Keleti Ujság, 1943. december (26. évfolyam, 272-295. szám)

1943-12-18 / 286. szám

KeietiUjskg 4 1943. DECEMBER 18. Arcok az idő sodrában.•• Vladíszlav Ribnütar, Tilo lâbornaţjy miniszfere Aligha merné valaki letagadni, hogy a titokzatos Tito tábornagy, azaz Josip Broz személye körül meglehetősen ve­gyes társaság gyülekezett. Vannak ctt hivatásos bolseviki agitátorok igen s-ép számban, de akadnak fanatikus délszláv hazafiak, szerencselovagok, sőt még egy angol tábornok is. Valamennyink közül, talán még a titokzatos Titot sem véve ki, Vladislav Ribnikar. a belgrádi .,Politika“ egykori szerkesztője dicsekedhetik a leg­kalandosabb pályafutással, ami hizonv — mi tagadás — nincsen sötét foltok nél­kül. Annyi bizonyos, hogy a múltban inkább csak a belgrádi „chronique scan- daleuse“ foglalkozott a személyével s akkoriban aligha gondolta volna valaki, hogy zord és vérengző partizánok között csap majd fel alvezérnek, vagy — ha igy jobban tetszik — miniszternek. Klerikális intézetben nevelkedett, a partizánok minisztere A Ribnikar testvérek valamikor, évti­zedekkel ezelőtt Szlovéniából vándorol­tak Belgirádba. Volt valamelyes pénzmag a tarsolyukban s miután felismerték a konjunktúrát, ujságkiadásra adták a fe- jüketrUj vállalatot alapítottak s lapjukat ■■Politika“-nak keresztelték el. A két Ribnikar testvér azonban már a világ­háborúnak első napján holtan maradt a csatatéren. így a harmadik, aki eredeti­leg orvos volt, átvette a vállalatot s rríi- utáp eléggé értelmes és üzletileg is tá­jékozott volt, hamarosan komoly nagy- vállalattá virágoztatta a lapot. Vdlt egy kis fia, Vladislav, akit Parisba küldött iskolába. A kisfiú a francia arisztokrá­cia legelőkelőbb intézetébe, a klerikális szelleméről közismert Louis le Grand“ intézetbe került. A középiskola elvégzése után az egyetem építészeti szakára irat­kozott be, de inkább a párisi oohémvilág köreiben forgolódott. Itt került össze a szalonbolsevitsákkal, akik rövid idő alatt meghódították eszméiknek a dúsgazdag belgrádi ifjút. A tanulás nem sok örömet szerzett neki. Apja halála után otthagyta az unalmas iskolát s hazatért Belgrádba, ahol már várta az ifjú örököst a „Poli­tika“ igazgatói széke. A fiatalember, aki alig nőtt még ki a gyermekcipőkből, min­dent megkapott, amit csak szeme-szája kívánt. Mint a legnagyobb jugoszláv lap irányítójának, jelentős politikai befolyá­sa volt s jövedelme' fantasztikus magas­ságokig emelkedett. Versenyistállót tar­tott. neki voltak Belgrádban a legszebb barátnői s a legpazarabb villája Dedin- jében. Mindez azonban nem oefolyásolta az ifjú plutokratát abban, hogy ne le­gyen lelkes barátja a bolsevizmusnak. Lapjában rendszeresen jelentek meg az ünnepelt szovjet-zsidó iró, Ilja Ehren- burg novellái s mind több lelkes cikket lehetett olvasni a kolkhozokról s egyéb szovjet nagyszerűségekről. Egy kis bigámia Vladislav Ribnikar, az elegáns, jól­fésült szalonbolsevista végül elhatározta, hogy meglátogatja a vörös paradicsomot. Nyilván igen jól érezte magát proletár testvérei között, mert a meleg kapcso­latoknak tárgyszerű bizonyítéka is tá­madt ... Evgenijának hívták, elragadóan szőke tizenhatéves teremtés volt, élő bi­zonyítéka annak, , hogy a kommunisták nem ölték ki a/, élet minden szépségét A lángoló szivü Vladislav s a szép szőke Evgenija bejelentették az illetékes szov­jet hatóságnál, hogy férj-feleségnek érzik magukat s mézeshetekre Berlinbe utaz­tak. Csak itt jutott eszébe Ribnikarnak. hogy neki menyasszonya van, akit rövid­del Moszkvába való utazása előtt jegy­zett el a belgrádi uritársaság assziszten­ciája mellett. Ugv látszik, közben meg­elégelte a szovjetházasságot is. mert egyik napról a másikra búcsú nélkül ott­hagyta a szépséges Evgeniját s hazauta­zott első számú választottjához. Minthogy mégiscsak jellemes férfiú volt. megbízta egyik szerb üzletbarátját, hogy feltűnés nélkül intézze el az ügyet a bolseviki hölggyel. Könnyebb elintézés céljából vastag bankóköteget nyújtott át H retetések, apróhirdetések feladhatók Deák Ferenc-utca 42 szám alatti irodahelyiségben barátjának s néhány fényképet Evgeni- járól. Hogy a felismerés annál biztosabb legyen, valamennyi fénykép — aktfelvé­tel volt. A barát megszemlélte a felvé­teleket, igen rokonszenvesnek találta a hölgyet s igy nagy buzgalommal látott neki a „likvidálásnak“. (Persze nem a szovjet értelemben.) Evgenija azonban makacskodott s végül magának Baluad- csics urnák, Őfelsége a jugoszláv király berlini követének kellett közbelépnie az ügy elsimítása érdekében. Ez bizony meglehetősen kinos volt. hiszen ebben az időben Jugoszlávia hivatalosan még nem ismerte el a Szovjetet s.a jugoszláv fő­városban még mindig cári követség szé­kelt, ahol nemzeti tinnenek alkalmából felvon' ~ '■íri lobogót. A második feleség Végül mégis csak megtörténhetett a belgrádi esküvő. A bolsevizmustól azon­ban igy sem szabadult meg. mért az ifjú menyecske még Evgenijánál is fanatiku- sabb kommunistának bizonyult. A fiatal pár nagy házat tartott s szalonjukban mind vörösebb egzisztenciák iddogálták a teát. Ez természetesen a lap szellemé­ben is észsevehető volt s a Szovjetet dicsőítő cikkek most már mindennapo­sak lettek. Közben Ribnikar feleségétől is elvált s egy Hajele nevű cseh zene­tanár leánya iránt gyulladt szerelemre. Rövidesen anyakőnyvvezető elé is ve­zette. Csodálatos véletlen, hogy az ifjú hölgy unokahuga volt Hajeknek, Benes Kolozsvár, december 17. Kolozsvár és Vi­déke Ipartestület elöljárósága peme*er Fe­renc ipartestületi elnök vezetésével most tarlctta évzáró ülését. Az ülésen nagyszám- tan vettek részt az elöljáróság tagjai. Az Iparhatóság képviseletében Grúzzá lápot tanácsnok, a Kereskedelmi és Iparkamara részéröl Reinhardt Kálmán dr. s. titkár jelent meg. A „Hiszekegyé elmondása után Demeter Ferenc elnöki megnyitójára került sor. majd Bennik Ferenc ipartestületi jegyző előter­jesztette az 1944. évi költségvetési terve­zetet. Az előterjesztést az elöljáróság eey- hangulag elfogadta. A jegyző ezután a ko­lozsvári kézmülparosság 1943. évi Helyzeté­ről számolt be. A jelentés már elöljáróban megállapítja, hogy a kézműipar helyzetét ezévben nem a kereslet, illetőleg a munkaalkalmak ha­tározták meg, hanem az anyagbeszerzési lehetőségek. Amely szakmában megfelelő mennyiségű, vagy legalább is számottevő nyersanyag volt, abban a szakmában pana­szok nem voltak. Ahol azonban a nyers­anyagellátás körül bajok mutatkoztak, ott a termelés üteme nem ment előírás szerint A kézműipar helyzete Szakmánként vizsgálva a kézmülparosság helyzetét, a következőket lehet megállapí­tani: Az építőipari szakmákban, noha minden vonalon anyaghiány mutatkozik, igen -élénk tevékenység volt. Tégla, cserép és kisebb mértékben mész is elegendő mennyiség ál­lott az építőiparosok rendelkezésére. Ce­mentből ezzel szemben csak elenyésző mennyiség érkezett Kolozsvárra és ez na­gyon megnehezítette az iparosok helyzetét. A ruházati iparokban a cérna és bélés­áruk hiánya miatt mutatkoztak nehézségek. Ehhez járult még az egyes textilanyagok- ban mutatkozó hiány, ami igen hátráltatta az iparosok tevékenységét. A bőrfeldolgozó iparágak körül a Lábbell- készitő ipar, éppen úgy, mint az előző évek­ben, 19^3-ban is erős anyaghiánnyal küz­dött. Nagy gondot okozott a kel’ékanyagok beszerzése. A bőrfeldolgozással foglalkozó egyéb iparosok, például a tímárok, bördisz­hirhedt sajtófőnökének s ilyenformán az ügyes Ribnikarnak most már nemcsak >Moszkva, hanem Prága felé is jó kap­csolatai voltak. Annyi bizonyos, hogy a csehszlovák propaganda szempontjait szolgáló Pl aj ek-alapból meglehetősen szép összegeket vett fel. Ribnikar eltűnik — és megkerül Ribnikar természetesen a németellenes irányzat egyik legszélsőségesebb hive volt s a szovjet diplomaták mindennapos vendégek voltak villájában. Mondják, hogy már akkoriban gyakran megláto­gatta egy Josip Broz nevű, ismeretlen ^foglalkozású egyén, akit jelenleg Tito tábornagynak neveznek. Ribnikarnak remekül ment sora egészen addig, amig a németek le nem rohanták az országot. Ekkor Ribnikar — hangoztatva, hogv mindig lelkes barátja volt a németeknek — visszavonult a politikai küzdőtérről fényűzően berendezett villájába. Előkelő visszavonultságban élt belgrádi villájá­ban feleségével és öt gyermekével. Né­hány hónappal ezelőtt azonban megkér­ték a szomszédokat, hogy fogadják ma­gukhoz a Ribnikar-gyermekeket, mert a villában féregirtás lesz. Ők szállodába költöztek. A villát lezárták s a házaspár eltűnt. A szomszédok azt beszélték, hogy Amerikába utaztak, most azonban Tito kormánylistája leleplezte a valóságot, Ribnikar útja tehát a párisi arisztokrata gimnáziumtól, a lapszerkesztői asztalon és Moszkván keresztül a szerb hegyek közé, marcona partizánbandák közé ve­zetett. Az ügyes, jószimatu fiatalember a jelek szerint elérkezettnek látta a pil­lanatot, hogy a nagypolitikába beavat­kozzék, miután az asszonyok körül már alaposan bebizonyította diplomáciai ké­pességeit. művesei:, kesztyűsök anyagellátása estévben rosszabb vglt, mint tavaly. Megállapítható, hogy a központi elosztás a bőrdíszművesek részére nem váltotta be a hozzáfűzött re­ményeket. Az asztalos és rokonszakmák, általában a famegmunkáló szakmák anyagbeszerzése 1943-ban erősen megnehezült. A faanyagok szállítási engedélyhez való kötése nehézsé­get jelentett. Az iparosok a lemez zárolásá­tól remélik, hogy a falemez beszerzésének lehetőségei megjavulnak. Áss asztalosok enyv- és szegeVátása a viszonyokhoz mér­ten kielégítő volt. A vas- és fémmegmunkáló iparosok anyagellátása a háború elhúzódása nyomán természetesen még nehezebbé vált. Ez fő­képpen a lemezellátásra vonatkozik. Az Ipartestület a beszerzési források felkutatá­sával mindent elkövet, hogy a helyzeten segítsen. A járműipar helyzete nagyjában hasonló a vas- és fémmegmunkáló iparágak helyze- t téhez. Különösén a kovácsok helyzete volt súlyos. Anyaghiány miatt a kovácsok nem Indiák ellátni a szokásos téli patkolásokat sem. Az élelmezési iparágak helyzetét a köz­ellátási viszonyok határozták meg. A ked­vező termés következtében a sütőipar és részben a cukrászipar lisztellátása javult. A cukrászipar vaj-, tojás- és cukorellátása nehézségekkel küzdött, bár az utóbbi térer az ellátás az előző évekhez viszonyítva nem változott. A húsipar helyzete, amióta a város bevezette a jegy rendszert, erősen rom­lott. A jegyekre kiadott husménnylség a kolozsvári hüsiparbsság megélhetését csak kismértékben biztosítja. A nyomda- és könyvkötöipar anyagellá­tása a többi iparágakhoz viszonyítva tűr­hető volt, bár mind papir. mind könyvkötő anyagokban már erős hiány mutatkozott. A munkabér rögzítés kérdései A kézműipar általános helyzetének ismer­tetése után a jelentés az árszabályozás ts a munkabérrögzltés kérdésével foglalko­zott. A munkabérek rögzítésére életbeléptetett rendeletek nem váltották be a hozzáfűzött A háborús viszonyok foly­tán vá is/.tékom csökkent ug.i an de szolgálat észsó- gem nem! Kolozsvár, Deák Ferenc-utca 6. Karácsonyi és újévi szükségletét fedezze Kerczeg József csemege, konzerv, cu orka és italkülön. legességek szaküzletében. Sürgős intézkedéssel keil biztosítani a kézműipari utánpótlást Teljes őszinteséggé! tárták fel az iparosok helyzetét a Kolozsvár és Vidéke Ipartestület évzáró ülésén — Valamennyi szakma megérezte a ryersanyaghiányf T ■ r Her®féqet Webe r fÖDti kd-nal l­36-63. • “ reményeket. A munkások munkabérkövete­lései — inkább a munkáshiányra váló te­kintettél — mindinkább növekedtek. Napi­renden vannak a munkás-c^ábitások is. A helyzetnek rendezése érdekében feltétlenül szükség van rugalmasabb rendelkezés kiadá­sára. A jelentés külön fejezetet szentel az iparjogosltványok revíziójának. A román uralom alatt kiadott iparjogositványok fe­lülvizsgálását 1942-ben rendelték el. A ke­reskedelem és közlekedésügyi miniszter hatáskörébe tartozó Iparjogok elbírálása még nem történt meg. Valószínű azonban, hogi' rövidesen megtörténik a dthités és azokat a közeljövőben kikézbesitik az érde­kelt kisiparosoknak. Az iparügyi miniszter tudvalevőleg hünta- mühelyek felállítását határozta el Kolozsvá­ron. Eddig cipész, női- és férfiszabó, továbbá sznesipari mintamnhely felállítására adta meg az iparü.gyi minisztérium a szükséges felszerelést, A mintnmühélyek üzembehelye­zése helyiség hiánya miatt eddig még nem történhetett meg. Az asztalosiparosok közös műhelye már megkezdte működését. Rövidesen a vas- és fémmegmunkáló gépüzem is a kisiparosok rendelkezésére állhat. Biztosítják a tanoneofthonok fenntartását Az Ipartestüle.t a Kereskedelmi és Ipar­kamarával karöltve állandóan napirenden tartja a banonckérdést, illetőleg a 'ancnc- otthonok felállításának és fenntartásának ügyét. Az év folyamán az ipartestület elöl­járósága illetékes hatóságoknál eljárt a fe­lekezeti tanoncotthonok támogatása érdeké­ben. Erre a célra az Iparügyi miniszter 10.000 pengőt ki is utalt. legutóbb Tóbiás Kornél <lr. miniszteri osztálytanácsos kolozs­vári látogatása során kilátásba helyezte a tanoncotthonok további támogatását. Az Ipartestület elöljárósága a jövő évtől kezdve szintén rendszeres támogatásban részesíti a tanoncotthonokat. A szükséges fedezetet erre a tagdijak 25 százalékos felemelésével teremtik elő. A jelentés ezután részletesen foglalkozik a sey.'dvizsgáztatások kérdésével. A je’entés meg.' ilapitja, hogy a segédek szakmai kép­zettsége az előző évekhez viszonyítva jelen­tősen Javult. Ez azt bizonyltja, hogy a kéz- müiparosck körültekintő gondossággal Jár­nak el az utánpótlás nevelésénél. Emelkedett az Tpartestület tagjainak száma Bár 1943-ban az ipari gazol ványok kiadása az iparügyi miniszter megszorító rendelke­zései miatt jelentős mértékben csökkent, az Ipnrtestület tagjainak száma mégis emelke­dett. Az Ipartestületnek jelenleg 3382 tagja van. Az Ipartestük“! tagjai 3.303 segédet és 871 tanoncot foglalkoztatnak. A tanonooK száma az előző évi adatokhoz viszonyítva, közel kétszázzal csökkent. 1942-ben minden három mesterre, 1943-ban csak minden ne­gyedik mesterre jutott egy tanuló. Ez az adat is -mutatja, hogy' a kézműipari után­pótlás terén sürgős intézkedésre van szük­ség. Elsősorban azokat az intézkedéseket kell megváltoztatni, amelyek a tanonclétsza- inot korlátozzák. Értevonatkozólag egyéb» ként az Ipartestület javaslatot is tett. Kér­te az iparügyi minisztertől, hogy bizonyos iparágakban az Inss’testiilet véleménye alap­ján’létszámon felül is szegödtethessenek ta­noncot a mesterek. Az ipartestii’et tágjainak szakmánkénti megoszlását tekintve, Kolozsváron legtöbb a cipésziparos: barou, százharmincba ton fog­lalkoznak lább*!i készítéssel. Utánuk a mé­szárosok következnek a „rangsorban" 293 iparüzövel. Csizmadia 254, ács 214, férfl- -'zabó 211 működik a kolozsvári Ipartest illet körletében. Gipsz- és t rekotta-szobrász, ka­zánkovács, rézműves es ónozó csak 1—1 szerepel az Ipart estidet tagjai között. A jelentés végül a bajtársi szolgálat mun­ka járó’ számolt be. Az ülés végén Demeter Ferenc testületi elnök bejelentette, hogy az Ipartestület, mint eddig, ebben ez évben is megajándé­kozza karácsonykor a iádba vonult iparosok hozzátartozóit, valamint az elaggott Iparo­sokat. Az ajándékokat december 19-én, va­sárnap délelőtt 11 órakor tartandó ünnep­ségen osztják ki. (V) JÓ ÁRU ÉS JÓ HIRDETÉS ALAPJA A JÓ ÜZLETMENETNEK

Next

/
Oldalképek
Tartalom