Keleti Ujság, 1943. december (26. évfolyam, 272-295. szám)

1943-12-15 / 283. szám

S se e r a a i943, decemler 15 Ära 16 miér SZERKESZTŐSIG, KJLA DÓHIV ATAJL ÉS NYOMDA: KOLOZSVÁR, BRASSAI-U. 7. TELEFON: 15-08. — POSTAFIÖK: »1. SZ. KÉZIRATOKAT NEM ADUNK VISSZA ELŐFIZETÉSI ARAK: 1 HÓRA 4.30, NE­GYED ÉVRE 12.40, FÉL ÉVRE 24.80, EGÉSZ ÉVRE 49.00 PENGŐ. — POSTATAKARÉK- FÉNZTAKI CSEKKSZÁMLA SZAMA 72148. ROOSEVELT GIBRALTÁRBAN TÁRGYALT FRANCOVAL ÉS SALAZARRAL — felentilc Ankarából Eden bejelentette, hegy London és Moszkva katonai bizottságot küld Tito kormányához N émel ismivárfaafólc a Karibi*lengeren Egyetlen német hadosztályt sem kell elvonni keletről a nagy nyugati támadás meg­indulásakor — állapítják meg Berlinben Benes Moszkvába akarja költöztetni a csehszlovák menekült kormányt A SZOVJET—CSEHSZLOVÁK SZERZŐ­DÉS ALAIRASA UTÁN — svájci hírek sze­rint — Benes még két hétig szándékszik Moszkvában maradni s az előbbi hirek azt ils tudnivélik, hogy szándékában van az egész csehszlovák menekült kormányt Lon­donból átköltöztetni a szovjet íó'városba. Ez a szándék egészen megfelel azoknak az ér­telmezéseknek, amelyekkel a szerződés alá­írását jól értesült helyeken közöüék és ame­lyek megállapították, hogy Benes most már a legteljesebb mértékben beállott a szovjet terveinek szolgálatába. Moszkvai jelentés szerint a szovjet fővá­rosban további megbeszélések folynak Be­nes és szovjet politikai személyiségek kö­zött. Hirek szerint többek között különféle háború utáni problémákat is megvitatnak, igy például Csehszlovákia és a Szovjetunió kapcsolatait Lengyelországhoz, Jugoszláviá­hoz, Ausztriához éa más keleteurópai álla­mokhoz. Az a szerződés, amelyet a Benes vezetése I alatt álló kormány Moszkvában aláirt, uj I lépést jelent a szovjetnek az európai ügyek- I ben való teljes részvétele felé — Írja a „Ti mes". — Berlini vélemény a moszkvai szer­ződést ugródeszkának nevezi és minősiti a Szovjet Imperializmus politikai és katonai terveinek megv alósításához. Ebben az egyez­ményben levonták a moszkvai és teheráni tanácskozások következtetéseit s a szovjet nyilvánvalóan kifejezésre juttatta az euró­pai Uralomra irányuló szándékait. Az „Exchange Telegraph" etnrü angol lap egye­nesen azt Írja, hogy „ez a szerződés az első alap Európa ujjárendezésére egy olyan öve- ZiCtben, amelyben Csehszlovákia fogja ját­szani a legfőbb szerepet". A „Neue Zürcher Zeitung" londoni tudó­sítója jelenti, nogy az orosz,—cseh paktum aláírását Londonban Kelet-Európa uj politi­kai struktúrájának kialakításaként tekintik, sőt bizonyos mértékben alapkőletételnek. A moszkvai brit tudósítók kimerítő jelentése­ket közölnek a „megalapozásról“ és rámu­tatnak arra, Moszkva azon fáradozik, hogy a megegyezésnek a szuverén á'lamok kö­zötti állandó tárgyalások alapján kötött szerződés jellegét kihangsúlyozza. A svájci lapok tudósitől szerint figyelem­reméltó különösen Hubert Ripkának, a cseh emigráns kormány helyettes külügyminisz­terének a „Daily Worker“-ben megjelent cikke. Ripka az uj szerződést Közép-Európa jobb jövője kezdetének minősíti és azt írja, hogy a moszkvai szerződés képezi az alap­ját a hatalmas Szovjetunió és a középeuró­pai népek közötti kapcsolatoknak. A lon­doni megjegyzések azonban valamivel elő­vigyázatosabb főt mában utalnak erre a meg­állapításra. Bár Londonban nem mennek olyan messzire, mint Ripka, aki például az osztrákok és a magyarok meghívására is gondolt, azonban legalább is a lengyeleket említik, mint a tervezett európai biztonsági rendszer legvalószínűbb tényezőjét. A „Manschester Guardian“ diplomáciai munkatársa hangsúlyozza, hogy az orosz— lengyel kapcsolatok normálissá tételéhez vezető ul elsimitottnak tekinthető. A lon­doni lengyelek a moszkvai lengyel csoport­tal legalább is a háború utáni terveik egyik pontjában megegyeznek, mégpedig Lengyel- ország nyugat felé való kiterjesztése kérdé­sében. Az orosz, valamint az angol politi­kai körök is Lengyelországnak ezt a kiter­jesztését német területek rovásává valami­lyen ellenszolgáltatásnak tekintet az orosz igenyţk áltál elvesztendő ‘ terű etekert. I yen szándékok igazolásaként Illetékes kö­rök elsősorban Kelet-Foroszország és Szilé­zia területére gondolnak, amelynek birtok­lása megmenti Lengyelországot a fenyegető átkarolás veszélyétől és egyúttal ipari hája­sokhoz juttatnák. A lengyel kői ok, a moszkvai szerződés­nek Jriilönösen azt a pontját elemezik nagy figyelemmel, amely más államok csatlako­zási lehetőségéről szól. Illetékes londoni lengyel körök megállapítják, hogyha a Szovjet a Benes irányában alkalmazott el. veket vonatkoztatná a lengyel köztársa­ságra is, akkor a lengyel kormány 24 óra alatt kész lenbe a szerződés aláírására. Is­meretes, hogy a szerződésben a Szovjet ki­jelentette, hogy tiszteletben tartja a cseh függetlenséget és hogy nem avatkozik bele Csehsz'ovákia belső ügyeibe. A „Manchester Guardian" úgy tudja, hogy több olyan kérdésben, amelyek annak­idején szakadást idéztpk elő Oroszország és Lengyelország között, legutóbb meg­egyezés jött létre. Ezek a kérdések főként az Oroszország­ban internált lengyelek ügye és a lengyel hadsereg szerepe a szövetségesek hadviselé­sében. A lap szerint ok van annak feltéte­lezésére, hogy a szovjet kormány most na­gyobb megértési: tanúéit Lengyelország ka­tonai teljesítményei iránt, mint eddig. A „Manchester Guardian" levelezője még azt Írja, hogy az orosz-csehszlovák szerződés­nek az a szakasza, amely Lengyelországot az egyezményhez való csatlakozásra hívja fel, egyértelmű az orosz kormány Ígéreté­vel, hogy a háború után nem avatkozik bele Lengyelország belügyeibe. Az angol lap fel­tűnőnek tartja, hogy az orosz-csehszlovák egyezmény a Szovjetunióról és Csehszlová­kiáról, mint szomszédos államokról beszél, holott a háború előtt a két országnak tud­valévőén nem volt közös határa. A stockholmi „Socialdemokraten“ vezér­cikkben kifejti, hogy a cseh-orosz szerződés Oroszországnak egyik előretörése abban az irányban, hogy nyugati szomszédaihoz való viszonyát Európa által még nem ismerte, tett módon rendezze. A lap hangoztatta, nem lehet tudni, hogy az oroszok tulajdon­képpen mire törekednek és aggodalommal nézik, hogy Oroszország milyen hatalmi ál­lást akar magának biztositani Kelet- Európában.-* A SZOVJET BEFOLYÁS TERJESZKE­DÉSE és az angolszászoknak ez elöl történő meghátrálása szempontjából Berlinben na- gytm figyelemreméltónak tartják a jugo­szláviai TUo-kormány elismerését. A szovjet tájékoztató hivatal erre vonatkozóan hivata­los közleményt adott ki s határozottan kö­zölte az elismerés tényét. A szovjet sajtó mind nagyobb teret szentel a Tito-féle had­műveleteknek. Érdekes, hogy Mihájloviccsal szemben a szovjet, .lapok nem hangoztattak még eddig fasisztabarát vádakat, de idézték .!■ 'ven vödakal fért almazó külföldi jelenté­seket. A szovjet kormány egyébkén l elha­tározta, hogy katonai bizottságot küld Ti- tóhos. A Titó-komiány közzétette azokat az irányelveket, amelyek szerint működni akar, amint ö nevezi „Jugoszlávia uj alkotmá­nyát“. Ezek szerint az uj Jugoszláviát a területén élő összes népek egyenjogúsága alapján építenék fel. A legfőbb törvényhozó és közigazgatási szerv az antifasiszta tanács, amely elnöki tanácsot, választ. Az elnöki ta­nács nevezi azután ki a nemzeti felszaba­dító komitét s a köinjté a legfőbb végrehajtó hatalom. A nemzeti komiténak kormány- jellege van és az elnöki tanácsnak felelős. Figyelemre méltónak tartják Berlinben, hogy az alkotmányban Péter királyról egy­általában nincsen szó. Mind a szovjet-—csehszlovák szerződés, mind a Tito-kormány elismerése világosan mutatják, hogy Teheránban az angolok és amerikaiak Sztálinnak teljesen szabadkezet biztosítottak délkeleteurópai politikája tekin­tetében. Az is világosan látszik,, hogy az angolszász hatalmak milyen kevéssé vannak abban a helyzetben, hogy a szovjet impe­rializmusnak gátat vessenek, miután a kü­lönféle értekezleteken egyszer sem sikerült kiküszöbölniök Sztálin politikai célkitűzéseit. * ÉRDEKES KÖVETKEZTETÉSEKET von­nak le Berlinben a szovjet rádióknak abból a tegnapi számunkban ismertetett közlésé­ből, amely a szövetségesek nagy partraszál­lási és szárazföldi hadműveleteit jelentette be. A nyilatkozat legfontosabb részének a következő mondatot tartják: mivel az orosz front rendkívül nagyszámú német csapatot köt le, Szövetségeseink nagy partraszállási hadműveleteinek sikere teljesen biztosított. A mondatnak — mondják Berlinben — hár­mas értelme van. Beismerik, hogy a szovjet haderő azért nem tudta elérni hadászati céljait, mert a német katonai erő töretlen, noha a bolsevisták roppant ember- és hadi­anyagáldozatot hoztak. Másodszor: felhívást tartalmaz az angolszászokhoz, hogy most már igazán itt az idő, hogy a nehezen küzdő szovjet katonai gépezet ,munkáját a maguk áldozataival is megkönnyítsék. S végül, hogy ha ez nem, következik be, akkor kellemetlen német katonai meglepetésekkel kell szá­molni. 1 Noha a szovjet rádió közlése kétségtele­nül belföldi használatra szólott, mégis na­gyon határozott felhívást jelentett Washing­ton és London felé. Valóságos SOS kiál­tás « nyugati arovonat m&gter&mbésére, de kérlelhetetlen megismétlése annak is, amit Sztálin Teheránban követelt. Ilyen nyiltan ezt meg nem mondották ki ellenséges ol­dalról és — mondják Berlinben — úgy lát­szik, hogy. ez a világos hang sürgetően szükséges volt. Éppen ez ebben a közlésben az újság, az tudniillik, hogy az ellenség ha­tározottan megerősít egy olyan tényállást, amit n met részel á'hivdAö.n hangoztatlak. Berlini katonai körökben a szovjet rádiók közlését úgy értelmezik, mint vigasztalást a kimerült bolsevista kötelékek számára, bátorítást, hogy még csak egy kis ideig kell kitartaniuk, azután jön a nagy nyugati segítség. A nyugati megrohanási tervekkel szem­ben viszont ott. áll az európai erőd védőfala az északi foktól le egészen a PyreneusoKlg. Rommel tábornok dániai és norvegiai ellen­őrző körútja bizonyltja, hogy a németek itt teljesen készen állovak minden eshetőségre. A német hadvezetőség köréhon megállapít­ják azt is — azzal a megjegyzéssel, hogy ezzel nem is árulnak el katonai titkot —, hogy egy szövetséges partraszállási vállalko­zás nem jelentene semmi,féle; könnyítést a Szovjet, részére, mert az angolszász támadás elhárításához szükséges német hadosztályok már régen elfoglalták állásaikat s hogy a döntő pillanatban a keleti arcvonalröl egy- , általában nem kellene csapatokat elvonniök. * WASHINGTONI HIVATALOS ADATOK SZERINT német tengeralattjárók az elmúlt héten 5 hajót süllyesztettek el a Caribi-ten- gercn. A német buvárnaszádok tevékeny­sége tehát egyáltalában nem szűnt meg és amint az amerikai közlemény megállapítja, valóságos zárlat alatt , tartják a Caribi- szigeteket. Külön bizottságot alakítottak Amerikában a kérdés megvizsgálására és elhatározták, hogy különlegesen megerősí­tett hajókiséretekkel törik át a tengeralatt­járók gyűrűjét és látják el a Caribi-szige- teket a szükséges szállítmányokkal. * ERŐS SZOVJET TÁMADÁSOKRÓL ad hirt. a keddi német hivatalos jelentés. A Szovjet Kirovgrád és Cserkaszi térségében nagy erőket vont össze és egyes helyeken egyelőre teret is tudott nyerni. Cserkaszi városát a német hadvezetöség keddre vir­radó éjszaka kiürítette és a csapatokat ked­vezőbb állásokba vonta vissza. A kiürítés teljes rendben, minden ember- és hadianyag­veszteség nélkül történt. A szovjet csapatok csak órákkal később voltak abban a hely­zetben, hogy behatoljanak a város aláakná­zott romjai közé és ott a robbanások követ­keztében roppant veszteségeket szenvedtek. A Kievtöl nyugatra lévő térségben a né­met támadás tovább tör előre, a Te.terev folyó balpartját teljesen megtisztították az ellenséges csapatoktól cs nagy hadizsák­mányra tettek sierţ»

Next

/
Oldalképek
Tartalom