarországról Szófia, dec. 2. (MTI) Slsmanov bolgár külügyminiszter a trónbeszédre adandó vá­lasz tárgyalásán a Szobi anjéban beszédet mondott. Hangoztatta, hogy Bulgária mini­mális jogokért küzd. Csak azt követeli, ami valóban az övé, csak azt, áruit tőle elrabol­tak. A bolgár politika ném véletlenségeken alapszik. Elsősorban az ország jogait tártja szem előtt. Bulgária mindén áron megvedel- mezl nemzeti jogait. A külügyminiszter ezután Bulgária szö­vetségeseivel és barátaival foglalkozott. Ki­emelte, hogy Bulgária külpolitikái láthatá­rán első helyen az az ország all, amely Bul­gária mai helyzetét biztosította: ez :i nagy Német Birodalom, mely iránt Bulgária mély hálát érez és amelynek segítségét nem fe­lejti el. Másik állam — folytatta Slsmanov kül­ügyminiszter — amellyel Bulgária ősrégi időktől barát*ágban van: Magyarorszag. A két nép érdekéinek azonosságán alapszik a két ország mély barátsága S a két állam politikája is egytrányban liaiad. Legutóbb örvendetesen fejlődött a két ország kulturá­lis értékeinek kicserélése. Magyarországon lailgár színmüveket mutatnak be és Bulgá­riában magyar operát játszanak. Ezek a kulturális kapcsolatok hatalmas szerepet töltenek be a k'ét ország kölcsönös megisme­résében. Szivemből üdvözlöm Magyarorszá­got. Egy feketetengeri parti állammal, amely- lyel évszázados kapcsolataink vannak, egy­re tovább erősödnek kapcsolataink, anuutan mindkét oi-szagnak érdekel közösek. Ez az ország Törökország, amely elsőrendű szere­pet játszik a Balkánon. Bulgáriának a leg- korrektebb a kapcsolata egy másik fekete- tengeri állammal, Szovjetoroszoiszággal. Ezután Bozsilov miniszterelnök mondott beszédet. A bolgár politika békés — mon­dotta többek között. Bulgária egy talpalat­nyi idegen földet sem követelt mástól, de egy laljMUatnyi fiadét sem hajlandó adni országából. Minden eszközzel megvédjük területünket. A bolgár nép minden erővel megőrzi függetlenségét. — Nem tagadhatom le egy mély fájdal­mamat — folytatta Bozsilov miniszterel­nök. — A külföldi propaganda arra szólí­totta fel a bolgár népet, hogy ürítse ki Ma­cedóniát és Tráciát. Vájjon bün-e, hogy a 7 milliós bolgár államhoz visszacsatoltuk egymillió 300 ezer külföldön élő bolgár testvérünket, szernelött tartva, a világ leg­nagyobb politikusai részéröl hangoztatott alapelveket, amelyek szerint minden állam­nak egyesítenie kell a nyelvileg és nemze­tiségileg hozzátartozó elemeket. Bulgáriá­nak 600 éves múltja van ezeken a területe­ken és okmányokkal is bizonyítható Bulgá­ria lépésének jogosultsága. Vhh en «z éviién az anqo^z^szolc 7985 repülőgépe pusztult el Európa felelt és a Föicii*özí-ie««$er fér séfjében Berlin, december 2. (MTI.) A Nemzet­közi Tájékoztató Iroda jelenti: Az 1943. év elmúlt 11 hónapjában, tehát január 1-töl nov.emher 30-ig a német légi­erő Németország felett és a megszállt nyu­gati terület felett 4600, a Földközi-tenger térségében 2563 és a német haditengerészet az összes harctereken 822 angol-amerikai repülőgépet semmisített meg. Eszerint az angolok és az északamerikaiak ez idő -alatt nem kevesebb, mint 7985 repülőgépet vesz­tettek. A Minerva Irodalmi és Nyomdai Sfümtézet Bt. nyomása. F. v. : Major József. • Csangkajsek és felesége visszautazott Kínába AMSZTERDAM, december %. (MTI.) A Német Távirati Iroda körű: Mint a brit hirszolgálát jelenti, Csang­I kájsek és felesége a kairói konferencia után visszatértek Kináb».

Next

/
Oldalképek
Tartalom