Keleti Ujság, 1943. december (26. évfolyam, 272-295. szám)

1943-12-22 / 289. szám

KlltTlUjSHG / 1943. DECEMBER 32 Szász lajos közellátásligyi miniszter: Háttérbe kell szorítani az ellátott réteseket, hogy az ipari és mezőgazdasági munkásság és a kistisztviselők ruhaellátását biztosítsuk .Budapest, dec. 21. A Felsöház kedden foly­tatta á jövő évi állami költségvetésről szóló törvényjavaslat részletes tárgyalását. Perc­nyi Zstgmond báró elnök tíz óra után nyi­totta hieg az ülést. Bejelentette, hogy a Felsőház pénzügyi és közjogi bizottsága tegnap módosításokkal elfogadta a kor­mánynak adott gazdasági felhatalmazás to­vábbi meghosszabbításáról szóló törvényja­vaslatot, amelyet a mai ülés napirendjére ki­tűznek. Ruprecht Antal a közellátási tálcánál fel­szólalva kérte, hogy Sopron vármegye és város kataszteri tiszta jövedelmének kérdé­sét a közellátási beszolgáltatások szempont­jából korrigálják, mert a jelenlegi miatt hát­rányos helyzetben vannak. Szász Lajos közellátásügyi miniszter szó­lalt fel ezután és hangoztatta,, hogy a gaz­dasági élet egységes .egész, annak egyes ré­szeit egymástól elválasztani, függetleníteni, külön megoldani nem lehet. A gazdasági élet bármely részében jelentkező nehézségeket az egész gazdasági é'et megéizi, megsínyli. így van ez a közeliálás kérdéseivel is- Az egész köz­ellátásnak alapja a termelés, viszont a ter­melés alapja feltétlenül a közellátás, hogy biztosítsuk .a termelés lehetőségeit a szük­séges' anyagok rendelkezésre. bocsátásával. A; vita sarán felmerült konkrét eseteket is­meri és keresi a megoldást. — Ha ott tartunk, — mondotta — hogy mezőgazdasági tartalékok gyűjtéséről beszé­lőnk, hogy a gazdasági élet átmenetének sima lehetőségét biztosítsuk és valamit át­vigyünk a gyeiigéb termésű időkre. Csak -Így tudjuk biztosítani a legelemibb szükségletek rendszeres, folyamatos kielégítését. A marharebvirálásokkal kapcsolatos pa­naszokat is ismeri és keresi a megoldást. Változtat is a rekviiálási rendszeren, de az még mindig nem felel meg az igazságosság, a méltányosság és a közellátás követelmé­nyeinek. Ezt a kérdést egyenletesen végre­hajtani a tapasztalatok szerint nem lehet és a gazdaérdekeltségekkel keresi a megoldást. Annyit azonban mondhat, hogy a jelenlegi rendszer jobb, mint az azelőtti volt. A legfőbb panasz a mezőgazdaságnak Ipari cikkekkel való ellátására vonatkozik. A miniszter a leghatározottabban kijelen­tette, hogy nem lehet a mezőgazdaságtól a termelés fenntartását, sőt fokozását és a beszolgáltatások teljesítését kívánni, ha nem adjuk meg és nem biztosítjuk a termelés előfeltételét a lehetőségekhez képest. Akciók vannak folyamatban a mezőgazdasági cse­lédek és munkások ruhaellátását illetően. Az. igazságot nem az egyenlő, hanem az arányos ellátásban látja, mert különbséget kell tenni kü'önbőző társadalmi rétegek között. Háttér­be kénytelenek szorítani azokat a rétegeket, amelyek el vannak látva, főként ruházati cikkekkel, mert régebb módjukban állott beszerezni. Ez a három dolog, amire a legnagyobb súlyt helyezi: a hadiüzemi munkásság, amely helyhezkötöt ten végzi munkáját, a mezőgazdasági munkásság, amelynek nagy jelentősége van és a kistisztviselőréteg, amely a maga szerény kisjavadalrnazása mellett a köz szempontjából rendkívül fon­tos munkát végez. Ennek a három rétegnek a szükségletét ki kelt elégíteni. A miniszter a továbbiakban kijelentette, hogy ismeri a mezőgazdaság vasellátásának nehézségeit. Gondoskodni kíván arról, hogy a. rendelkezésre,álló vaskészletekbő; nagyobb mennyiség álljon elsősorban a mindennapi használatra szolgáló szerszámok készítésé­ben a mezőgazdaság rendelkezésére. Meg van győződve arról fejezte be be­szédét. — hogy ha azon az utón haladunk tovább, ame'yen megyünk, ha nem is old­juk meg tökéletesen a .kérdéseket, mégis csak biztosítani tudjuk mind a mezőgazda- sági, mind az ipari termelés lehetőségét és ezzel adva van a közeliátási rendszer to­vábbvitelének és továbbfejlesztésének kér­dése is. Ebben az értelemben kéri költség- vetésének elfogadását. A miniszter szavait helyesléssel fogadták. Báró Percnyi Zsigmond elnökiésével ezután folytatták a chnenkénti felolvasást és a tár- fanélküli miniszter, valamint a nemzetvé- delmi-propagandaminiszter költségvetéséhez bemászó'ás nem hangzott el. A belügyi tár­cához ■ egyedül Szabó-Szabovjevies Busán szólt hozzá. Elismeréssel adózott az. ONOA ínyében esésének, amely valóban szociális Intézkedéseket valósit meg és ezáltal a befső front megerősítését szolgálja. Szóvá tette to­vábbá a 'akáshlányt. amelyet nemzeti csa­pásnak mondott.' Felszólalása végén néhány pozitív kelést terjesztett a belügyminiszter elé. Kérte többek között, mozdítsák elő minden eszközzel a házalt tatarozását, bo­csássanak maximális áron rendelkezőre anyagot házépítés céljaira. Lakásépítés cél­jából bocsássanak ki hosszabb időre, ?.Ó 20 évre szóló kölcsönöket, vezessenek be ház­adómentességet és engedjék meg, hogy a lakbéreket összhangba hozzák az áremelke­déssel. A költségvetést elfogadta. A pénzügyi tárcához is Szabö-Szahovje- vics Dusán szólt hozzá. Helyeselte, hogy minden honvédelmi kiadás fedezve van, nem szabad azonban elhanyagolni a föld- művelési és ipari, valamint a kultúrintéz­mények támogatását és a szociális felada­tok elvégzését. Az iparügyi tárcához báró Haas Albert távollétében senkisem szólt hozzá. Hozzá­szólás nélkül olvasták fel a keieskedelem és közlekedésügyi miniszter tárcájának cí­mét. A földirdvelésügyi tárcához .Johay-IUász. Miklós szólt, elsőnek hozzá. A mezőgazda­sági munkások betegbiztosításának meg­szervezését szükségesnek tartotta. Felhívta azonban a figyelmet, hogy a járadékok ki­utalása megfelelő arányban történjék. A mezőgazdaság nem bírja el az OTI által kivetett h ozzá.já rulást. Muzsik O'ivér a mezőgazdasági rilunkás- ság textilcikkokkel való ellátását tette szóvá. Kérte, segítsék elö, hogy az egyes gazdaságokban és korzcteklren a munkások a kendertermelést házilag űzhessék. Vitéz Itittcra Miklós a jövö feladatairól beszélt. A békére való átmenet mezőgazda­sági téren nem lesz könnyű, s ezért arra már most írj kell készülni. Első tennivaló lesz a munkanélküliség elleni küzdelem. Berlin, dec. 21. (MTI) A Német Távirati Iroda jelenti: Góbiié Is dr. birodalmi miniszter a „Reich“ cimü hetilap legutóbbi számában megjelent cikkében „A háborn inponderabiliái“ címet adta. A gond. és a fájdalom, amşlyet nekünk a háború okozott, hozzátartozik és elkerülhe­tetlen, de nem ez a döntő benne. Szilárdan és rendületlenül hiszünk benne, hogy a tör­ténelem nagy évszázadokba számított felada­tot bízott ránk, amelynek teljesítésével Is­ten kezében vagyunk. Nagyon jól tudjuk, hogy ezt a feladatot nem kaptuk volna, ha nem lenne eiönk annak megoldására. Vak­merőség volna — folytatja /cikkében a mi­niszter — a háború mostani állapotában jó­solgatni, hogy annak mikor lesz vége. Pilla- nanyilag a legizgalmasabb szakaszában mo­zog és minden nap uj, meglepő mozzanato­kat hoz. Hogy fejlődésének egyes szakasza hosszabb, vagy rövidebb időt vesz igénybe, senki sem tudja. Valóságos képtelenség volna feltételezni, hogy a bolsevizinus háború végével átven­né az uralmat szárazföldünk felett, mert ezzel a történelem elvesztené értelmét, Eu­rópa pedig joggal vetné fel magának a kér­dést: miért volt szükség erre a kerü’öre, hi­szen ezt az eredményt 1918-ban sokkal ol­csóbban lehetett volna elérni. Az ellenséges táborban csalódást kelt, hogy Németországban a legcsekélyebb jele sem mutatkozik annak, hogy a német nem­zet valamikor egy őrizetlen pillanatban el- gyengülhetne. Ma az ellenség már megtette a kísérletet ebben az irányban, ez a jövőben. Stockholm, december 21. Angliában nö­vekszik az elégedetlenség az olaszországi hadműveletek menete és annak politikai kihalásai miatt. Lyttel Hart, ismert kato­nai szakértő hétfőn foglalkozott az olaszor­szági hadjárat elvi szempontjaival és ezeket a mult háború vége felé folytatott meddő Paschendaele-ofíenzivával hasonlítja össze. Fel kell vetni a kérdést, vájjon Róma — amely a legközelebbi célpontnak látszik — megéri-e az erőfeszítéseket. Fel kell vetni továbbá a kérdést, vájjon nem csupán a szövetségesek tekintélyéről van-e itt szó. vagypedig Róma meghódítása nagyobb eredmények lehetőségét nyújtja? Hart erre a Olyan munkaalkalmakat kell keresni, ame­lyeknél nincs igen nagy szükség a nyers­anyagokra. Következett a vallás- és közoktatásügyi minisztérium költségvetése. Pröhle Károly hangoztatta, hogy a mai időkben meg kell szűnnie a széthúzásnak és a pártoskodás­nak. A nemzetnevelést csak keresztény val- láserkölcsi alapon tudja elképzelni. Elisme­réssel állapította meg, hogy a magyar nem­zetnevelés ügye olyan férfiú kezében van, aki hivatása magaslatán áll. A továbbiak­ban a tanárképzés. utánpótlásáról és a csa­ládvédelemről beszélt. A költségvetést el­fogadta. Halasi Nagy József felszólalása közép­pontjába a gimnáziumok problémáját állí­tottál A tanári. hivatás szépsége és eszmé­nye a. mai időkben elhomályosodott és en­nek oka a tanárság mostoha anyagi hely­zetében és a hivatástudat elhomályosodásá- ban található. Sajnálatos tünetnek tartja, hogy a tanuló sok minden mással foglalko­zik tanulmányain kívül. Rátért ezután a nevelés, és a tanítás egymásrautaltságára és helytelenítette azt az álláspontot, amely a ma ifjúságát csak nevelni akarja. A jel­lemnek szilárd nevelési alapra, tudásra kell felépülnie. A tanári kar helyzetének javítá­sát a pótlékok rendszerének visszaállításá­ban látja. Megemlékezett végül a csonka- egyetemek teljessétételéröl, majd a költség- vetést elfogadta. Szabó-Szabóvjertcs Dusán a tanitóhiány kiküszöbölését és a tanítóság anyagi hely­zetének javítását kérte. Ajánlotta a beirat­kozási pótlék bevezetését. A költségvetést elfogadta. Wekerle Sándor alelnök röviddel 2 óra után a vitát félbeszakította és annak foly­tatását 22-re, szerdára tűzte ki. sem következnék be soha. Németországban senki sem játszik annak még esak a gon­dolatával sem, hogy a háborút idő előtt be­fejezéshez juttassa, mert ee csak a legna­gyobb nemzeti szerencsétlenségnek volna te­kinthető. Ebben a tekintetben a német nép az elmúlt év folyamán többet teljesített, mint amennyit az év elején egyáltalán re­mélni mertünk. A Birodalom a mi szentségünk. Mind­nyájan eltökéltük, hogy szükség esetén fo­gunkkal és körmünkkel is megvédjük. Az ellenség csodálkozni fog. ha valamelyik na­pon megkezdi a nagy rohamot. A német nép sohasem volt oly egységes abban az eltökéltségben, hogy ezt a háborút a végső győzelemig végigharcolja, mint ma. Az ellenségnek saját magának és közvet­lenül kell megjelennie a csatatéren, hogy megkísérelje a döntés kikényszerítését. Hogy ez mit jelent, azt az angolok és az amerikaiak époly jól tudják, mint mi. Más­kép miért haboztak volna oly soká, hogy megkockáztassák ezt a kényes vállalko­zást? A miniszter ezután cikkének befejező ré­szében utalt arra. hogy a karácsonyt ez- idén szerény keretek között ünnepli meg a német nép és sok minden odaveszett, ami ezt az ünnepet megszépíti, a gyermekek boldogsága az anyák szivén és a városok és a falvak békéje. De annál szilárdabbá vált a -németség elhatározása, hogy mind­ezt visszaszerzi és még sokmindent hozzá, ami egy nemzet életét széppé és olyanná teszi, hogy érdemes legyen élni. kérdésre „nem“-mel felel és ezután ezeket írja: Ezzel szemben egész Olaszországban zűr­zavart teremtettünk. Számolni kell azzal, milyen lelki hatást kelt az az állapot, ame­lyet Olaszországban teremtettünk, amikor sivataggá tettük és félrevezettük. Ebben a lassan őrlő folyamatban Olaszország felada­tának látványa más nemzeteket Nvugal- Európában aligha indíthat arra, hogy1 érke­zésünket túlzott örömmel üdvözölje. Oko­sabban tennők, ha: mindezt meggondolnánk, mielőtt a legközelebbi lépésekre terveket kovácsolunk. , A Miaerve Irodalmi és Nyomdai Möatéiet Bt, nyomása, F, v,: Major József. Giiiiifels: „Képtelenség feltételezni, hogy a bolsevizmus a háború végén átveszi az uralmat szárazföldünk felett“ Megéri-e Róma az angolszászok erőfeszítéseit ? — veti fel a kérdést Lytfe! Hart, az ismeri angol katonai szakétté' MÁTYÁS KIRÁLY MA PREMIER! Izzó trópusi kalandok, harcok, szerelmek filmje. DZSUNGEL I TITKAI A kamhodsai őserdők rejtelmes, fojtó légkö­rében élő emberek és állatok véres párvia- ' dalai. j1 KARÁCSONYI MŰSORUNK: I 1 1MAKRANCOS HÖLGY ecarâdy I • JÁVOR ­szenzációs vígjáték a! f| Az ünnep három napjára a je- I gyeket már elővételben árusítja, a pénztár! Kedden délután légiriadó volt Londonban STOCKHOLM, december 21. (MTI.) Mint a brit hírszolgálat jelenti, kedden a késő délutáni órákban, szokatlan időben légiriadó volt Londonban. A riasztás után közvoUc- nül hatalmas légvédelmi tüzelés kezdődött. Bombázták Athént Isztambul, december 21. Athént légibora* bázás érte. Az ellenséges bombák a kül­városokban okoztak pusztítást. Isztanbul, december 21. IVTI) Athén kül­városainak bombázása nyomán futótűzként terjedt el Isztanbulban a küszöbönálló baJ- káni invázió hire. A Tasviri Efkiar szerint ez az eset nem zárja ki az invázió lehető­ségét, mert a helyzet* hasönlit ahhoz, amely a szicíliai partraszállást megelőzte. Főleg amerikai részről hangsúlyozzák, hogy az invázió a Balkánon mielőbb bekövetkezhet. Mindazonáltal egyre jobban hitelre talál az az ellentétes vélemény is, mint aminőt pél­dául legutóbb a „Cumhuryet“- katonai szak­értője fejtett ki. Szófia és Athén bombázása — írja többek között -— nem elegendő bizo­nyíték arra, hogy a balkáni invázió küszö­bön áll. A szövetségesek tartózkodnak at­tól, hogy partraszálljanak a Balkánon mind­addig, amig az oroszok el nem érték a Dnyesztert. Értékes karácsonyi ajándék a most megjelent I M. Mekkái Piroska Az Asszony cím alatt összefoglalt fametszetei Ara 10 P. Méhkas Diákszövetkezet kiadása. A szerkesztésért és kiadásért felel: J E N E Y LÁSZLÓ Szerkeszt őség, kiadóhivatal és nyomdát Brassai-utca 7. sz. Telefon: 15-08. Ros­ta takarékpénztári csekkszámla száma; 72X48. Postafiók: 71. sz. Kéziratokat nem adunk vissza.

Next

/
Oldalképek
Tartalom