Keleti Ujság, 1943. december (26. évfolyam, 272-295. szám)

1943-12-29 / 293. szám

KeietiUjsxg

4

ms. DECEMBER 29.

Az erdélyi földgáz

Irta: BORNEMISZA GÉZA m. kir. iparügyi miniszter

Az „tJj Világ“ e. közgazdasági hetilap december 28-i számában olvastuk a nugyfontussúgu erdélyi gazdasági kérdésről Bornemisza (iéza iparügyi miniszter alábbi tanulmányát:

A földgázt Erdélyben 1900-ban magyar kutatás fedezte fel Kissármás mellett Ko- lozs megyében. A kissármási fúrásból kitörő földgáz mennyisége megközelítette a napi 1 millió köbmétert. Ez az Európában egymagában álló hatalmas arányú természeti jelenség számos egészen uj problémát vetett fel és azok megoldását magyar műszaki körök hamarosan a helyes mederbe terelték. Böckh Hugó és munkatársai bámulatosan rövid idő alatt megoldották a földgázkutatás és termelés geológiai és Jnrástechnikal részét. úgyhogy 1918-ban 6 gázmezőn 20 gáx- kutbau összesen már napi 2.504.000 köbméter földgázszolgáltatás! képesség állott rendelkezésre.

A gyakorlatban természetesen nem lehet a földgázkutak teljes gázszolgáltatási képességét — tehát azt a kapacitást, amely az egész csöszelvényen kiáramló gázmennyiség Igénybevételével érhető el — kihasználni. Az egyenletes gázkiáramlás biztosítása és a kutak kímélése céljából ennek a teljes kapacitásnak legfeljebb 20—25 százalékát szokták igénybe venni, ami megfelelő kisebb kiáramlási nyi'ások (u. n. fuvókák) alkalmazásával érhető el. A földgázkut igy ellennyomás alatt áll és élettartama sokszorosan meghosszabbodik.

Bár a földgáz felhasználása nem tarthatott lépést a feltárómunkákkal és igy az utóbbiakat 1918-tól kezdve fékezni kellett, az Erdélyi medence földgázmezöinek e'rende- zése és az egyes mezők földgázszolgáltatási lehetőségei még a magyar uralom Idejében, ţehât 1918 őszéig lényegben tisztázódtak. A földgáz felhasználása tekintetében az első — legnehezebb — lépések, az első vezetékek megépítése és jelentősebb ipartelepek bekapcsolása 1911, valamint 1913—1914. években és 1918-ban megtörténtek, úgyhogy az évenként felhasznált földgázmennyiség 1919- ben már 75 millió ms-t (átlagban kereken napi 200.000 ms-t) ért el és 1920-ban 100 mBlió mi fölé (átlagban kereken napi

300.000 mi) emelkedett. Csak összehasonlítás kedvéért eralitem meg, hogy a román uralom alatt, a felhasználás természetes további fejlődése folyamán, az évi felhasználás még 1937-ben sem volt több 256 millió mi-néO. ami átlagban kereken napi 700.000 ms-nek felel meg. Egy ma földgáz fütöér- tékben kb. 2 kg. közepes fütöértékü ásvány- szénnel egyenlő. Ezek szerint a 256 millió ms évi földgázfelhasználás 5 millió q szénnek, Magyarország évi széntermelése közel egyhuszadrészének felel meg.

Erdély, egyrészének visszatérése után - 1940 őszén — úgyszólván a hazatérés pillanatában haladéktalanul újra munkába vétetett az erdélyi fö dgázkutatás. A visszacsatolt területeken a román uralom alatt nem tártak fel földgázkutakat, de még a régi - Böckh Hugó-féle — kutatási eredmények alapján ismeretesek voltak azok a helyek, amelyeken az uj kutatásokat meg lehetett indítani. Az azóta elhunyt Böckli Hugó egykori legjobb munkatársa, a _ ..

. felfedezője, Papp Simon kapta kezébe az erdé'yi kutatások tudományos irányítását. Bár az e kutatásokra felhasználható műszaki felszerelés a mai beszerzési nehézségek mellett nem a legtökéletesebb, mégis el lehet mondani, hogy az újonnan megnyitott kutatást teljes siker kisérte, az már eddig is túlhaladta az 1913-as eredményt.

Ilyen eredmény birtokában az értékesítés feladatával kapcsolatos munkákat — föld- gázvezetékek építését — is meg lehetett kezdeni. ■ ' ’ . i !' 1 !1 f 1

« ţ v *' *1 "* i - * éa**iA. * 4'i

• 4 a I l- l: ti- . • .' - ’ • ’

í » - „ ' • 1 4 * v " . ‘ , * .

v — — k o v i> ‘ > v >

. I . f ^ • 4 % •*

’ rf

l 1.

v. *■ y v *r u; v x

' f

» 9 '

t* f fí

v . *

Az összegyűjtött adatok szerint Erdélyben kezdetben mintegy napi 200.000 300.000 ma

földgázmennyiség értékesítési lehetőségével

kell számolni, ez a mennyiség már nrn bt bőségesen rendelkezésre áll. A már felkutatott gázmezők további feltárása és a többi ismert reményteljes területek rendszeres

megkutatása révén a jövőben ezt a földgáz- kapacitása fokozatosan növelni kell, hogy az előrelátható fejlődésnek alapot lehessen teremteni.

A jövőre vonatkozó számításokat Erdélyben ma már sokkal biztosabb alapokra helyezhetjük, mint ahogyan az a köteles előrelátás mellett az erdélyi földgáz fe'fedezése

után közvetlenül következő években lehetséges volt. Kiváló külföldi szakértőkből álló bizottság is nagyon óvatosan nyilatkoztak akkoriban az erdélyi földgáz jövőjéről, a kutak gázszolgáltatási képességének előrelátható időtartamáról. Ma már — 34 év tapasztalatai alapján — tudjuk, hogy az egyes gázkutak gázszolgáltatási képessége — ha azokat észszerűen kezelik — évtizedek a'att is -csak aránylag keveset csökken, az egyes gázmezők termelése pedig évtizedeken keresztül nemcsak állandó színvonalon tartható, de szükség esetén fokozható is, tekintettel különösen arra, hogy a gázmezők aránylag nagy kiterjedésnek és rajtuk nagyszámú, egymástól független gázkut mé’yit- hető.

A jelenlegi elgondolás szerint az erdélyi földgáz egyelőre csak Erdélyben fog fel- haszniltatni, még pedig elsősorban is ener- giael’átási célokra, amilyenek: köziiletek és háztartások fűtése és vészben világítása, ipartelepek energiaellátása, a gáznak közvetlen eltüzelése vagy gázmotorokban való felhasználása révén, különösen pedig villamos erőközpontok energiae’látása, ugyancsak gáztüzelésű gázüzem vagy gázmotorok utján. Abban a nagyszabású vlllamositási tervben, amely Erdély iparosodását nagy lépéssel kivánja e’őbbre vinni, a tervezett vizieröközpontokkal együttműködni hivatott höerölcözpontok sorában uralkodó szerepet szántak a földgáz felhasználására építendő erőközpontoknak és ezek közül az állami érdekeltségű Székelyföldi Villamossági Rt. Marosvásárhely környékére tervezett központja ma már a megvalósulás stádiumába lépett.

Az erdélyi földgáz 1909-ben történt felfedeztetésének mindjárt első időszakéban felvetődött az a gondolat, hogy ezt a gázt az ország fővárosába, Budapestre kellene elvezetni. Ma, amikor már sokkal jobban ismerjük az erdélyi földgázelőfordulás hatalmas arányait, mint annakidején, köaelebbfekvő- nek látszik a budapesti vezeték terve. Hogy ez a terv ma egyelőre még sem szerepel az erdélyi földgáz értékesítésére vonatkozó elgondolásokban, annak az az oka, hogy ma még nem látjuk tisztán az ország egyéb, esetleg a fővároshoz közelebb fekvő vidékeinek földgázlehetöségett.

Az erdélyi földgáz úgynevezett „száraz"- gáz, úgyszólván tiszta metán (CH4), melynek fütöértéke 8000 9000 kalória közé esik.

Az Erdélyben eddig végzett feltárások a gázzal együtt ásványolajnak még csak nyomát sem találták. A Magyarország egyéb részein — r... — feltárt ásványolajmezök kutjal viszont az ásványolajon kívül tetemes meny- nyiségü úgynevezett „nedve«“ gázt is termelnek. Ebben a nedves gázban a metánon kívül egyéb, könnyebben cseppfo’yósitható gázok (etán, propán, bután, gazolin) is foglaltatnak, melyeket a nedves gázból megfelelő berendezésekkel leválasztanak. A leválasztás után maradó szárazgázt a nagy- kanizsavjdékl ásványoüajtermelőüzemek és segédüzemeik saját céljaikra, sőt bizonyos mennyiséget eladásra is felhasználnak. Hogy a gázmennyiségnek nagyobbarányü és szélesebbkörü felhasználására eddig sor nem került, annak megvan a maga oka.

Az olajterme’ésnél a gázzal a lehető legnagyobb mértékben takarékoskodni kell. Az olajat a fúrólyukból a gáznyomás hozza fel és iparkodni kell azon, hogy a föld mélyében foglalt olajmennyiség minél nagyobb hányadát hozza a természetes gáznyomás a felszínre. Ezért kis kifolyó nyilasok (fuvókák) alkalmazásával sikerült a legkedvezőbb gáz-olajvlszonyt elérni, amelynél a lehető legkevesebb gáz a lehető legtöbb olajat juttat a főid felszínére.

A felszínre került és „kiszárított“ gázból azután annyit, amennyit csak a rendelkezésre álló kompresszortelepekkel csak lehetséges, megfelelő fúrólyukakon át viasza- nyorpnak A föld mélyébe, áz olajat tartalmazó rétegekbe, hogy ez a gáz újabb olaj- mennyiségeknek a felszínre juttatására ismételten felbasználtassék. Az olajtermelés tehát gazdálkodik a gázával, amennyire csak lehetséges és Így nem törekszik annak értékesítésével mindaddig, amig arra az olajtermelésnél saját maginak szüksége van.

Hazánk legkülönbözőbb vidékein ma oly arányokban folynak ásványolaj- és földgázkutató munkálatok, mint azelőtt sohasem. A most következő néhány év alatt fog eldőlni, hogy hol és milyen mértékben lesznek Magyarországon ásványolajat és gázt, vagy egyedül földgázt termelő üzemek kifejleszt- hetők. Ezektől az eseményektől függenek azok a tervek, amelyek a főid mélyéből származó égethető gáz országos felhasználásának racionalizálását és igy a főváros esetleges gázellátásának részleteit is megszabni hivatva lesznek.

Ma földgázunkat elsősorban is Erdélyben energiatermelésre szándékozunk felhasanál- ni, tekintettel arra, hogy ez a .,áz Itazta, könnyen kezelhető és magas fütöértékü tüzelő-, illetőleg motorhajtó anyag, mely nemcsak a helyszínen vagy megfelelő csőve,ze- tékhá’őzat körzetében használható fel, de komprimált állapotban — tartányokban — nagyobb távolságokra is elszállítható. A földgáz egyes ipari üzemekben (bizonyos kohóüzemek, szóda-, üveg-, tégla-, mész-, cementgyárak stb.) minden más tüzelőanyagnál előnyösebben használható fel.

Az erdélyi földgáz felhasználása szempontjából egyelőre a keletkező ipartelepeket lehelne számításba venni, i i* g> # £ v . b y >

Ki ** WV Ti ' ' „5JKi t( *

. - «. «♦ » — *- •* * i t,- » k

fi

f*

'**’ ' »• . S '4 *<*’,

u. * v v • * '

'4 >4 iL

K X - V v

v i 4 ír , . t.»v \

V +* + - t ■á - S. •* 1

* - * v'*4 - ' t „\ ,

• ^ r- ■ ' *

. r r M ! n 1 v -*•••* > • »r

* :i r

a +

1 ú. ** ’ .’Vj

•»- H '

' r-vhl(* ţVi

* «/»-A.*»

r,,rfi»;»kt) /Mn » »*

Ezeken kívül a vezeték mentén, illetőleg annak közelében fekvő városok és közégek háztartási óe világítási, kisipari stb. szükséglete, kisebb téglagyárak, mészégetők, stb. jöhetnek még tekintetbe.

Mindjobban kibontakozóban van az a törekvés, hogy a földgáz minél nagyobb méretekben kémiai készítmények gyártására szolgáló nyersanyagként nyerjen alkalmazást.

A metán tökéletlen elégetéséből származó — kü’önösen a gumiabroncsgyártás nélkülözhetetlen segédanyagául szolgáló — gázkorom előállításánál ma használatos eljárás mellett, mely a metánban levő szénnek 1.5—3.5 százalékát értékesíti csupán, már gazdaságosabb eljárások is ismeretesek. A tiszta metángáz hidrogén-nitrogén és hlóro- gén-szénoxid-gáze’egyek gyártására is kitünően felhasználható. Ezek a gázok és gáz- elegyek a nagyiparban szintétikus ammonia- és nitrogénműtrágyák gyártására, ásványszén és ásványolajtermékek hidrogéne- zésére, valamint szintétikus benzin előállítására használhatók fel. A metán termikus bontással acetilénné, más eljárással pedig formaldehiddé is átalakítható, ezek a termékek pedig a mttgumi, más műanyagok egész sora, robbanóanyagok, értékes oldószerek gyártásánál kiindulásul szolgálhatnak. ,,

Ebben a tekintetben szinte beláthátatlan jövő fej ődés számára nyújthat majd alapot hazánk reménybeli földgázkincse.

Ne hevertesse pénzét! Fektesse az aranynál biztosabb buza kötvény be!

I

Jegyezzen a

SZÖVETSÉG

szövetkezeti központnál Kolozsvár, Deák Ferenc-u. 9. sz*

ÚTKÖZBEN

— „Hozott anyagból készült“ — olvasom a figyelmeztetést az egyik főtéri üzlet kirakatában kitett ingeken és zsebkendőkön.

Meg kell adni, nagyon szép „hozott anyagból“ készültek. Hol lehetne ma ilyet kapni? Meg is kérdezem. Bemegyek a fényes divatüzletbe s elmondom, mi járatban vagyok.

— Jaj, ez nagyon kényes dolog — mondja a kereskedő. — Szerkesztő urnák, mint régi ismerősömnek elárulhatom, hogy tulajdonképpen ezek nem is hozott anyagok.., Én szereztem be ezeket az anyagokat, de természetesen nem rendes áron. És az is természetes, hogy akkor nekem is drágábban kell adnom. Nem igazP'De tessék elképzelni, ha én kiírom arra az ingre, hogy 209 pengő, mi lesz abból?... Vagy ha a zsebkendőre irom ki, hogy 88 pengő... Ugyebár, abból is baj lenne? Tehát igy oldom meg a dolgot. Én, kérem, már előre tudóm arról a vevőről, amikor belép a boltomba, hogy beleavathatom-e a „titkomba“ vagy nem? Ha igen, akkor éppen úgy elmondom neki a dolgot, mint most szerkesztő urnák. Ha pedig „gyanús“ az illető, akkor sajnálkozva előadom neki, hogy nagyon szívesen odaadnám neki az árut, de hozott anyagból készítettem, tehát nem tehetem- Ez a titka az egésznek — mondta a kereskedő. És még ezt is hozzátette:

— Háború van, kérem, s ax ember úgy „kalkulál“, ahogy lehet.. .

Útközben még találkoztam egy ilyen háborús „kalkulációval“, kérem, hallgassák meg figyelemmel, mert ez is elég tanulságos és mindennapi tünet:

Bemegyek az egyik textilnagykereskedés- be s előadom, hogy három méter ilyen és ilggn anyagra volna szükségem, de sehol, az egész párosban nem tudom megtalálni.

— Érdekes, — mondja a nagykereskedő — pedig még három órája sincs, hogy kiosztottam a kiskereskedők között. Igen, most fél egy óra. Kilenc órakor osztottam szét. Kereken ötezer métert. Tessék csak elmenni ezekre a címekre — mutatja a névjegyzék — s leérje mégegyszer.

Rendben van. Sorra járom újból a boltokat, de sehol nem találok a kívánt anyagból egy negyedmétert sem. Egy bakkarasz- nyit sem.

— Ez már mégis csak különös — töprengek m agamban s visszamegyek a nagy kereskedőhöz.

— Nincs nekik, — mondom. — Esküd őznek mennyre-földre, hogy még a színét se látták annak az anyagnak emberemlékezet óta, amit én keresek.

— Na, nem baj, — vigasztal meg a nagykereskedő. — Mennyit szánt erre az anyagra?. .. Azért mondom, mert itt a telefon, leszólunk s azonnal lesz. Akarja?... Nézze, ez csak szívesség részemről, de mit csináljunk, háború van, segíteni kell egymáson s én örömmel megteszem magának is. Tudja, hogy hány vevőnek érdekében telefonáltam ma?...

És már szól is a telefon. Egy-két mondat s megszületik a csoda:

■— Tessék, lehet menni — mondja a nagy- kereskedő. — Akár a háromszorosát is megkapja a kért anyagnak. De aztán tessék titokban tartani. Mert ki tudja^meddig tart még a háború?. ..

Mindegy. Az ilyen dolgokat mégsem, lehet „titokban“ tartani.

BIRÓ JANÓÉ

Ne rejtse véka alá pengőjét...

Vásároljon búzakötvényt!

fl kn'ttiszmiaíszter elismerése * a legjeitá ülmteliesiiményeknek

S«*nyei-Merse Jenő vallás- és közoktatásügyi miniszter elhatározta, hogy a magyar filmgyártás legkiemelkedőbb alkotásait évröl-évre hivatalos elismerésben részesíti. Most első a'kallómmal az utóbbi két esztendő magyar filmjeit vette elbírálás alá és az Országos Nemzeti Filmbizottság javaslatára a következőknek fejezte ki elismerését az emlékdijak egyidejű adományozásával: 1. A Hunnia Filmgyár igazgatóságának Nyirö József Emberek a havason elmii filmjéért, mint az 1941 42. és 1942—

43. év legmüvészibb magyar filmjéért. 2. Éjiben István fWmoperatömek. 3. Dudás Lász'ő épitészmérnök-filmdiszlettervezőnek. 4. Fárkas Ferenc zeneszerzőnek. 5. Bánky Viktor rendezőnek. 6. Zilahy Lajosnak és 7. Dékány András filmkritikusnak. Az emlékdijakat Szinyei-Merse Jenő miniszter a Nemzeti Filmbizottság ülésén személyesen adja át a jutalmazottaknak.