Keleti Ujság, 1943. november (26. évfolyam, 248-271. szám)

1943-11-04 / 249. szám

CsUf&riölc

19*3. november 4

Ára m fillér

ELŐFIZETÉSI ARAK: 1 HÓRA 4.30, NE- I •

GYED ÉVRE 13.40, FÉL ÉVRE 34.80, EGÉSZ I HUSZONHATODIK ÉVFOLYAM 249. SZÁM

ÉVRE 49.60 PENGŐ. — POSTATAKARÉK- I RIADJA A LAPKIADÓ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG

PÉNZTÁRI CSEKKSZÁMLA SZÁM* 73148. I

SZERKESZTŐSÉG, KIADÓHÍV ATAL ÉS NYOMDA: KOLOZSVÁR, BRASSAI-D. 7. TELEFON- 15-08. — POSTAFIÓK: 71 SZ. KÉZIRATOKAT NEM ADUNK VISSZA

A Krim-félsziget felett

és a nagy Pnyeper-kanyarban tovább tombol

a hatalmas anyagcsala

M exiíeói csapolok is harcolnak Olaszországban

Bíróság elé állítják Ciáné grófot és Guzzoni tábornokot

Á francia szakadárok tiltakoznak a moszkvai határozatok miatt

99Eden diplomáciai DUnkirehentirt alá6*

TÉVHITBEN RINGATÓZIK A SZÖVETSÉGES SAJTÓ — írja a „Berliner Börsenzeitung“ — ha azt hiszi, hogy a moszkvai közlemény kétvállra fekteti Németországot. Lellki megrázkódtatást legfeljebb Angliában válthat ki, ha az angol nép észreveszi, Edén diplomáciai Diinkirchcnt irt alá. Az engedmény, amelyet Anglia és az Egyesült-Államok tett a Szovjetnek, végzetes, de annak következményeit a német véderő mindenesetre el tudja hárítani Európa felöl.

A „Deutsche Allgemeine Zeitung“ megállapítja, hogy a moszkvai záróközlemény fáradságosan összeállított okirat, amelynek minden pontjából világosan kitűnik, hogy a Német Birodalom ellen szövetkezett hatalmak hangos és csattanó jelszót keresnek. Anglia és az Egyesült-Államok készséget vállaltak arra, hogy szovjet győzelem esetén nem akadályozzák meg Európa, holse- vrzálását már csak azért, sem, mert nem Is tadnák, ha akarnák sem. A Német Birodalom azonban minden erejét mozgósítja e közös összeesküvés ellen. A moszkvai jelszóra Európának az a válasza, hogy a ha ír most lépett, legtevékenyebb állapotába és arra irányul, hogy a világot végleg megszabadítsa az angol gyámság évszázadok éta ránehezedő terhétől és attól az óriási veszélytől, amellyel a boJsevizmus fenyegeti. A válasz Moszkvának Németország győzelme lesz.

A német fővárosban nem kételkednek abban, hogy a szövetségesek fokozni akarják háborús erőfeszítéseiket és hogy a közvetlen hadvezetésben az angolszászok és a Szovjet között Moszkvában valóban egyetértés jött létre. Határozott értesülések erről még nincsenek ugyan, de az a vélemény a,lakúit ki Berlinben, hogy az úgynevezett második harctér kérdésére Moszkvában többé-kevésbbé határozott választ adtak, s ezek folytán közvetlen hatást várnak a jövendő háborús fejleményekben.

A „Madrid“ cimü spanyol lap berlini tudósítója is azt Írja, hogy német körökben számítanak a moszkvai értekezlet katonai határozatainak következményeire s ezekre nézve meg is tették a szükséges intézkedéseket. Többek között várható az, hogy az Egyesült-Államok szovjet repülőtereket fognak felhasználni a Németország elleni légitámadás fokozására. A szövetségesek hadvezetésének egységességét a moszkvai határozatok benyomása alatt német részről jobban, mint eddig, feltétlen valóságnak tekintik.

A politikai kérdések tekintetében lisszaboni szövetséges körökben csalódást keltett a moszkvai jelentés. Véleményüket ebben a, mondatban foglalják össze: Moszkvában csak a teljesen mellékes kérdésekben állapodtak meg, a félig fontosakat bizottság elé utalták, a legfontosabbakat pedig nem is érintették.

Ugyanerre mutat a „Basler Nachrichten" cimü svájci lapnak az a (londoni tudósítása is, hogy az angol főváros illetékes köreiben továbbra is tartózkodóan Ítélik meg a

moszkvai eredményeket. Nem vitatják el, hogy a tanácskozások kielégítő mederben folytak és különféle téren megegyezésre is vezettek, de nem osztják az Amerikából sugárzó derűlátást mindaddig, amíg közelebbi részletek nem válnak ismeretessé. A moszkvai tanácskozás részleteiről szóló hirek ugyanis eddig főképpen Amerikából származnak.

Az első szövetséges tiltakozás különben már elhangzott a moszkvai értekezlettel kapcsolatban. A Budapesti Tudósitó jelenti Algírból, hogy a francia felszabadítás! bizottság hivatalos nyilatkozatban a legmélyebb csalódását fejezte ki afölött, bogy’ nem kapott képviseletet a londoni európai bizottságban. A nyilatkozat azt hangoztatja, hogy Franciaország nélkül az európai kérdések nem oldhatók meg.

Más szempontból, de hasonló jellegű a vichyi francia híriroda, az OFI félhivatalos közleménye is. Megállapítja, hogy a moszkvai nyilatkozat burkolt megállapításai erősen nyugtalanítják a világ közvéleményét, különösen a semleges európai államokat. A közlemény tulajdonképpen angolszász részről Sztálinnak átnyújtott váltó, felhatalmazás Európa bolsevtzálására. Egyetlen szó sem esik benne az Atlanti-tengeri egyezményről, azt tehát feláldozták. A moszkvai tanácskozás lényege Európa, feláldozása a Szovjetuniónak, amely ennek fejében lemond a. második harctér sürgős követeléséről. Sztálin most már abba a helyzetije jutott, hogy Európát Varsótól—Lisszabonig ellenőrzi és beleszól minden döntésbe.

Ankarai diplomáciai köröknek — amint, a „Svenska Dagbladed“ közli — az a meggyőződésük, hogy Moszkva Európának háború utáni átalakítását nagyobb figyelemmel kíséri, mint ahogy a moszkvai közlemény’ általános fordulataiból kitűnik. Azt hiszik, hogy a Szovjet ellenzi a délkeleteurópai kérdésnek a háború előtti tárgyalását. Annál fontosabb lesz majd számára a londoni bizottság, s abba — a hirek szerint — egyik legügyesebb diplomatáját, Vi- sinszkyt küldi ki. Ugyanez a svéd lap hangoztatja, hogy a moszkvai közlemény’ fokozta észak nyugtalanságát, s reámutat arra, hogy még az angol sajtóban is voltak bíráló hangok. A moszkvai határozatokat most egyes angolszász körökben a mai kor Magna Chartaja-nak nevezik. Annakidején ugyanígy nevezték el az Atlanti-okmányt is, amelyet ma már egy szóval sem említenek.

A ,Rasier Nachrichten“ szerint Lengyel- ország, a Balkán, Finnország, a Baltikum és Irán kérdésében nem hoztak semüyen határozatot, határvonalakat nem húztak meg s ezt a feladatot a békeértekezlet számára tartották fenn. A Földközi-tengeri bizottságot feloszlatottnak lehet tekinteni.

A finn lapok éresülései szerint is a finn határok kérdését szintén az általános bé- keértekezletig halasztották el. A „Helsinken Sanomat“ stockholmi levelezője szerint Oroszország kötelezte magát, hogy a finnekkel nem köt fegyverszünetet, vagy békét Anglia előzetes hozzájárulása és a feltételek közös megvizsgálása nélkül. A

stockholmi „Sozialdemokraten“ úgy tudja, hogy a feltétlen megadás elvét Finnországgal .zeniben is érvényesíteni kívánják.

Az Ausztriára vonatkozó moszkvai nyi- ]?t7 • tot londoni osztrák körök, stockholmi hirek szerint, lelkesedéssel, de meglehetős zavarral fogadták. Hangoztatják, hogy Ausztria képtelen államalakulat volt régi formájában, nem voltak megfelelő gazdasági alapjai és így nem elég „szabad és demokrata Ausztriát teremteni, ha nem biztosítják annak létét a nyugattal, vagy kelettel együttműködésben. Londoni körökben megállapítják, hogy a hivatalos nyilatkozat elsöizben fejezi ki az Anschluss el nem ismerését és a határozatban jelét látják Németország tervezett széttagolásának.

Az „Observer“ cimü angol lap a fokozott katonai erőkifejtés szükségességére hívja fel az angolszászokat. Megállapítja, hogy a Szovjet a döntésért tett erőfeszítéseiben erőforrásait a legvégsőkig, szinte hihetetlen mértékben igényi«' veszi. A rendkívüli teljesítményeket azonban néni lehet beláthatatlan ideig erőszakolni s éppen emiatt nagy a szövetségesek felelőssége. A Szovjet megsegítése elől nem vonhatják ki magukat azzal, hogy az angolszász erőket azok legnagyobb kifejlődésükig összpontosítják, vagy, hogy olyan hadműveleteket kezdenek velük, mint Olaszországban.

Arra, hogy segítsenek,----Írja az angol lap

— a szövetségeseknek legfeljebb már csak. három bónapuk van.

lies amíg az angolszászok Európában egyre fokozódó befolyást hajlandók biztosítani a Szovjetnek, maguk egyáltalában nem kérnek a bolsevista tanokból. Amig körülbelül egy évvel ezelőtt még Angliában egymást érték a bolsevista gyűlések, addig a „Daily Telegraph“ je’entése szerint ennek az évnek májusában már betiltották az összes szovjetbarát gyűléseket s az angol hadügyminiszter szigorú büntetéssel fenyegette meg azokat a tiszteket és katonákat, akik ilyen gyűléseken esetleg részt vesznek. Az élesen baloldali „Manchester Guardian“ cimü angol lap hangsúlyozza, hogy a legerősebben szembe kell szállni azokkal, akik az angol—szovjet katonai szövetség ürügye alatt meg szeretné torpedózni a brit királyság szociális rendszerét. Eden angol külügyminiszter Moszkvába utazása előtt az alsóházban hangoztatta, hogy senki sem kívánhatja, hogy két katonai nagyhata'om szövetségének fentartása érdekében a nemzeti társadalmak képét is összeegyeztessék egymással. Ugyanez a magatartása Amerikának is. A „Newyork Times“ szerint a legutóbbi időkben 138 újságírót Ítéltek el az Egyesült Államokban bolsevista propaganda miatt, mert az sértette és veszélyeztette az amerikai belső arcvonal egységét. London és Washington tehát csak Európának cslnálgatják a bolsevizmust, de maguk nem kémek belőle.

*

A NÉMET HIVATALOS JELENTÉS a Krim félsziget felé vezető utakról és a Dnyeper-kanyarulatról közöl kemény harcokat. Megállapítja, hogy a szovjet támadó* aok.it mindenütt visszaverték és a betöréseket elrefeszelték. A német ellentámadások sikeresek voltak. A többi arcvonalszakaszokon is meghiúsultak a bolsevista kísérletezések, s az ellenség mindenütt nagy veszteségeket szenvedett.

A keresi félszigeten történt szovjet partraszállásról megállapítják, hogy a védelem teljesen szétforgácsolta az itt liarcbavetett szovjet csapatokat. Az egyik partraszá'ló csoportot már a tengeren teljesen elpusztították, a másik csoport egyes részei a szárazföldre jutottak ugyan, de azokat is benyomták a part mocsaras részeibe. A német partbiztositók ellentámadásai a legszűkebb térre szorították őket össze.

A krivojrogi csatában a német ellentámadás uj eredményeket ért el. Sok szovjet páncélost pusztítottak el. Meghiúsították — még a német vonalak előtt — a Dnyepro- petrovszktól délre indított szovjet előretörést is. A német légierők a Nogaj síkságon különösen sikeres mély támadásokat Intézett az ellenséges erők ellen. Nagy erővel támadták a szovjet páncélos ékeket, a készenléti állásokat s bombázták a Taman- félsziget kikötőiben gyülekező hajókat.

*

rendkívül nagy nehézségekkel KÜZDENEK az angolszász csapatok a délolaszországi hadműveletekben állapítják meg az angol haditudósítók. Dombról-domb- ra csigalassúsággal tapogatózunk előre a Róma felé vezető utón — Írja a ,J)aily Telegraph“ munkatársa a Volturao mellől

__ és a harcok sok áldozatba kerülnek. A

németek aránylag kevés katonával, de sok géppuskával és ágyúval tartják a nehezen hozzáférhető hegyi állásokat. Az angolszász katonák nagyon kényelmetlenül húzódnak meg a barlangokban és a sziklák mögött, mert a sokat magasztalt szép olasz időjárás erre az évre már megszűnt.

A szövetségesek olaszországi főhadiszállásának egyik jelentése kisebb sikerekről számol be, ezeket azonban rendkivül súlyos harcok árán vívták ki. Az amerikai csapatok eszerint megszállották a Monte Massico északi lejtőjén fekvő Cassanouva kis helységet és megtámadtak több német ellenállási övezetet. A 8. hadsereg fárasztó küzdelmekben tudott csak egyes, kis területi nyereséget jelentő állást elfoglalni. A Trigno folyó torkolatvidékén is kisebb jelentőségű arcvonalváltoztatásra került sor. A Nemzetközi Tájékoztató Iroda ezzel kapcsolatban azt jelenti, hogy az amerikaiak kötelékeik teljes erejét felhasználták ezekben a hadműveletekben, de mégsem tudtak eredményeket elérni s a nagy veszteségeket szén-