Keleti Ujság, 1943. december (26. évfolyam, 272-295. szám)
1943-12-31 / 295. szám
M ra m miér P é n i G U liláit, tíccember 31 ELŐFIZETÉSI ARAK: 1 HÓRA 4.30, NEGYED ÉVRE 13.40, EÉL ÉVRE 34.80, EGÉSZ ÉVRE 49.60 PENGŐ. — POSTATAKARÉKPÉNZTÁR! CSEKKSZÁMLA SZAMA 73148. HUSZONHATODIK ÉVFOLYAM 295. SZÁM KIADJA A LAPKIADÓ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG SZERKESZTŐSÉG, KIADÓHIVATAL ÉS NYOMDA: KOLOZSVÁR, BRASSAI-U. 7. TELEFON: 15-08. — POSTAFIÓK: 71. SZ. KÉZIRATOKAT NEM ADUNK VISSZA TÖRETLEN ERŐVEL HARCOLNAK A N É MET HAD O SZTÁLYOK A HAT NAPJA TARTÓ ZSITOMIRI CSATÁBAN OrtonáfóI északra feSflartózlalták az angolszász csapatodat Berlin lakónegyedeiben isméi súlyos rombolási as angol Benes 1*om inunislákal vesz ke kormányába Az angolszósz hatóságok beszüntették ESenedetto Croce fasisztaeltenes lapját A FESZÜLT FIGYELEM LÉGKÖRE URALKODIK A NÉMET FŐVAROSBAN s nem csalj jól tájékozott körökben, hanem a közönség körében !s nagy események bekövetkezésére számítanak — Írja a „Tat“ című svájci lap berlini tudósitója. Nem lehet minden további nélkül megállapítani, hogy ez a tény összefügg-e az Európa elleni támadás közeliségét hirdető angolszász hírveréssel, vagy pedig valamilyen más ideghá- borus tünet. Mindenesetre — Írja a svájci lap — Berlinben még soha sem terjedt el annyira, mint most az a meggyőződés, hogy a* uj év első harmada valamelyik részről katonai döntést hoz. Németországban senki sem hiszi, Írja a svájci tudósító, hogy a megtorlás kifejezés csupán üres szólásmon- dás volna és mint megállapítható, a megtorlást angol részről Is komolyan veszik. Senki sem tudja, hogy Nagybritannia vezetői hogyan válaszolnak majd a megtorlásra, mindazonáltal berlini semleges megfigyelők úgy vélik, hogy a megtorlás politikája nyitányát jelentheti, ha néni is döntő, de igen nagy jelentőségű és borzalmas háborús szakasznak. A brit hírszolgálat kairói tudósítója úgy tudja, hogy a nagy támadás tervét Eisenhower és Artur Tadder tábornokok a kairói értekezlet alkalmával dolgozták ki. Churchill. Roosevelt és Sztálin Teheránban úgy határozott, hogy a Németország elleni háborút minél rövidebb idő alatt be kell fejezni és ehhez a döntéshez alkalmazták a katonai terveket. A szovjet vezetőket már a teheráni értekezleten tájékoztatták arról, hogy kiket neveznek ki a nagy vállalkozás parancsnokaivá s a brit közelkeleti tudósitó úgy értesül, hogy az oroszok meg voltak elégedve a parancsnokok kiválasztásával. A parancsnokok kijelölése s az angolszászoknak az az elhatározottsága, hogy a Németország elleni háborút a legrövidebb idő alatt akarják befejezni, nagymértékben járult hoizzá ahhoz, — irja az angol tudósitő — hogy Teheránban a három államférfi négy nap alatt jelentős megegyezésre tudott jutni. Azokat az angolszász kijelentéseket, hogy az invázió céljára a világ és a történelem legnagyobb támadó erejét vonták össze. Németországban nem veszik szó szerint, de nem kételkednek abban sem, hogy Eisenhower csők akkor adja majd ki a támadási parancsot, ha dolgában, amennyire csak lehetséges, bizonyos lesz. Kétségtelenül tudják azt angolszász részről is, hogy a szövetséges 1 nagy támadás meghiúsulása, :z általános hadi helyzetet egy csapásra, alapjában megváltoztathatja. Egy vezető török lap éppen a napokban állapította meg, hogy’ a kudarc s az előreláthatólag óriási áldozat beláthatatlan követ» kezményekkel járhat a szövetségesekre nézve. A dolgok teunészete szerint nem lehet kételkedni abban, hogy a német főparancsnokság is megtett minden lehető előkészületet az angolszász betörési hadsereggel a szárazföldön iáié első találkozási1«». A nagy vállalkozás időpontját és pontos helyét magától értetődően nem lehet megállapítani, de a nagy szovjet téli offenziva megindításából arra lehet következtetni, hogy a nyugati támadás kezdete sem lehet messze, miután a két hadműveletet a teheráni tervek kétségtelenül összehangolták. A Sercque-sziget elleni támadás, a biscayai öbölben lezajlott tengeri harcok ugyancsak arra vallanak, hogy angolszász részről ki akarják tapogatni a német védelem gyönge és erős pontjait s ezért nyugtalanítják a parti biztositó erőket. Nagyon valószínű, hogy a végleges támadás megindításáig ezek a rohamcsapat és más felderítő tevékenységek még fokozódni fognak. •* A BERLIN ELLENI CSATAT is tovább folytatják az angolszászok. Csütörtökre virradó éjszaka az angolok teljesen zárt felhőzet felett repültek Berlin fölé ís romboló és gyujtóbombákat dobtak a sűrűn lakott lakónegyedekre. A németek a támadó gépek közül a nehéz védekezési viszonyok között is 23-at lőttek le. A „Budapesti Tudósitón londoni jelentése megállapítja, hogy ez volt a háború kitörése óta Berlin ellen a 49-ik légitámadás, az uj támadó sorozatban pedig, amelyet az angolok a Berlinért folyó csatának neveznek: a nyolcadik bombázás Az angolszász légi veszteségek ezeknél a vállalkozásoknál állandóan rendkívül nagyok, rendesen nagyobbak ''annál is, amit a német jelentések feltüntetnek, ugyanis több repülőgép pusztul .el visszatérőben olyan körülmények között, amit már a németek sem állapíthatnak meg. így egy stockholmi jelentés azt adja hirül, hogy két angol repülőerőd Anglia felett tűnt el valósággal nyomtalanul. Már mind a két gép rádióösszeköttetésbe lépett angol repülőterekkel s jelezte, hogy sértetlenül tér vissza, de azután sehol sem szállottak le. Spitfire gépeket küldtek, keresésükre, a kutatás azonban eredménytelen maradt. Átkutatták a repülőterek egész környékét annak megállapítására, hogy vájjon a gépek nem voltak-e kénytelenek kénvszerleszállást végezni. Ennek sem volt sík*« közölték a két repülőerőd eltűnéséi a /, tr; 44 - V A KOMMUNISTA TÖREKVÉSEK ERŐSÖDÉSÉNEK napról-napra újabb jelei láthatók. Az „Exchange Telegraph“ jelentése szerint Benes Londonba való visszatérése után januárban változások lesznek a cseh menekült kormány kebelében s többek között kommunistákat fog Benes több tárca vezetésére kinevezni. Berlinben — amint illetékes német helyen tájékoztatásul közölték — nagy érdeklődéssel vették tudomásul a hírt s megállapítják, hogy es e témg még jobban fmegmutatja a szovjet—cseh szerződés ig/:- szándékait. Angliában is erőteljesen szeretnének tevékenykedni a kommunisták. A „Daily Worker" elmü angol kommunista lap közli, hogy Polliit, az angol kommunisták főtitkára levelet küldött a munkáspárt titkárának, Middletonnak s ebben azt javasolta, hogy a munkáspárt végrehajtó bizottsága küldjön ki képviselőket a vezető angol kommunistákkal való tanácskozásra s állapítsanak meg egységes tervet a további politikai tevékenységre. Middleton levélben válaszolt s hangsúlyozta, egyáltalán nem tartja valószínűnek, hogy a kommunista javaslat elfogadásának valami hasznos célja lehetne. * MIKOLSICIK LENGYEp MINISZTERELNÖK WASHINGTONI UTAZÁSA, amelyre a washingtoni lengyel nagykövetség közlése szerint január közepetáján kerül sor, újból felkavarta a lengyelkérdést. A „Basler Nachrichten“ londoni tudósítója szerint a lengyelek sikert várnak a miniszterelnök és Roosevelt közötti találkozástól, habár kétséges, hogy Roosevelt kedvező felvilágosításokkal tud-e szolgálni a teheráni értekezletről, mint amilyeneket Eden angol külügyminiszter adott. • A lengyelek azt akarják pontosan megállapítani, hogy milyen mértékben remélhetnek támogatást az angoloktól és milyenben az amerikaiaktól, annál is inkább, mert bizonyos oldalról azt vetették szemükre, hogy légüres térben folytatnak politikát. TJjabb részletek váltak ismeretessé arról a jegyzékről is, amelyet a lengyelek Eden- nek Teheránból való visszaérkezése után nyújtottak át, közölve, hogy csak akkor hajlandók a cseh—szovjet szerződéshez csatlakozni, ha ugyanakkor módot nyújtanak nekik ugyancsak húsz évre szálé angol—lengyel szerződés aláírására is. A len gvelkérdést ar. teszi sürgőssé, hogy áz angolszászoknak 1939-ben Lengyelországgal kötött szerződése 5 éves időtartamú, tehát a jövő évben jár le. Ebben a szerződésben vállalt Anglia és Amerika szavatosságot Lengyelország integritásáért. * A ZSITOMIRI NAGY TÉLI CSATA teljes erővel tombol. A bolsevisták minden körülmények között messzeható katonai döntést akartak elérni s megállapítható, hogy ez ft törekvésűk eddig nem hozta meg a vart sikert. A támadás első öt napján olyan veszteségeket szenvedtek, hogy a bevetett erőknek már semmi harci értéke nem volt és ezért hátulról újabb páncélos- és lövész- kötelékeket hoztak előre. A bolsevista páncélosoknak sikerült a német védő erőket kissé visszaszorítani és tért nyerni — ennek a kitérő mozdulatnak: során a németek lob ürítették Koroszten romjait, de a készenlétben álló német tartalékok a bolsevistád, megismételt átkaroló mozdulatát hatásosan szétverték. A hat nap óta tomboló csata legjellemzőbb ténye, hogy az összes néino« hadosztályok az rtkerülhetetlen veszteségei* ellenére is megőrizték teljes ütőerejüket és abban a helyzetben vannak, — mondja a Nemzetközi Tájékoztató Iroda jelentése — hogy védekezésüket adott pillanatban támadássá tudják változtatni. Kirovgrádtől északra a német páncélos erők jelentékeny sikerrel folytatták támadó vállalkozásukat. Több fontos magaslatot foglaltak el és több tóm as /pontszerül eg védett helységet rohammal vettek be. A bolsevistáknak ttt különösen nagy vérveszteségeik voltak és tetemes mennyiségű hadianyagot is vesztettek. A német csapatok uj te rü 1 e tny eres ég ü k k el arcvonalukat jelentékenyen megjavították és megrövidítették. Az olaszországi arcvonalról a német hivatalos jelentés az angolszász támadások meghiúsulását és egy jelentős ellenséges támaszpont elfoglalását adja hiriil. Zürichbe érkezett jelentések szerint Montgomery csapatai Or'tpna megszállása után a Pescara elleni támadásra tesznek előkészületeket. A harcol* jelenleg Ortonától északra folynak. Itt a kanadai csapatok előrenyomulását a németek eredményesen feltartóztatták. A nyugati szakaszon az amerikai és francia csapatok a Monte Cassino körül lévő völgyi utókon próbálnak előrenyomulni. A szövetségesek megszállása alatti olasz- országi viszonyokra jellemző az a hir, hogy a teljesen szövetségespárti. Benedetto Croce lapja, a „La Critica“, amelyet Bariban adtak ki. a szövetséges hatóságok rendelkezésére beszüntette megjelenését. Benedetto Crocet, a hírneves olasz filozófust úgy emlegetik, mint akit a szövetségesek az 6 vezetésük alatt létesítendő olasz köztársaság elnökéül szemeltek ki. Lapja, legutolsó számában megjegyezte, hogy a lap még » fasiszta kormányzat idején is rendszeresen megjelenhetett, noha határozottan fasisztaellenes álláspontot foglalt el. A balkáni partizánharcok s az egész Tito—Mihajloviös—Péter király-kombináció tulajdonképpen a szövetségeseknek, Londonnak és a Kremlnek a Balkánért folyó nagy játszmája. A „Gazete de Lausanne." cimü svájci lap azt irja. hogy a jelek szerint az Egyesült-Államok érdeklődése csökkenni játszik Európa iránt, Angliának viszont ne<m lesz módja ban olyan mértékben érdeklődni, ahogyan szükséges volna és így Oroszország mindjobban kiterjesztheti befolyását a kontinensre. A lap szerint rövid időn bélül döntés történhet abban az irányban, hogy Péter király kövesse-e Benes példáját és utazzék-e Moszkvába, hogy ott sikra szálljon trónjának és népe azon rémének védelmében, amely hű maradt hozva