Keleti Ujság, 1943. november (26. évfolyam, 248-271. szám)

1943-11-13 / 257. szám

KntTiUjSKG Stilz János rámutatott a külföldi rádió piopagandaveszélyére és feUúvta a kormány figyelmét a társadalmi egyesületek összefo­gásánál a minőségi szelektálásra. A költ­ségvetést megszavazta. Tauffer Gábor a sajtó, propaganda, film, rádió problémáinak ügykörét a propaganda­minisztérium hatásköre alá ajánlotta. Vámos János délvidéki képviselő ké'te a nemzetvédelmi propagandaminiszter közre­működését abban az irányban, hogy a tár­sadalmi egyesületek minden hónapban tart­sanak tagjaik előtt nemzetvédelmi felvilá­— Tárcám vitája meglehetősen napi poli­tika nélkül folyt le és ezért hálás köszöne­tét mondok. Talán Nagy László képviselő ur ütötte meg leginkább a politikai hangot. T. képviselőtársam felsorakoztatta beszédei­met Szembeállította azok egyes tételeit. Ellentmondásokat keresett és látszott ki­mutatni. Én néhány héttel ezelőtt hozzájá­rultam, hogy beszédeim gyűjteményét nyom­tatásban kiadják. Ezt abban a tudatban tet­tem, hogy vele még inkább alkalmat fogok adni arra, hogy több mint másfél év ke­serves munkáit és nagyon lelkiismeretesen megfogalmazott megnyilatkozásait össze­hasonlítsuk egymással, de első bemutatkozó beszédemben, amikor azt mondottam, hogy hadseregünkkel részt kell vennünk ebben a hadjáratban, nem Írhattam bele azt, hogy én egy fait accompolit vettem át, amint azt nagyon jól méltóztalnak tudni. És tudni kell a képviselő urnák, hogy ebből, hogy 300.000 főnyi hadseregünk mit vesztett, fel­szerelésben. pedig majdnem mindenünk ott pusztult a harctéren, nekem, az én magyar lelkiismeretemnek és magyar felelősségér­zetemnek, következtéteseket kell levonnom. (Helyeslés és taps a jobb és baloldalon és a középen.) Az események változtak meg képviselő ur. Un nem mondhatom azt, hogy a második magyar hadsereget, mindent amit azóta odaküldtünk, állítsuk ki abba a harcba, amelyben — igen Is azt vallóm — dől ei nagy részben a magyar sors, mert ebben a mai beszédemben is azt mondottam, ne is álmodjuk azt, hogy bárki is meg jog bennünket védeni. Mi egy porszem vagyunk a nagy küzdelemben, de a magunk küzdel­mében minden erőnkre szükség van. tHe­lyeslés.) Ezt tartalékolom. Az ellentmondás tehát látszólagos. Nekem igazolás, hogy másfél évvel ezelőtti beszédemet most he­lyeslik, de a képviselő urnák az lett volna az igazolás, ha akkor állt vol.ia eiö a mai beszéddel. (Taps a jobboldalon és középen.) Megmondom őszintén, velem szemben álló jobboldali pártoknak itt a parlamentben kormányzati politikámmal szemben tanúsí­tott magatartásával, kritikájával csak úgy foglalkozhatom, hogy ezért, mint azt már több Ízben megtettem, köszönetemet fejezem ki. Nem tudom, azonban mindig azt lenni annál az agitációs munkánál, ami kint a perifériákon folyik. Ezért van az az ellen­tét, ami köztünk a szólásszabadság gyakor­lása tekintetében mutatkozik. Méltóztassék elhinni, ha biztos lennék abban, hogy közös nagy célok, érdekében és nem pártpolitikai célok érdekében hangzanak el esek a fel­szólalások, akkor én lennék az, aki előse­gíteném azt, hogy ezek a felszólalások el­hangozzanak és az agitáció és szervezkedés follyék. De én úgy tudom, nem mindig csak a nagy célokról van szó, hanem igenis a sorok megbontásáról is és amennyire ké­rem mindig saját. pártomat és képviselő­társaimat, hogy az ellentéteket ne keressék, ne pártpolitikát folytassanak odakint, ne választásokra készítsék elő az ország kö­zönségét, úgy kérnem kell a velem szau­gositó előadásokat. A tárca költségvetését elfogadta. Nagy , László hozzászóláséban polémiába bocsátkozott az előtte felszólaló képviselő­vel, majd rátért a cenzura működésének és a sajtóellenörzö hatóságnak adott sokirányú utasítást tette szóvá. A kormánytól erélye­sebb cselekvést kér és a javaslatot nem fo­gadja el. Tör* Tibor alelnök ezután a vitát íövid- del fél 6 óra előtt lezártnak nyilvánította, majd KáOay Miklós miniszterelnök emelke­dett szólásra. be« álló képviselőtársaimat it, hogy ezeket a szempontokat tartsák szem előtt. — Méltórttított szóvá tenni sok más kérdés között a zsidó vagyonra vonatkozó állásfoglalásomat és néhány kisebb vonat­kozóan kérdést. A pénzügyminiszter urnái a zMdO vagyonadóra vonatkozólag számos ter­vezet van nem készen, de folyamatban és előkészületben. Ezek azonban azt mutatják, hogy a gazdasági élet rendjének súlyos érintése nélkül nincs olyan elméleti és technikai módszer a kezünkben, amelyekkel ezt a mai időkben keresztül lehetne vinni. Ezeket a kérdéseket igen komoly eniberek tárgyalják nagyon nagy súllyal, nagyon nagy lelkiismerettel és nagy megfontoltság­gal. — Áttérek most azokra a súlyos és fon­tos kérdésekre, amelyek mindnyájunk ér­deklődését lekötötték és amelyekkel a kép­viselő urak a legintenzívebben foglalkoztak. Ezek közül első a nemzetiségi kérdés. — A magyar nemzetiségi politikát, úgy emlékszem, első beszédemtől kezdve tavalyi ungvári megnyilatkozásomban is, most pe­dig Huszton igyekeztem körvonalazni. Ezek­ben mindenütt leszögeztem a magyar állam­alkotásnak azt a nagyszerűségét, hogy nem­zetiségi ország felett tudott uralmat, impe riumot gyakorolni, nemzetiségeket tudott a nemzeti munkába bekapcsolni és nemzetisé­geket tudott, soha sem kényszerrel, sőt in­kább még valami ellenállással eszel szem­ben — asszimilálni. — A retorzió kérdésére vonatkozólag a következő megjegyzésem van: Ugyanaz a mentalitás nehézzé teszi a retorziónak kor­látlanul való gyakorlását.• Hogy én az éli állampolgáromat üssem azért, mert, te ütőd* sjz én magyaromat, ez tulajdonképpen 'em egyezik a magyar Szándékkal, a majyiu gondolattal, a mi nemzetiségi politikánkkal, de ha más eszköz nincs, meg kell tennünk. (Helyeslés.) Ez olyan eszköz, amely clöl igyekszem kitérni és mindent megkísérlik, hogy ne kerüljön rá sor, de ha erre kény­szerűének, ha ehhez az általam, ismétlem, helytelennek tartott eszközhöz is kénytelen vagyok hozzányúlni, ezt nem nemzetiségi Htikai szempontból teszem—Isten ments, — hartem azért, hogy ezzel igyekezzem eny­híteni azt a keserves és szörnyű létet, ami­ben Délerdélyben különösen a véreink és testvéreink vannak, hogy sorsukon valaho­gyan segíteni tudjak. (Helyeslés és taps ) Kiejtettem az „asszimiláció“ szót. Én nem tudom, hogy a magyarországi németség ezt a kérdést miért állítja be néha oly elíté­lően és miért tartja a nemzetiségi kérdés­nek egy általuk nem szivesen látott problé májának? Én először is nyomát sem látom a mi történelmi múltúnkban az asszimilálás- nak, mert hiszen e tekintetben meg keli állapítanom, hogy nálunk a németség részé­ről elsősorban az intelligencia volt az es nem a népi tömegek, amely asszimilálódott. (Helyeslés és taps a jobboldalon és a kö­zépen.) nemzetiségeink panaszfetsorolását, azt kell látnunk, hogy lényegében bagatell dolgok­ról van szó. (Úgy van! Úgy van!) De az elégedetlenség Itt-ott mégis megvan. Ennek egyik oka az, amit az előbb mondottam. (Egy hang: A háború!) A másik ok az agi­táció, amely ezeken a vidékeken állandóan folyik, a harmadik oka pedig a részünkről néha megnyilvánuló tUrelmetle.nség. Ezeken a bajokon segíteni kell és segíteni is fo­gunk. —- Én Teleki Pál nemzetiségi politikáját vallom a magaménak. (Élénk helyeslés a jobboldalon és a középen.) Nem tagadom azonban, hogy az események néha beiekény- szerltenek bennünket abba, hogy erősebb eszközökhöz is nyúljunk. Ennek előidézői, ennek provokálni azonban soha sem mi, ma­gyarok vagyunk. — A másik nagy kérdés, amelyről mél- tóztattak beszélni, a sajtó és a cenzura kér­dése. A cenzúrával én személyesen nem fog­lalkozom. Én egyetlenegy utasítást -seri ad­tam ki, nem ismerem a cenzura-utasitáso- kat. Most újabban talán intenzivebben és többet fogok ezzel a kérdéssel foglalkozni. A cenzura háborús intézmény és Igaza van az egyik képviselő urnák, hogy abb.tr az utasítás-tengerben a cenzor egészen termé­szetesen nem mindig találja el a legjobb megoldásokat. Nagyon nehéz elta'álni a leg­jobb megoldást, mert minden szót. minden oldalról rettenetesen megnéznek, amelyet itt ebben az országban leirunk. Fokozottal- kell figyelni és vigyázni, kiadtam azonban az utasítást, hogy a magyar közélet olyan pro­minens vezető tagjainak cikkeit, akik hiva­tottak arra, hogy maguk birá’ják el és ma­guk Válíaljahak felelősséget azért, amit Ír­nak. Ha kifogás van ellenük, először nekem mutassák be és csak azután a cenzornak. — A harmadik kérdés, amellyel tüzete­sebben és többször méltóztactak foglalkozni, a hadigondozás kérdése. Ez még nincs veg­A miniszterelnök beszédét több Ízben sza­kította félbe a lelkes taps és helyeslés. A nagy tetszéssel fogadott beszéd után vitéz Lukács Béla tárcanélküli miniszter emelkedett szólásra, aki azt hangoztatta, hogy csak egészen röviden kiván az egyes felszóla' ásókra válaszolni. A legnagyobb el­ismerés hangján nyilatkozott ■ Hadigondozó Szövetség működéséről, amelynek élén a miniszterelnök hitvese fejt ki aranyért ékü, magyar szívvel végzett hatalmas munkát. Tárcájának a költ 'svctéfét annyira szerény keretek között állította össze, amennyire egyáltalában lehetséges volt. Kérte elfoga­dását. Antal István nemzetvédelmi propaganda- miniszter nagyobb beszéd keretében adott választ a tárcájának költségvetéséhez szóló szónokoknak. Beszédében a magyar nemzet­védelmi propaganda célkitűzéseit ismertette. Ezek a célok: őrködni a magyarság lelki és társadalmi frontjának épsége és helytállása Kolozsvár, nov. 12. A kolozsvári magyar munkásság téli tüzelöfával való ellátására a Nemzeti Munkaközpont vezetősége még a nyár elején megállapodást létesített a város vezetőségével. A megállapodás értelmében a Nemzeti Munkaközpont magára vállalta, hogy kitermeli a Dregán-völgyben lévő volt Tischier-féie erdőséget. A kitermelési mun­kálatokhoz a város nyújt megfelelő .’‘telt. Az egyeség alapján júniusban meg is kez­dődött az erdőség kitermelése. A tavaszi munkálatok a sorozatos esőzések miatt von­tatottan haladtak előre, de a kitermelés mégis sikerült és körülbelül 20.000 ünnéter tűzifa vár e’szá tiltására. A kitermelt tűzifa felét a Nemzeti Munkáké/pont tagjai, a má­sik felél periig a város tisztviselői kapják meg. A szállítás már meg is indult. Az e!sö va­gonok berakodása Kissebes állomáson már meg is kezdődött s igy rövidesen megkez­dődhetik a tűz fa szétosztása Kolozsváron. A város vezetőségének előzékenysége a Ko­lozsvárra érkező első tiizifa-szálHtmánynkat a Nemzeti Munkaközpont tagjainak engedte át, míg a tovább) szállítmányokat egyenlő arányban osztják fel. A Diegíin-völgyi tüzifakStfermeléssel pár­huzamosan Be8ztercenaszód vármegyében is végeztek erdőki termelést a Nemzeti Mtmkn- központ tagjai és a város részére. Itt mint­egy 500 vagon tűzifát termeltek ki s annak elszállítása is megkezdődött. A két erdőségből összesen 1700 vagon tű­zifát termeltek ki, amelyet az egyesség ér­1943. NOVEMBER 13. legesen megoldva. Ma az egész kérdést egy polgári hadigondozóhivatal keretébs beosz­tani nagyon nehéz lett volna. — A képviselő urak szóvá tették a tár- eanélküli miniszter urak munkakörét és azt, hogy Lukács Béla miniszter ur miért nem vette át a hadigondozó hivatal vezeté­sét. ö a kormánypárt elnöke. Talán nem lett volna helyes, ha a Hadigondozásnak is ő volna a kizárólagos vezetője, mert ez mindenesetre félreértésekre adhatott volna okot. Meg vagyok róla gyö -í dve, ha valaki a saját véleménye szerint nem megfelelő elbánásban részesült volna, mindjárt vala­melyik párthoz szaladt voma és azt mondta volna, hogy a pártállása miatt van ez ,igy. (Bajniss Ferenc: Nagyon helyes.) Kifogá­solni méltóztattak a propagandaminiszter ur hatáskörét. A propaganda vezetőjének mindenütt ott kell lennie, mindent látnia kell, mindenre fel kel! h‘\nia a figyelmet. A kormányt mindenről tájékoztatnia kell és mindenütt meg kell jelennie, ahol úgy látja, hogy az ő nemzett propagandájára szükség van. Ezért van neki szabad keze. Propagandaügyi minisztérium nincs, de Antal Istvánnak itt mordok köszönetét azért, hogy van és ezt a rendkívüli munkát nagy sikerrel végzi. (Helyeslés és taps a jobboldalon és a középen. > — Ezekben voltam bátor az elhangzott konkrét felszólalásokra válaszolni. Mai be­vezető beszédemmel nem akartam mást, mint a magam gondolatvilágát, a magam szivét idehozni a képviselőház elé. Ha vissz­hangot kapok, azt hálásan meg fogom kö­szönni. Különben pedig méltóztassanak meg­győződve lenni, hogy minden más oldalról jövő lojális megnyilatkozást kötelességem ebben a gondolatban, amelyet ma délelőtt kifejtettem, a nemzet érdekében elfogadni és a nemzet szolgálatába állítani. — Kérem tárcám költségvetésének elfo­gadását. (Élénk éljenzés és taps a balkö­zépen, a középen és a jobboldalon.) felett, erősíteni a belső arcvonal egységét, ellenálló erejét, kitartását és fenntartani, valamint fokozni a magyarságnak a jövőbe és Igazságos ügye felülkerekedésébe vetett hitét. Beszéde további során a nemzetvédel­mi propaganda munkájának részleteit Is­mertette a miniszter. Ez a munka az általá­nos nemzetpolitika, a társadalmi szervezés, a fllmpolltikö, a kultúrpolitika és végül * gazdasági propaganda síkján mozog. Taenádi-Nagy András elnök Antal István nemzetvédelmi propagandaügyi miniszter nagyhatású beszéde után a miniszterelnök­ség és a kisebb tárcák költségvetési vitáját lezártnak nyilvánította. Határozati javasla­tot tett,' mely után a képviselőház pénteken tárgyalt tárcák költségvetését általánosság­ban és részleteiben is elfogadta. A Ház legközelebbi ülése kedden délelőtt 10 órakor lesz, amikor a belügyi tárca költ­ségvetése kerül napirendre. A pénteki ülés röviddel este 7 óra előtt ért véget. leimében 1944 ibárefus 1-ig kell Kolozsvárra szállítani. Ebből 850 vagonnal a Nemzeti Munkaközit ont tagjai, a másik 850 vagon­nal a váróé tisztviselői kapnak juttatást. Ez a mennyiség fedezi a kolozsvári munkásság és a városi tisztviselők szükségletét. Ez ország érdekeit veszélyeztető közieniény iwatt ep hétre betiltották a budapesti „U5ság“ c. napilapot BUDAPEST, november 12- (MTI). A belügy­miniszter az „Újság“ cinül politika! napilap további megjelenését és »erjesztését az ország érdekeit veszélyeztető és a lap 194S november 12-én megjelent számában közzétett közle­mény miatt 1043 november 20-ig bezárólag betiltotta. Budapesten az rafcláa Budapest, november 12- (MOT). HermáH Márton 23 éves napszámost és Megyeri László 21 éves lakatossegédei az Uzsoki-ütcai emlé* zetes rablási bűnügyből kifolyólag halált» itéjiék. Mivel egyikük sem részesült kegye­lemben, pénteken délután a gyüjtőfoghá» udvarán Bogár János állami Ítéletvégrehajtó végrehajtotta rajtuk a halálos itéletet­Az asszimiláció a magyar vonzóerő csodálatos folyamat;! — Azok asszimilálódtak tehát, akikkel Szemben semmi kényszert nem kellett és nem lehetett gyakorolni- Ez az asszimiláció csodá­latos folyamata éppen annak a magyar vonzó erőnek, amely ezt az államot alkotta és fenn­tartotta- Ez ellen legfeljebb mi küzdhetnénk. képviselő urak! Azt mondhatnánk, hogy nem engedünk benneteket behatolni a magyar életbe, nem adjuk nektek a magas állásokat). I Helyeslés és laps). Nem hagyjuk, hogy el­foglaljátok a pozíciókat, amelyek’ nekünk kellenek. Mi magyarok azonban nem igy gondolkodunk. ila itt vagytok és köztünk vagytok, nyitva áll elötteii-k az, ami minden magyar embernek nvitva áll. (Helyeslés és -tapsi. Ez a különbség a felfogásban képviselő ur. A széles néprélegckken nem látunk ma­gyar asszimilációt. Asszimilálni mi nem aka­runk. Ha munkatársakat kapunk, azokat a jövőben is szívesen fogjuk fogadni. A szorványkérdés az itthoni kisebbségi sorsnak egyik legsúlyosabb tétele. Ne mél­tóztassék azt hinni, hogy nem történt sok ebben a tekintetben. A szórványteriiletMn folyó munka talán egyike azoknak a mun­káknak. amelyekben sokat kell tenni és ke­veset beszélni. Mindenesetre kötetességünk ki­jelenteni, hogy a kormány mindent megtesz ezen a téren, amit helyesnek és szükséges­nek lát. -piK s A nemzetiségekkel való bánásmódban természetesen vannak zökkenőink és nehéz­ségeink- Ennek tulajdonképpen két nagy alap- adottsága van- Az egyik az, hogy nemzetiségi tömbjeink a háború alatt tértek vissza hoz­zánk és a háború előtti állapotokat hasonlít­juk össze azzal, ami most nálunk van. Nem látják, hogy ez ugyanígy van az egész vilá­gon, talan nem is érdekli őket, ők a maguk egyszerű, primitiv logikájával csak azt lát­ják, hogy a Bntn-cipő korszaka jobb ,vrp!t, mint a mai. Erről nem tehetünk- (Egy hang: Most vegyenek!). Ez az egyik ok. A másik alapvető, té­zis, hogy mi nem vettük eléggé tudomásul, hogy a nemzetiségeket ma nem lehet olyan szemmel nézni, mintahogy 25 évvel ezelőtt néztük, amikor elszakadták tőlünk. (Egy hang a szélső jobboldalon: Ez is igaz!) ök egy más világban nőttek lel, egy más fej­lődésen mentek keresztül. Azt hiszem, hogy a mi közigazgatási hatóságaink és más szerveink ezt még nem értik meg kellően. Szerintem ez a hiba egyik forrása, amely miatt ezek a súrlódások előfordulnak. Ha ma végignézzük, amint én végigvizsgálom Ha arra kényszerítenek, kénytelen vagyok a retorzió eszközéhez nyúlni! L,ul&éc%> iléia és Anlal István nianäszterek feSszólnfaásná A vr'ros tisztviselői és a NMK fagi^irak tűzifáéi látását sikerült biztosítani A Dreqón-vö'c yébőt és Beszietce-Naszód megyéből 1700 vagon tűzifa érkezik Kolozsvárra

Next

/
Oldalképek
Tartalom