Keleti Ujság, 1943. december (26. évfolyam, 272-295. szám)

1943-12-15 / 283. szám

1943. DECEMBER 15. 3 KeietiUjsug Az ország túlnyomó többsége egyetért a kormány külpolitikai vonalvezetésével I honvédelem fontosságát hangsúlyozták a felsőházi vita szőnokai Budapest, december 14. A Felsöház ked­den délelőtt 10 órakor ülést tartott, amely iránt rendkívül nagy érdeklődés nyilvánult meg. Az ülést Perényi Zsigmond báró nyi­totta meg. Az elismerés hangján szólott a 75 éves jubileumát ünneplő országgyűlési gyorsiroda munkájáról és kiváló tagjainak működéséről. Több kisebb jelentőségű elnöki enunciáció után Kukorélly György felsőházi tag a pénzügyminiszterhez intézett m'er- pellációt. amelyben kedvezményes elbánást kért a háborús hösihalottak örökösödési il­letményeire. Az interpellációra Reményi-Schneller La­jos pénzügyminiszter válaszolt. Hangoztatta, hogy a kormány a maga részéből a legna­gyobb jóindulattal foglalkozik a kérdéssel. majd Idézte az e tárgyban a képviselöhaz- ban elhangzott kijelentéseit. A Felsöház és az interpelláló tag a pénzügyminiszter vá­laszát tudomásulvette. A napirend következő pontja a gazdasági bizottság jelentése volt a Felsöház válasz­tott tisztviselői tiszteletdijának és költség­térítésre jogosult tagjai napidijának újabb megállapításáról. A jelentéshez Szluha Ala­dár szólt hozzá, aki a bizottság jelentésének elvetését kérte. A Felsőház elfogadta a gaz­dasági bizottság jelentését és elutasította Szluha Aladár határozati javaslatát. Az elnök a továbbiakban bejelentette, hogy a Felsöház az eddigi gyakorlatoknak megfelelően a költségvetésről szóló törvény- javaslatot előbb általánosságban, majd pe­dig részleteiben vitatja meg. A törvényjavaslatot Céettler Jenő előadó Ismertette. Beszéde elején szakaszról-sza- kaszra menve, összegszerűen felsorolta a költségvetés egyes tételeit, majd hangoztat­ta, hogy a költségvetés emelését a hadse­reg ütőképességének fenntartása és annak fokozása tette szükségessé. A belső rend fenntartása és az ország katonai védelme mindenkinek a szívügye. Az adóztatás kér­déséről szólva megemlítette, hogy azok a rétegek, amelyek a háborús konjunktúra élvezői, de semmiféle adóösszcirásban nem szerepelnek, mindenféleképp adókötelezett­séggel sujtandök. A pénzügyi kormányzat a költségvetés összeállításánál mindig a leg­nagyobb takarékossággal járt el. A költség- vetési törvényjavaslat az ország jövőjét van 'hivatva biztosítani, ezért elfogadásra ajánlja. A költségvetési vita első szónoka Zsigray Antal gróf volt. A belső rend fenntartását a maga részéről minden körülmények között szükségesnek tartja ós örömmel üdvözli azokat a megnyilatkozásokat, amelyek a kormány tagjai részéről ebben a tekintetben elhangzottak. Szociális télen újabb intézke­désekre van szükség. Beszéde további részé­ben a nemzeti iövö kérdéseivel foglalkozott A magyar alkotmány fejlődése méltóképpen sorakozik Anglia alkotmányának fejlődésé­hez. Magyarország lépést tartott a külföldi demokratikus fejlődéssel is, még ha las­súbb is volt az ütem. Ez azért vplt, mert a harcokban clszegényedve, nem tudtuk megoldani a szociális kérdések egy ré­szét, amelyet a gazdag nyugati demokrá­ciák soraiban meg tudtak oldani. Otromba rágalom, hogy feudális állam vagyunk. Nin­csenek feudális berendezéseink. Berendez­kedésünk alkotmányos és demokratikus. Ez­után az Atlantic Chartával foglalkozott és azt a véleményét fejezte ki, hogy uj világ születik, amelyben az emberiség nagy jogai, nagy gondolatai felül fognak kerekedni re­mélhetőleg valamennyi ember érdekében. Ügyelni kell arra ugyanakkor, hogy a mi sajátságos nemzeti tulajdonságunk csorbát ne szenvedjen. Alkotmányosságunk teljes­ségében helyre kell állítani a magyar király­ságot teljes egészében. Segítse meg Isten országunkat, hogy minden erejének és ké­pességének latbavetésével és erkölcsi tulaj­donságainak kihasználásával elérhesse, amit várunk magyar nemzetünk számára: jogos nemzeti igényeinket kielégítő tisztességes, igazságos békét. Vitéz Somogyi Béla elsősorban honvédel­mi szempontból foglalkozott a költségvetés­sel. Fegyelmezett, harcrakész honvédhadse- regre van szükség, amelynek legfőbb fel­adata határaink védelme, a nemzet, a pol­gárok életének és javainak biztosítása. Vé­delemre vágjunk beállítva, tehát nem bo­csátkozhatunk olyan pkciókba, amelyek nem állnak arányban erőinkkel. Eddig is erőn­kön felül hoztunk áldozatokat. Mindenki be­láthatja, hogy más harcterekre csapatokat nem küldhetünk, míg országunk határai biztosítva nincsenek és hadseregünk nincs korszerűen felfegyverkezve. Emelkedett tó­nust követeit. El kell némulnia az olyan utszéli hang­nak, amit például a képviselöházban a leg­felsőbb bíróság elnökével szemben engedett meg magának egy képviselő. A törvényho­zók összeférhetetlenségének biztosítását sür­gette, rámutatva arra. hogy nem materiális, hanem a morális részen van a hangsulj". Gondoskodni kell a közalkalmazottak Decsü- letes megélhetéséről, különösen a karhatalmi szervek tagjairól. A nyáron végrehajtott ár- és bérnivórendezés elhibázott volt. A közal­kalmazottak megsegítése az a feladat, amely közvetlenül a hadigondozottak ellátása után következik. A néprétegek megsegítése csak addig helyes, amig az nem megy a közép- osztály rovására. A vagyondézsma gondola­tát el kell vetni, viszont sürgette a hadi nye­reség után adónem bevezetését. Az uj ke­resztény gazdasági rétegeknél sincs jogo­sultsága a kíméletnek, legalábbis azoknál, akik a háború folytán mértéken felül keres­nek és milliókat harácsolnak össze. Az utób­biak az előző világháború hadseregszáUitói- tól legfeljebb csak vallásban különböznek. Ezután szembeszállt azzal az ellenségeink által terjesztett váddal, mintha feudalizmus volna nálunk. Hangsúlyozta ezután, hogy Magyarország sohasem bánt rosszul a nem­zeti kisebljségekkel, aminek bizonyítéka, hogy hosszú évszázadokon át a kisebbségek fennmaradtak az országban. A sajtócenzu- rával foglalkozva helytelenítette az eddig követett módszereket. Rámutatott arra, ha Kolozsvár, dec. 14. A városi adóhivatal a mult hónapban kezdte_-meg az együttesen kezelt adók és más városi és községi köz­szolgáltatások fokozottabb mérvű behajtá­sát. A pénzügyigazgatóságtól kirendelt 12 tisztviselővel együtt összesen 28 pár végre­hajtóval indította meg az adóhivatal a hát­ralékos adótartozások behajtását. Ennek eredményeképpen novemberben körülbelül 14.000 zálogolást végeztek az adóhivatal kö­zegei. A’ fokozottabb adóbehajtás eredménye mégmutatkozik a pénzügyigazgatóság de­cemberi jelentésében is, mert abból kiderül, hogy Kolozsvár lakossága csak az együtte­sen kezelt állami adóban bárom és félmillió pengővel több adót fizetett ebben az évben, mint tavalj'. Január elejétől november vé­géig összesen 10,528.861 pengő folyt be az együttesen kezelt adókban a kincstári kasz- szába. Ez az összeg csaknem egyezik az ezévi adókivetés összegével, ami annyit je­lent, hogy az előirányzott bevételt százszá­Budapest, dec. 14. Körülbelül 500 hold te­rületen terül el a Székelyföld egyik legérde­kesebb, egész Európában egyedüálló termé­szetű ritkasága, a „Rét.vi nyír“ néven ismert különleges tájrészlet. Réty község határá­ban, a sepsiszentgyörgy—berecki vasútvo­naltól délre gyönyörű kis tavak tükre csil­log, kedves nyirfaligetek, égeres, erdöcskék, magányosan álló nyírek és égerfák tarkái- lanak a buskás, homokos területen, egészen Komolló község határáig. A rendkívül érdekes tájrészlet, amelyet ta’áló elnevezéssel „Székely Szahara“ néven illetnek, még a Föld őskorából teljes épsé­gében itt maradt sajátságos ritkaság, mely­hez fogható csak kevés akad más országok­ban is. Ez az érdekes tájvidék nem csak hangulatos tájképi szépségeinél fogva érde­mel fokozottabb figyelmet, hanem tudomá­nyos szempontból is, sőt éppen ebből a szem­pontból jelent hatalmas értéket, jégkorszak­beli növényvilága révén. A „Székely Szahara“ sorsát Illetőleg már huzamosabb idő óta folynak a tárgyalások. Az Országos Természetvédelmi Tanács a törvény segítségével az egész területet m tonnájában szigora védelem alá akarja he­lyezni, hogy ezzel ezt a természeti ritkasá­gunkat érintetlenül őrizhessük meg a tudo­mány és az Idegenforgalom számára. Sokáig bizonytalan volt ennek a nemzeti parknak szánt kis területnek sorsa. Most azonban olyan fordulatot vett az ügy, hogy teljes bizonyossággal eldöltnek tekinthető a körül­belül 500 katasztrális holdnyi területnek a sorsa. Földváry Miksa miniszteri tanácsos, az a cenzura lul szigora lett volna, Iiány nép­vezér tűnt volna el a süllyesztőben, ha nép­nek az újságokból alkalma lett volna sürü tájékoztatót kapnia az illető képességeiről, öntudatos Magyarországot akarunk, amely item óhajt mást, mint ősi földjét megtartani és azt, hogy a magyarság fokozott fejlődése közben jogai teljes birtokában békében éljen. Pálffy Géza gróf a honvéde'ml kérdések­ről szólva kiemelte, hogy a honvédséget min­den lehető eszközzel támogatni kell. Felsze­reléséről gondoskodni elsőrendű feladat, és kötelesség. Nagyfokú takarékosságot köve­telt, melynek elsősorban felülről kell meg­indulnia. Kéri azt, hogy a költségvetést a pénzügyminiszter már október elejéig nyújt­sa be. A költségvetést nem fogadta el. örffy Imre külpolitikai kérdésekről szólva megállapította, hogy a kormány külpoliti­kai vonalvezetésével az ország túlnyomó többsége egyetért. Magyarország mindig a békés revizió alapján állott és nem akart háborút. Magyarország nem táplál gyűlöle­tet, mert az a magyar mentalitástól éppoly távol esik, mint a háború. Belpolitikai kér­désekre áttérve azt fejtegette, hogy Magyar- ország az egyetlen ország Európában, amely nehéz körülmények között is következetesen kitartott évezredes alkotmányos beállított­sága mellett. A zsidókérdésről szólva meg­állapította, hógy a jelenlegi nehéz helyzet­ben ezt a kérdést nyugvópontra kell hozni. Beszéde befejező részében tiltakozott az el­len a vád ellen, hogy Magyarország a feu­dalizmus hazája, majd mezőgazdasági kér­désekről beszélt. A költségvetést elfogadta. Wokcrle Sándor alelnök ezután a vitát megszakította és folytatását szerdán dél­előtt 10 órára tűzte ki. Bejelentette, hogy a Felsöház szerdától kezdve napi nyolc óra hosszat tárgyalja a költségvetési javaslatot. A Felsöház déli 2 órától 4 óráig ebédszüne­tét tart, majd az elsötétítésre való tekintet­tel este 8 óráig ü'ésezik. zalékosan behajtotta az adóhivatal. Mind­amellett, hogy a polgárság erre az évre ese­dékes adóját kifizette, még majdnem 6 mil­lió 300 ezer pengő tartozás áll fenn, ame­lyet a multévröl hátrálékként tartottak nyilván. Megállapítható, hogy Kolozsvár adózó pol­gárságának fizetőkészsége javult, A polgár­ság tisztában van a íendkivüli időkben az állam feladataival s ennek érdekében siet eleget tenni kötelezettségének. Kolozsvár adómoráljának javulására legbeszédesebb bizonyíték az, hogy csak novemberben kö­zel két és negjedmlUió pengő adót fizetett a lakosság az állami kasszába. Kolozsvár megyében szintén lényeges ja­vulás mutatkozik az adózás terén. A várme­gye lakossága ebben az évben 488 ezer pen­gővel fizetett több adót, mint tavaly. Az adóelőírás 99.3 százaléka folyt be, ami azt jelenti, hogy a vármegye lakossága csaknem egészben kifizette az évi adóját. Országos Természetvédelmi Tanács alelnöke, a lelkes természetbarát és kutató, a „Szé­kely Szahara“ kedvezően alakult sorsáról a következőképpen nyilatkozott: — Hosszú idő óta folyó tárgyalások után, úgy látszik, jő irányba terelődött ennek az értékes ritkaságnak sorsa. A háromszéki erdöfelügyelö, Imreh Ferenc miniszteri ta­nácsos erősen pártolja ügyünket, igyekszik mindent elkövetni, hogy a Tanács szándéka győzzön. Most megerősödött az a remény, hogy a nagyszerű természeti ritkaságot megmenthetjük az elkallódástól és a tudo­mányos szempontból nagyértékü tájrészlet természeti emlék lesz, vagyis mint törvény által oltalmazott, nemzeti park jellegű re­zerváció kerül védelem alá. Ennek következ­ménye az lesz, hogy a „Rétyi nyír“ területén minden bokor, fa, növény, virág és állat, szigorú törvényes védelem alá, kerül s kö­zülük egyetlen darabot sem lehet elpusztí­tani, vagy elvinni. — A ritka növényekben gazdag tájrészlet idegenforgalmi célokat is fog szolgálni, ér­dekes ritkaságai, bájos szépségei a Székely­föld szépségeinek áhitatos lelkű rajongóit fogják vonzani, ezenkívül a festők és fény­képészek is hagy számban fognak témákat keresni a változatos szépségű tájon. — Egyes tudósok „székelyföldi Finnor­szágnak“ nevezték el ezt a különös vidéket, sok-sok apró taváról és azokról a ritkás, hangulatos ligetekről, amelyek annyira ha­I sonlitanak a finn tó- és erdövidékekhez. Akárhogy áll is a dolog, annyi bizonyos, hogy a „Rétyi nyír“ megérdemli a szeretetet és érdeklődést és azt a védelmet, amelyet ax Országos Természetvédelmi Tanács, hosszú utánjárás után, most megszerez neki. Meg­érdemli, hogy változatlanul, érintet'enül fennmaradjon és a csodájára járókpak meg­mutathassa egyedülálló természeti kmcseht. P8CHY-HORVATH REZSŐ Bruckner Győző dr. professzor előadása a Szabadegyetemen Kolozsvár, december 14. A Szabadegyete­men kedden este Bruckner Győző dr. jog­akadémiai tanár, a Magyar Tudományos Akadémia tagja tartott érdekes előadást „Az áruszállítói jog gazdasági és kulturális jelentősége“ címmel. Az előadás előtt Heller Erik dr. egyetemi tanár méltatta az előadó kiváló munkásságát, majd meleg szavakkal köszöntötte Bruckner Győzőt s felkérte elő­adása megtartására. Bruckner Győző előadása elején történelmi visszapillantást vetett a középkor gazdálko­dási rendszerére. A középkor kezdetleges államaiban a terménygazdaság volt általá­nos, mikor1 pedig a birtokadományozások a királyok földesúri jövedelmeit csökkentet­ték, akkor a regále-gazdálkodásra kellett áttérni. A hasznothajtó föregálejogok a pénzverési, bányászati és vámjog voltak. Az utóbbinak egyik függvénye az árumeg­állító jog. Behatóan foglalkozott az előadó az áru­megállítói jog eredetének kérdésével és ki­fejtette errevonatkozólag saját elméletét, majd részletesen ismertette azokat a váro­sokat, melyek külföldön és nálunk a XHl. századtól kezdve árumegállitói joggal bír­tak. Bonckés alá vette az árumegállítói jog tartalmát és ezzel kapcsolatosan rámutatott azokra a hasznothajtó jogokra, melyek mint az árumegállítói jognak tartozékai, az e Joggal rendelkező városok gazdasági felvi­rágzását vonták maguk után. Ilyen hasznot­hajtó jog a kicsinyben való árusításnak ki­zárólagos joga, a beszállásolás és az-' áru be­raktározásáért szedhető dijak, a városi mér­tékegység és városi mérleg használatának kötelező volta, az utkényszer, a tengelytörési jog és a városi polgároknak az a joguk, hogy az élelmezés és takarmányozás költsé­geit az idegen kereskedőktől ezüstvalutában követelhették. A fontos jog birtoklásáért a felvidéki városok közül különösen Lőcse, Késmárk, Kassa és Eperjes közt voltak el­keseredett villongások, melyek Lőcse és Késmárk között nyílt háborúra vezettek. Előadó saját levéltári kutatásai alapján élénken vázolta e háborúnak egyes érdeke­sebb mozzanatait, végül kiterjeszkedett e jog gazdasági és kulturális kihatására és ismertette azokat a monumentális építke­zéseket — lőcsei városháza, Szent Jakab templom, késmárki Szent Kereszt temploma, a kassai dóm —, melyeknek létrejöttét az árumegállitói jog nyomán fakadt anyagi jóllét tette lehetővé. A lőcsei várfalak és bástyatornyok hatal­mas méretei, a polgárok stílusos, Ízléses lakóházai, loggiás udvarokkal és toszkánal szabású oszlopokkal, nemkülönben a templo­mok éz középületek gazdag,' stílusos belső berendezése fogalmat adnak arról a gazda­sági felvirágzásról és anyagi teljesítőképes­ségről, mely e felvidéki városokban az áru­megállitói jog nyomában fakadt. A mindvégig érdekes és szakszerű elő­adást Heller Erik dr. köszönte meg és egy­ben bejelentette. hogy a Szabadegyetem legközelebbi előadását György Lajos dr. egyetemi tanár tartja „Magyar reflex az európai irodalmakban“ címmel. György dr. professzor előadására décember 16-án, csü­törtökön kerül sor az egyetem Aulájában. „Komoróczy Erzsébet* rendőrkézre keriVt Kolozsvár, dec. 14. Az utóbbi időben sok dolgot adott a rendőrségnek Gina Katalin 20 éves kolozsvári lakos, volt tisztviselőnő. Miután Kolozsváron az alkalmi lopások és csalások egész sorozatát követté el, a követ­kezmények e'öl nyomtalanul eltűnt a város­ról s a rendőrség hiába követett el,mindent kézrekeritésére, sehogy sem tudtak nyo­mára akadni. Legutóbb Zilahon követett el lopásokat és csalásokat, de amikor megtud­ta, hogy áldozatai feljelentették a rendőrsé­gen, onnan is nyomtalanul eltűnt. A kolozs­vári rendörkapitánj-ság végül rádiókörözést bocsátott ki ellene s annak alapján végre sikerült kézrekeriteni. Gina Katalin a rend­őrségen tagadta a terhére irt bűncselekmé­nyeket, de, a végén töredelmesen mindent bevallott, még azt is, ami eddig nem is ju­tott a rendőrség tudomására... Gina Kata­lin ugyanis bevallotta, hogy az emberek megtévesztésére már régen önkényesen fel­vette a hangzatos „Komoröczy Erzsébet** nevet, sőt ez a név szerepelt már a névje­gyén is. A rossz útra tévedt, kifogástalan modorú és öltözetű fiatal lányt a rendőrség gyorsított eljárás alapján már át is kisér­tette a királyi ügyészségre, ahol ugyancsak gyorsított eljárással Ítélkeznek fölötte. Tiz és félmillió pengő adót fizetett be ebben az évben Kolozsvár polgársága Eldőlt a „Széke i/ Szahara" sorsa Sz'goiu védelem alá kerül a „Rétyi nyír" növény- és állatvilága

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom