Keleti Ujság, 1943. december (26. évfolyam, 272-295. szám)
1943-12-15 / 283. szám
S se e r a a i943, decemler 15 Ära 16 miér SZERKESZTŐSIG, KJLA DÓHIV ATAJL ÉS NYOMDA: KOLOZSVÁR, BRASSAI-U. 7. TELEFON: 15-08. — POSTAFIÖK: »1. SZ. KÉZIRATOKAT NEM ADUNK VISSZA ELŐFIZETÉSI ARAK: 1 HÓRA 4.30, NEGYED ÉVRE 12.40, FÉL ÉVRE 24.80, EGÉSZ ÉVRE 49.00 PENGŐ. — POSTATAKARÉK- FÉNZTAKI CSEKKSZÁMLA SZAMA 72148. ROOSEVELT GIBRALTÁRBAN TÁRGYALT FRANCOVAL ÉS SALAZARRAL — felentilc Ankarából Eden bejelentette, hegy London és Moszkva katonai bizottságot küld Tito kormányához N émel ismivárfaafólc a Karibi*lengeren Egyetlen német hadosztályt sem kell elvonni keletről a nagy nyugati támadás megindulásakor — állapítják meg Berlinben Benes Moszkvába akarja költöztetni a csehszlovák menekült kormányt A SZOVJET—CSEHSZLOVÁK SZERZŐDÉS ALAIRASA UTÁN — svájci hírek szerint — Benes még két hétig szándékszik Moszkvában maradni s az előbbi hirek azt ils tudnivélik, hogy szándékában van az egész csehszlovák menekült kormányt Londonból átköltöztetni a szovjet íó'városba. Ez a szándék egészen megfelel azoknak az értelmezéseknek, amelyekkel a szerződés aláírását jól értesült helyeken közöüék és amelyek megállapították, hogy Benes most már a legteljesebb mértékben beállott a szovjet terveinek szolgálatába. Moszkvai jelentés szerint a szovjet fővárosban további megbeszélések folynak Benes és szovjet politikai személyiségek között. Hirek szerint többek között különféle háború utáni problémákat is megvitatnak, igy például Csehszlovákia és a Szovjetunió kapcsolatait Lengyelországhoz, Jugoszláviához, Ausztriához éa más keleteurópai államokhoz. Az a szerződés, amelyet a Benes vezetése I alatt álló kormány Moszkvában aláirt, uj I lépést jelent a szovjetnek az európai ügyek- I ben való teljes részvétele felé — Írja a „Ti mes". — Berlini vélemény a moszkvai szerződést ugródeszkának nevezi és minősiti a Szovjet Imperializmus politikai és katonai terveinek megv alósításához. Ebben az egyezményben levonták a moszkvai és teheráni tanácskozások következtetéseit s a szovjet nyilvánvalóan kifejezésre juttatta az európai Uralomra irányuló szándékait. Az „Exchange Telegraph" etnrü angol lap egyenesen azt Írja, hogy „ez a szerződés az első alap Európa ujjárendezésére egy olyan öve- ZiCtben, amelyben Csehszlovákia fogja játszani a legfőbb szerepet". A „Neue Zürcher Zeitung" londoni tudósítója jelenti, nogy az orosz,—cseh paktum aláírását Londonban Kelet-Európa uj politikai struktúrájának kialakításaként tekintik, sőt bizonyos mértékben alapkőletételnek. A moszkvai brit tudósítók kimerítő jelentéseket közölnek a „megalapozásról“ és rámutatnak arra, Moszkva azon fáradozik, hogy a megegyezésnek a szuverén á'lamok közötti állandó tárgyalások alapján kötött szerződés jellegét kihangsúlyozza. A svájci lapok tudósitől szerint figyelemreméltó különösen Hubert Ripkának, a cseh emigráns kormány helyettes külügyminiszterének a „Daily Worker“-ben megjelent cikke. Ripka az uj szerződést Közép-Európa jobb jövője kezdetének minősíti és azt írja, hogy a moszkvai szerződés képezi az alapját a hatalmas Szovjetunió és a középeurópai népek közötti kapcsolatoknak. A londoni megjegyzések azonban valamivel elővigyázatosabb főt mában utalnak erre a megállapításra. Bár Londonban nem mennek olyan messzire, mint Ripka, aki például az osztrákok és a magyarok meghívására is gondolt, azonban legalább is a lengyeleket említik, mint a tervezett európai biztonsági rendszer legvalószínűbb tényezőjét. A „Manschester Guardian“ diplomáciai munkatársa hangsúlyozza, hogy az orosz— lengyel kapcsolatok normálissá tételéhez vezető ul elsimitottnak tekinthető. A londoni lengyelek a moszkvai lengyel csoporttal legalább is a háború utáni terveik egyik pontjában megegyeznek, mégpedig Lengyel- ország nyugat felé való kiterjesztése kérdésében. Az orosz, valamint az angol politikai körök is Lengyelországnak ezt a kiterjesztését német területek rovásává valamilyen ellenszolgáltatásnak tekintet az orosz igenyţk áltál elvesztendő ‘ terű etekert. I yen szándékok igazolásaként Illetékes körök elsősorban Kelet-Foroszország és Szilézia területére gondolnak, amelynek birtoklása megmenti Lengyelországot a fenyegető átkarolás veszélyétől és egyúttal ipari hájasokhoz juttatnák. A lengyel kői ok, a moszkvai szerződésnek Jriilönösen azt a pontját elemezik nagy figyelemmel, amely más államok csatlakozási lehetőségéről szól. Illetékes londoni lengyel körök megállapítják, hogyha a Szovjet a Benes irányában alkalmazott el. veket vonatkoztatná a lengyel köztársaságra is, akkor a lengyel kormány 24 óra alatt kész lenbe a szerződés aláírására. Ismeretes, hogy a szerződésben a Szovjet kijelentette, hogy tiszteletben tartja a cseh függetlenséget és hogy nem avatkozik bele Csehsz'ovákia belső ügyeibe. A „Manchester Guardian" úgy tudja, hogy több olyan kérdésben, amelyek annakidején szakadást idéztpk elő Oroszország és Lengyelország között, legutóbb megegyezés jött létre. Ezek a kérdések főként az Oroszországban internált lengyelek ügye és a lengyel hadsereg szerepe a szövetségesek hadviselésében. A lap szerint ok van annak feltételezésére, hogy a szovjet kormány most nagyobb megértési: tanúéit Lengyelország katonai teljesítményei iránt, mint eddig. A „Manchester Guardian" levelezője még azt Írja, hogy az orosz-csehszlovák szerződésnek az a szakasza, amely Lengyelországot az egyezményhez való csatlakozásra hívja fel, egyértelmű az orosz kormány Ígéretével, hogy a háború után nem avatkozik bele Lengyelország belügyeibe. Az angol lap feltűnőnek tartja, hogy az orosz-csehszlovák egyezmény a Szovjetunióról és Csehszlovákiáról, mint szomszédos államokról beszél, holott a háború előtt a két országnak tudvalévőén nem volt közös határa. A stockholmi „Socialdemokraten“ vezércikkben kifejti, hogy a cseh-orosz szerződés Oroszországnak egyik előretörése abban az irányban, hogy nyugati szomszédaihoz való viszonyát Európa által még nem ismerte, tett módon rendezze. A lap hangoztatta, nem lehet tudni, hogy az oroszok tulajdonképpen mire törekednek és aggodalommal nézik, hogy Oroszország milyen hatalmi állást akar magának biztositani Kelet- Európában.-* A SZOVJET BEFOLYÁS TERJESZKEDÉSE és az angolszászoknak ez elöl történő meghátrálása szempontjából Berlinben na- gytm figyelemreméltónak tartják a jugoszláviai TUo-kormány elismerését. A szovjet tájékoztató hivatal erre vonatkozóan hivatalos közleményt adott ki s határozottan közölte az elismerés tényét. A szovjet sajtó mind nagyobb teret szentel a Tito-féle hadműveleteknek. Érdekes, hogy Mihájloviccsal szemben a szovjet, .lapok nem hangoztattak még eddig fasisztabarát vádakat, de idézték .!■ 'ven vödakal fért almazó külföldi jelentéseket. A szovjet kormány egyébkén l elhatározta, hogy katonai bizottságot küld Ti- tóhos. A Titó-komiány közzétette azokat az irányelveket, amelyek szerint működni akar, amint ö nevezi „Jugoszlávia uj alkotmányát“. Ezek szerint az uj Jugoszláviát a területén élő összes népek egyenjogúsága alapján építenék fel. A legfőbb törvényhozó és közigazgatási szerv az antifasiszta tanács, amely elnöki tanácsot, választ. Az elnöki tanács nevezi azután ki a nemzeti felszabadító komitét s a köinjté a legfőbb végrehajtó hatalom. A nemzeti komiténak kormány- jellege van és az elnöki tanácsnak felelős. Figyelemre méltónak tartják Berlinben, hogy az alkotmányban Péter királyról egyáltalában nincsen szó. Mind a szovjet-—csehszlovák szerződés, mind a Tito-kormány elismerése világosan mutatják, hogy Teheránban az angolok és amerikaiak Sztálinnak teljesen szabadkezet biztosítottak délkeleteurópai politikája tekintetében. Az is világosan látszik,, hogy az angolszász hatalmak milyen kevéssé vannak abban a helyzetben, hogy a szovjet imperializmusnak gátat vessenek, miután a különféle értekezleteken egyszer sem sikerült kiküszöbölniök Sztálin politikai célkitűzéseit. * ÉRDEKES KÖVETKEZTETÉSEKET vonnak le Berlinben a szovjet rádióknak abból a tegnapi számunkban ismertetett közléséből, amely a szövetségesek nagy partraszállási és szárazföldi hadműveleteit jelentette be. A nyilatkozat legfontosabb részének a következő mondatot tartják: mivel az orosz front rendkívül nagyszámú német csapatot köt le, Szövetségeseink nagy partraszállási hadműveleteinek sikere teljesen biztosított. A mondatnak — mondják Berlinben — hármas értelme van. Beismerik, hogy a szovjet haderő azért nem tudta elérni hadászati céljait, mert a német katonai erő töretlen, noha a bolsevisták roppant ember- és hadianyagáldozatot hoztak. Másodszor: felhívást tartalmaz az angolszászokhoz, hogy most már igazán itt az idő, hogy a nehezen küzdő szovjet katonai gépezet ,munkáját a maguk áldozataival is megkönnyítsék. S végül, hogy ha ez nem, következik be, akkor kellemetlen német katonai meglepetésekkel kell számolni. 1 Noha a szovjet rádió közlése kétségtelenül belföldi használatra szólott, mégis nagyon határozott felhívást jelentett Washington és London felé. Valóságos SOS kiáltás « nyugati arovonat m>er&mbésére, de kérlelhetetlen megismétlése annak is, amit Sztálin Teheránban követelt. Ilyen nyiltan ezt meg nem mondották ki ellenséges oldalról és — mondják Berlinben — úgy látszik, hogy. ez a világos hang sürgetően szükséges volt. Éppen ez ebben a közlésben az újság, az tudniillik, hogy az ellenség határozottan megerősít egy olyan tényállást, amit n met részel á'hivdAö.n hangoztatlak. Berlini katonai körökben a szovjet rádiók közlését úgy értelmezik, mint vigasztalást a kimerült bolsevista kötelékek számára, bátorítást, hogy még csak egy kis ideig kell kitartaniuk, azután jön a nagy nyugati segítség. A nyugati megrohanási tervekkel szemben viszont ott. áll az európai erőd védőfala az északi foktól le egészen a PyreneusoKlg. Rommel tábornok dániai és norvegiai ellenőrző körútja bizonyltja, hogy a németek itt teljesen készen állovak minden eshetőségre. A német hadvezetőség köréhon megállapítják azt is — azzal a megjegyzéssel, hogy ezzel nem is árulnak el katonai titkot —, hogy egy szövetséges partraszállási vállalkozás nem jelentene semmi,féle; könnyítést a Szovjet, részére, mert az angolszász támadás elhárításához szükséges német hadosztályok már régen elfoglalták állásaikat s hogy a döntő pillanatban a keleti arcvonalröl egy- , általában nem kellene csapatokat elvonniök. * WASHINGTONI HIVATALOS ADATOK SZERINT német tengeralattjárók az elmúlt héten 5 hajót süllyesztettek el a Caribi-ten- gercn. A német buvárnaszádok tevékenysége tehát egyáltalában nem szűnt meg és amint az amerikai közlemény megállapítja, valóságos zárlat alatt , tartják a Caribi- szigeteket. Külön bizottságot alakítottak Amerikában a kérdés megvizsgálására és elhatározták, hogy különlegesen megerősített hajókiséretekkel törik át a tengeralattjárók gyűrűjét és látják el a Caribi-szige- teket a szükséges szállítmányokkal. * ERŐS SZOVJET TÁMADÁSOKRÓL ad hirt. a keddi német hivatalos jelentés. A Szovjet Kirovgrád és Cserkaszi térségében nagy erőket vont össze és egyes helyeken egyelőre teret is tudott nyerni. Cserkaszi városát a német hadvezetöség keddre virradó éjszaka kiürítette és a csapatokat kedvezőbb állásokba vonta vissza. A kiürítés teljes rendben, minden ember- és hadianyagveszteség nélkül történt. A szovjet csapatok csak órákkal később voltak abban a helyzetben, hogy behatoljanak a város aláaknázott romjai közé és ott a robbanások következtében roppant veszteségeket szenvedtek. A Kievtöl nyugatra lévő térségben a német támadás tovább tör előre, a Te.terev folyó balpartját teljesen megtisztították az ellenséges csapatoktól cs nagy hadizsákmányra tettek sierţ»
