Keleti Ujság, 1943. december (26. évfolyam, 272-295. szám)

1943-12-30 / 294. szám

1943. DECEMBER 30. 3 KeIETIUJSJÍG Amikor a Távol-Kelet hatalmai a XX. század elején a maguk érdekköreit egy­mással szemben elhatárolták, senki sem számolt Mongóliával. Mongólia, akkor mindössze egy földrajzi fogalom volt. egy belső térség, amelyet geopolitikai­lag: északról, keletről és délről a Gobi- sivatag határolt. Maga Kína is, amely az egész Mongóliára igényt tartott, első­sorban csak gyarmatositási terepet lá­tott benne, ahol a nomádság utolsó ma­radványainak, mint a birodalom haszno- sithatatlan területei közepén élő juhte- nyésztőkpek és gyapiuszállitóknak volt némi létjogosultságuk. S az érdekelt nagyhatalmaknak mégis azt kellett tapasztalniok, hogy amikor az elsó' kísérletet, tették e terület érdek­szféraként való bevonására, a ,,földrajzi fogalom“ képzete szertefoszlott s szem­közt találták magukat a mongol nemzet­tel, amely leszögezte nemzeti követelé­seit. S ezzel a világtörténelem szinpadára lépett a mongol kérdés: akár Japán akarja megvetni a lábát Mandzsúriában, akár Oroszország Külső-Mongóliában, meg kellett nyerniök a mongolokat, s Kin a viszont, ha e hatalmak befolyása ellen küzdeni akart, azt csak úgy tehette, ha a befolyásos mongol köröket kínaivá tette és a mongol közigazgatást kinaival váltotta fel. Az érdekelt hatalmak maga­tartását a mongolokkal szemben a kö­rülmények igy már eleve megszabták s a hatalmak csak a kedvező pillanatra vártak, hogy beavatkozhassanak. 1932-ben történt... Japán akkor mér­te az első csapást az ázsiai kontinensre: A tsotforepBlg 4 rendkívüli előadása az Egyetem mozgóban: Pénteken (Sylvester) este 9-kor. Szombaton d. e. 11-kor Vasárnap d. e. 11-kor Vasárnap d. u. V; 2 kor E 4 rendkívüli előadás jegyeit is már most áriisi tin. a nómiór megszállta Mandzsúriát és rrfegalapitotta a független Mandzsukuót. Törekvéseiben nem számíthatott a kinai lakosság támo­gatására s ezért azon fáradozott, hogy a Mandzsúriában élő mongolokat nyerje meg. Japán megtiltotta a további gyar­matosítást s ezzel biztosította a mongol nomádok életterét, amikor földjüket, az autonóm Hszingaii-tartományt kiszakí­totta s azt a mongol nemzeti törekvések uj központjává tette. Pu-yi, a kinai mandzsu dinasztia utolsó sarja, aki 1934- ben lett Mandzsukuó császára, kijelen­tette: — Megalkotjuk a nagy mongol biro­dalmat. Ez lesz a béke földje és örök jólétére szolgál a mongoloknak. Az uj állam megteremtésével a nomád mongolok más területein is azonnal megváltozott a helyzet. Belső-Mongóliát ugyanis eddig délről a kinai gyarmato- sitás, észak felől pedig a bolsevista for­radalom fenyegette. Csakhogy alig szü­letett meg az önálló Mandzsukuó az uj mongol központtal, Kina — bár addig a legmerevebb magatartást tanúsította — azonnal készségesnek mutatkozott arra, hogy Belső'-Mongóliában bizonyos önkormányzatot vezessen be. Külső- Mongóliában pedig a Moszkva ellenőr­zése alá jutott Mongiol Népköztársaság azzal reagált az uj reuvdre. hogy vissza­vonta a szocializálási törvényeket; azaz újra magántulajdonná nyilvánították ez állattenyésztést és megszüntették a me­zőgazdasági szövetkezetek rr.yüködését. Mandzsukuó megalakítása é s egész po­litikája azonban értelmetlen renne, ha nem volna célja Mongólia. Az uj állam feltárása a szigetbirodalom számára minden konfliktus nélkül megoldotta a nyersanyag kérdését, Oroszország és Kína közé bezárva azonban Mandzsukuó nem szolgálhatna egy további gyarma- tositási politika kiindulási pontjául. Ja­pán politikai tevékenysége ezért az idők folyamán Belső-Mongólia lett, mert az a legközelebbi és legfontosabb összekötő rész Kina és a Szovjet között. Birtoklása valóságos szárnyfedezet a Szovjet ellen. így Japán első teendői közé tartozott, amikor a Kínával való ellenségeskedések 1937 nyarán megkezdődtek, hogy Belső- Mongóliát megszállja és Mongóliának önkormányzatot adjon, amely' a hagyo­mányoknak megfelelően Dzsingisz khán uralmától számítja az időt. Ezzel az elő­nyomulással a japánok előtt megnyílt az ut Észak-Kina felé s egyúttal felvonu­lási területet is nyertek Külső-Mongólia ellen. Egyben azonban a Szovjettel való összeütközés veszedelme is megnöveke­dett, miután Külső-Mongólia egyike a legfontosabb pontoknak Orosz-Keletázsia védelmi rendszerében. így, minden más októl függetlenül, Belső-Mongólia Japán által történt megszállása, amely Orosz­országot és Kínát elválasztotta, a két ha­talom politikai közeledéséhez vezetett. Mongólia a kulcs Észak-Kina és Szi­béria felé, sőt Ázsia szivéhez, Kelet- Turkesztánhoz és Tibethez. A hatalmas távolságok és a gyér összeköttetések lát­szólag elképzelhetetlenné tesznek min­den közelebbi kapcsolatot, de Ázsiában mások a mértékek. Mindennek, ami Mongóliában történik, visszhangja vpn Tibetben s ezért Indiában is érezhető. Nem hiába állított fel a kínai kormány közös irodát a mongóliai és tibeti ügyek számára. Lhaszában még mindig néhány ezer mongol él legszorosabb összekötte­Kolozsvár, december 29. Amióta háború van, megszokta az ember a sorbanállást. Sorban állanak az emberek sokszor a mé­szárszékek előtt, volt idő, amikor a péküz­letek előtt is sorba kellett állani, színház­jegyért színházat ostromolni azonban Ko­lozsváron legnagyobb ritkaságok közé tar­tozik. .. Annak, aki szerdán reggel a Nem­zeti Színház felé járt, látnia kellett azt a hatalmas tömeget, amelynek minden tagja belépőjegyet szeretett volna vásárolni akár a szerda esti, akár a csütörtök esti elő­adásra. De a pénztárablakon már ott volt a bűvös tábla, amely azt hirdette, hogy: „Minden jegy elkelt!“... Hétfő óta a közönség mégis állandóan ostrom alatt tartja a színházat. Sokan arra várnak türelemmel, hogy hátha visszaviszi valaki a jegyét s akkor majd megoldódik a dolog. Csakhogy jegyét ha már nagy nehezen hozzájutott — senkisem viszi vissza. Somlay Artúrnak, az ország egyik legnagyobb színészének alakítására minden­ki kiváncsi Kolozsváron is. Hauptmann „Naplemente előtt“ c. darabjának Clausen tanácsosa a nagy színésznek amugyis pará­dés szerepe. Budapesten az elmúlt évben egész évadban zsúfolt házak előtt játszotta. Igaz, hogy Budapest milliós város, de Ko­lozsvár közönsége sem férhet be néhány estén a Nemzeti Színház nézőterére. Ezért is érthető tehát a nagy tülekedés a belépő­jegyekért. .. Pezsgő élet a régi kó'szinházban Erről beszélgetünk éppen a kávéházi asz­talnál, amikor Somlay belép a Belvárosi Kávéház ajtaján. Megragadjuk az alkalmat s megkérjük, mondjon valamit szerepén kívül is a nyilvánosság számára. Órájára néz s megállapítja, hogy mindössze húsz perc szabadideje van felléptének előkészü­letéig, de amit húsz perc alatt el lehet mondani, szívesen teszi. Mindenekelőtt régi kolozsvári emlékeiről érdeklődünk. Somlay ugyanis — mint oly sokan a magyar színészet nagyjai közül — Kolozsvárról indult el. Jó negyven eszten­dővel ezelőtt. A néhai Farkas-utcai kőszin- házból... — Bizony rég volt az már — kezdi emlé­kezését a kitűnő művész,—-amikorMegyery Dezső leszerződtetett. Rengeteget játszottam. Különösen klasszikusokat. Csengeri János nagyszerű fordításaiban adtuk itt elő akkor a leghíresebb görög tragédiákat. Az „Iphi- geviá“-1 sorozatos előadásokban játszottuk. Sokáig volt színen akkoriban a Farkas-utcai * % tésben a dalai lámával. így a Chingan- hegységtől Pamirig és a Bajkál-tótól a Himalájáig terjedő terület zárt kontinen­tális tömböt alkot, amelynek egységét Dzsingisz kán még a XIII. században valósította meg. Amikor ez az egység megszűnt és az európai szellem a XVI. században tengeren keresztül megkör­nyékezte Ázsiát, megkezdődött a tenge­ren uralkodó hatalmak korszaka. A kon­tinentális utak feledésbe merültek és az ázsiai földrész belseje elvesztette jelen­tőségét. Most azonban a huszadik szá­zadban ismét olyan erővel lángolt fel az Ázsia birtoklásáért folytatott küzdelem, mint Dzsingisz kán idejében. Ez a Kelet-Ázsiáért folyó harc mé­lyebb értelme, ami egyben korszakfordu­lót is jelent. Japán a tengerről intézi támadásait. Kina súlypontja az utóbbi évszázadokban mindinkább a partvidé­kekre tolódott, a partok azonban köny- nyen sebezhetők, a kikötők és az ipari központok a légi fegyvernem korában nem elérhetetlenek s ezért Kina a pe­remvidékről ismét a mérhetetlen földrész belsejébe kezd visszavonulni, hogy ott uj erőket teremtsen. Japánnak a Mongólia belsejébe történt előnyomulása éket vert ebbé a földrészbe. Távolabb, nyugatra a kontinentális tömb belsejében húzódik végig a Turkesztán felé vehető régi ut, de most selymet szállító karavánok he­lyett teherautók gördülnek át a hágó­kon. A technika legyőzte a hegységeket és a pusztákat s ezzel lezárult a tengeri hatalmak , tündöklő korszaka. Kelet- Ázsia nyugatra vonul vissza és közelebb kerül Európához. Alakuljon bár uj biro­dalom a közepén, vagy Japán kontinen­tális impériuma lesz, az ut hozzá nem az Indiai-óceánon keresztül vezet majd, ha­nem a mongolok kontinentális utain. A Dzsingisz kán idejében megkezdő­dött kör bezárult, a kontinens szive is­mét visszanyerte fontosságát s az ázsiai fensik meghódítója egyben Ázsia uj ura is lesz. színházban Maeterlinck „Monna V<miwi“-ja, Ibsen „Kisértetek“ c. drámája s most is 1 élénken emlékszem még egy nagyon szép angol darabra, — amelynek Íróját és fordí­tóját már elfeledtem — cime ,,Az egyen­lőség“ volt. Dehát, mondom, mindent kel­lett itt akkor nekünk, fiataloknak játsza­nunk s játszottunk is az ifjúság minden bohóságával és kedvével. Eszünkbe se ju­tott soha válogatni a szerepekben — mondja elgondolkozva. — Melyik volt a hálásaoo színházi kö­zönség? A régi vagy a mai? — kérdezzük. — Minden kornak megvan a maga kö­zönsége — hangzik a válasz. — Ha a mai kort történelmi kornak nevezhetjük, az a béke kora volt. Minden kornak megvan a maga Ízlése s egyikről sem. lehet azt állí­tani, hogy jó, vagy rossz. Sokmindenen túl az Ízlést a korok döntik el. A magyar Heidelberg — Művész ur a régi kor, vagy pedig, ahogyan említette, a mai történelmi kor Ízlését becsüli-e többre? — A kérdésre újból a régi Kolozsvár lei­kéből kell merítenem a választ — mondja Somlay Artur. Tudják maguk, mi volt a régi Kolozsvár? A magyar Heidelberg volt. Tele fiatal, lelkes magyar tudósokkal, fiatal mű­vészekkel, emberséges, jóindulatú, színházra éhes közönséggel. Ez volt az a vi os, ahon­nan a színész soha el nem. , vágyóit s ha mégis elvezetett innen az útja, élete végéig mindig ide vágyott vissza. .. A régi kolozs­váriak úgy emlegették a Farkas-utcai szín­házat: a mi színházunk. Színészeit pedig: a mi színészeink. Akik között akkor éltem, alig van már életben valaki. De a város magyar szelleme épen maradt s él ma is. Ez az, ami vigasztaló számomra minden kortól és Ízléstől függetlenül. „ ... mesterségem mindig megvigasztalt.. Somlay Artur már több, mint négy év­tizede, hogy frigyre lépett Tháliával. Meg­kérdezzük tőle, hogy az eltelt évtizedek alatt mi volt a legkiemelkedőbb élménye? — Kiemelkedő élmény egyáltalán nincs, — mondja elgondolkozva — az embernek csak emlékei vannak. Az emlékek láncolata az élet. Szemenként vizsgálni a láncot nem kell és talán nem is szabad. Emberek kö­zött éltem. Egy fajta között, amelynek nagy erényei vannak és természetesen, hogy nagy hibái is. Egy azonban bizonyos: esc a fajta számomra, ez a magyar fajta, a leg­szeretetreméltóbb az emberiség minden faj­tái között. Voltak bajok, voltak zökkenők életemben az emberekkel való érintkezés folytán, de mesterségem mindig megvigasz­talt. Ha bántott az élet, hozzá menekültem és mindig megoltalmazott. És ha mégis be­szélhetnék „legnagyobb élményről“, szá­momra az a nagy élmény, hogy most, ami­kor negyven esztendő múltán újból vissza­tértem eb'be a városba, esténként, mikor a. színpadra lépek, az emberek, a kolozsvári közönség szeméből ugyanazt a szeretetet ér­zem felém sugározni, amit a hajdani Farkas­utcai kőszinház színpadán éreztem. És ezt szeretném is valamilyen módon megköszön­ni nemcsak a lelkes közönségnek, hanem a jó Istennek, is. Azt, hogy ezt is megérhet­tem .. Mert jó volt éppen innen elindulni s annyi idő múltán egy kicsit talán még jobb volt visszatérni. Somlay Artur gazdag tapasztalataiból le­szűrt, megfontolt életbölcsességét még szí­vesen hallgatnék, de a nagy művész újból órájára néz s máris siet a színpadra, „ta­lálkára“ az ő kedves és hálás kolozsvári közönségével. Ró Csak a minisztérium által engedélyezett „ruhaáztató szert” használtuk! Kolozsvár, dec. 29 Kolozsvár város köz­ellátási hivatala a következőket közli: Az utóbbi időben Kolozsváron is forga­lomba hoztak egy újfajta „ruhaáztatószert", amely az ajánlás / szerint nagymértékben pótolja mosásoknál a szappant. A Technoló­giai és Anyagvizsgáló Intézet 4067. 3zámu bizonylata szerint ez az áztatószer jelzésű anyag nem alkalmas, sőt egyenesen káros a ruhanemüekre, miután a hivatalos meg­állapítás szerint 50 százalék keserűsét tar­talmaz. A közellátási hivatal felhívja a kö­zönség figyelmét, hogy óvakodjék az emlí­tett áztatószer vásárlásától. Â közönség c.sak olyan mosóport vásároljon, amelyen rajta van az iparügyi minisztérium engedé­lyezése. Az iparügyi minisztérium által en­gedélyezett mosóporok, vagy áztatószerok az anyagvizsgáló intézet véleményezése alapján kerültek forgalomba s ezeket a szereket nyu­godtan használhatja a közönség. A vásárló- közönség érdeke tehát, hogy ez esetben is saját érdekében kellő óvatossággal járjon el. Az illetékes hatóság egyébként intézke­dik, hogy a meg nem felelő ruhaáztatő-szert kivonják a forgalomból. Halálraítéltek Kalocsán egy ámohfutó napszámost Szabadka, december 29. (MTI.) A kalo­csai törvényszék rögtönitélö tanácsa széf­dán hirdetett ítéletet Farkas József kiste­leki napszámos ügyében, aki — mint isme­retes — Kiskunhalason agyonlőtt két em­bert, kettőt életveszélyesen megsebesíteti, majd önmaga ellen is fegyvert emelt. Far­kas József a tárgyaláson azzal védekezett, hogy felesége elvált tőle, nem akart vissza­térni hozzá, ezenfelül az egyik bíróság ép­pen a gyilkosságot megelőző nap az ö há­zát odaítélte az asszonynak. A rögtönitélö tanács halálra itéite, majd kegyelmi ta­náccsá alakult át. — Súlyosan elítélik az olasz katonaszö­kevényeket. Chiassóból jelenti a Magyar Távirati Iroda: A perugiai haditörvényszék hat 1924—1925. korosztálybeli férfit vont felelősségre szökés miatt. Egyet közülük halálra Ítélt, a többit 10-töl 30 évig terjedő fegyházbüntetéssel sújtotta. .Ez volt az a város, ahonnan a színész soha el nem — emlékezik a régi Kolozsvárra szinlaázunlc nagy vendége; Somlay Arlur Akié Mongólia — azé Ázsia...

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom