Keleti Ujság, 1943. december (26. évfolyam, 272-295. szám)

1943-12-23 / 290. szám

1343. DECEMBER 23. s KéhtiUjsxg I Karátsenyl) uWv. JjJJ, éS szeszesital ! szükségletét még idejében szerezze be Fülöp Géza cégnél il?‘Ä I Távbeszélő; 16 28, 16-34. Mit vásárol a közönség az ötödik háborús / küszöbén? Villám>LfirséVa a fcolozsvárS fiile'eltben Kis nemzetek nélkül nincs Európa A Ids nemzetek sorsával, létkérdéseivel foglalkozott Igen részletesen Káltay Miklós miniszterelnök felsőházi nagy beszédében. Minket, magyarokat ez a kérdés nagyon kö­zelről érdekel, nemcsak, mert kis nép va­gyunk, hanem, mert a sors akaratából Eu­rópa olyan területén lakunk, amely a ver­sengő nagyhatalmak érdekköreinek ütköző­pontjában áll. Egy Ids nép már csak hely­zetéből kifolyólag is ellene kell, hogy legyen mindenféle hatalmi körZetmegállapitásnak. mert — amint a miniszterelnök nagyon böl­csen mondotta, — ennek előbb-utóbb uj ver­sengés, uj háború lesz a vége. A kis népek nem gondolkozhatnak olyan formulákban, mint a nagy népek, külpolitikai célkitűzései sem egyezhetnek meg az övékével, mert a kis népnek elsősorban önmagához kell hű­nek lenni, vállalnia kell azt a feladatot, amelyre múltja és helyzete kijelölte s ter­mészetszerűleg távol esnek tőle olyan elgon­dolások, amelyek a nagy népek külpolitiká­ját állandóan foglalkoztatják, már csak ha­talmi igényeik miatt is. Európa kis népei együtt fejlődtek a nagy népekkel s nyugod­tan állíthatjuk, hogy a kultúra vonalán nem­csak aránylagosan, de abszolnte Is hatal­mas részt kérhetnek maguknak mindabból a fejlődésből, amely ezen a területen meg­valósult, Kállay Miklós miniszterelnök meg­állapítása szerint kis nemzetek nélkül nincs Európa. Olyan megállapítás ez, amelynek nemcsak a kis nemzetek kell, hogy tapsol­janak, de amit a nagy nemzetek is kell, hogy megértsenek. Elvégre az egész keresz­tény világfelfogás s az egész kultúra alap­elvei ellen szól na az, ha csak a számszerű- séget tekintenénk, s a tömeg eleven erejé­nek zsákmányul dobnánk olyan értékeket, amelyek nem a tömegszeriiségben nyernek kifejezést, Magyarország nehéz éveket élt át az el­múlt évtizedekben s ezek a nehéz esztendők annak a szerencsétlen békeszerződés! rend­szernek voltak következményed, amelynek nemcsak ml estünk áldozatul, de Németor­szág, Ausztria és Bulgária Is. A. győzédem kíméletlenségében született ez a békprend- szer s természetesen az okosság és előre­látás minden Ismérve nélkül. A kis nemze­teket vagy úgyszólván ki akarták közösí­teni az európai népközösséghől, vagy ha a győztesekhez tartoztak, hatalmi szférák alá rendelték. Amint a következmény mutatja, ezek a rendelkezések egy minden eddiginél rettenetesebb és borzalmashbb világháború katasztrófájába sodorták a népeket. A leg­helyesebb felosztás az volna, ha a kis né­pek belátván különleges helyzetüket és adottságaikat, elsősorban egymássá) töre­kednének jő viszonyra, megértésre s ebbel! törekvéseiket nem engednék megzavarni a nagyhatalmak érdektörekvései és hatalmi szférái által diktált húzásoktól. A kis nép létének egész más szerkezeti adottságai vannak, mint a nagy népnek s talán a világ nagy kríziséinek jó rész ben az az oka, hogy ezt a sajátos szerkezetet, ezt a különleges adottságot vagy nem akarták, vagy nem engedték figyelembe venni. Nekünk a magunk vonalán kell marad­nunk, hangsúlyozta a miniszterelnök, amely egyrészt a kis népek sajátságos létvonala, másrészt különlegesen magyar. Ez a külön­leges magyarság — mint már említettük — egyrészt abban nyilvánul, hogy Európa igen kényes területén lakunk, másrészt évszáza­dos néprajzi, történelmi és kulturális fejlő­désünknek a következménye. A mi különleges magyar politikánk az önmagunkhoz való hűség és a mások iránt való tisztesség politikája. Ezen az alapon állva akarunk mi nyíltan szemébe nézni Európa minden népének, bármit hoz is a? uj világrend s akarunk kezet nyújtani min­denkinek, aki nemzeti önállóságunkat, élet­hez való jogunkat tiszteli s ezen a vonalon hajlandó együttműködni velünk. MefjlinGv Reuter r'irpi nfleruernfli'Y Berlin, december 22. (MTI.) A Német Távirati Iroda jelenti: Reuter altengernagy, akinek neve a tör­ténelemben a német hajóhad elsüllyesztésé­vel kell, hogy ölökre emlékezetes marad­jon, 75 éves korában, szivszélhüdésben meghalt. Reuter altengernagy 1919-ben a fegyverszünet után azt a feladatot kapta, hogy a fegyveis/.üneti fe’tételek értelmében a német hajóhadat szolgáltassa ki az an­goloknak. Abból a célból, hogy a dicsőséges német * hadihajók ne jussanak az ellenség kezére, 1919 június 21-én a brit internáló kikötőben elsül yesztette a kiszolgáltatandó hajókat. Ez a tette akkoriban az egész vi­lágon a legnagyobb feltűnést keltette. JÓ ARI’ ÉS JÓ HIRDETÉS ALAPJA A Jü ÜZLETMENETNEK Kolozsvár, december 22. A szeretet ér­zése a háború ötödik esztendejében sem halt ki az emberekből. Ilyenkor, karácsony küszöbén, ugyancsak erőteljesen ragadja meg az embereket valami megmagyarázha­tatlan érzés s igyekeznek a szent estére szeretteiknek meglepetést, örömet szerezni... Az üzletek napok óta zsufoltak. Minden­ki vásárol. Azaz vásárolna, ha lenne mit, mert némely üzlet árupolcaira bizony na­gyon rányomta bélyegét a háború ... Dehá.t ilyenkor mindenki ajándékozni akar vala­mit s azt vásárol, ami még akad ... A karácsonyi vásár gondterhes, izgalmas óráiban körsétát tettünk néhány kolozsvári üzletben, hogy meggyőződést szerezzünk: mit vásárol a közönség az ötödik háborús karácsony küszöbén “ Először a játékkereskedést kerestük fel. Karácsony előtt mindig itt volt a legnagyobb forgalom. így van most is. A főtéri üzletben heringmódra szoron­ganak az emberek. Tisztes apak és anyák válogatnak a játék-dzsungelben. A gyer­mekjátékok sohasem voltak olyan változa­tosak, mint manapság. Nehéz felailat, válo­gatni közöttük... A békés játékok: a mackó koma, a hajas baba, bizony háttérbe szorult a háborús játékszerek között. A ma gyermekét repülőgépek, ágyuk, tankok ér­deklik. Az élelmiszerkereskedésben szintén egymás hátán tolonganak az embe­rek, pedig ma is fennáll a jegyrendszer: élelmiszerből csak a megállapított fejada­got lehet most is kimérni. Miért a nagy érdeklődés? A kérdésre a kereskedő adja meg a választ: — A közönség a karácsonyi ünnepekre előre levásárolja jegyeit. Nyilván arra gon­dol: legalább az ünnepen bőségben legyen s azután lesz, ahogy lesz. Cukorból, lisztből sokesetben már a jövőévi szelvényekre vá­sárol a közönség ... A textilüzletben a kereskedő az üres polcokra mutat: — Lenne forgalmunk, ha lenne árunk. Sajnos olyan kevés árut kapunk, hogy nemcsak a karácsonyi igényeket, hanem Kolozsvár, december 22. Hétfőn ország­szerte megkezdődött a most kibocsátott buzakötvények jegyzése. Az első napok el­telte után is meg lehet állapítani, hogy az uj értékpapír megjelenése a legnagyobb ér­deklődést váltotta ki. A bizalomteljes fogad­tatás teljesen érthető is, mert aligha került forgalomba olyan biztos fedezetű értékpapír, mint a buzakötvény. A buzakötvény kibocsátását jelképnek is lehet tekinteni. A magyar ember megszokta, hogy búzában kalkuláljon. Hivatalos ár­megállapítások is nem egyszer búzában tör­téntek. A magyar föld kisembereinek tarto­zását szintén búzában és rozsban szokás megállapítani. A buzakötvény megjelenése egyszersmind azt is jelenti, hogy bízunk a magyar pénz, a pengő értékállandóságában, mert hiszen a 40 pengős búzaárat tartani kell. A buzakötvény értékét az árfolyama mindenkorra biztosítja, mert a búzának mai és a kötvény kibocsátásánál alapul vett má­zsánként! 40 pengős árnál kisebb nem lehet. A kibocsátott legnagyobb cimlet, a száz mázsa, azaz egy vagon búzára szóló köt­vénynek négyezer pengős értéke tehát vál­rendes vevőinket sem tudjuk kiszolgálni. Jövőre talán másképp lesz... A férfidivatüzletben leginkább női vásárlókat találunk. Kény­szeredetten válogatnak az ajándéknak szánt nyakkendők, sálak között. Egy „vala­mirevaló“ nyakkendő ma ötven pengő, nem is beszélve a sálakról, amelyeknek ára az utolsó évben háromszorosára szökött fel. Férfiingekkel szemben bizalmatlanok a ve­vők, hiába díszeleg rajtuk a felírás: mos­ható ... A hölgyeknek fejtörést okozhat a férfiaknak szánt ajándék beszerzése ... A könyvkereskedésben soha nem látott forgalmat észleltünk. Az egyik főtéri könyvüzletben még békeidőben sem fordult meg annyi vevő egyszerre, mint ezekben a napokban. Hiába: legszebb ajándék a könyv s jobb hijján, könyvvel kedveskednek az emberek a karácsonyi ün­nepekre. Legnagyobb érdeklődés természe­tesen a magyar Írók müvei iránt nyilvánul meg. Kosztolányi, Móricz, Marat, Kodoia- nyi könyvelt vásárolják leginkább. A mükereskedésben drága porcéllánok és tüneményes oiomkris- tályok között Válogatnák a vevők. A fala­kon köröskörül olajnyomatok, reprodukciók. Ezek iránt nincs érdeklődés. Mintha Kolozs­vár közönségének művészi érzéke kifino­mult voma... Karácsonyelőttí körsétánkat a főposta mögötti karácsonyfapiacon fejeztük be. Az idén nem hoztak fél olyan bőségesen fenyőt Kolozsvárra, mint tavaly s talán éppen ezért — a maximálás ellenőre is — draga a karácsonyfa- A karácsonyfa ára Hosszú­ságával egyenes arányban növekszik, min­den tíz centiméter egy pengővel „srófolja" fel az örökzöld fák árát... Az árusok ke­zében ott a „col’stok“ s megfellebezhetetie- nül szabják meg az árakat: tiz pengő, húsz pengő, harminc pengő... * Villámkörsétánk végén arra a következ­tetésre jutottunk, hogy vásárolni, — meg­felelő pénzzel — ha kissé szűkösebb kere­tek között is, mint eddig, de 1943 karácso­nya előtt is lehet... (V.) tozatlanul négyezer pengő marad akkor is, ha a buza esetleges ára nem negyven, ha­nem harminc pengő lenne. A kötvény ebben az esetben is a névérték után kamatozik s hpzadéka változatlanul 120 pengő marad. A buzakötvény tehát nem szenvedhet az áringadozás szeszélyétől, mert az állam sza­vatol a kötvénytulajdonosoknak, hogy negy­ven pengőnél alacsonyabbra 25 éven át sohasem fogja átértékelni a kötvényekben jelképesen szereplő búzamennyiséget. Vi­szont, ha a buza ennél bármikor olcsóbb lesz, a kötvény pénzbeli értéke akkor sem változik. A buza tehát gazdasági életünknek ilymódon tényleges és állandó értékmérője vé vált. A címletek megállapítása úgy történt, hogy ne csak a nagy, hanem a kistőke is gyümölcsöző befektetést tapasztaljon a buzakötvény vásárlásánál, ezenkívül pedig a kötvények tőkebefektetésre azért is alkal­masak, mert azokat nemcsak a tőzsdén ve­zetik be, hanem üzleti biztosítékul és bá­natpénzül is letehetők, nemkülönben gyá­molítottak és gondozottak pénzbefektetésére is szolgálnak. HITEL NEMjZETPOLTTTKAl SZEMt.F a decemberi szám tartalmából: CSEKEY ISTVÁN: A százéves „Szózat" és a külföld. HUNG ABUS VIATOR: Spanyolország és Erdély. GUOTH KALMAN: A nem-magyar népelemek helyzete középkori társadalmunkban. LAKATOS ISTVÁN: tiszt Ferenc Erlélyben. MIKÖ IMRE: A magyar országgyűlés. MAGYAR FIGYEL«: E Hogyan vívta meg Báthory István Ve- likie Luki várát 1580-ban ? (Gyulai Pál emlékirataiból.) — Vendek a Mura­vidéken. — Az osztrák „divide et im- pera“-uolitika román megvilágításban. SZEMLE ENTZ GÉZA: A Barabás Mlklós-Céh kiállítása Kolozsvárt. Szerkesztik: ALBRECHT DEZSŐ KÉKI BÉLA, VENCZEL JÓZSEF, VITA SÁNDOR. Előfizetés egy évre 20 P. Egyes szám ára 2 P. Szerkesz­tőség és kiadóhivatal: Kolozsvár, Má­tyás király-tér 5. Postacsekk: 72.809. Megjelenik havonta. Szerencsés gondolat volt, hogy a buza- kötvényt mindennapi kenyerünk értékével hozták párhuzamba. A mindennapi kenyér boldogulásunknak legfontosabb természeti nyersanyaga is. Ezért nemcsak jelkép a kötvény és a buza egybekapcsolása, hanem gazdasági realitás is. A kibocsátás sikere pedig magyar sorskér­dés. Az államháztartás ugyanis fokozott szükségletei kielégítésére óhajt tőkét előte­remteni. E tőke biztosítása — nemzetvéde­lem. Az állam ismét kitűnő érzékkel oldja meg a kérdést. Nem fordul fokozott adóbe­vételekhez, hanem felhasználja a társadalom kezében levő vásárlóerőt s az igy a gazda­sági élet vérkeringésébe is belekapcsolódik. Tehát a gyümölcsözetlenül heverő, úgyszól­ván rejtett töke Ismét tulajdonképpeni cél­ját szolgálja. Épit, alkot. S minthogy a tőke tulajdonsága, hogy nem szívleli a kockáza­tot, ezért gondoskodott arról az állam, hog> a kötvényeket a búzához viszonyítja, amely mint értékalap, mindenkor megmarad és az értékapadási veszedelemtől függetlenné válik. A jelekből Ítélve az uj államadóssági pa­pír kibocsátása az erdélyi nyereményköl- csönhöz hasonlóan teljes sikert Ígér, ami egyébként is megfelel a kormányzat pénz­ügyi politikája iránti általános bizalomnak. Málnák a magyar-szlovák gazdasági egyezményt Pozsony, december 22. (MTI) Az elmúlt hetekben Budapesten és Pozsonyban fel­váltva magyar—szlovák gazdaságpolitikai tárgyalásokat folytattak és ezek során meg­egyezésre jutottak. 'A tárgyalások eredmé­nyét tartalmazó okmányokat december 20-án Pozsonyban alá is írták a két ország kö­zötti áruforgalom további fejlesztése érde­kében. Megegyeztek olyan intézkedések té­telben is, amelyek hivatva lesznek a két ország árszintjének különböző eltolódásából előállott helyzetet eligazítani. A két ország jegybankjai közötti átutalási forgalommal kapcsolatos kifizetések kérdését is rendez­ték. 1 Hirdetések, apr~h%deések feladhatók I Deák Ferenc-utca 42 szám «alatti irodahelyiségben „Tokaji , „Gyöngyösi és „Bácsalmást borok nagyban és kicsinyben: BOR és SZESZESITALOK KERESKEDELMI RT _-néí, Kolozsvár, Horthy-ut 2. szám. Teiefonszám: 43-06. | Igen nagy érdeklődés mellett folyik a buzakötvények jeiryzée

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom