Keleti Ujság, 1943. december (26. évfolyam, 272-295. szám)

1943-12-22 / 289. szám

1943. DECRMBEB 22­5 KeIETJUjSUG 2000 pengős adomány a szegénysorsu kolozsvári egyetemi hallgatóknak Kolozsvár, december 21. A kolozsvári Tu­dományegyetem rektora 2000 pengőt kapott î következő levél kíséretében: — Hosszú évekkel ezelőtt, amikor még a román megszállás keserveit és fájdalmait nem ismertük, magam is a kolozsvári Alma Mater hallgatója voltam. Ezt elfe­lejteni nem lehet és nem szabad. — Az Alma Mater iránti szeretetteljes hála. jele az, hogy e soraimmal egyidejűleg a rektori hivatal címére 2000 pengőt küldöt­tem el. — Ennek az összegnek az a célja, hogy méltóságod az eljövendő karácsonyi ünne­pek alkalmából szegény magyar egyetemi hallgatókat, valláskülönbség nélkül része­sítsen segélyezésben. A további intézkedé­seket méltóságod bölcs belátására bízom. — Kérésem csak egy: azt, hogy a fenti összeget én. küldöttem, ne tudja meg senki. Névtelen akarok maradni, mert úgy gondo­lom, hogy a hálás szeretetnek csak ez a megnyilvánulása az, ami tiszta szívből fa­kad. A rektor meleg sorokban fejezte ki köszö­netét az Alma Materhez való hűség s az egyetemi hallgatók iránti szeretet példát mutató megnyilatkozásáért s intézkedett, hogy az adományt még a karácsonyi ün­nepek előtt kiosszák felekezeti különbség nélkül a szegénysorsu magyar egyetemi hallgatók között. Egy korszerű filmszínház műhelytitkai Keleteurcpo legmodernebb műszaki berendezése van a kolozsvári Corvin mozgóban Kolozsvár, december 21. Általában ismert tény, hogy a szórakozni vágyó közönség ma­napság szívesen ül be egy-egy mozgókép­színházba, hogy a legfrisseb híradókat és pergőképeket végignézze. Az emberek jegyet váltanak, helyet foglalnak a nézőtéren s két órát kellemesen eltöltenek... Legtöbben azonban nem tudják, hogyan is fest tulaj­donképpen egy mozi technikai berendezése, milyen a gépház, ahol ezt a modem csodát, nap-nap után elővarázsolják. Azt hisszük, nem lesz érdektelen olvasóink számára, ha vezetésünkkel bepillanthatnak oda, ahová „idegeneknek tilos a belépés! Lépjünk be Kolozsvár egyik legszebb mozi­jának, a Corvin-filmszínháznak gépházába... A Corvin-ban a világhírű Zeiss-Ikon gyár két legkorszerűbb „Ernemann VII. B. hangos vetítőgépe működik. Úgyszólván hozzá sem kell nyúlni, mindent a gép végez. Még a vetítéshez felhasznált ivlámpa-sze- neket is a gép önmüködőleg huzza össze, ahogy az elégés következtében rövidülnek. A filmszalag már 120 C. foknál robban, a kombinált viz- és levegőhütés a tűzveszélyt kizárja. A gépházból, vagy a nézőtérről gomb­nyomásra működő szellemes, viLamos relé lecsapja azokat a biztonsági ablakokat is, amelyek a gépházat a nézőtértől elválaszt­ják, úgyhogy a közönség semmit sem vehet észre a következményeiben sokszor olyan borzalmas, de a Corvinban elő nem fordul­ható) filmtüzből. A diapozitivokról történt reklám-vetitést is eddig nem látott uj rendszerrel és a kü­lönálló szinjáték-vetitéssel egybekötve mu­latja be a mozi. Ezt a csodagépet Drezdából hozatta a Corvin és Magyarországon méh csak kéj budapesti premier-mozi dicseked­hetik vede! A film szereplőinek írásos beje­lentését is ezzel a géppel színesítik. A Corvin-mozi tökéletesedési folyamata B teljes technikai kifejlődés csúcspontját érte el a lépkondenzá toros Ikosoi-napíény- lámpával. Az uj találmányt — a Zeiss- Ikon gyár vezérképviseletének igazolása sze­rint — nemcsak Magyarországon, hanem egész Kelet-Európábán egyelőre egyedül " Corvin-filmszínház tudta megszerezni. Az Ikosol napfénylámpa a film minden széoségét megmutatja, mert az áramszolgál­tatás zavarai az ivlámpa-szén esetleges egyenetlenségei és hibái ellenére a minimá­lis gépészi felügyelet mellett is mindig tö­kéletesen egyforma fehér fénnyel tudja kivilágitani az egész filmképet,' úgyhogy a kép szélei minden körülmény között ugyan­olyan fényerővel vannak kivilágítva, mint a kép közepe. Ezek nagyjában a Corvin-filmszinház — immár nyílt — műhelytitkai. Egyben felvi­lágosítást nyújtanak arról, hogy milyen áldo­zatokat kell hoznia egy filmszinháznak, ha lépést akar tartani a korral!... H ’’detásek, apróh rdetések feladhatók Deák Ferenc-utca 42 szám alatti irodahelyiségben ■1- «'hthwhi in'l Minden mozgás tilos közterületen a légvédelmi riadó alatt Uj rendeletéi adott bi a honvédelmi miniszter Budapest, december 21. A honvédelmi miniszter a Budapesti Közlöny vasárnapi számában megjelent rendeletével korlá­toz^. a mozgás szabadságát a honi légvé­delmi készültség, illetőleg légvédelmi riadó tartama alatt. A rendelet szerint a légvé­delmi riasztás tartama alatt, vagyis a .Jégvédelmi riadók“ jelének elhangzásától a „légiveszély elmúlt“ jelének elhangzá­sáig közterül eteken minden mozgást meg kell szüntetni. Az utcán, téren és hújon tartózkodó gyalogosoknak és kerékpárosok­nak a közeli nyilvános óvóhelyre., vagy en­nek hiányában a legközelebbi olyan épü­letbe kell sietniük, amelynek kapualja, pin­céje védelmet nyújt a bombák repeszdarab­jai ellen. Ha ilyen épület sincs a közelben, szét kell széledniök és lehetőleg árkokban, gödrökben úgy kell védelmet keresniük, hogy az ellenséges repülők elöl fák, bokrok takarják el őket. A sínpályákhoz kötött közúti járómüvek­nek helyben, a sínpályához nem kötött ja^ rómüveknek pedig az úttest jobboldalán, közvetlenül a gyalogjáró mellett kell meg- állniok, de útkereszteződésen, alagulon, hi- don át kell haladniok és el kell távolod- niok pályaudvarok, katonai épületek, vala­mint nagyobb ipari telepek közeléből. A jármű utasainak, vezetőinek, jegysze- döinek és egyéb személyzetének ki kell szállmok és ugyanúgy kell oltalmat keres­niük, mint a gyalogjáróknak. Kik mozoghatnak szabadon a riadó alatt? A rendelet meghatározza, hogy légoltalmi riadó alatt is szabadon mozoghatnak a ha­tósági légoltalmi szervezet egyenruhát, kar- szalagot, vagy jelvényt viselő tagjai, a fő­ispánok, Budapest főpolgármestere, az al­ispánok, a városok és községek légoltalmi vezetői, a föszolgabirák, valamint a légol­talmi parancsnokok és szakközegeik, a rendőrök, csendőrök, pénzügyőrök, mentők, tűzoltók, vasutasok, postások, hajósok, er­dészek, villamossági főfelügyelők, az ipar­telepek légoltalmi személyzetei és kárjelen­tői, a háztömbparancsnokok, a házak se- gélynyujtó egységei és hírvivők, a lelké­szek, s a honvédség zárt rendben menetelő, vagy kirendeit, továbbá a légoltalmi kar­hatalom alakulatai. A felsoroltakat igazol­vánnyal látják el. Légvédelmi riadó alatt is szabadon köz­lekedhetnek a kormányzóság!, csendőrségi, valamint a légoltalmi szervezetbe beosztott járómüvek, a közmüvek és mentőegyesüle­tek segélykocsijai, a posta szállító jármü­vei és segélykocsijai, az ipartelepek segély­nyújtásra kijelölt járómüvei, a villamossági főfelügyelők és felügyelők, a kórházi szü­lész- és sebészföorvosok járőmüvel. Megkü­lönböztető jelzésük a rendeletben meghatá­rozott légoltalmi világító jelzőtárcsa. A lakóházak kapuját nyitva kell tartani Az épületeknek közterületre nyiló kapu­ját, vagy ha az épület előtt kert vagy ud­var van, ennek a kapuját (ajtaját) a riasz­tás tartama alatt még esti kapuzárás után is, nyitva kell tartani. A kapualjjal, pincé­vel rendelkező épületek tulajdonosai kötele­sek megengedni, hogy a közterületeken tar­tózkodó személyek az ottlakótól igénybe nem vett óvóhelyen, vagy pincében menedé­ket keressenek. Ellenséges repül ögéproucsokhoz hozzá­nyúlni, vagy azokat elvinni tilos. Hasonló­képpen nem szabad hozzányúlni fel nem robbant, vagy csak részben robbant bom­bákhoz és egyéb eszközökhöz. Aki ilyet ta­lál, köteles azonnal jelentést tenni a hely­ség légoltalmi parancsnokának. A károk színhelyén csak a honvédelmi minisztérium írásbeli engedélyével szabad fényképezni. A honvédelmi miniszter rendelete a ki­hirdetését követő nyolcadik napon lép ha­tályba. A háborús viszonyok foly­tán vá'asztékom csökkent ugyan de szolgálataészsé- gem nem! Kolozsvár, Deák Ferenc-utca 6. Karácsonyi és újévi szükségletét fedezze Herczeg József csemege, kqnzerv, cukorka és italkülön­legességek szaküzletében. ÚTKÖZBEN Hétfőn délben hirtelen északi szél szelte keresztül-k.asul a csípős, téli leve­gőt s utána nyomban megindult hullani, esni a havas eső. A járókelők kifeszitet- ték fejük fölött esernyőjüket s úgy vé­dekeztek a szemükbe vágó csapadék elöl. Akinek nem volt véletlenül esernyője, kalapját húzta jobban a szemére, mint, valami elszánt bujdosó betyár s nekivá­gott utjának. És egyszeresük azon vették észre magukat a járókelők, hogy egymás­után és egyr'emÁsra, ki hanyatt, ki oldalit, ki pedig hátra vágódik el a járdán. A havas eső pillanatok alatt tükörsimává fagyott a járdán. A lépések pedig nagyon bizonytalanokká váltak. Úgy tipegtek, topogtak az emberek, mint akik most ta­nulják az első lépéseket. A , gyermekek és suhancok roppant élvezték a dolgot. Villámgyorsan csúszkáltak a sikos jár­dán, ügyet sem vetettek a komoly, fé­lénken t.apogatódzó felnőttekre. Csak ak­kor kacagtak fel harsány hahotával, ha mellettük hirtelen elvágódott valaki. Kü­lönösen a kerékpározókon mulattak. Mert a kerékpárok is megbokrosodtak q sikos úttesten. Beszüntették működésü­ket s hiába volt minden próbálkozás ezekkel a máskülönben könnyen kezel­hető jármüvekkel. A kerekek forogtak egy helyben s nem lehetett velük semmi­re menni. A kapukban emberek állottak. Kapu­sok és háztulajdonosok s hangosan be­kiáltottak a kapun: __ Halló, halló! Hozzatok homokot s szórjátok a járdára. Esnek el a szegény emberek — A következő percben már hamu, ho­mok és fürészpor tarkította a járdákat. A járókelők pedig biztos léptekkel siet­tek tovább, mintha misem történt volna. Mintha szégyelték volna magukat az előbbi bizonytalan, tapogatódzó szédel­gések miatt. Be jó volna, ha ilyen hamar és ilyen könnyűszerrel biztossá és újból járha­tóvá lehetne tenni ennek az egész meg- kergült. háborús világnak útját is ... * Ha már feljegyeztük, használjuk fel ezt is: A minap történt, hogy útközben el­akadt a gépkocsink a fagyos sárban. Va­lahol Hidalmás körül. Órák óta állunk már s/várjuk, hogy meg tud-e birkózni a bajjal a gépkocsi vezetője?... De ki­derül, hogy szegény ember még azt ; sem tudja, hol a baj? Lehasal a kocsi alá, a sárba s úgy tapogatja a néma gépet itt is, ott is, de az fel se veszi. Úgy látszik, nem csiklandós. Hiába piszkálja, biriz­gálják a hasát. Már csontig átfáztunk a metsző hidegtől és reménytelenségtől. Volt az utasok között, aki viccet mon­dott, de a vicc hatása úgy elmaradt, akár a. gépkocsivezető kétségbeesett munkájá­nak eredménye. Egy időtlenül vén ember jön szembe vélünk az országúton s ami­kor odaér mellénk, megemeli válligérő hófehér fejéről báránybőr kucsmáját s köszön: — Sze tr ej ászke jubite pátria nasztre, Ungáriá. Sze trejászke ... ÉS ezzel -— választ se várva üdvözlé­sére. —- csöndesen tovább ballagott. — Mit mormogott az öreg? — kérdezte utitársam. Előbb és magam is elgondol koztam a dolgon. annyira meglepett, az­tán lefordítottam neki: - s — Éljen a mi szeretett hazánk, Ma­gyarország. — mondom, — azt mondta. — Hiszen román az öreg, — fejtegette utitársam,. — Nehezen képzelem el, hogy szívből mondta volna. — Várj csak, — mondom., — mindjárt kiderül. Az utón három fiatalember tűnt fel. Amikor már jó közel értek, kivehqttük beszédjükből, hogy románul cserélgetik véleményeiket. És úgy mentek el mel­lettünk, hogy ránk se héztkk. Így haladt el két nemzedék a „bajba­jutott" magyarok mellett... BIRO JÁNOS Jó ára Ős jó hirdetés^—« alapja a jó Üzletmenetnek üEJ Touiouseban meggyilkolták Sorol abbé, nemzeti tanácsost Vichy, december 21. (MTI) A Német Távirati Iroda jelenti: Soréi abbé nemzeti tanácsost Touiouseban, amikor az érseki palotából hazafelé igyeke­zett, ismeretlen tettes agyonlőtte. Négy fej- lövés érte és holtan roskadt össze. A tettes kerékpáron elmenekült, Aknák ás vizibombák Hogy a technika milyen gyorsan fejlődik a haditengerészetnél, arra jó példa a ten­geri aknák fejlődése. Az első világháború kezdetekor csak Németország és Oroszor­szág rendelkezett megbizhatóan működő ten­geri aknákkal. Angliában és az Egyesült Al'amokban csak a háború végefelé elkerült ezt a fegyvert tökéletesíteni. A legelterjed­tebb volt akkor az úgynevezett ólomsapkás akna. Ezek az ólomsapkák csápok módjára merednek ki az akna testéből. A hajőtesttel való érintkezésre elgörbül az ólom és mű­ködésbe hozza a robbanótöltet gyujtóberen- dezését. A jelenlegi háborúban a gyujtószer- kezeteken és az akna Jehorgonyzási mód­szerein számos újítást és javítást eszközöl­tek, úgyhogy az akna a búvár hajó mellett a leghatásosabb tengeralatti fegyverré vált­Az európai várhoz vezető tengeri utakkt ma az aknák tízezrei zárják el ellenséges partraszállási kísérletekkel szemben. A né­met aknarakóhajób tízezrei vannak éjjel- nappal, útban, hogy az aknazárakat ellen­őrizzék és állandóan kiegészítsék. Az aknarakóhajók azonban más fegyvert is visznek magukkal fedélzetükön és pedig a tengeralattjárók ellen használt vizi bom­bát. Szintén az első világháborúban találták fel s ma hozzátartozik minden egyes rom­boló, aknarakó és tengeralattjáró vadász fegyverzetéhez. A vizibomba igen erős rob­banóanyaggal megtöltött hengeralaku tar­tály, amelyet a hajóról leguritanak, vagy ki’önek arra a pontra, ahol az ellenséges buvárhajót vélik. A robbanás egy bizonyos, előre -beállított mélységben történik. Vigyünk fényt Pdl Andrásét fp* ele kBrácB:>nyn ba !... Kolozsvár, december 21. Nem először emelünk szót a „Keleti Újság“ hasábjain Pál Andrásék érdekében, de sohasem tettük kényszerítőbb belső parancsra, mint most, az ötödik háborús karácsony előtt. Véden­ceink: a szerencsétlen sorsban sínylődő vak kefekötő, világtalan felesége és hat látó gyermekük szomorúan néznek az eljövendő ünnep s az azután következő szürke, der­mesztő hétköznapok elébe. A családfő bete­geskedik, a lakásnak kinevezett rozoga fás- kamara fütetlen, pénzük jóformán betevő falatra sem jut, hiszen könyör adomány ok­ból tengetik sivár napjaikat. Négy gyer­mek már iskolába járna, de nem tudnak kimozdulni otthonról, mert mezítláb nem lehet taposni a havat és zilált rongyfosz­lányaikban még otthon is megveszi őket az Isten hidege. Nem állnak jobban ruha dol­gában a vak magyar szülők sem, kettőjük­nek sajnos, csak egy kabát jutott a „Ruhát a ruhátlanoknak“ mozgalomból— Tudjuk, hogy a kolozsvári közönség tel­jesítőképességét a szokottnál is jobban igénybevette az említett mozgalom, mégis bízunk abban, hogy többen lesznek, akik felfigyelnek Pál Andrásék szörnyű helyze­tére és fényt visznek a sorsüldözött csatád Eeketének Ígérkező karácsonyába. Pénzt, de főként ruha-, lábbeli-, fehér­nemű- és élelmiszer-adományokat szívesen továbbit a „Keleti Újság“ szerkesztősége és kiadóhivatala.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom