Keleti Ujság, 1943. november (26. évfolyam, 248-271. szám)

1943-11-10 / 254. szám

1943. NOVEMBER 1«. 5 KehtiUjsxg — Tanári kinevezés. A vallás- és közok­tatásügyi miniszter Debreczy Sándor, a ko­lozsvári állami gyakorlógimnáziumhoz szol­gálattételre beosztott állami gimnáziumi he­lyettes tanárt az állami gimnáziumi tanárok létszámában rendes tanárrá kinevezte. Tovább nem prolongál­ható r Ma utoljára láthatja a példátlan sikerű SZIÁMI MACSKA cimü Szeloozky Zita filmet a Corvinban. Holnap: Lajla! — Általános részvét nyilvánult meg a Rimamurányi—Salgótarjáni Vasmű Rt. mérnök-igazgatójának végtiszteseégén. Sú­lyos csapás érte Tury Sándor Kornél dr. egyetemi professzort, a Tudományos Aka­démia tagját és feleségét. Apósa, illetve édesapja Bender Ernő, a Rimamurányi— Salgótarjáni Vasmű Rt. mérnök-igazgatója 62 éves korában rövid szenvedés után el­hunyt. Az elhunyt kimagasló, értékes, köz- tiszteletben álló tagja volt a Felvidék társa­dalmának. Utolsó útjára* óriási részvét ki­sérte. — Megbüntették a főnöke utasítására túlzottan magas áron Ilimért minőségi hen­tesáruért. Ágoston Sándomé kolozsvári ká­vémérésében Péter Dezső elárusító tavaly decemberben a tulajdonos utasítására 16, 14 és 10 pengős kilogramonkénti árban szolgálta ki a 4.40, 4.50, és 4.60 pengőben megszabott császárhus, sonka, illetve ser­téskaraj adagját. A kolozsvári törvényszék mellett működő uzsorabiróság egyesbirája Péter Dezsőt az árdrágításért 600 pengő pénzbüntetésre Ítélte, a tárgyaláson meg nem jelent üzlettulajdonos, Ágoston Sán- dorné ügyét pedig elnapolta. Az egyes uzsojrsblró Ítélkezett Feuerstein József ko­lozsvári textiles árdrágításában is. Feuer­stein 1942 szeptember 30-án Daniel Gergely feldolgozó cégének 7.93 pengő egységárban közvetítette a méterenkint 6.50 pengőben megállapított matrácgrádli végjét. Az ipar- engedély nélküli közvetítő 400 pengő pénz- büntetést kapott a viszonteladó nagykeres­kedő és feldolgozó között szükségtelenül közbeékelt árdrágító műveletéért. Az egyes uzsorabiróság elé került Bokos István alsó füldl gazdálkodó Is. Bokos ezév januárjá­ban 20 pengőért- adta a takarmányozásra szánt tengerlszár mázsáját, bár az első­rendű takarmányszalma mázsájának csak 5.40 pengő a hatósági ára. Az uzsorabiró Bokos Istvánt 200 pengőre büntette meg. * Gyomor-, béli-, máj- és epebetegsé­gek gyógykezelésében a régbevált tisz­tán természetes „Ferenc József“ keserll- viz gyakran alkalmaztatik, minthogy ha­tása feltétlenül megbízható, nagyon eny­he és igen kellemes. Kérdezze meg orvo­sát! — Az Erdélyi Muzeum Egyesület Orvos- tudományi Szakosztálya 1943 november hó 11-én, csütörtökön délután 6 órakor az Uj Klinika (Mtkó-u. 4.) eladótereiében tudo­mányos szakülést tart. Üléselnök: dr. vitéz Haynal Imre. Tárgysorozat: Előadások: dr. Láng István (Belgyógyászati kiin.): A pneumococcus- és meningococcus-menmgitls gyógyítása serumbetegségge! és dr. Kneffel Pál (Közegészségtani Int.): A bovin tuber­culosis. Az érdeklődő orvosokat és orvostan­hallgatókat az Elnökség tlszte’ettel meg­hívja. — Faszén gáz-mérgezés egy kolozsvári la­kásban. A mentők súlyos faszéngáz mérge­zéssel a MÁV kórházba szállították Rónai Vilma 29 éves Magyar utca 36. szám alatti lakost. Rónai Vilma hétfőn este, mie’őtt le­feküdt volna, mégegyszer megrakta kály­háját fával és a kályhának becsukta a szel­lőztető ajtaját Is. Éjféltájban a szomszédok fojtó füstre ébredtek fel, majd feltörték Ró­nai Vilma ajtajának lakását, akit már esz­méletlen ál’apotban taiáltak ágyában. Álla­pota súlyos, c’.c rém életveszélyes. « Hirdetmény. A désaknai m. kir. só­bányahivatal ker s szabadkézből való meg­vételre I drb uj vagy használt 520 mm. nyomtávolságú elektromos bányamozdonyt. Ajánlatok a désaknai m. kir. sóbányahiva- taihoz küldendők ,ahol bővebb felvilágosítás Is beszerezhető. SZELLEMIDÉZÉS A PESTI SZELLEM FRONTJÁN Márai Sándor, az értékes és divatos iró előszót irt egy könyvhöz. Ez a könyv már egyszer megtette útját a magyar könyvpia­con. Ha jói emlékezünk, az első világhábo­rú derekán látott napvilágot. Márai Sándor előszava most annak érdekében Íródott meg, hogy a halottaiból feltámasztott könyv uj kiadásának útja ne csak szabványos siker, vagy szabványos bukás legyen. A szép és megkapó, sőt nyugodtan leírhatjuk: a szug- gesztlv élőbeszéd nem óhajt mást a magyar olvasóközönségtől, csak éppen annyit, hogy a második kiadás útja a lélek és a szellem diadalutja legyen, s az ut két oldalán föidre- borult tömegek érintsék porba homlokukat, miután a könyv vételárát hódolati adóban már kegyesen lerótták. „Ez a könyv csakugyan remekmű, — mondja Márai, az iró és az akadémikus. — Napjainkban könnyű kézzel osztogatják könyveknek és szellemi tüneményeknek ezt a kitüntető megjelölést, ezért fontoljuk meg, olvasók, szavunkat, mielőtt odafüznök a „Tanár ur kérem“ uj kiadásának. címlapjá­ra ezt a rangjelzést . . . Mindenki, aki e könyvet — mohón vagy figyelmesen — vé­gigolvassa, átesik a különös lelki megráz­kódtatáson, amelyet csak a remekmű hatá­sa tud kiváltani az olvasóból...“ Ezt mondja Márai Sándor többek között abban a lelkes lerendezésben, amelyet elő­szónak szánt néhai Karinthy Frigyes „Ta­nár ur kérem" cimü kroki novella-gyűjte­ménye uj kiadása elé. Ezt mondja Márai Sándor, az értékes és ünnepelt iró, az akadémiai, tag s mert e három tényező különleges súlyt ad minden szavának, kötelességünk szavait megkülön- taj böztetett figyelemben részesítenünk. Márait sokan, igen sokan úgy olvassák, mint a ki­nyilatkoztatást. Sokan, igen sokan állnak úgy előtte, mint aki nemcsak tanúja ég kró­nikása e vajúdó világnak, hanem ügyésze és bírája is. Sokan, igen sokan ünnepllk őt magukban, mint a gondolat és szó utolérhe­tetlen varászlómesterét, akinek néhány mondata a legkápráztatóbb szellemi tűzijá­ték fényével tudja bevilágítani a sötétséget. Sokan igen sokan érzik meg benne a kor­szak szellemének emigránsát, aki egyik lá­bával a ma mögött zarándokol, a másikkal messze, hétmértföldes csizmákkal lép a jö­vendő ködében. Sokan, Igen sokan fogóznak bele, kapaszkodnak bele, akik idegenül, esetleg ellenségesen nézik a ma iszonyú va­júdását, amelyből vagy újjászületik a világ s abban mi, maroknyi magyar nép is, vagy elpusztul minden, amiben hittünk, hiszünk és a jövendőben is hinni szeretnénk. Márai benne él a mában, de nem vele és nem érette. Mégis, vagy éppen ezért — te­kintély. S ha súlya, tekintélye teljes fegy­verzetével harcba száll valakiért, valamiért, B ha arról a magaslatról, ahol meg szokott nyilatkozni, verdiktet hirdet, sokan, nagyon sókan felejtkeznek meg arról, hogy a ver­dikt kihirdetése után nemcsak jog, hanem néha kötelesség Is a fellebbezés. Márai azt mondja néhai Kartinhy Frigyes kroki novella-gyüjteméyéröl, hogy „remek­mű“. De ennyivel nem elégszik meg, hanem verdiktjének még azzal is külön súlyt ad, hogy ráolvassa kortársaira, miszerint ezt a kitüntetést igen könnyű kézzel szokták osz­togatni szellemi tüneményekre. Kötelességünk felvetni a kérdést: vájjon nem esett-e Márai épp e könnytlkezüség bűnébe? Mi nem tudjuk, nem is firtatjuk, mi’yen péidáknt sérelmez megállapításában, de kissé meghökkenve gondolunk arra. hogy vájjon milyen uj jelzőt és milyen uj érték­mérőt kell beiktatnunk a könnyű kézzel koptatott fogalmak hierarchiájába, ha a magyar szellem, a valóban magyar szellem korokat és nemzedékeket diadalmasan tul- é’ő tényleges remekműveit kell a nemzet tudata előtt fénnyel és dicsőséggel megem­lítenünk? Tisztelettel megkérdezzük Márai Sándortól, vájjon mily értékelést tud adni — mondjuk — Pázmány Péter prózájára, Balassi Bálint néhány versére, a kuruc köl­tészet egy-egy versére, Csokonai komikus époszára, Katona József „Bánk bán"-Jára, egy-egy marék Petőfi-, Vörösmarty-, Arany­AGYAR. DUAL versre, Madách Tragédiájára, Móricz Zsig- mond Erdély-trilógiájára ? . . . Bocsánat még akkor le, ha a sebtében felsorolt példákat illetőleg nincs vélemény- különbség a magyar lelkiismeret és Márai Sándor álláspontja között, de mégis!... De mégis, ha eddig könnyű kézzel osztogatták a remekmű fémjelzését, hová, mily magas pledesztálra kell ezeket a magyar értékeket állítanunk, ha Márainál a remekmű-korszak néhai Karinthyvel kezdődik a magyar szel­lemi élet vlrányaln? „ Mi nem vitatjuk el a szóbanforgó néhai szerző és néhai müve semmiféle kiválóságát. Nagyon mulatságos, nagyon érdekes és na­gyon „pesti“ volt anno dazumal, amikor olvastuk. De kérdés, akarjuk-e ma is olvas­ni? Kérdés, vájjon van-e szüksége a ma magyar nemzedékeinek arra, hogy a „Tanár ur kérem“ lapjain bemutatott problémakört ismét a néhai szerző szemüvegén keresztül lássuk és mai látásmódunkat, ma szemléle­tünket, mai eszményeinket befolyásoltassuk egy régi, igen régi, letűnt és soha vissza nem kívánt szemlélet dloptriáitóJ ? Kicsoda, micsoda néhai Karinthy Frigyes, hogy elfelejtett és cseppet sem nélkülözött müvét ily extátlkus rajongással, Ily ünnepé­lyes rituáléval kell kihantolni a mult mor- gue-jából és a halottat ily nagy pompával s áhítattal újra feltámasztani halottaiból? Márai előszava az „Uj Idők" c. igen olva­sott és igen népszerű magyar családi folyó­iratban Jelent meg s ilyenformán rendkívül sok magyar lélek eshetik abba a tévedésbe, hogy a nagytekintélyű Márai, az ünnepelt iró, az Akadémia tagja itt valóban a ma­gyar szefllem ügyének akar szolgálatot ten­ni. Márai kiállása késztet arra, hogy fel­vessük a kérdést: kicsoda a magyar szel­lem vlrányaln néhai Karinthy Frigyes? A kérdésre sokkal nehezebb választ adni, mint gondolnók. Nem müveit hivjuk tanu- ságtételre, hanem korát. Hadd lássuk, kik és miként tartották nyilván a „Tanár ur kérem" c. „remekmű" szerzőjét. Sehol, ahol a „szellem Jeleseit" nyilván tartják, nincs szó Karlnthyról. A zsidó lexikon nem ismeri, a szabadkőműves névsorokat hiába forgat­juk, az irodalmi lexikonban nyoma eines. Egyedül Pintér nagy irodalomtörténetének nyolcadik kötete mond néhány sort róla, de az idézett „remekművet“ egyáltalán nem emeli ki ilyennek. Márai hitét tett emellett. A magyar lelkiismeret azonban épp Ilyen határozottan és épp Ily meggyőződéssel szi­lárdan állítja, hogy a néhai szerző néhai müve lehet valóban „remekmű“ (a maga műfajában, a maga idejében és a maga lég­körében), de a mai magyar tudatnak nem erre és nem ilyen „remekművekre" van szüksége. Ha Karinthy Frigyes élne. részle­tesen is megindokolnék ezt az álláspontot. Halottal azonban nem vitázhatunk, de a szellemidézökkel kötelességünk perbe szán­nunk. így szállunk perbe Márai Sándorral és mindennek nevében, ami magyar, feleb- bezzük meg a hírnév és dicsőség magas emelvényéről kihirdetett verdiktet. Lehet, hogy Mára! csodálkozva huzza fel szemöl­dökét. Megértjük. Mi a magyar mában élünk. Éppígy megfelebbezzük a „Magyar Nem­zet" cikkírójának, Bóka Lászlónak kiállását is. Eszerint hibás a magyar társadalom, mert nem figyelt fel Karinthy figyelmeztető szavára. S nézzük, olvassuk a pesti napilap idevágó sorait s elhata’masodik bennünk az az érzés, hogy a fiatal esztétikus Karinthyt nagy magyar nemzetnevelöként szeretné elénk állítani. . Itt Is eltűnődünk. Ha a nemzeti, vagy társadalmi lelküsmeret Karinthy szóbanfor­gó kötetével kezdődik, vájjon hová kell helyeznünk, hová, mily magasságokba kell emelnünk a ml nagy tanítóinkat, a ml nagy ébresztgetöinket: Kölcseyt, Széchenyit, Te­leki Pált, akik valóban magyarok és a nem­zet nagy nevelői voltak s azok Is maradnak minden időkben. Tudjuk: mind Márai, mind Bóka a szel­lem jogán, a szellem „szabadsága" nevében beszélt. Különös szabadság ez, magyarok!... Baj !esz még ebből a nagy, szent „szabadság­ból", amint hogy volt Is már baj véle... B szófiai zsidók fiz nap alatt kötelesek ingóságaikat értékesíteni, lakásaikat kiüríteni Szófia, nov. 9. (MTI) Christov belügymi­niszter újságírók előtt kijelentette, hogy a bolgár kormány a zsidókra vonatkozó tör­vényt és rendeseteket mindenütt a legna­gyobb pontossággal fogja végrehajtani. Leg­utóbb több zsidó csoportnak adtak enge­délyt szófiai utazásra, hogy ily módon al­kalmat nyújtsanak nekik ingóságaik eladá­sára és lakásaik kiürítésére. Megállapítot­ták azonban, hogy sokan közülük rosszhi­szeműen jártak el. Vagy családtagjaikat is magukkal hozták, vagy nem adták el ingó­ságaikat, hanem hosszú szófiai tartózkodás­ra rendezkedtek be. Ezért a miniszter kény­I télén volt elrendelni, hogy mindazokat a zsidó személyeket, akik tíz napnál tovább I tartózkodnak a fővárosban, haladéktalanul utasítsák vissza vidéki tartózkodási helyük­I re. A rendelet ellen vétőket külön falvakban fogják Internálni­Újra Hóman Bálintot választották meg a Magyar Nemzeti Muzeum elnökének Budapest, nov. 9. (MTI) A Magyar Nem­zeti Muzeum tanácsa egyhangúlag és egye­dül Hóman Bálint dr. titkos tanácsos nyu­galmazott vallás- és közoktatásügyi minisz­tert Jelölte újabb hat esztendőre a Magyar Nemzeti Muzeum elnökévé, aki immár 20 esztendeje áll a Magyar Nemzeti Muzeum élén, előbb főigazgatói, 1933 óta pedig el­nöki minőségben. Az elnöki széket újból el­foglaló Hóman Bálint rövid beszédben fej­tette ki a legközelebbi időben következő programját. ■m ........... Nyerészkedési cél nélkül is vétkes a kereskedő, ha üzleti jövedelme gyarapítására drágábban vásárol Kolozsvár, nov. 9. Csutak Albert falusi alkalmi mészárosmester. Csak egyéb munka hiján vág. Hozzá fordulnak akkor is, ha szükségvágás adódik valahol. így történt ez év tavaszán Szentgyörgyl Ferenc eltört lábú borjújával. Más alkalommal meg Far­kas János adott át egy hizódisznót számára. Csutak Albert a levágott jószágokat kimér­te. A húsból 120 kilót Kolozsvárra hozott ba és itt Herceg Ferenc kereskedőnek adta el, aki a 444 pengős hatósági ár helyett 576 pengőt fizetett érte. Árdrágítás miatt eljá­rás indult az ügyben. Csutak azzal védeke­zett, hogy az áruhoz maga is drágábban jutott hozzá. A kolozsvári törvényszék mel­lett müködö uzsorabiróság erre az eladókat, sőt a kiárusításban segédkező Csutaknét Is felelősségre vonta. A pert Bíró Lajos dr. egyes uzsorabiró tárgyalta kedden. A vádat Nagy Tibor dr. királyi ügyész képviselte. A bizonyítási eljárás során a bíróság meg­állapította, hogy a vágások alkalmi kény­szervágások voltak s ezt enyhltó körülmény­nek tekintette. Minthogy azonban Csutak Albert egyizben már kapott árdrágításért pénzbüntetést, ezúttal egyhavi fognázbünta- tést és három évi jogvesztést szabott ki reá. Csutak Albertnét 250 pengő, Szentgyörgyl Ferencet 300 pengő pénzbüntetésre Ítélte, valamint elkobzást helyettesítő 72 pengő vagyoni elâgţâtel megfizetésére kötelezte a bíróság. Az uzsorabiró 600 pengő pénzbün­tetéssel sújtotta Herceg Ferenc kereskedőt Is, akire ugyan nem bizonyult rá, hogy vá­sárlását nyereségl céllal eszközölte volna, de — amint az indokolás leszögezte — „üz­leti Jövedelmét kétségkívül gyarapította volna annak továbbadásával, mert a feldol­gozásra szánt áruból a kereskedőnek úgy Is haszna lett volna, ha azt a megszabott áron értékesíti," Éppen ezért Herceg vétkessége kétségtelen. Farka* Jánossal szemben az ártullépé* elkövetése nem bizonyult be, ezért a bíróság felmentette. — A helyettes Is felelő# főnöke árdrá­gító tizeiméiért. Schöhn Mózes hldalmási kereskedő még tavaly munkaszolgálatra vonult be. Távóllétében üzletét édesanyja, Sehöhn Sándorné vezette, akinek menye, Rosenfeld Piroska és annak sógornője, Lan­dau Jolán segédkeztek. Ezév március 22-én az egyik falubeli asszony négy méter bro­kát selymet vásárolt náluk. A méterenkint 4.50 pengős megszabott ár helyett a vevő könyvébe 7.50 pengőt Jegyeztek be ée any- nylt is fizettettek. Az ellenőrző hatósági közegek azt Is megállapították, hogy egy másik „békebeli" árut 5.40 pengő értékben jelöltek meg, annak 4.13 pengős hatósági ára heSyett. Ezért uzsorabirósági eljárás indult valamennyiük ellen. Schöhn Sán­dorné közben elhalálozott s igy a törvény­szék esek Schöhn Mózesné Rosenfeld Piros­kát. és Schöhn Jenőné Landau Jolánt vonta felelősségre. A vádlottak azzal védekeztek, hogy nincsen üzleti jártasságuk, mert a kalku’ációt mindig az időközben elhunyt Schöhn Sándorné végezte. A vásárlást könyvbe történt bevezetést és az ármegje­lölést mind a ketten tévedésnek mondották. Giurgiu Jánosné azonban, egyik vásárlójuk terhelő vallomást tett reájuk. Szerinte Ro­senfeld Piroska kiszolgált, Landau Jolán pedig beirta a vásárlási könyvbe és bevéte­lezte az összeget. Az ügyet tárgyaló Bíró Lajos dr. egyes uzsorabiró — Nagy Tibor dr. királyi ügyész vádbeszéde után mind­kettőjüket egy-egy rendbeli árdrágító vét­ségben tettestársként mondotta ki bűnös­nek és ezért őket fejenként 600.—600 pengő pénzbüntetésre Ítélte. Jö ÁRU ÉS Jö HIRDETÉS ALAPJA A Jó ÜZLETMENETNEK '

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom